| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Hallgatói terv

All-you-can-think - szellemi svédasztal Budapesten, a Széna téren

1/30

gondolattérkép

napló

metszet

metszet

homlokzat

homlokzat

homlokzat

homlokzat

homlokzat

?>
gondolattérkép
?>
napló
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
metszet
?>
metszet
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
?>
homlokzat
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/30

gondolattérkép

napló

metszet

metszet

homlokzat

homlokzat

homlokzat

homlokzat

homlokzat

All-you-can-think - szellemi svédasztal Budapesten, a Széna téren
Épülettervek/Hallgatói terv

All-you-can-think - szellemi svédasztal Budapesten, a Széna téren

2007.08.29. 12:08
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bujdosó Attila

Vélemények:
1

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Bujdosó Attila 2007-ben, a BME Középülettervezési Tanszéken készült diplomamunkája.

Bujdosó Attila teljes tanulmánya a csatolt anyagban található

Egy diplomamunkának az a célja, hogy összefoglalja az egyetemi tanulmányokat, egy összegző választ adjon arra a kérdésre, hogy mit tanultunk az egyetemen? Úgy vélem, hogy lehetetlen pontosan körülhatárolni, hogy tudásom mely részei azok, amelyeket az egyetemi oktatás keretein belül, az egyetemi tanulmányaim alatt az építészetről szereztem. Mint ahogyan azt sem lehet szétválasztani az építészettől, amit ez idő alatt a világról vagy magamról megtudtam. Így kézenfekvőnek tűnik, hogy a kérdést ne szűkítsem az egyetemi időszakra, keretekre és az építészet tárgykörére, hanem a dolgok egészével foglalkozzam.

Írtam egy szöveget, amelyben arra kerestem választ, hogy miként lehet felfejteni mindazt, ami az évek során felhalmozódott bennem? Milyen módon lehet rendszerbe foglalni ahhoz, hogy vizsgálni lehessen? És egyátalán, mi célja lehet a megismerés térben és időben történő kiterjesztésének?

A gondolatok rendszerezéséhez segítségül vettem hétköznapi életünk navigációs eszközeit, a térképet és az időtengelyt, amelyekkel a gondolataim térbeliségét és időbeliségét vizsgáltam. Gondolattérképet rajzoltam és naplót írtam – mint ahogy tettem ezt már hosszú évek óta, csak nem ennyire tudatosan.

 

gondolattérkép
1/30
gondolattérkép

napló
2/30
napló

 

Belsőnk feltérképezése tanulási folyamat: az emlékeinket is meg kell tanulnunk, csakúgy mint a gondolatainkat. Ezért a továbbiakban azt vizsgáltam, hogy ennek a megismerési folyamatnak melyek lehetnek az eszközei – a rögzítés, a rendszerezés és a megfogalmazás – és melyek lehetnek a korlátai: a terjedelem, a megnevezés kényszere, a ráfordítás szükségessége, a nyelv és a pontatlanság.

Az elején tehát arról írtam, hogy a gondolataink milyen szerepet játszanak életünkben, hogy melyek azok a módszerek, amelyekkel megtanuljuk őket, és hogy miként lehetünk képesek kiigazodni közöttük. Azután pedig a gondolatok és építészet viszonyát igyekeztem körüljárni.

Gondolatok és építészet
Érintettem azt az elméleti kérdést, hogy a gondolatok belső térbelisége, rendszere mennyire tekinthető építészetnek. Foglalkoztam a gondolatok személyes volta és az építészet közügy volta között fennálló ellentmondással. Arra az eredményre jutottam, hogy a közösséghez való viszonyunkból és saját személyiségünkből fakadó késztetések lehetnek olyan erősek, hogy gondolatainkat közüggyé emeljék. Azaz minden gondolat, amely hatni akar vagy hatni képes – szükségképpen közügy.

Későbbiekben a hatás és hatódás folyamatát elemeztem, melyhez egy képet hívtam segítségül:

A levegőben sok apró, pici, pollenszerű részecske lebeg, amelyek az inspiratív tartalom egységnyi hordozói. Minél több ilyen pollennel találkozunk, minél több kerül látókörünkbe, annál nagyobb eséllyel ragadják meg figyelmünket és lehetnek ránk hatással.
 

A pollenhasonlat alapján az inspirálódás folyamatában hat esetet különböztettem meg, de ezek gyakran keveredő, nem pontosan körülhatárolható kategóriák: a sűrűsödési pont, a gyűjteménybe helyezés, a lelassulás, a mozgás, a közvetítés és a tudatmódosítás.

Mivel a diplomaterv feladat egy épület megtervezése, ezért diplomámhoz az előző írás elkészülte után programot és helyszínt kerestem.

All-you-can-think
Japánban a különböző emberi szükségletek túlzó kielégítésére épülő szolgáltatások1 mintájára alkottam meg a kangaehodai fogalmát. A kangaehodai egy olyan helyet jelöl, ahol – a Tokióból származó Pecha Kucha Night előadások mintájára – korlátlanul fogyaszthatunk szellemi javakat. Nem más, mint egy szellemi svédasztal, ahol addig inspirálódhatunk, amíg bírjuk ésszel, ahol annyi inspirációt szívhatunk magunkba, amennyi belénk fér. Magyarra nehéz ezt lefordítani, angolul „all-you-can-think".

A pollenhasonlatot követve (de kikerülve a didaktikus funkció megfeleltetést) az alábbi funkciók kerülnek az épületbe: kávézó (a süllyesztett szintű közparkhoz kapcsolódik), találkozóhely (az utcához csatlakozóan), vertikális köztér, előadótér, bár, terasz, kiállítótér, meditációs tetőterasz. Az épületben a tényleges belső tér és a köztér aránya a szokásostól jócskán eltér – a köztér javára.

Budapest, Széna tér
„A huszonegyedik század hajnalán már joggal elvárható az öntudatos jelenlét és határozott magatartás egy kulturális intézménytől. Sendai Mediatheque, Tate Modern, Mori Art Museum, Kunsthaus Graz… és még sorolhatnánk azokat a cseppet sem visszahúzódó épületeket, amelyek szándékosan markáns megjelenésükkel vétetik észre magukat. (Más kérdés, hogy egy jó múzeum nem szorítkozik kizárólag épített keretek, falak közé. Ideális esetben jelen van mindenütt a városban, szembejön az utcán, lépten-nyomon belebotlik az ember, kikerülhetetlen, és odadörgölőzik az ember arcába.) …„betolakodik" egészen a város szívébe, mint egy háromdimenziós kultúrspam."2

Ezért Budapest legforgalmasabb csomópontjait (Moszkva tér, Nyugati tér, Móricz Zsigmond körtér, Blaha Lujza tér) tanulmányoztam, végül a Moszkva tér nyúlványának tekinthető Széna térre esett a választásom. A Mammut üzletközpontok, a villamosmegállók, a buszpályaudvar, az éjszakai buszmegálló, a Millenáris Park közelsége együttesen generálja azt a gyalogos forgalmat, amelytől az intézmény fókuszpontba kerül.

A látszat és a tudat
A tanulmányban a gondolatok térbeliségét és időbeliségét vizsgáltam, ezt a két szervezőerőt az épület tervezésénél is szem előtt tartottam. Egy épület térbelisége alapvetően magában az épített keretben, a többé-kevésbé állandó formában testesül meg, míg egy épület időbelisége elsősorban a tartalom változásában, a megtöltő funkcióban jelentkezik. Alátszat és a tudat ilyen kategorikus szétválasztását két eszközzel próbáltam feloldani:

a napló mintájára
Az épület lineárisan feltárható, a tartalom térbeli egységeit egy végigjárható útvonalra fűzi fel, de ez a lineáris útvonal térben nagy kiterjedésű, térben értelmezhető.

a gondolattérkép mintájára
Az épület formájában a gondolatok térbeliségét, rétegzettségét, lehatárolhatatlanságát ragadja meg, de ez a vizuális megjelenés – a homlokzati áttörésekből adódó átlátások, a homlokzati struktúrán átszűrődő fények, és az animálható médiahomlokzat miatt – időbenváltozó, időben értelmezhető.

1 Ilyenek a tabehodai (korlátlan ételfogyasztás), nomihodai (korlátlan italfogyasztás), karaoke (korlátlan szórakozás), mangakissa (mangakávézó, netkávézó; korlátlan információ), love hotel (korlátlan élvezetek)… Közös jellemzőjük, hogy meghatározott díj fejében annyit ehetünk, ihatunk, mulathatunk, stb. amennyi jólesik.

2 Bujdosó Attila: KUMU; Észt Művészeti Múzeum, Tallinn, Észtország – in: Alaprajz 2007/1. p.28-31.

 

Bujdosó Attila diplomamunkája
BME Középülettervezési Tanszék 2007


3/30

4/30

5/30

6/30

7/30

8/30

9/30

10/30

metszet
11/30
metszet

metszet
12/30
metszet

homlokzat
13/30
homlokzat

homlokzat
14/30
homlokzat

homlokzat
15/30
homlokzat

homlokzat
16/30
homlokzat

17/30

homlokzat
18/30
homlokzat

19/30

20/30

21/30

22/30

23/30

24/30

25/30

26/30

27/30

28/30

29/30

 

 
 
 

Vélemények (1)
gerry
2007.08.29.
12:00

Ez már döfi! Üdv, Paulinyi Gergely

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.