építészet : környezet : innováció

Angyalzöld

Ami a fővárosban szőnyeg alá került, azt a XIII. kerület most újrahasznosítaná. Készül a kerületi zöldfelületi és zöldhálózati stratégia, amelynek előképe a soha közgyűlés elé nem került PRO VERDE (a főváros zöldfelületi stratégiája). A kerület közterületi zöldfelületeket gondozó közhasznú Kft-je perspektívát látott a 2005-ben a főváros számára elkészített szakértői anyagban, és most a kerületi szintre konvertált anyag első programjavaslati verziójából társadalmi vitát szervezett – mérsékelt érdeklődés mellett.
Egy bátor kerület a ZÖLDÖVEZETben.

Angyalföldön elindult egy zöldfelületi ágazati stratégia megalkotása, amely a kerület zöldfelületeinek és zöldhálózatainak sorsát hivatott előtervezni. A stratégia vázát, kiindulópontját az a főváros számára készült szakértői anyag szolgáltatja, amelyet a Studio Metropolitana koordinációjával készített el korábban egy tájépítészekből, közgazdászokból, környezetvédelmi mérnökökből álló munkacsoport. A PRO VERDE, hogy nevén nevezzük az egykori tervezet, konkrét intézkedési csomagokat, felelősöket és forrásokat rendelt a fővárosi tennivalók mellé: talán ez a körülmény, talán az önkormányzati választások miatti képviselőtestületi érdektelenség (és választásokat követő pozícióharc) vezetett oda, hogy ez az anyag soha nem került közgyűlés elé, sőt a szakma sem nagyon ismeri. Pedig az intézkedési javaslatain túl olyan eredményeket tudhat magáénak, mint például Budapest elmúlt másfél évtizedbeli zöldfelületi intenzitás változásának műholdas kiértékelése. Bár a munkaanyag egy részének megállapításai bekerültek a Budapest Környezeti Programja című fejlesztési dokumentumba: a lényeg (szemléletváltás a zöldfelület-gazdálkodás terén) veszni látszott.

Ekkor jött a XIII. Kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. és ügyvezetője Helembai Mihály, aki nagy fantáziát látott az anyagban, és felkérte Gábor Péter tájépítészt, a PRO VERDE munkacsoport egykori (kerületben élő) tagját, a műholdas kiértékelés társzerzőjét, hogy a PRO VERDE alapjain dolgozzon ki egy szakmai vitaanyagot a kerületre szabottan.

 

XIII. ker. zöldhálózata
XIII. ker. fejlesztési tengelyek

 

2008. április 30-án 16.00 órakor került sor a bevallottan indító fázisban lévő vitaanyag első társadalmi egyeztetésére a József Attila Művelődési Központban. Az időpontválasztás (hosszú hétvége előtti nap délutánja) nem volt túlzottan szerencsés dolog, de így is 20 fő feletti volt a jelenlévők száma, és e jelenlévők a legprogresszívebb, érdemben hozzászólni akaró lokálpatrióták voltak – mint utóbb kiderült. A szerencsétlen időpontot némiképp árnyalja, hogy a kerület online fórumot indított a lakossági részvétel érdekében, és weboldaláról a stratégia vitaanyaga és egy kerületi lakosok számára készült kérdőív is letölthető.

Gábor Péter kerületről tartott ismertetőjében elmondta, hogy Angyalföld azon kerületek közé tartozik, ahol két éve megfordult a népességvándorlás iránya: növekszik és fiatalodik a lakosság a rozsdazónában bekövetkező átalakulásoknak, lakásszám robbanásnak köszönhetően. Az a tendencia is megfigyelhető, hogy a betelepülő fiatal lakosság egyre nagyobb igényt támaszt lakókörnyezete rendezettségével szemben és ennek hangsúlyos eleme a zöldfelületek funkcióbővítéséhez kapcsolt igény. A kerület zöldfelületeivel kapcsolatos problémákat három részre osztva.

  • létezik egy mennyiségi és ugyanakkor egy minőségi hiány (bár a kerület a budapesti átlagnál sokkal jobban ellátott),
  • nem megfelelő a társadalmi részvétel aránya (kevés a tulajdonosként gondolkodó kerületi lakos)
  • léteznek gazdasági mechanizmusokból eredeztethető konfliktusok (gazdasági szereplők ellenérdekeltsége, alulmotiváltsága).


Ehhez igazodik a stratégia jövőkép, ami három prioritás jelöl ki: a mennyiségi és minőségi hiány ledolgozását (1), az interaktív közkommunikáció megvalósítását (2) és új gazdasági szabályzók és ösztönzők megalkotását (3). A jövőkép kapcsán a vitaanyag előterjesztői jelezték, hogy abban több generáción átívelő elképzelések is szerephez jutottak, mint például a margitszigeti gyaloghidak javaslatai. A stratégiában kiemelt tengelyeknek számítanak a Duna menti területek és a Rákos-patak kerületi szakasza, valamint a kerület és a Városliget közötti zöldfolyosó kialakítása is. Helembai Mihály jelezte, hogy a kerületi közhasznú Kft rendelkezik egy 2010-ig futó konkrét intézkedési programmal is, de a most ismertetett stratégia az ezen időpont utáni teendőket készíti elő.

 

 

Az ismertetés után a hallgatóság kapott szót, ezekből idézzük a legértékesebb gondolatokat a teljesség igénye nélkül.

László János
újlipótvárosi lakos (nem civilben a Magyar Kerékpáros Klub elnöke) javaslati pontjai szerint definiálni kell a közlekedési terek funkcióját. Ha a parkoló elhelyezés a járdákra is igényt tart, akkor „nem lesz virág” a járdán. Elismerően szólt a lakótömbök kertesítésben elért eredményekről, aminek jelentős hatása van a közösségépítésre. Kerékpáros szervezetként, a parkok használatának és megközelítésének legfontosabb eszközeként a gyaloglást és a kerékpározást jelölte meg. Véleménye szerint az integrált megközelítés azt is feltételezi, hogy kerületi kerékpáros politika is kell a zöldterületi politika mellé. A parkokat elérhetővé kell tenni biciklivel és ott lehetővé kell tenni a kerékpározást a gyalogosok zavarása nélkül. A Duna és Rákos-patak valóban tengely, de nem látja, hogy a kerület kihasználná az ő általuk kiharcolt forrásokat az ún. greenway-ek létesítéséhez. Ennek elengedhetetlen eleme a Népszigetre való átkelés, Rákos-patak torkolati szakaszán történő átkelés biztosítása, nem beszélve arról, hogy e szakasz az EUROVELO 6 nemzetközi kerékpárútvonal része. Azaz olyan új akadálymentesített gyaloghidak szükségesek, amelyek a tervezett tengelynek értelmet adnak. Megjegyezte, hogy addig is, amíg a margitszigeti gyaloghidak realitássá válnak, meg kell tudni közelíteni kerékpárral a Margitszigetet. Ismertette a szövetségük eredményeit a margithídi rekonstrukcióról szóló egyeztetéseken: munkájuk nyomán egyik oldalon kerékpárút, másik oldalon kerékpársáv fogja szolgálni a konzolosan kiszélesített hídon Buda és a Margitsziget megközelítését.

Miskei László (MKISZ) kerületi lakosként örült a stratégiai tervezetnek, hiszen jövőkép nélkül nem létezik átgondolt tervezés. Felhívta arra a figyelmet, hogy a kortárs képzőművészet a kerület közterületein még nem találta meg a helyét. A közterületi tervezések általában „csőbe dugva” történnek, azaz nincs egyeztetett koncepció az épített- és természeti környezet, valamint a tárgykultúra között. Nagyon jó – vélte – hogy ez a kerületben most talán létrejöhet.

Hegyiné Déri Erzsébetről
a kerületi civil kurázsi szobrát lehetne megmintázni. Ő az élő tanúbizonyság arra, hogy egyetlen fecske is képes nyarat csinálni (ha elég kitartóan énekel.) A hölgyet nemrégiben véshette emlékezetébe a kerület és a főváros illetékes ügyosztályainak vezetése, amikor is egy 26 oldalas dolgozatban számolt be a Rákos-patak menti közparkok áldatlan állapotáról, és a kerület-főváros-FCSM egymásra mutogató tehetetlenségéről. A levél akkora port kavart, hogy a kerületi alpolgármester a fővárosi környezetvédelmi ügyosztállyal együtt mintegy 30 fős terepbejárást végzett és az állapotok azonnali normalizálására tett ígéretet. Hozzászólásában a rendezetlen kezelői viszonyokat tette szóvá.

Papp Géza
a Budapest Rekonstrukció szervezet tagja, kerületi lakos jelezte, hogy önkéntes kezdeményezésük egész Budapestre kiterjed. Példaként a Lövőház utcai projektet ismertette, amelyben az utca lakóit kereste meg a szervezet. Bevonták a kerületi önkormányzatot és a lakókat is az utca csinosításába. Véleménye szerint sokkal nagyobb társadalmi szerepvállalással és minimális anyagi hozzájárulással jóval nagyobb, tartósabb eredmények érhetők el a közterületeken. Sokkal jobban megbecsülik a lakók azokat a zöldfelületeket, amelyek rekonstrukciójában maguk is részt vállalnak. A közparkok létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy a Rákos-pataktól felfelé ma nem a vízióban szereplő zöld sáv létesül: teljesen beépül a terület. Számára érthetetlen, hogy a toronyházas beépítések között miért nem fért el érdemi közpark a területen.

Jánosa Péter a Visegrádi utcából erősebb zöldfelületi szabályzókat javasolt a mostaninál. Feltette a költői kérdést, hogy miként lehetséges az, hogy a parkolás kérdésében szigorú szabályzók (már 7 lakásos társasház alá is mélygarázst szükséges építeni) miért nem hasonló szigorral kezelik a parkosítás kérdését. Véleménye szerint a beépítési intenzitás növekedéssel összhangban megvalósított parkosítási kötelezettség lehet a zöldfelületi arány növelésének kulcsa.

Visnyovszki András
(FFH Környezetvédelmi Ügyosztály) elmondta, hogy a Margithíd felújításának terveiben valóban szerepel a kerékpársáv és a kerékpárút terve, amelyet az egyeztetések során a Magyar Kerékpáros Klub „harcolt” ki. A gyalogos hidak ötlete véleménye szerint jó ötlet, de felvetette, hogy a budai oldalon is szükséges lenne gyaloghíd. A kerület zöldfelületei kapcsán elmondta, hogy igen jónak tartja a kerületi szerkezet. A Rákos-patak menti Tahi utcát megkapta a főváros a fenntartásra: igyekeznek (költségvetésükhöz mérten) fenntartani. Szemetesek kihelyezése folyamatban van.

Erdős László önkormányzati képviselő a kerékpárutakkal kapcsolatban elmondta, hogy 3,6 km kerékpárút épül a Kassák L – Gogol u. között. Reményét fejezte ki, hogy a bringásokkal közösen dolgozhatnak ki programokat a kerületben. Példaként említette, hogy a Lehel csarnoknál döntés született kerékpártároló létesítéséről. Egyeztetni fognak a kerékpárosokkal. Véleménye szerint a kötelezően előírt zöldfelület arány elégséges rendeleti feltétel arra, hogy a Duna menti területeken létrejöhessen a zöld tengely. A Közpark építést nehéz ügynek tekinti, mivel „mindenki akar parkot, de a befektető hasznot akar”.

 

 

Angyalföldön talán elindul valami. Ez talán csak egy párbeszéd kezdete, talán jövőkép, sőt talán intézkedési csomagok, felelősök, időpontok és források is kialakulnak. Még jobb lenne, ha az alakuló zöldfelületi politika be tudna épülni az úthálózati, városfejlesztési, közműfejlesztési politikákba, azaz a kialakuló politikák összhangja megteremthető lenne. Ma ugyanis még korántsem lehet erről beszélni. Ami a fővárosban (nagy léptékben) eddig nem sikerült, azt egy úttörő kerület meglépheti. Talán. De addig még sok barna lé folyik le a Rákos-patakon és hullámzik tovább a Duna szürke habjain.

Bardóczi Sándor tájépítészmérnök

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »