| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Alkotó szabadság: tájformálás az ideológia árnyékában? – Az első regionális terv eltűnő hagyatéka

1/42

A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.

A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.

Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, egykori Szőllőskert étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, egykori Szőllőskert étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Felsőörs irányából / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Felsőörs irányából / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, Annabella szálló / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, Annabella szálló / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos

Révfülöp, strand öltözősor / Fotó: Wettstein Domonkos

Révfülöp, strand öltözősor / Fotó: Wettstein Domonkos

Szántód rév / Fotó: Wettstein Domonkos

Szántód rév / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany rév / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany magtár, közösségi tér a közelmúltbeli átépítés után / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany Rege cukrászda, átépítés után / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Györök irányából / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany rév, 1972. / Forrás: Fortepan 20499 / Beyer Norbert

Tihany, közúti híd a hajóállomás közelében / Forrás: Fortepan 58862 / Herbály István

Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 256534 / Közösségi Szociális Szövetkezet

Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 79568 / UVATERV

Tihany, alsó kikötő, 1966 / Forrás: Fortepan 201919 / Jakab Antal

?>
A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.
?>
A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.
?>
Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, egykori Szőllőskert étterem / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, egykori Szőllőskert étterem / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Kilátás Felsőörs irányából / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Kilátás Felsőörs irányából / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonfüred, Annabella szálló / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonfüred, Annabella szálló / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Révfülöp, strand öltözősor / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Révfülöp, strand öltözősor / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Szántód rév / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Szántód rév / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Tihany rév / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Tihany magtár, közösségi tér a közelmúltbeli átépítés után / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Tihany Rege cukrászda, átépítés után / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Kilátás Györök irányából / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Tihany rév, 1972. / Forrás: Fortepan 20499 / Beyer Norbert
?>
Tihany, közúti híd a hajóállomás közelében / Forrás: Fortepan 58862 / Herbály István
?>
Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 256534 / Közösségi Szociális Szövetkezet
?>
Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 79568 / UVATERV
?>
Tihany, alsó kikötő, 1966 / Forrás: Fortepan 201919 / Jakab Antal
1/42

A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.

A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.

Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, egykori Szőllőskert étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, egykori Szőllőskert étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Felsőörs irányából / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Felsőörs irányából / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, Annabella szálló / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, Annabella szálló / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos

Révfülöp, strand öltözősor / Fotó: Wettstein Domonkos

Révfülöp, strand öltözősor / Fotó: Wettstein Domonkos

Szántód rév / Fotó: Wettstein Domonkos

Szántód rév / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany rév / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany magtár, közösségi tér a közelmúltbeli átépítés után / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany Rege cukrászda, átépítés után / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, Aranypart / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Györök irányából / Fotó: Wettstein Domonkos

Tihany rév, 1972. / Forrás: Fortepan 20499 / Beyer Norbert

Tihany, közúti híd a hajóállomás közelében / Forrás: Fortepan 58862 / Herbály István

Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 256534 / Közösségi Szociális Szövetkezet

Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 79568 / UVATERV

Tihany, alsó kikötő, 1966 / Forrás: Fortepan 201919 / Jakab Antal

Alkotó szabadság: tájformálás az ideológia árnyékában? – Az első regionális terv eltűnő hagyatéka
Épületek/Örökség

Alkotó szabadság: tájformálás az ideológia árnyékában? – Az első regionális terv eltűnő hagyatéka

2022.09.06. 18:21

Cikkinfó

Szerzők:
Wettstein Domonkos

Földrajzi hely:
Balaton, Magyarország

Építészek, alkotók:
Farkas Tibor

Dosszié:

A Wettstein Domonkos Szezonális örökség című sorozata során már sokszor emlegetett balatoni regionális tervet valójában csak részleteiben valósították meg. A nemzetközileg elismert koncepció a ´70-es években politikai okok következtében egyre inkább háttérbe szorult. A sorozat Alkotó szabadság szekciójának utolsó részében a regionális terv rövid történetét ismerhetjük meg.   

