Épületek/Középület

Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Csorna

1/16

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/16

Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Csorna
Épületek/Középület

Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Csorna

2004.03.26. 09:55

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Karácsony Tamás, Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos

Földrajzi hely:
Csorna, Magyarország

Karácsony Tamás Minusplus (Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos)

A régiók építészetének kortárs gondolkodásba emelése a mai magyar építészet egyik legfontosabb kérdése. Ez a probléma a formai kérdések mellett elsõsorban a települések szerkezetének és mûködésének megértését és az ebbe ágyazott, egyre nagyobb veszélybe kerülõ hagyományok felfejtését teszi szükségessé.

Az elmúlt két évben két iskolaépület épült Csornán, a Kisalföld egyik meghatározó, nagyrészt a régi településstruktúrát követõ szerkezetû mezõvárosában. Az itt bemutatott iskola a kisebbik, 3h iroda által tervezett épület által felvetett gondolatokat még tovább viszi, a mai magyar építészetben egyedülálló színvonalú példát teremtve.

Az épület kialakítása és mûködése értelmezhetõ úgy is, mint egy tanulmány a városról és a benne lehetséges tevékenységek formáiról. A feszes tömeget olyan útvonalak és terek metszik ki a telek kubatúrájából, amik mind a korábban itt létezett és egy kisvárosban ismert közterek modelljei. A megmaradt átjárás a keskeny telken keresztül a párhuzamos utcába (a másik iskolaépület felé) új értelmet nyert azzal, hogy a szomszéd épület gyönyörû arányú és nyersen hagyott tûzfalával szemben felépült az iskola. Ezáltal nemcsak az útvonal ill. annak tere nyert határozott formát és vált a köztes tér – a kisvárosok egyik legnagyobb titka és értéke – sokkal sûrûbbé, hanem a hozzá kapcsolódó, megnyíló félprivát terek az iskolában (galéria, az egyik belsõ udvar) új városi közeget is teremtettek az eddigi hátsókertek között.



A belső funkciók is a városias külsõ ill. átmeneti terek köré szerveződnek az épületben, ami – ahogy nagyvonalú belsõ terei a külsõ, de zárt udvarokhoz kapcsolódnak – ezáltal minden nosztalgia nélkül teremti meg a hagyományos kisvárosi-falusi porta funkcionális rendjét és az ahhoz kapcsolódó egyszerû formákat. A legelsõ átrium a tanári és az adminisztráció tereit rendezi egy csoportba, a középsõ, félig felnyíló udvar a gyerekeké, a leghátsó pedig a város és a nyilvános területek felé nyit, átmeneti teret képezve a nyilvánosság számára is elérhetõ belsõ terek és az átjáró között. A zárt belsõ tércsoportok közötti folyosók, lépcsõk és belsõ nyílt terek a város látványainak, átlátásainak, mozgásformáinak sûrített és így igen intenzív modelljét adják –az idejük java részét itt töltõ, különbözõ mértékben sérült gyerekek így mintegy saját ’iskolát’ kapnak a városról, kézikönyvet a terekhez, amiket egyébként valószínûleg bizonytalanul és korlátozva tudnának csak használni.




 

Az anyaghasználat, a színek jelszerû megkülönböztetései – az egyes közlekedõ funkciók, az udvarok funkciócsoportjaihoz tartozó saját karakterek – mind ezt a gondolati rendet erõsítik, egyúttal az épület zárt tömegének ellenére annak felnyíló, könnyed, elsõsorban a város tereibõl kialakuló jellegét erõsítve. A téglafelületeken megnyíló ablakok belsõ falai festettek, a be nem forduló burkolat is inkább a felületek határoló tulajdonságát és a mögöttük felnyíló újabb tereket, a terek kapcsolódási pontjait hangsúlyozzák, mint a zárt, zömök tömegszerűséget.

A lecke fel van adva.

Forrás: Szemerey Samu (szöveg), minusplus_architects (tervlapok, fotók)


Építészet:
Vezetõ tervezõ: Karácsony Tamás
Építész munkatársak: Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos

Statika: Pozsgai István
Gépészet: Jerkó Anikó, Zöhls András
Villamosság: Sax Dezsõ, Böjte Ferenc
Konyhatechnológia: Siristye Tamás

Generálkivitelezõ: Strabag Rt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk