építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Amit az építészet hozzátehet egy műemlékhez

Megújult egy a Csánig faluban található római katolikus templom. Az épület „műemlékvédői szakszerűséggel” tervezett felújítási munkálatainak megtervezéséért Sz. Sopár Katalin, építész a Creaton 2014. évi Építész pályázata III. díját is elnyerte. 

A 336 fős, vas megyei falu, Csánig összesen három nevezetességgel rendelkezik, amelyek közül az egyik a Fő utcán található aprócska, 13. századi római katolikus plébániatemplom. Az épület „műemlékvédői szakszerűséggel” tervezett felújítási munkálatainak megtervezéséért Sz. Sopár Katalin, építész a Creaton 2014. évi Építész pályázata III. díját is elnyerte, így ma a megújult templom Csánig ékszereként várja a látogatókat.

Nagyrészt Creaton cserepekkel dolgozom, ezért a széles választék nem volt számomra ismeretlen. A kedvenc változatom a kékre égetett kerámia cserép, azonban a műemlék épületekhez a természetes, klasszikus tetőcserepeket helyeztem előnybe. Így esett a választás a natúrvörös színre.” – meséli a szakember.

Az új fedélszerkezet az eredeti, építéskori állapotot kívánja tükrözni. Kötőgerendás, kétállószékes, bakduccal merevített torokgerendás fedélszék készült, a torony pedig faszerkezetű, amely a tetőszerkezettel együtt épült. A templomhajó feletti tetőszerkezet nyeregtetős kialakítású lett, egy-egy o romfallal, amelyekbe szellőzőnyílásokat alakítottak ki. Az új tetőfedést hódfarkú apró cseréppel, a Creaton Klassik hódfarkú kerámia tetőcserép, natúrvörös változatával fedték, amelyhez a natúrvörös színt a tervező tudatosan választotta.

13. századi római katolikus plébániatemplom





Műemlékvédelmi szakértők, faanyag-védelmi- és régészeti szakértők segítettek megismerni a templomot. A tetőszerkezet annyira rossz állapotban volt, hogy lehetetlen volt megmenteni, le kellett bontani. A kérdés már csak az volt, hogy milyen szerkezetet építsünk vissza rá. Hosszú kutatás után döntöttük csak el, hogy nem a mostani, hanem a kutatások során feltártnak megfelelő, azaz régebbi szerkezettel építjük újjá.” – mesélte az építész.

„Az értékelés során nyilvánvalóvá vált, hogy a 13. században épült templom csak egy komplex egészként értékelhető, hiszen a tetőn kívül rengeteg más dolgot is fel kellett újítani rajta. Így az értékeléskor ezt is figyelembe vettük.” – hangzott el az ünnepélyes díjátadón dr. Fülöp Zsuzsanna, okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, egyetemi docens, a zsűri tagjának értékelése. A tervezési munka 2012-ben kezdődött, és majd egy évig tartott.


13. századi római katolikus plébániatemplom



A jó terv elengedhetetlen, de kevés, ha a kivitelezés többi résztvevője nincs a helyzet magaslatán, ezért meg kell említenem Aigner Géza plébános urat, akinek hajthatatlan természete és akarata elengedhetetlen volt, hiszen amiben tudott, fizikailag is részt vett. Bukics Zoltán, statikus az építész által megálmodott új tetőformát szerkezetileg tervezte meg, ismerve a középkori ácsok munkáit és technikáit. Andorka Miklós, az egyházmegye főépítésze, aki megfelelő szakértelemmel és racionalitással terelgette a kivitelezőket és az építtetőt. Horváth Krisztián, vállalkozót, aki úgy akarta felújítani az épületet, ahogyan azt a tervezők kitalálták.” – méltatta a sok segítő kezet a nyertes.

Az építészt minden esetben boldoggá teszi a műve, a csapatmunka, illetve az elégedett emberek mosolya, ez az interjú során Sz. Sopár Katalin hangjából is érezhető volt.



 

Építész: Sz. Sopár Katalin
Közremműködők:
Nemes András, művészettörténész
Kelem István, történész (jó ez a név?)
Bukits Zoltán, statikus tervező
Andorka Miklós, egyházmegyei főépítész