 

„A Balatoni Intéző Bizottság szerepkörének változásával átalakították a BIB vezetőségét is. A helyzetet az új elnök emlékezetes szavaival tudom leginkább jellemezni. Ő ugyanis felháborodását fejezte ki azért, mert „a szekrények tele vannak holmi térképekkel, épületrajzokkal, hát ennek vége, nem ez a mi dolgunk!" (…) A regionális terv talán utolsó teljes példányát, — melyet egy prakkbőröndnek nevezett helyen tartottunk — kidobták. Töredékeit szedte össze egy betévedt kolléga a takarítók kezéből."[1]
(Farkas Tibor)

A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.
2/42
A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 144-145.

Az első balatoni regionális terv elkészítése az ötvenes évek végén a hazai és nemzetközi tervezéstörténetben is jelentős eredménynek számított, ugyanakkor mára már egyre kevesebb emlék utal az egykor a Nemzetközi Építészszövetség (UIA) által Abercrombie-díjjal elismert tervművelet koncepciójára. Az utóbbi évek fejlesztései során több védettségre érdemes épületet is elbontottak, vagy felismerhetetlenül átépítettek, miközben a regionális terv hagyatéka nem csak az egyes épületek örökségben jelenik meg. A több léptékszintet átfogó koncepció a táj rendezésében is szigorú szabályokat vezetett be, és bár ma már az egyre komplexebb ökológiai felfogásból adódóan kritizálható az egykori elképzelés, a táj védelmére lefektetett alapelvek ma is megfontolandók lennének.

A regionális terv ugyanakkor nemcsak a koncepciója, hanem az elkészítés folyamata miatt is tanulságos. Az újszerű feladat kidolgozásához ugyanis nem álltak rendelkezésre előképek, így a tervezők jelentős mozgásteret kaptak az alkotómunkához, és a saját maguk által kialakított metodikát követhették. Bár a szocialista tervgazdaság regionális tervezésre vonatkozó elméleti modelljeit ekkorra már kidolgozták, ezek érdemi gyakorlati iránymutatást nem adtak a tervezők számára. A forradalom leverését követően az államigazgatásban is jelentős átalakulások zajlottak, ami néhány évre fellazította a regionális ideákat rendre felőrlő helyi politikai érdekeket. Ebből az ambivalens helyzetből adódóan a terv sajátos környezetben formálódott: a konszolidációs programot hirdető állam a turizmus intenzív fejlesztését szorgalmazta, miközben a szakemberek a táji, természeti értékek védelmét hangsúlyozták. A tervezők számára a kihívás abban állt, hogy ezeket a látszólag ellentmondásos szándékokat egységes koncepcióba tudják-e rendezni?

Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos
4/42
Kilátás Ábrahámhegyre / Fotó: Wettstein Domonkos

Az átfogó balatoni regionális terv iránti igény azonban az ötvenes években már nem számított újkeletű elképzelésnek. Az első szándékok már a második világháború előtt megfogalmazódtak. Az akkor még más politikai környezetben működő M. Kir. Balatoni Intéző Bizottság kísérletet is tett egy alulról építkező, a helyi érdekeket szem előtt tartó metodika kidolgozására. A települések fejlesztési szándékai mellett a korszak pezsgő tóparti civil szervezeteinek, fürdőegyesületeknek, szövetségeknek a működését kihasználva, az alulról jövő kezdeményezésekre építve kívánták a regionális összképet rendezni. A vizsgálatok megindulása és a települési szándékok felmérése azonban már a háborús évekre esett, a háború utáni átrendeződés pedig a BIB-et és az alulról építkező regionális terv vízióját is elsodorta. Az újjáépítés időszakában Tóth János kapott megbízást egy rendezési vázlat elkészítésére, melyről a sorozat korábbi részében már részletesebben volt szó. A terv radikális eszközökkel kívánta a táj „védelmét" elősegíteni. A hegyoldalakra felkúszó, egyre inkább elterjeszkedő településeket visszabontotta volna, miközben „kárpótlásul" a vízparton összefüggő üdülőövezetet javasolt. A terv végül az újjáépítés zavaros időszakában visszhangtalan maradt.

Az államszocialista berendezkedéssel a perspektíva is átfordult, a regionális terv igénye ekkor már a szovjet modellt követő központosított tervgazdálkodás eszközeként jelent meg. A regionális tervezés ügyét hazánkban az építész-várostervező Perczel Károly szorgalmazta, aki a Területrendezési Intézetben kezdte meg az első rendezési tervek kidolgozását. Perczel személye azért is fontos, mert a keleti és a nyugati országok gyakorlatát egyaránt ismerte (baloldali mozgalmi múltja és nyugat-európai emigrációja miatt), valamint a multidiszciplináris eredetű regionális tervezést építészként kívánta itthon meghonosítani. Később politikai okokból az ötvenes évek első felében egy időre ellehetetlenült, ezért a regionális tervezés ügye is háttérbe szorult a hazai szakmapolitikában. Az ötvenes évek közepén Jankovich István révén indultak el ismét a módszertani és alkalmazásbéli vizsgálatok. A Balaton-part ebben a folyamatban kísérleti területként jelent meg, több vizsgálatot és vázlatot is elkészítettek. A munkába a kertépítész professzor Ormos Imrét is bevonták, aki a zöldfelület rendezést új léptékben, tájegységi szinten dolgozta ki. Bár az átfogó vizsgálat nem jutott el a részletes regionális terv kidolgozásáig, a későbbi tervművelet számára fontos adatokkal szolgált.

Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos
6/42
Ikresített nyaralók Farkas Tibor tervei alapján / Fotó: Wettstein Domonkos

A forradalmat követően meginduló konszolidációs program a turizmus fejlesztését kiemelt kérdésként kezelte, így hamar napirendre került a Balaton-fejlesztés ügye. Újjászervezték a Balatoni Intéző Bizottságot, létrehozták a főépítészséget és a VÁTERV-től megrendelték a regionális tervet. A folyamat koordinálására Farkas Tibort kérték fel, aki egy évvel korábban Polónyi Károllyal már sikeresen elkészítette a Mohács-szigeti árvíz utáni helyreállítási tervet. Ebben a feladatban már bizonyította, hogy pragmatikus gondolkozásával képes hatékonyan és gyorsan döntéseket hozni a cselekvési kényszerben. A Balaton léptéke ugyanakkor nagyságrendekkel nagyobb volt, és bár a korábban már említett vizsgálatok rendelkezésre álltak, a terv koncepcionális kidolgozásához nem voltak megfelelő előképek. Farkas Tibor személyesen is kötődött a Balaton-parthoz. Ábrahámhegyen épített nyaralójának praktikus és ökonomikus kialakításáról korábban már volt szó.

Ahogy Farkas Tibor személyes visszaemlékezésében felidézte, a megbízást egy rövid, egysoros formában kapta. Mivel további útmutatást nem kapott, tanácsért Granasztói Pálhoz fordult. „A megbízást én kaptam, szinte egy soros megrendelés formájában: „Készítsen egy regionális tervvázlatot a Balatonra!" Mikor ezt megkaptam, gondoltam azért ilyen lakónikus rövidségű megrendelés, mert majd szóban elmondják a tartalom és készítés mikéntjének lényegét. Felkészülve vagy 30 kérdéssel bementem a megrendelő főosztályra dr. Granasztói Pálhoz ki az MTA –nak is tudtommal tagja volt és kezdtem a kérdéseimet feltenni, de már az elsőharmadnál megállított. „Tibor: a kérdéseid indokoltak, de senkit nem találsz, aki választ tud adni ezekre a kérdésekre. -Szóval a válaszokat nekem kell kitalálni? -Pontosan! -De ez a válasz azt is jelenti, hogy szabad kezet kapok? -Igen" - volt a válasz."[2]

Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos
11/42
Alsóörs, egykori Sirály étterem / Fotó: Wettstein Domonkos

A mohácsi helyreállítási tervhez hasonlóan ezúttal is gyors cselekvési kényszerben, rövid idő alatt kellett a tervet kidolgozni. A koncepciót pragmatikus elvek mentén alakították ki. A táj fölé képzeletben egy 100 m x 100 m élhosszúságú hálót fektettek és négyzetről négyzetre haladva vizsgálták végig a korabeli állapotot. A diagnózis felállításánál nagy hangsúlyt fektettek a természetkárosító tevékenységek felszámolására. Ekkor még több bánya és ipari üzem is működött a ma már védett természeti területeken. A tervezők számára feladatot jelentett az állam által igényelt turisztikai infrastruktúra elhelyezése is, épp ezért meg kellett találniuk a táj védelme és fejlesztése közötti „egyensúlyt". Kétségtelen, hogy ez az „egyensúly" keresés volt a terv legsérülékenyebb része, és mai szemmel is a leginkább vitathatóbb. A tervezők hangsúlyozták, hogy a „Balaton befogadóképessége véges!" és beépíthető területek kijelölését követően 600.000 főben maximalizálták a régió teherbíróképességét. A beépíthető területek kijelölésénél a zöldterületek szigorú védelmét tartották szem előtt, ugyanakkor a déli parton több helyen jelentős feltöltéssel is számoltak, új építési területeket kialakítva. Mai szemmel ez már mindenképp erősen problematikus és vitatható, ami hozzájárult a tópart mesterséges tájformálásához, ugyanakkor a terv a saját korában mindenképp újszerűnek bizonyult a zöldfelületi értékek védelmét tekitve.

A koncepcióban tehát rendezés és fejlesztés kapcsolatát keresték.[3] A terv kidolgozásánál a „nagyból a kicsi felé haladás" elvét követték. A táji léptékű rendezés elveit települési, majd épület léptékre bontották le. Tájképi szempontból a még összefüggő zöldterületek szigorú védelmére törekedtek, megakadályozva a települések összenövését. A települések meglévő adottságait figyelembe véve különböző karakterek mentén csoportosították azokat, így megkülönböztetve a gyógyhelyeket, a szórakozóhelyeket, a nemzetközi idegenforgalom célpontjait, a „tömeglecsapoló helyeket" és az egynapos turizmus célpontjait. Ez utóbbi körébe tartozott Tihany, Badacsony és Szigliget, melyek közül elsősorban Tihanyt és Badacsonyt fejlesztették tervszerűen a regionális koncepció elveit épület léptékre is lebontva. Az épületeket később a BIB és a Főépítészség koordinációjával összehangolt szemlélettel építették meg a hatvanas évek első felében. Az épületek kapacitását, elhelyezését, karakterét a regionális irányelveknek megfelelően alakították ki.

Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos
15/42
Badacsony, a Tátika elakadt felújítása / Fotó: Wettstein Domonkos

A regionális tervet 1958-ban már a nemzetközi fórumon is bemutatták Liege-ben, a Nemzetközi Lakásügyi és Városrendezési Szövetség XXIVth International Congress for Huosing and Townplanning kongresszusán. A terv nagy érdeklődést váltott ki mind a nyugati, mind a keleti delegáltak részéről, és ennek eredményeképp a KGST-n belül Magyarország lett a felelős a regionális tervezésért. Farkas Tibor a rendezvényre politikai okokból nem utazhatott ki. Egy évvel később Polónyi Károly a CIAM Otterlo-i kongresszusán is bemutatta a koncepciót a tervművelethez kapcsolódó épületeivel együtt. A hatvanas évek elején számos nemzetközi delegáció érkezett a tervművelet eredményeit megismerni. 1965-ben az UIA párizsi kongresszusán „Farkas Tibor és csapata" a tervművelet első fázisának végrehajtásáért megkapta az Abercrombie-díjat. Az értékelésnél a táj és az épített környezet kapcsolatát emelték ki. A visszaemlékezések alapján a nyugati demokratikus országok képviselői „irigykedve" szemlélték a szocialista centrális berendezkedés építészeti minőségben is tükröződő hatékonyságát, ahol a megbízó, a tervező és a kivitelező lényegében egy személyben lehet az építész.

A látszólagos sikerek ellenére ekkor már azonban a torzulások is megjelentek. A megerősödő lokális politikai szándékok elkezdték a regionális szintű terveszme erózióját. Közben – ahogy ezt Simon Mariann részletesen is elemzi[4] – a turizmuspolitikában fordulat állt be, a nyugati turisták felé történő nyitást követően megindultak a nagyobb hotel- és üdülőépítési programok, miközben a hazai nyaralók számára egyre nagyobb területeket parcelláztak. Ugyanakkor azt is fontos látnunk, hogy ezzel a fejlesztési volumennel valójában már kezdettől fogva számoltak a tervben. A gazdasági lehetőségek révén azonban az első években azokat a kisebb szezonális karakterű épületeket valósították meg, amelyek a régió sajátos identitását erősítették és a táj védelmére is tekintettel levő regionális terveszmével összhangban, a nemzetközi vélemény tekintetében is pozitív elismerést váltottak ki.

Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos
25/42
Balatonfüred, arácsi strand / Fotó: Wettstein Domonkos

A hatvanas évek második felében lezajló léptékváltást azonban építészetileg már nem tudta kezelni a főépítészség. A minőség romlásához a hetvenes évektől a szervezeti rendszer átalakulása is hozzájárult. Bár a regionális terv 1978-ig érvényben maradt, a főépítészség megszűntetését és az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetését követően már nem maradt szerv a terv szándékainak érvényesítésére. A modernizációs és a tájvédelem kettőssége egyre inkább kiéleződött. A táj erős transzformációját eredményező fejlesztési szándékokat a Balatoni Központi Fejlesztési Program keretében tovább folytatták, miközben a táj védelmére vonatkozó elveket a települések terjeszkedésénél már nem vették figyelembe. Megindult a korábbi külterületek belterületbe vonása, illetve a tájkultúra szempontjából meghatározó szőlők és gyümölcsösök zártkerti parcellázása. A terveszme elhalványodását mutatja, hogy a BIB irodából az eredetileg 4 méter hosszú, nemzetközi fórumokon is kiállított tervet kidobták, a túlépítés elleni tiltakozásul pedig Farkas Tibor pedig lemondott a balatoni szervezetekben betöltött pozícióiról 1972 elején. Nemcsak az eredeti tervkoncepció, de Farkas Tibor és csapatának küzdelme, a régióért elkötelezett munkássága és életformája is része a tervművelet örökségének.

Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 256534 / Közösségi Szociális Szövetkezet
40/42
Tihany rév, üzletsor / Forrás: Fortepan 256534 / Közösségi Szociális Szövetkezet

Szezonális örökség: „Pózna-lemez architektúra" – így jellemezték a hatvanas évek elején tevékenykedő építészek azt a sajátos balatoni karaktert, ami már a harmincas években is meghatározó volt a szezonális építészet közvetlen természetében. Doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, a fesztelen táji környezetben az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába.

Wettstein Domonkos

 

[1] Farkas Tibor: Visszaemlékezések: Ahogy én látom a Balatonüy 30 évet II. rész. Magyar Építőművészet 37 (1988) 3. 10-13.
[2] Farkas Tibor személyes feljegyzése a hagyatékában.
[3] A terv részletes elemzését lásd a szerző doktori dolgozatában.
[4] Simon Mariann: Hungarian See Promises a Rich Summer: Collective Good and Economic Interest in Socialist Leisure Architecture. In: Heynen, H., Gosseye, J. (szerk.): Proceedings of the 2nd International Conference of the European Architectural History Network. Koninklijke Vlaamse Academie van Belgie voor Wetenschappen en Kunsten, Brussels, 2012. 480-484.

 

Irodalomjegyzék:         
Farkas Tibor: Visszaemlékezések: Ahogy én látom a Balatonügy 30 évét I. rész. Magyar Építőművészet 37 (1988) 2. 44-47.
Farkas Tibor: Visszaemlékezések: Ahogy én látom a Balatonüy 30 évet II. rész. Magyar Építőművészet 37 (1988) 3. 10-13.
Marton Rozália: Lokáció-konfiguráció-artikuláció. A hatvanas évek balatoni építészete. DLA értekezés, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest, 2014.
Simon Mariann: Hungarian See Promises a Rich Summer: Collective Good and Economic Interest in Socialist Leisure Architecture. In: Heynen, H., Gosseye, J. (szerk.): Proceedings of the 2nd International Conference of the European Architectural History Network. Koninklijke Vlaamse Academie van Belgie voor Wetenschappen en Kunsten, Brussels, 2012. 480-484.
Farkas Tibor hagyatéka, a kutatás keretében feldolgozva.

A tanulmány az alábbi kutatásokra támaszkodik:
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.
Wettstein Domonkos: A Balaton régió mint kísérleti territórium. Az építészet pozíciói az üdülőterületi regionális tervezés kialakulásában. / The Balaton region as an experimental territory: Positions of architecture in the emergence of regional planning for recreation in Hungary. Építés-Építészettudomány 44 (2016) 1-2. 129-177.
Wettstein Domonkos: A Desire for innocence? Collectivity and recreational architecture around the lake Balaton (1957–1968). In: Ákos Moravánszky, Judith Hopfengärtner, Torsten Lange (szerk.): East-West-Central 01: Re-humanizing Architecture.: New Forms of Community 1950-1970. Birkhäuser Verlag, 2016.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.