építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Alpár Ignác régi-új kalapja - a VÁCI1 endoszkópiája

Luxus üzleteket magába foglaló kereskedelmi, gasztronómiai és szórakoztató központtá alakult a Vörösmarty téren álló, egykor az értéktőzsdét is befogadó, közel száz éves banképület, amelyet Alpár Ignác kalapjának is neveznek. A patinás épület történetébe és az átalakítás felettébb izgalmas részleteibe Szabó Balázs statikus mérnök avat be.

Háztörténet

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület (a OTP elődjeként is felfogható) első épülete 1868-ban épült fel a Károlyi Mihály utca és Reáltanoda utca sarkán, majd a második 1872-ben a Kálvin téren, Ybl Miklós tervei szerint. Harmadik székházuk számára a bank vezetősége a századfordulón vásárolta meg a Váci utca 1. számú épület telkét.

Az 1800-as évek végén, a millenniumi években érte el tetőfokát Magyarországon - legfőképpen Budapesten - az építési láz. Ekkor épültek meg nagy középületeink, Duna-hídjaink, pályaudvaraink, és a századforduló után már egyre több épület építésénél alkalmazták az új építőanyagot, a vasbetont. Ezzel megnyílt az építészek előtt a szabad formák alkalmazásának, illetve azok gazdag díszítésének lehetősége.

 

Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
 

 

1908-ban zártkörű, meghívásos pályázatot írtak ki a Váci utcai épület tervezésére. Az első díjat egyhangúlag Alpár Ignác nyerte Hürtl és Möhring osztrák tervezőket megelőzve. A Budapest V. kerületében, a Váci utca 1-3., Deák Ferenc utca 3-5. és Türr István utca által határolt telken álló épület Alpár Ignác (születési nevén: Schöckl Ignác) számos banképülete közül az egyik.

Már a pályázati kiírás is tartalmazta, hogy a földszinten, az utcai traktusokban üzletek legyenek, a legfelső szinten pedig bérlakások. A pályázók többsége egyszerű bérházhomlokzatot tervezett tornyokkal, s bár Alpár épülete is egyszerű, ő lekerekített sarkú, kiugró torony nélküli épületet tervezett. Belesimul a környezetébe, magas tetős kialakítása ellenére a sarkokon alacsony, hengeres, lapos tetős bástya-szerű elemekkel fordul át. A bankjelleget hangsúlyozta a monumentális, három emelet magas oszloprend.

 

Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
 

 

A házat, amit az első öt vasbetonszerkezetből készült magyarországi épület között tartjuk számon, 1911 és 1915 építették fel. A kültérrel érintkező falak téglából, míg a belső szerkezetek vasbetonból épültek. A födémszerkezetekbe szögacélokból és laposacélokból kb. méterenként szegecseléssel összeállított vierendel-tartókat helyeztek, amelyek közé vékony vasbeton lemezeket építettek.

Érdekes, és talajmechanikai szempontból nem elhanyagolható tény, hogy az épület közepén, kelet-nyugati irányban húzódott a középkori pesti várfal, a Váci kapu egy részével. A várfal 1 öl, azaz 1,8 m vastag volt, és 10 méter magas, lőréses pártázattal. A várfalon kívül, tehát az épület északi része alatt a Deák Ferenc utcáig nagy mélységű vizesárok húzódott. Ezt egykor a Duna táplálta, majd szárazárok vált belőle. (Ezért van a mai Múzeum körút távolabb a városfaltól.) Idővel a vizesárkot feltöltötték, a falakat elbontották, illetve máshol egy részüket házak falainak használták fel. Megmaradt részleteit több helyen láthatjuk ma is a Kiskörút mentén.

 

Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
 

 

Mivel az épület alá két szint pince (alagsor és pinceszint) épült, így az alsó szint már jóval a mértékadó talajvízszint alatt van. Így nem volt meglepő, hogy szűk száz évvel ezelőtt miért építettek több méter vastag beton alaplemezt az egész épület alá, bár arról fogalmunk sincs, hogy a talajvízben ezt hogyan tudták kivitelezni. Az épület alsó pinceszintjén lévő kút érdekes módon a pincepadló járóvonala fölé nyúlik, és az elmondások szerint magas Duna-vízállás esetén többször is kiöntött és szivattyúzni kellett. (Az épület építésekor a városfalat és az esetleges kapumaradványokat alapjaikkal együtt teljesen elbontották, mivel az épület alaplemezének alsó síkja azok valószínűsített alapozási síkjánál jóval mélyebben van.)

Az épület főbejárata majd száz éven keresztül a Deák Ferenc utca (Vörösmarty, régebben Gizella tér) felől nyílt. Az itt lévő régi főbejárat beugratott terében lévő bronz tolókaput ma is egy mozdulattal lehet kinyitni. Belépve a reprezentatív - a tervező által - vesztibülnek nevezett, barokkos boltozatú térbe, az aranyozott vörösmárvány oszlopok felett, a galériaszinten puttók sorakoztak, erőt és biztonságot sugallva. Innen a pénztárcsarnok díszes, galériás, egykor bőrgarnitúrákkal berendezett, váróterébe juthattunk, amelynek köveit magyar és számos külföldi bányából válogatták össze.

 

Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete
 

 

A reprezentatív pénztárcsarnok felülről, a nagy belső udvarról, üvegfödémen keresztül kapott megvilágítást. A pénztárcsarnokból nyílt az alagsorban lévő trezorokhoz vezető díszes lépcsőház. A trezoroknak díszes előtere és üvegszerkezetes trezorajtaja volt. Itt, az igen pompás faburkolatú szalonban kaphatták meg és nézhették meg a bérlők a kazettáikat. A nagy trezorok az ország legnagyobb és egyik legszebb értékmegőrzői voltak. Szellőzésüket különleges szellőzőrácsok és járatok biztosították.

A lépcsőházakat, közösségi tereket, előtereket és pénztártermeket gazdagon díszítették. A belső ajtókat Faragó Ödön tervei alapján Michl Alajos készítette. A Váci utcai homlokzat kőfaragó munkáit Weissinger György és Seenger Béla végezte, míg a Deák Ferenc utcai oldalon az Alpár-rokon Müller Ernő. Az első emeleten a díszlépcsőház melletti területeken az ólomüvegeket Róth Miksa készítette. A teljes épület plasztikai díszítése Maróti Géza nevéhez fűződik.

A harmadik emeleten található, igen nagy méretű - cseléd-, és inasszobával is ellátott - lakások megközelítése a Türr István utcából és a hátsó Deák Ferenc utcai kapun keresztül történt. Ezeket a lépcsőházakat biztonsági okokból teljesen elválasztották a bankterektől. A legfelső emeleten, a Deák utcai szárnyban óvodát alakítottak ki a banki alkalmazottak gyerekei részére.

 

VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
 

 

Az épületbe a kor technikai vívmányait építették be, többek között egy központi fűtő-, és hűtőrendszert. A kazánház kéménye közel 41 méter magas volt, a hűtést jéggel oldották meg. Az alsó pincébe az angolaknákon át leborított jéggel előállított hideg levegőt nyomták fel a szobákba és a termekbe, a rézrácsokkal lezárt légcsatornákon keresztül. Az alsó pincében az angolaknák alatt padlócsatorna futott körbe és állítólag itt még csillerendszer is volt. Meghökkentő volt az épületben kiépített szellőztető rendszer bonyolultsága. Ezeket a csöveket legtöbb esetben az oszlopok mellett elburkolva találtuk meg. Az épületben eredetileg számtalan különleges burkolatot alkalmaztak, például Zolnay és Villeroy and Bosh csempéket, spanyol márványokat. Szinte minden szakipari munkát annak a Steindl-céhnek a tagjai szállították és készítették, aminek elnöke 1903-tól Alpár Ignác volt.

A leírások szerint az építés során tűz is kiütött, melynek nyomait az átépítés alatt több helyen meg is találtuk. Az épület teljes bekerülési költsége a korabeli leírások szerint 7,5 millió korona volt. A bútorok további egymilliót emésztettek fel.

A ház az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része, ma is műemléki védelem alatt áll. A világháború után az Állami Fejlesztési Banknak és az Állami Fejlesztési Intézetnek adott otthont, majd 1989-től a Budapest Bank székháza lett. Ekkor a pincében, a trezorokban őrizték a részvényeket és Magyarország aranytartalékának egy részét. A szocializmusban sajnos a műemléki részletek megóvása nem volt elsődleges szempont, így számtalan helyen a ritka és pótolhatatlan burkolatokon keresztül vezették át a fűtéscsöveket, a faburkolatú trezor előteret később KISZ klubbá alakították át. Az eredeti bútorokból semmi nem maradt meg.

 

VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
 

 

A 2008-as gazdasági válság előtt a kereskedők egyre inkább felfedezték a belvárost, a magasabb kategóriájú, prémium termékeket árusító üzletek kiköltöztek a plázákból, vissza az elegáns belvárosi utcákba, például az Andrássy útra vagy a Váci utcába. Így a már régen az országban működő befektető és építtető cég, az ORCO 2005-ben 70 millió eurót (17,5 milliárd forint) fizetett az Ofer Brothers-nek azért az ingatlancsomagért, ami a Szervita téri parkolóházat, a Gresham szálló melletti Mérleg utcai három csillagos hotelt, a Budapest Bank két Váci úti épületét, és a Tőzsdepalotát (Váci 1. épület) is tartalmazta. Az ORCO felkérésére Christian Biecher francia építész, valamint Kőnig Tamás és Wagner Péter (Kőnig-Wagner építésziroda) tervezték meg az átalakítást.

A ház új funkciója szerint a nagy múltú nyugat-európai áruházak és a 21. századi üzletházak ötvözete. A tervek alapján a bérbe adható összes terület 9.800 m2 lett. Az épület eredeti eleganciájára jellemző, hogy az összes hasznos terület 43%-a (!) folyosó, előtér, lépcsőház. Ez az arány az átépítés után is 40% körül maradt.

Statikus irodánknak korábban már volt kapcsolata az ORCO céggel, mivel a Párizsi Nagyáruház (Divatcsarnok) átépítésében is részt vettünk. Érdekes és szerencsés egybeesés volt, hogy irodánkban egy időben három Alpár-épület átalakításán is dolgozhattunk. Az épület bonyolultsága és tagoltsága miatt a tervezők dolga nem volt egyszerű, sok megalkuvással járt a funkcióváltásból eredő átalakítás.

Az épület átépítésének új díszítéseit, forma-, és színvilágát Christian Biecher tervezte (pl. piros és kék színűre burkolt két kis belső udvart). Ez jelentősen megváltoztatta az épület stílusát, mely markánsan eltér a 100 évvel ezelőtti épület stílusától és patinájától. A kiviteli tervek elkészítésének feladata már a magyar ÖTSZ irodára hárult, a francia építésziroda felügyelete alatt.

 

VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
 

 

Az építészettörténeti kutatások során előkerültek az eredeti, 1912-es födémszerkezeti (vasbeton szerkezeti) tervek. Ezek igen hasznosnak bizonyultak, az azokból nyert adatok alapján sok kérdésre választ kaptunk. Az eredeti építész terveket csak a bontások ideje alatt, az interneten találtuk meg, de ezek is sokat segítettek a tervezésben.

 

Statikusok kalandjai és megpróbáltatásai

Súlyos aggodalmat keltettek a bontások során előkerült vasbetonoszlopok. Ezek betonminősége igen rossz volt, és vasalásuk sem volt megfelelő. A munka elején végzett vizsgálatok, feltárások igen alacsony határszilárdsági értéket állapítottak meg mind a betonszerkezetekre, mind a téglaszerkezetekre vonatkozóan, ezért az épületben található 560 oszlop 80%-át meg kellett erősíteni. A megerősítések 8-30 cm-es vasbeton vagy hevederekkel összefogott szögacéllal történt. Az oszlopok kőburkolatai mögé rejtett szellőzőcsövek elbontása után nem egy esetben a pillérek köpenyezését is meg kellett változtatni, mivel a burkolatok eltávolítása kiderült, hogy azok keresztmetszete jóval kisebb, mint amire számítottunk.

Sajnos a vierendel-tartókat fogadó mestergerendák állapota is igen rossz volt, mely úgyszintén a bontások során derült ki, és így igen gyorsan kellett gazdaságos és tartószerkezetileg is megfelelő megoldás találnunk e kényes problémára. Volt olyan hely, ahol a vasak betonfedése teljesen hiányzott, ill. a vasakat igen furcsán, kampózva todották meg. Itt ún. befúrt és következő szintre átvezetett vasalással készülő lőtt betonos megoldást alkalmaztuk.

Az eredeti vasbeton szerkezetek igen kezdetlegesek voltak, a mostani szabványoktól jelentősen eltértek. Nehéz elképzelni azt is, hogy a betonozást akkoriban hogyan csinálták, hiszen több ezer (akár tízezer) köbmétert is beépítettek belőle. Az oszlopokban a betonacélokat csak néhány helyen vezették át a felső szinti oszlopokba, tehát az épület tulajdonképpen úgy működött, mint egy téglafalas, téglapilléres szerkezet.

Mivel elsődleges célunk volt, hogy az épület összterhe ne változzon az átépítés után sem, az új födémeket is ennek megfelelően terveztük. Az új vasbeton födémek úgynevezett belső üreges, Cobiax golyókkal könnyített szerkezetek lettek, melyek önsúlya így jelentősen kisebb, mint a tömör födémeké. Számításaink teljes mértékben igazolták, hogy az alaplemezre helyezett, átlagosan 40 cm vastag feltöltés is részt vesz a felúszás elleni leterhelésben.

Az épület tartószerkezeti szempontból kiemelt eleme a vasbetonból tervezett, három új közlekedő mag lett. Ebből kettő lépcsőházi mag (toronyszerkezet), a harmadik liftmag. Az engedélyezési tervekben még az szerepelt, hogy az új magok környezetében a mestergerendákat, födémmezőket és oszlopokat elbontjuk, esetleg azokba jelentős mértékben bevésünk. Javaslatomra ez az igen drasztikus és komoly tartószerkezeti beavatkozás nem valósult meg.

Az építészek fáradságos munkájával végül sikerült a meglévő homlokzati fal és a középvonali oszlopok síkja közé beszorítani az új lépcsőházat. Az egyik lépcsőházi mag a Deák Ferenc utcai traktusba, a másik a Türr utcai traktusba, míg a liftmag a Türr utcai oldalra, az autóáthajtó mellé került. Végül a magok igen furcsa alakot öltöttek, hiszen szintről szintre az épület sajátosságaihoz és a helyszűkéhez alkalmazkodtunk. Sajnos az üzletekből nem tudtunk elvenni területrészt - területvesztésről szó sem lehetett, mert egy négyzetméter értéke kb. 2 millió forint volt (akkor).

Így - pályafutásunk során nem először - olyan lépcsőházat terveztünk és építettünk, mely három keresztmetszetében méretet vált. Egyszerre alkalmazkodtunk a tűzoltó által előírt minimális méretekhez és a beruházó területigényeihez. (Ilyen szerkezet épült az egykori Párizsi Nagyáruházban, a volt Divatcsarnokban is). Számítógépes program nélkül ezek kiszámítása nehezen lett volna megoldható. Végülis a Deák Ferenc utcai új tűzlépcsőház vasbeton magja (toronyszerkezete) alatt egy vasbeton lemezt terveztünk, mely a meglévő, megmaradó alaplemezre fekszik fel. A lépcsőház falai igen szövevényesen áttörtek és helyhiány miatt a pincében, alagsorban síkot váltanak (kifelé ugranak). Nem kis feladat volt a Türr utcai lépcsőházi vasbeton mag módosítása sem. Ez alá például már nem engedtek alaplemezt készíteni, itt befúrt és beragasztott betonacél-tüskéket helyeztünk el két sorban.
 
A három nagy, kétszintes trezorterem egybenyitásából a tervek szerint szórakozó helyiség lesz. Az épület Türr István és Váci utca által határolt sarkába az alsó pinceszintre nagyméretű, vasbeton spinkler tartály épült. Az üzemeltető figyelmét felhívtuk arra, hogy az épület környezetében a mértékadó talajvízszint a pince padlószint felett van, így azt be kellett engednünk a kúton keresztül. Ha viszont a spinkler vasbeton tartálya éppen akkor üres (ez az építési állapotra is igaz volt), az felúszás-veszélyes, tehát nem lehet a két vízszint között 50 cm-nél nagyobb eltérés.

A Deák Ferenc utcai (régi) főbejárati (Alpár Ignác által vesztibülnek nevezett) előcsarnokban lévő 8 db gazdagon díszített, sokszögletű pillérről a Kulturális Örökségvédelemi Hivatal még kis felületen sem engedte a burkolatot eltávolítani, amiből elég sok problémánk keletkezett. Végül is az eredeti szerkezeti tervek oldották meg a kérdést. Ezekből kiderült, hogy a 8 pillérből 6 mögött már eredetileg is épült másik pillér. Ezek valószínűleg, már akkor is megerősítés céljából épültek, mint most.

Az épület jelentős részét a műemléki védettség miatt nem lehetett átépíteni, így ezek a területek szakszerű és minden részletre kiterjedő restauráláson estek át. Ebbe a körbe a homlokzat is beletartozott. Jelentős probléma volt, hogy a belső terekből lebontott műemléki burkolatok pótolhatatlanok voltak, mivel már bezártak azok a spanyol bányák, ahonnan a kövek származtak.

A földszint felett található - a régi építész terveken látható - trezortermeket elbontottuk. A nem is oly rég még tőzsdeteremként működő, reprezentatív pénztárcsarnok feletti íves, díszes üvegfödém megmaradt, felette járható acél-üveg födémet terveztünk a benapozás biztosítására. E helyett a tűzvédelmi előírásokat is figyelembe véve, tömör födém készült, amelynek burkolata az épület más részén is megtalálható motívumokat követi.

