Alkotóház Zebegényben - az egyik 1. díjas terv

Három épülettömeget tervezett Funk Bogdán és Kőhalmy Nóra a zebegényi alkotóház pályázatára. Szállások, közösségi épület, és műterem kapott helyet a kerteken keresztül kapcsolódó épületekben, melyek többségében helyi anyagokból (fából, agyagból) készülnének. Tervüket a zsűri megosztott 1. díjjal jutalmazta. 

Zebegény déli patakparti zöldterületeit összekötő sétányához kapcsolódik a képzőművészeti alkotóház épületegyüttese. Az építési terület jelenleg idegen testként ékelődik a település évszázadok során kialakult szövetébe, attól nyugat felől a patak, kelet felől egy támfal választja el. Ezt a fennálló feszültséget hivatott az épület feloldani, a terület és a falu között fizikai és szellemi kapcsolatot teremtve.

A tömeg egy kertet jelöl ki, amely szoros kapcsolatban áll az azt körülvevő többi zöldfelülettel, így az alkotóház együttese három különböző minőségű kert köré rendeződik. A szállások és a közösségi épület között található a központi kert, amely a patakra néz és az utcafronthoz az ott elhelyezkedő szabadtéri kiállítón keresztül kapcsolódik. A szállásépülettől délre a fogadó- és rendezvénytéren igény szerint sátrazásra, parkolásra és fesztiválozásra nyílik lehetőség.

A központi kerthez kapcsolódó harmadik épülettömegben kaptak helyet a műtermek, ennek teraszán keresztül csatlakozik a központi kert a csendes kerthez. Itt található egy körülülhető kemence és egy vetítésre is alkalmas udvar. A házak pergola-tornácrendszerrel kapcsolódnak egymáshoz és a környezethez, melyek hol közlekedők, hol kiállítási, hol leülési lehetőséget nyújtanak, hol pedig árnyékolást adnak.

Az Árpád út felőli telekrészen egy több évtizede alapjáig visszabontott ház jelenleg növényekkel beültetett és lombos fákkal körbevett maradványai találhatók. Az eredeti épület egy lehetséges, pergolából visszaépített tömege nyitott kiállítótérként közvetlen kapcsolatot teremt az utcával és a hídon át továbbvezeti a látogatókat a belső udvarokra.

A nagyterem épülete és a szállásépület a patak környezetében található agyagos talajból nyert impregnált földbetonból készül. Helyi faanyagból készül a tornácok, árnyékolók és a műterem épületének szerkezete valamint burkolata.

A telekhatárokat javasoljuk a Szőnyi István utca felé a kialakult utcavonalhoz igazítani, így az épületek a településen megszokott módon közvetlenül tudnak az utcához kapcsolódni.

Részlet a zsűri értékeléséből:

"A terv nagyvonalú, hűvös eleganciával illeszkedik a település kialakult értékeihez. A visszafogottság minden mozzanatában érzékelhető. A "kortárs formanyelv" elvárásainak megfelel, de azt nem viszi túlzásba, abban is mértéktartó, akárcsak a helyhez való igazodásban. Érzékelhetően a természet tisztelete vezérli a tervezői koncepciót, így figyeimét a házak közti területekre, udvarokra fókuszálja. Igyekszik minimális beépítés sel egy önazonos szigetet létrehozni a településen belül, mely a funkció miatt is kissé elkülönülve-betagozódva folytatja a település építését, a hely megerősítését. (...)

A pályamű mértéktartó illeszkedéssel, kissé hűvös "kortársi-eleganciával" viselkedik, kellő alázattal önazonos helyet teremt, az építészeti korszellem elvárásainak figyelembe vételével. (...) Kiemelten érzékeny választ ad az alkotóházban elképzelt tevékenységek létezési formáira. A külső-belső terek finom szövetét képezve mértéktartó és elegáns. Kifinomult atmoszférateremtés, rezignáltan merengő távolságtartás és beilleszkedés természetbe és településbe, egyszerre jellemzi a bemutatott javaslatot. A nemzetközi építészeti irányzatokat követő építészeti magatartás hitelességét a konkrét helyekre épülő házak önazonos hitelessége adhatja. Ebben az értelemben a terv - a trendekhez igazodni kívánó pályaművek közül - a legkevésbé távolodik el a helyi kulturális és pl. klimatikus szempontok figyelembe vételétől."