Amikor az építész megálmodja – a Pyxis Nautica tervezőinek ideális családiházai
Amikor csak az építész álmodja meg a házat, az általában nem válik valósággá, álom is marad. Épület, építés, konkrét produktum két partner, a megrendelő és az építész párbeszéde nyomán születik meg. De mi történik, ha csak az építész álmodik? A Pyxis Nautica most megmutatja.
Vannak az álmokon túl egyéb tényezők is, amik befolyásolják egy épület születését. Ilyen például az anyagi lehetőségek jelentette korlát, vagy a mindennapi életből származó rutin, mely az alaprajz elsődleges formáját adja. Térhasználati tapasztalattal és vágyakkal mindenki rendelkezik – ezek összegződnek egy vázlatos rajzban, ami az első találkozáskor kerül az asztalra a mellényzsebek mélyéről.
Az építtetői szándék gyakran konkrétabb is, mint a funkció leírása, de sokszor jólesne az építésznek, ha csak egy igénylistát és egy konkrét telket kapna, az is már pont elég adottság ahhoz, hogy egy jól működő programmá álljon össze. Emellett a személyesség és az építtető karaktere is elengedhetetlenül fontos alkotóeleme egy jó háznak, és az építész is szívesen működik a programalkotó szerepkörben. E kettő fej-fej mellett halad a diskurzusban, azzal a megjegyzéssel, hogy ez nem a tervező programja, hanem azoké, akik lakják majd a házat. Ezt a szubjektív faktort még akkor is tiszteletben kell tartani, ha a megrendelőnek történetesen ez az első háza, az építésznek pedig már a huszadik. Kommunikációs kihívás mindkét fél számára.
Tovább haladva az álmoktól független körülmények sorában, elmondható, hogy a telek önmaga ürességében is bír valamiféle irányultsággal, mindenféle pátosz nélkül állítható, hogy a hely szelleme jó esetben valóban érezhető. Következő adottság a szabályozás, ami jobb vagy rosszabb, bonyolultsága okán olykor nehezen és többféleképpen is értelmezhető, de mindenképpen irányadó. Két fél és számtalan körülmény hatására jön végül létre az az egyedi termék, amit majd valaki az otthonának érezhet. A ház, ami egyszerre prózaian funkcionális és rendkívül szubjektív, ízlés, szándék és lehetőség eredője a megbízó és építésze közti párbeszéd folyamatában.
Ez a tervsorozat azonban nem ennek a dialógusnak a lenyomata, hanem mindannyian megterveztük a számunkra ideális családiházat, kötöttségek nélkül.
Fontosnak éreztük, hogy előtanulmányokat végezzünk, és saját referenciákat állítsunk a családi lakóház témakörében. Így jött létre egy – a fenti kötöttségektől mentes – képzeletbeli terepasztal, amin közös megegyezés szerint szabadon formálhattunk, kísérletezhettünk és tét nélkül vihettünk végig olyan megoldásokat, amiket máskor nem áll módunkban, azért, hogy az egyéni munka után végül közösen vitathassuk meg az elkészült terveket, gyönyörködhessünk a létrejött épületkarakterek és építészeti gondolatok különbözőségében.
Családi otthon Balatonfüreden – Kis Ferenc
Ez a ház funkcionális értelemben egy teljes értékű családi ház, ugyanakkor balatoni ház, mégsem nyaraló. Teljes értékű élettér létrehozása volt a cél egy háromgyermekes család számára, olyan módon, hogy az hordozza a nyaralás hangulatát a „magyar tenger" közelségében. A földszinten egy határozott vonal választja el a kiszolgálóhelyiségeket a nagy, egybefüggő, konyha-étkező-nappali hármastól, ahol az otthoni munka tere is karakteresebben jelenik meg, mint egy általános családiház alaprajzában egy dolgozó sarok. Az emeleten ugyanezen a vonal mentén válnak ketté a gyerekek életterei és a szülői lakórész. A tömegképzés kiindulópontja egy egyszerű fehér tömb, amit nagyméretű, mélyen ülő, hangsúlyos fa keretezésű ablakok lyuggatnak. A lépcsőház felett széles hasadékként vágja ketté a tömeget egy a konyhaablakkal eggyé váló nagyméretű üvegbevilágító, ezzel biztosítva kellő természetes fényt a ház középső traktusának, közlekedő magjának. Az épület kert felőli része teljes szélességben nyílik fel, kapcsolatot biztosítva a nappali funkciók térsorának a terasszal és kerttel.
Mediterrán ház Köveskálon – Péntek Ágnes
A mediterrán hangulatot idéző, sík terepre tervezett köveskáli ház egy lehetséges válasz arra, hogy milyen módon lehet úgy élettereket elválasztani egymástól, hogy azok mégis szoros kapcsolatban álljanak. Fontos a puritán tömeg és formavilág, melyet lekövet az anyaghasználat. A vakolt, falazott felületek mellett fontos szerepet kap a fa – mind nyílászárók, mind belső burkolatok és bútorok tekintetében. A külső tér felé zártabb, befelé forduló ház, melyben egymástól elkülönített funkciócsoportok fűződnek egymásra, és burokként zárják közre a belső udvart, a telek oázisát. A privátszférát minimalizálva és elégségesként kezelve a ház ösztönöz a közös térhasználatra – ebben nyújt segítséget a nappali-étkező-konyha tere, a gyereknappali, illetve a körben nagy üvegfelületekkel határolt, blokkokból megközelíthető belső udvar. A már említett funkciócsoportok nem csak tömegben, de magasságban is elkülönülnek egymástól, hozzáadva ezzel a terek dinamikájához úgy, hogy közben megtartják az ember léptékét. Belső tereiben az anyagok, színek és formák harmonikus egységet képeznek, a szabálytalanabb, ívesebb bútorok pedig kiragadnak a tömegek szögletességéből.
ZEN ház Budaligeten – Tótszabó Tamás
A ház tervezésénél a főbb szempontok a következők voltak: egyszerű szerkezet; átlátható, rendezett alaprajz; nagyvonalú és egylégterű közösségi tércsoport grandiózus kertkapcsolattal; szoborszerű épülettömeg. A földszintes épület négyzet alaprajzú, körüljárható, fedetlen pációval. Az alaprajz szimmetrikus, a tengelybe szerkesztett bejárat után az előtérbe érünk, ahonnan a belső udvaron keresztül átlátás nyílik a kertbe. A páció két oldalára vannak szervezve a lakóegységek és a garázs. Minden szobához saját fürdő és gardrób tartozik. Az épület szerkezete rendkívül egyszerű, a tizenhat pillér által tartott – szélein elvékonyodó – vasbeton födém elkészülte után a ház már “tető alatt van". A pillérvázas szerkezet miatt az építés ütemezhető, illetve a belső később könnyen átépíthető. A részben napelemekkel beépített zöldtetőre tájépítészeti elemként megfogalmazott kültéri lépcsőn jutunk fel. A belsőépítészetben egy olyan egyensúly kialakítása volt a cél, amelyben a természetes anyagok (fa, beton, lazúrvakolat) által alkotott időtálló környezet élénk színű bútorokkal és műalkotásokkal egészül ki.
Kompakt ház Pilisszentkereszten – Valastyán Igor
Adott egy enyhe lejtésű telek és egy kompakt házra való igény. Egy olyan élettér megalkotása volt a feladat, ami megéli a környezetét és a beltérbe hozza azt, valamint tervezésével ellent mond léptékének. A választ erre a kérdésre nem jelenthették különálló, lehatárolt helyiségek, inkább a terep adottságait kihasználva, a belső tér padlósíkjait megmozgatva hoztunk létre egy egybefüggő, mégis markánsan zónákra osztott térélményt. A nappalit és a konyha-étkezőt elválasztó/összekötő pufferzóna buja dzsungelt hivatott megidézni, üvegfedése pedig ráerősít a „kint a természetben" érzésre, miközben maga a két épülettömeg is érdekes perspektívában tárul fel és ad izgalmas térérzetet. A földszinten minden fontosabb zóna külön-külön is kapcsolódik a kerthez, míg az emeleten a kültérrel való kapcsolatot a hálókhoz tartozó lehajtható árnyékolóként is szolgáló „teraszok" jelentik. A házhoz, a család bővülése esetén második ütemként egy háló-dolgozó-fürdő pavilont is terveztünk. Az ház az utca felől zárt, a kert felé viszont mindkét szint magasságában megnyitott, szemben állva vele szinte észrevétlen, üveg és fém felületeivel az erdőt tükrözi, mondhatni rejtőzködik. Megjelenésével a konténerházakat idézi.
Villa Pasaréten – Monori László
Az épület arra keresi a választ, hogy egy kéthálószobás családi ház hogy tud egy térként működni válaszfalak nélkül úgy, hogy a benne lakók intim terei is biztosítva legyenek. A szinteltolásos kialakításnak köszönhetően a kiszolgáló helyiségek (fürdőszoba, kamra, raktár, kerti szerszámtároló) az alsó szinten vannak elrejtve, a félemeleten található élettér a konyha, étkező, nappali funkciókat ellátva 4,5 m-es belmagasságot kap, az emeleten pedig a hálószobák az emelt kialakításnak köszönhetően privát pozícióba kerülnek. Az épület origójában egy fa áll, ami egyszerre hozza be a természetet az enteriőrbe, okoz izgalmas fény-árnyék hatást a különböző napszakokban, és viselkedik féltranszparens elválasztóként a két hálószoba között. A természettel való kapcsolat a nagyméretű üvegfalakon túl a lépcsőknél is megjelenik: az alsó szintre a külső járdával együtt szinte kint sétálva juthatunk le. Az épület tömege és külseje a belső funkciókból, a ki- és átlátásokból adódik, a monolitikus tömbök az üvegfalak mentén hasadnak több kisebb darabra.
A játékos ember háza Pécsett – Tóth Dávid
A terület és a ház középpontját egy két emelet magas, üvegfedésű hengeres tér alkotja. Ez a fókusz, ide gravitál minden. Berendezésétől függően lehet klasszikus értelemben vett nappali tér, de átrendezve elláthat bármilyen más funkciót. Egy nagyobb családi vacsora, de egy kiállítás megnyitója is elképzelhető itt. Teljesen kiürítve pedig az elmélyült alkotás terévé is változhat műteremként. A henger falain különállóan két lépcsőkar emelkedik, ezek az emeleti lakrészekhez vezetnek és spirális íveikkel egy jellemző fő nézetet határoznak meg a ház fókuszában. A lépcsőfokok a körből leágazó terek mellett elhaladva izgalmas mennyezeti geometriává alakulnak és legyezőszerű mennyezettel fedik az előteret és a konyhát, mintegy visszakapcsolva azokat a középpontba. A privát zónák a külön-külön megjelenő lépcsőkarok végén, az emeleten ágaznak le a középső térről. A háló előszobájaként működő nyitott tér gardróbként és fürdőként funkcionál, csak a legintimebb funkciók kerülnek zárt térbe, a wc és a zuhanyzó. A tércsoport végében, a dobogón elhelyezett háló nagyméretű nyitással kapcsolódik ismételten a környezetéhez. A két privát lakrész között az emeleten egy „titkos folyosó" teremt kapcsolatot, mely igény szerint egyik végén zárható. Szintén erről a folyosóról érhető el az emeleti tetőterasz.
Szerk.: Paár Eszter Szilvia