A régi levéltári szárny lépcsőháza az épület közepén, a nagy belső udvar mellett, üvegtáblákkal beburkolva torzóként megmaradt. Az üveg-acél látványlift minden szinten egy kis hídon át közelíthető meg, mely egyben a lift megtámasztását és merevítését is adja. Az első elképzelések szerint a tetőteraszt lefedő acél tetőszerkezet tisztán felfüggesztve épült volna, de ezt a nagy konzolosság miatt nem lehetett megoldani, így végül oszlopokkal támasztottuk alá. A tetőterasz 400 m2.

 

VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
VÁCI1, fotó: Zsitva Tibor
 

 

A kivitelező rengeteg gipszrabic szerkezetet talált a bontás során, volt olyan, ahol 12-15 cm-es vastagságban. Az épület hátsó részén lévő két kisméretű légudvart (lichthofot) megtartottuk, ezek adnak helyet a gépészeti vezetékeknek, légcsatornáknak; az ide néző ablakokat eltakarták. Az épületből a funkcióváltás miatt szükségtelenné vált különböző díszes korlátelemeket, rácsokat, díszburkolatokat, lépcsőházi díszeket egyéb épületekben használták fel a bontás után. A különösen díszes Türr utcai régi lépcsőház teljes szerkezete és díszítései egy kastélyfelújításnál találták meg új helyüket.

2009. január végéig a tartószerkezet építését be kellett volna fejezni. Az ORCO (Yuli Kft.) hitelfinanszírozási nehézségei miatt a tervezés és kivitelezés 2009. április 15-én leállt, majd 2009. november végén indult újra. A leállás miatt veszélyessé vált szerkezeteket eltávolították és a többit megtámasztották. Ekkor a bontások még mindig nem értek véget. A kivitelező 18 hónapos határidőre vállalta a teljes kivitelezést, mely rendkívül szűkös határidőnek bizonyult, viszont az élet ezt felülírta. Az épület több mint három év alatt készült el. A földszinti, utcakapcsolatos üzletek megnyitottak 2011 végén, a további területek várhatóan 2012-ben nyílnak meg.

Cikkem elkészítéséhez külön köszönetemet fejezem ki Gölöncsér Zsuzsannának.

Szabó Balázs
okl. építőmérnök, statikus
okl. mérnöktanár, egyetemi óraadó
ÉTE Érdemérem-díjas


Források:
  • Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Enciklopédia Kiadó, 2005.
  • (Bálint Zoltán: A Pesti Hazai Takarékpénztár tervpályázata. Budapesti Hírlap, 1909. 01. 24.)
  • (Fábián Gáspár: Építész nagyjaink II. - Alpár Ignác, Építőipar-Építőművészet 1922., XLVI. évf. júl. 15.)
  • (Gerle János: A pénz palotái, Városháza Kiadó, Budapest, 1994) (Hajós Alfréd: A Pesti Hazai Tkpt. pályatervei, Az Ujság 1909. VII. évf. jan. 21.)
  •  (Alpár: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület palotája, Magyar Építőművészet XIII. 1915. 5-6. sz.)
  • Épülettörténeti kutatás
  • www.hg.hu
  • www.epulettar.hu/cikk/20875.aspx
  • www.nol.hu/cikk/380636/
  • www.orco.hu/projects/vaci-1

VÁCI1 - Tőzsdepalota

építész tervezők: Christian Biecher, Kőnig Tamás, Wagner Péter (engedélyezési terv)
építész tervezők: Szécsi Zsolt, Juhász Ágnes, Kozma Klára - ÖTSZ (kiviteli terv)
tervezés éve: 2007-2009
kivitelezés éve: 2008-2011
generáltervező: ÖTSZ (kiviteli terv)
tartószerkezetek: Szabó Balázs, Markovits Péter, Bécser Pál, Richter János, Nagy Péter, Mahler Judit, Buzás Hajnalka, Fülöp Judit, Szenner Gabriella - MTM Kft.
épületgépészet: Erhardt Lajos, Erhardt Péter - Novoterv Kft.
épületvillamosság: Kovács Lászlóné Homonnay Zsuzsanna - Inter Ház Tech Mérnöki Iroda Bt.
generálkivitelező: Hérosz Zrt. - Visy Gergely, Világosi Péter, Kiss Sándor, Vas Attila, Váradi Csaba, Kalach Krisztián, Szabó Krisztián
műemlék restaurálás: Reneszánsz Zrt.
megrendelő/építtető: Yuli Kft. (ORCO Group) - Király Márton, Korsós Ágnes
lebonyolító: Flaisz Tamás, Bodnár Emőke
tervellenőr: Farkas József - EC Harris

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »