| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Csorna

1/16

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/16

Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Csorna
Épületek/Középület

Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Csorna

2004.03.26. 09:55

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Karácsony Tamás, Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos

Földrajzi hely:
Csorna, Magyarország

Karácsony Tamás Minusplus (Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos)

A régiók építészetének kortárs gondolkodásba emelése a mai magyar építészet egyik legfontosabb kérdése. Ez a probléma a formai kérdések mellett elsõsorban a települések szerkezetének és mûködésének megértését és az ebbe ágyazott, egyre nagyobb veszélybe kerülõ hagyományok felfejtését teszi szükségessé.

Az elmúlt két évben két iskolaépület épült Csornán, a Kisalföld egyik meghatározó, nagyrészt a régi településstruktúrát követõ szerkezetû mezõvárosában. Az itt bemutatott iskola a kisebbik, 3h iroda által tervezett épület által felvetett gondolatokat még tovább viszi, a mai magyar építészetben egyedülálló színvonalú példát teremtve.

Az épület kialakítása és mûködése értelmezhetõ úgy is, mint egy tanulmány a városról és a benne lehetséges tevékenységek formáiról. A feszes tömeget olyan útvonalak és terek metszik ki a telek kubatúrájából, amik mind a korábban itt létezett és egy kisvárosban ismert közterek modelljei. A megmaradt átjárás a keskeny telken keresztül a párhuzamos utcába (a másik iskolaépület felé) új értelmet nyert azzal, hogy a szomszéd épület gyönyörû arányú és nyersen hagyott tûzfalával szemben felépült az iskola. Ezáltal nemcsak az útvonal ill. annak tere nyert határozott formát és vált a köztes tér – a kisvárosok egyik legnagyobb titka és értéke – sokkal sûrûbbé, hanem a hozzá kapcsolódó, megnyíló félprivát terek az iskolában (galéria, az egyik belsõ udvar) új városi közeget is teremtettek az eddigi hátsókertek között.



A belső funkciók is a városias külsõ ill. átmeneti terek köré szerveződnek az épületben, ami – ahogy nagyvonalú belsõ terei a külsõ, de zárt udvarokhoz kapcsolódnak – ezáltal minden nosztalgia nélkül teremti meg a hagyományos kisvárosi-falusi porta funkcionális rendjét és az ahhoz kapcsolódó egyszerû formákat. A legelsõ átrium a tanári és az adminisztráció tereit rendezi egy csoportba, a középsõ, félig felnyíló udvar a gyerekeké, a leghátsó pedig a város és a nyilvános területek felé nyit, átmeneti teret képezve a nyilvánosság számára is elérhetõ belsõ terek és az átjáró között. A zárt belsõ tércsoportok közötti folyosók, lépcsõk és belsõ nyílt terek a város látványainak, átlátásainak, mozgásformáinak sûrített és így igen intenzív modelljét adják –az idejük java részét itt töltõ, különbözõ mértékben sérült gyerekek így mintegy saját ’iskolát’ kapnak a városról, kézikönyvet a terekhez, amiket egyébként valószínûleg bizonytalanul és korlátozva tudnának csak használni.




 

Az anyaghasználat, a színek jelszerû megkülönböztetései – az egyes közlekedõ funkciók, az udvarok funkciócsoportjaihoz tartozó saját karakterek – mind ezt a gondolati rendet erõsítik, egyúttal az épület zárt tömegének ellenére annak felnyíló, könnyed, elsõsorban a város tereibõl kialakuló jellegét erõsítve. A téglafelületeken megnyíló ablakok belsõ falai festettek, a be nem forduló burkolat is inkább a felületek határoló tulajdonságát és a mögöttük felnyíló újabb tereket, a terek kapcsolódási pontjait hangsúlyozzák, mint a zárt, zömök tömegszerűséget.

A lecke fel van adva.

Forrás: Szemerey Samu (szöveg), minusplus_architects (tervlapok, fotók)


Építészet:
Vezetõ tervezõ: Karácsony Tamás
Építész munkatársak: Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos

Statika: Pozsgai István
Gépészet: Jerkó Anikó, Zöhls András
Villamosság: Sax Dezsõ, Böjte Ferenc
Konyhatechnológia: Siristye Tamás

Generálkivitelezõ: Strabag Rt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.