/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épületek/Középület

Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora – A Zánkai Gyermekváros múltja

1/25

Úttörőváros, a telep átadási ünnepsége. Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára, Kádár János, Maróthy László PB tag. Fortepan Magyar Rendőr

?>
Úttörőváros, a telep átadási ünnepsége. Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára, Kádár János, Maróthy László PB tag. Fortepan Magyar Rendőr
?>
A balatoni úttörőváros 1973-ban. Forrás Fortepan - Faragó László
?>
A zánkai úttörőváros 1972-ben. Forrás Fortepan - Urbán Tamás
?>
A zánkai úttörőváros 1975-ben. Forrás Fortepan - MHSZ
?>
Úttörőtábor, szobabelső 1975-ben. Fortepan - Varga János
?>
Úttörőtábor, szobabelső 1979-ben. Fortepan - Umann Kornél
?>
Úttörőváros, 1976. Fortepan - Varga János
?>
Úttörőváros, 1983. Forrás Fortepan - Szalay Béla
?>
A Balatoni Úttörőváros központi épülete. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
A Balatoni Úttörőváros tornacsarnoka. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
Az Úttörőváros központi épülete. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
A központi épület a szoborpark felől. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
Az úttörőváros sportcsarnokának tervei, Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
A központi épület alaprajza, illetve posta felőli nézete. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
A központi épület előcsarnoka. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
A tornacsarnok belső terei. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
?>
Forrás: egykor.hu
?>
Forrás: egykor.hu
?>
Forrás: egykor.hu
?>
A Balatoni Úttörőtábor területének térképe. Forrás: egykor.hu
?>
Forrás: egykor.hu
?>
Forrás: egykor.hu
?>
Forrás: egykor.hu
?>
Forrás: egykor.hu
?>
	A Balatoni Úttörőváros tornacsarnoka. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
1/25

Úttörőváros, a telep átadási ünnepsége. Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára, Kádár János, Maróthy László PB tag. Fortepan Magyar Rendőr

Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora – A Zánkai Gyermekváros múltja
Épületek/Középület

Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora – A Zánkai Gyermekváros múltja

2021.08.13. 08:07

Az elmúlt két évben nagy erőkkel zajlott és már a célegyenesben van az egykori Balatoni Úttörőváros, ma Erzsébet-tábor felújítása, melynek tervezéséért a DVM Group felelős. Lapunk nemrég egy nagyobb cikk keretein belül már foglalkozott az együttessel, hamarosan bemutatjuk az újjáépítés eredményeit is, ám előtte a komplexum múltját elevenítjük fel ismét Olvasóinknak.

Zánka neve – a gyermekvárosnak köszönhetően – örökre egybeforrott a szocialista ifjúságnevelés történetével. A Kádár-kor legnagyobb volumenű presztízsberuházásaként létrejött Balatoni Úttörőváros nem csak a gyermeknyaraltatásban, de a fiatalok – különösen az úttörő őrsvezetők – ideológiai képzésében is központi szerepet töltött be.
Egy állandó táborhely gondolata már az 1950-es években felmerült, ekkor indult ugyanis a Balaton déli partjának tömeges beépítése, és ezzel párhuzamosan a sátortáborozási tilalmak bevezetése is, ami a gyermekek részére tervezett nyári táborok környékről való kiszorulását eredményezte. A Magyar Úttörők Szövetsége először csak egy sátortáborozási hely kialakításában gondolkodott, ám az 1960-as évekre sokkal nagyobb szabású elképzelések láttak napvilágot, melyeknek alapjául szovjet és kelet-német példák szolgáltak. A Szovjetunióban található Artyek-, Orjonov- és Szputnyik-, illetve az NDK-ban elhelyezkedő Wilhelm Pieck-tábort élőben is tanulmányozták a magyar tábor megálmodói, így növekedett a kezdeti úttörőpark koncepciója úttörővárossá. A komplexum helyszíneként a Zánka és Balatonakali között, a Cserkúti-patak völgyében elterülő Ság-pusztára esett a választás, mely hatalmas méretén túl több szempontból is ideálisnak bizonyult. A Balaton közelsége nem csak strandolási, de vitorlázási lehetőséget is biztosított, a közelben elterülő erdők pedig túrázásra adtak alkalmat. Ráadásul több fontos műemlék is elérhető volt innen, a sümegi, illetve a nagyvázsonyi vár meglátogatása nagy élményt nyújthatott a gyerekeknek.

Úttörőváros, a telep átadási ünnepsége. Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára, Kádár János, Maróthy László PB tag. Fortepan Magyar Rendőr
1/25
Úttörőváros, a telep átadási ünnepsége. Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára, Kádár János, Maróthy László PB tag. Fortepan Magyar Rendőr

A terep rendezése 1968-ban kezdődött, a süttői márványból készült alapkő letételére 1969-ben került sor. A projekt az építkezés megkezdése után is folyamatosan bővült, az egyre nagyobb komplexum felépítése presztízsberuházássá vált, mely hatalmas összegeket emésztett fel. Az első táborozók már 1972-ben megérkezhettek Zánkára, a hivatalos átadásra és avatásra azonban csak 1975 május 25-én, gyermeknapon került sor. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy az avatási beszédet az oktatásügyi miniszter, dr. Polinszky Károly mondta, az úttörőváros jelképes kulcsait pedig magától Kádár Jánostól vehette át a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke, Szűcs Istvánné.


A hatalmas beruházás az építésszakmát is megmozgatta, így a komplexum legfontosabb épületeit a szaksajtó is publikálta, például a Kiss Imre által tervezett központi épület, illetve az 500 fős előadó- és tornacsarnok terveit és fotóit a Magyar Építőművészet hasábjain találjuk meg. A szaklapban maga az építész mutatta be az épületeket, írásában nem csak a koncepciót, de az anyaghasználatot is részletesen ismertette:


„A központi épület a 3000 fős Úttörőváros központi felvonulási terének déli oldalán épült. Az épület földszintes lepényrészből és 6 emeletes irodarészből áll, a nyugati oldalon a terepadottságoknak megfelelően kiemelt alagsorral. Az irodai szárny az Úttörőváros irányító központja, magában foglalja a város vezetőségének, a gazdasági osztálynak és az egyéb szükséges adminisztratív szerveknek irodáit. A földszintes lepényrészben az előcsarnok, a kiállító, a tábor-múzeum, a könyvtár és a büfé helyezkedik el."
 

Az Úttörőváros központi épülete. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám
11/25
Az Úttörőváros központi épülete. Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám

A nyugati oldalon a kiemelt alagsorban a posta, az üzletek és a fodrászat kapott helyet. – Láthatjuk, hogy az úttörőváros valóban városként funkcionált, ahol az adminisztratív feladatokat ellátó épületrészektől kezdve a gyerekek nyaralását szolgáló egységeken át a mindennapi élet szükségleteit kielégítő helyiségekig minden helyet kapott.
A központi épület szerkezetét tekintve is igen korszerű volt:


„Az irodaépület UNIVÁZ szerkezetű, öttraktusos elrendezésű. A földszintes lepényrész déli oldala acélszerkezetű tartókra szerkesztett 12 méter fesztávolságú típus vasbeton panelekkel, a nyugati oldali szárny haránt téglafalas rendszerű vasbeton típus födémelemekkel készült. A nyílászárók az irodaépületnél fa típusok, a földszintes épületszárnynál típus csomópontú fém nyílászárók. A tetők szigetelése neoacid és 3 rétegű kavicsolt lemezfedés. A homlokzati felületek helyszínen felhordott pekkelt műkő és kemény mészkő burkolással készültek. Az irodaépület tetején kilátóterasz létesült. Az épület az Úttörőváros központi kazánházából távfűtést kap." Hasonlóan izgalmas leírást olvashatunk a nagyszabású tornacsarnokról is:


„Az együttes az Úttörőváros központi felvonulási terének keleti oldalán épült fel. A kétszintes épület középső részén nyitott átjáró vezet a stadion felé. Az épület 3 fő tömegből áll, bal oldalon a tornacsarnok, jobb oldalon az 500 fős előadó és a kettőt összekötő kétszintes előcsarnok, kiállító helyezkedik el. A tornaterem két szint belmagasságú, 500 fős lelátóval, 17x30 méteres küzdőtérrel. A terem rendeltetése többcélú, a sportversenyeken kívül egyéb rendezvények megtartására is alkalmas. Az öltözők a lelátó és közlekedő alatti területen kaptak helyet. Az előadóterem 500 fő befogadására alkalmas nagyméretű színpaddal és zenekari árokkal rendelkezik. Előadásokon kívül filmvetítés, színházi előadások, kisebb igényű hangversenyek megtartására is alkalmas. A ruhatár a lejtős kiképzésű terem alatt, az öltözők az emeleti zsibongók alatt helyezkednek el. A két termet összekapcsoló előcsarnok szintén többcélú, rendezvények és kiállítás céljára is használható. Az épület vasbeton vázas kitöltő falakkal épült. Az 500 fős terem és az előcsarnok tetőfödémje 18 méter fesztávolságú típus vasbeton elemekkel, a tornacsarnok tetőfödémje 24 m fesztávú típus vasbeton elemekkel készült. A többi épületrész UNIVÁZ és monolit szerkezetű. A nyílászárók fa és fém típus szerkezetűek. A homlokzati felületek helyszínen felhordott pekkelt műkő burkolással készültek. Az együttes az Úttörőváros központi kazánházából távfűtést kap." (Magyar Építőművészet, 1976. 25. évf. 4. szám)

Forrás: egykor.hu
18/25
Forrás: egykor.hu

Természetesen a két említett házon túl sok más épületet is emeltek, többek között éttermet, közösségi épületet, kikötőépületet, és számos szállásépületet. A terveket minden esetben az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) készítette, a kivitelezést a Zala Megyei Építőipari Vállalat végezte. Az építés vezetését Mayer Antalra bízták.
Nem meglepő módon a hatalmas létesítmény saját infrastruktúrát is kapott, nem csak vasútállomást, de a 71-es főúton autóbuszállomást, sőt, még egy BAHART kikötőt is építettek, valamint egy jellegzetes víztornyot és egy szennyvíztelepet is.
A Balatoni Úttörőváros 1975-től a rendszerváltásig zavartalanul üzemelt, évente 25000 gyerek fordult meg itt, zömük nyáritáborokban. Az épületegyüttes gyerekprogramokon kívül nagyszabású rendezvényeknek, sőt, nemzetközi táboroknak is otthon adott, melyek során a keleti blokk országaiból, illetve ázsiai és afrikai baráti szocialista országokból érkező fiatalok ismerkedhettek meg egymással.

Forrás: egykor.hu
21/25
Forrás: egykor.hu



A gyermekváros a rendszerváltás után, az úttörőmozgalom megszűnésével vesztett vonzerejéből, de továbbra is gyermektáborhelyként üzemelt, a nagy privatizációs hullám idején is végig állami tulajdonban maradt. Állapota az évek során erősen leromlott, ám 2010-ben és 2011-ben több átalakítás is történt néhány épületen (T8 épület funkcióváltása, bővítése, általános iskola kialakítása, Központ épület átépítése), melyeknek tervezője Krizsán András volt. Különösen a főépületen történt változtatások látványosak, a felújítás igazán színvonalas volt.  A komplexum 2014-től Erzsébet-táborként üzemel, és jórészt rászoruló gyermekeket fogad ingyenes nyaralás keretében. 2020-ban a tábor egészére kiterjedő, teljeskörű felújítás vette kezdetét, melynek tervezésére a DVM Group kapta a megbízást, és melyet következő cikkünkben mutatunk be.

Az eredeti Balatoni Úttörőváros tervezőinek részletes listája megtalálható a mellékletben. 

Paár Eszter Szilvia

Vélemények (1)
Thomasso
2021.08.17.
15:17

1992-ben 14 évesen horgásztáborban voltam a part menti faházakban. Jó programok, vitorlásról süllő horgászat, nádasban kiscsónakos peca. Fürdőzés, kresz pályán motorozás. Míg élek nem felejtem el. Csodálatos, romantikus, őszinte mobiltelefon nélküli világ. Hiányzik. :(

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk