Épülettervek/Hallgatói terv

Aszalóüzem és manufaktúra Zamárdiban - Somlai Anikó diplomaterve

1/22

Helyszín

?>
Helyszín
?>
A program kialakulása
?>
Helyszínrajz
?>
Földszinti alaprajz
?>
Emeleti alaprajz
?>
Hosszhomlokzat
?>
Keresztmetszetek
?>
Hosszmetszetek
?>
Metszet a műhelyen keresztül
?>
Bejárat felőli és udvari homlokzat
?>
Belsőépítészet
?>
Bejárati előtér
?>
Bejárati előtér
?>
Összekötő folyosó
?>
Kilátás a műhelyből
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
?>
Somlai Anikó
1/22

Helyszín

Aszalóüzem és manufaktúra Zamárdiban - Somlai Anikó diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

Aszalóüzem és manufaktúra Zamárdiban - Somlai Anikó diplomaterve

2013.09.16. 12:35

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Zamárdi

Építészek, alkotók:
Somlai Anikó

Aszalóüzem és manufaktúra

Tervezés éve:
2013

Bruttó szintterület:
1600 m2

Stáblista

építész konzulens: Vasáros Zsolt DLA
épületszerkezeti konzulens: Pataky Rita
építéskivitelezési konzulens: Huszár Zsolt
épületvillamossági konzulens: Dr. Filetóth Levente
épületgépészeti konzulens: Dr. Braxatoris Ákos 
tartószerkezeti konzulens: Árva Péter

Letölthető dokumentumok:

Somlai Anikó (BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék) Zamárdiba tervezett diplomamunkájában a Balatont egyáltalán nem kizárólagosan nyári turisztikai célpontként kezeli. Gyümölcsfeldolgozó kisüzemével a helyiek megélhetésére és a téli turizmus fellendítésére is gondolt. 

Helyszíni vizsgálat, városelemzés

A tervezési helyszínem a Balaton déli partján fekvő Zamárdi városa. A tervezési terület nem közvetlenül a vízparton található, hanem a kevésbé ismert és látogatott Ófalu mellett fekszik. Éppen ez a kevésbé ismertség késztetett arra, hogy tágabb körben vizsgáljam a helyszínt, és az egész városra kiterjedő megfigyeléseket tegyek. Zamárdira jellemző egy nagyon karakteres, a Balaton partjával párhuzamos sávos tagoltság. A part melletti üdülősáv széles zöldterülettel határolt a víz felől, tőle délre húzódik az Ófalu, mely a város legrégibb része - a valaha volt egyutcás falu innen nőtte ki magát a vasút és a fürdőélet megjelenésével. Tovább haladva déli irányba, zöldterületek találhatók, melyek erdős területek, kihasználatlan, rossz állapotú mezőgazdasági területek, illetve a Szamárkő hegye, melyen kisebb méretű családi pincék találhatók. A város fő közlekedési útvonalai is ezt a sávos tagoltságot erősítik: a Zamárdin áthaladó 7-es számú főút az Ófalu és az üdülőterület között húzódik, az ókori Római út pedig vele párhuzamosan a Kőhegy és az Ófalu között.

Helyszínrajz
3/22
Helyszínrajz

Problémák és adottságok

A város nagyon erős tagoltsága nemcsak fizikai kettévágottságot jelent, hanem a funkciók terén is megjelenik: míg az üdülőterületre csak a fürdőkultúrára és a turizmusra épülő szezonális használat jellemző, addig az Ófalu egész évben lakott, falusias jellegű terület. Sajnos emiatt a megosztottság miatt a két városrész egyáltalán nem kommunikál egymással. A városnak azonban számos értéke van: az Ófalu főutcája a valaha volt Római út egy része, mely a déli parton húzódó, új turisztikai tengely kialakulásának lehetőségét hordozza magában. Számos turistaútvonal is itt halad át a városon. Fontos értéket képvisel a Kőhegy is, amely terülten évszázadok óta szőlőművelés folyik. Az itt található szőlőföldek egykor a Tihanyi Apátsághoz tartoztak, ma már feldarabolódott, magánkézben lévő földekről beszélhetünk. A tihanyi kapcsolat még ma is jelen van a Kőhegyen: mivel ez a terület jóval magasabban fekszik, mint Zamárdi többi része, így csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, valamint az éppen vele szemben fekvő Tihanyra.

A program kialakulása
2/22
A program kialakulása

Reagálás, a program kialakulása

A programalkotás alapjául ezek a tényezők szolgáltak, a város erősségeire és gyengeségére igyekeztem reagálni. Az elszigetelt két városrész között nem fizikai kapcsolatot kívántam teremteni, hanem a funkciók keverésével oldottam meg az összeköttetést: az Ófalu lakókörnyezetében munkahelyet teremtettem helyi lakosoknak, ezzel egy időben elszakítottam a turizmust a Balaton parttól egy új megállóponttal a Római út turisztikai tengelyén. Ez nemcsak felcsalja a látogatókat az Ófaluba és a Kőhegyhez - ezáltal jobban megismertetve Zamárdi turizmus elől rejtett részeit is a látogatókkal - hanem a téli turizmust is erősíti, hiszen nem a fürdőkultúrához és a vízparthoz kötődik. A fenti szempontok figyelembevételével alakult ki a gyümölcsaszaló üzem és manufaktúra koncepciója: az aszalással a gyümölcsfeldolgozás helyi hagyományára utalok, azonban nem borászat formájában, mint a Kőhegy többi részén – a kis családi pincék alkotta együttes így érintetlenül megőrizheti saját báját. A Zamárdi déli részén fekvő mezőgazdasági területek újra fellendülhetnek, az üzem munkalehetőséget biztosít a helyieknek, és a látogathatóság miatt a város turizmusa is fejlődik.

Földszinti alaprajz
4/22
Földszinti alaprajz

Az építészeti program

A programom három részre tagolható: üzemi blokkra, a látogatóközponti funkciókra valamint a műhelyblokkra. A fő elem az üzem, ahol a gyümölcsök – szőlő, sárgabarack és alma – aszalása történik. A nyersanyagot külső beszállítással hozzák, az elkészült áru pedig az üzemen kívül kerül eladásra. Az üzemhez kapcsolódó manufaktúrában a megaszalt gyümölcsök egy része további feldolgozáson megy keresztül, csokoládéba mártják, cukrozzák őket.
Ezt az együttest lehet megtekinteni látogatóként, a mai gépesített gyümölcsaszalás technológiáját nyomon követve, végigkísérni az áru útját a nyers gyümölcstől a késztermékig. Az útvonal végén pedig kóstoló- és mintabolt várja a látogatókat, így nem csak vizuális élményben lehet részük az érdeklődőknek.

Bejárat felőli és udvari homlokzat
10/22
Bejárat felőli és udvari homlokzat

A program harmadik eleme szintén a gyümölcsfeldolgozáshoz kötődik, ám ez nem kapcsolódik szervesen az üzemhez. Egy kisebb – pálinka- és lekvárfőző műhelyről van szó, melyet helyi lakosok használhatnak. A nyitott műhelyt használók itt könnyebben elkészíthetik a saját gyümölcskészítményeiket, mint otthon – hiszen például egy magozó gép nagy segítség tud lenni nagyobb mennyiségű lekvár elkészítésében. A házi jelleg azonban nem veszik el, mindenki saját maga dolgozza fel a saját gyümölcsét. A gépek kezelésében a műhelyfelügyelő segít, csupán a géphasználatért kell fizetni. Ez nemcsak megkönnyíti a helyiek életét, de egyfajta közösségteremtő szerepe is van a város életében.

Területkezelés, beépítés

A beépítésnél fontos szerepet kapott a telek határhelyzete, mert az Ófalu, a Szőlőhegy és a gyengén beépített mezőgazdasági területek közt fekszik. A környező területek eltérő, egyedi karakteréhez igyekeztem viszonyulni a tervezett épület beépítésénél: az üzemi szárny hosszúkás tömege a mezőgazdasági területek hosszúkás épületeire, míg az úttal párhuzamos műhely az Ófalura házaira reagál. Az így kialakult két tömb egy előtető segítségével formálódik L alakú beépítéssé.

Bejárati előtér
13/22
Bejárati előtér

A telek feltárása a Római útról történik: mind a személyforgalmi, mind a gazdasági bejárat innen nyílik.A személyforgalom és a gazdasági útvonal az egész telken elválasztottan működik: a látogatók és dolgozók a parkolás után gyalogosan közlekednek, míg az árufeltöltés és szállítás útvonala egy, a telek jobb oldalán kialakított rámpa segítségével történik. A látogatói bejárat az épület felső felén található, így a látogatók a teljes telket bejárva, az üzem mellett húzódó gyalogos úton jutnak be az üzembe. Az útvonal része az épületbe „ülő" díszkert, melyet végigkísérnek a látogatók a bejáratig. Fontos volt számomra, hogy a látogatók bejárják ezt az útvonalat, hiszen így élvezhetik a balatoni panorámát és a díszkert egyfajta ráhangolódásként is szolgál a gyümölcsfeldolgozás témakörére.

Tömegalakítás

A környező házak léptékükben sokkal kisebbek, mint az én programom, ezért kezdettől fogva fontos volt, hogy az épületet úgy alakítsam ki, hogy összhatásában ne egy hatalmas tömbként jelenjen meg ebben a környezetben. Ezért az épületet tagoltam, két magastetős tömböt hoztam létre, az üzemet és a műhelyt. Mivel az épület funkciójában kettős jellegű – üzem és látogatóközpont egyszerre – fontos volt számomra, hogy tömegében is érzékelhető lehessen ez a kettősség. Így a két magastetős tömb lapostetős tömegbe ül bele, mely a látogatói tereket, valamint az ellenkező oldali raktárakat rejti magában. Ezáltal mindkét szárnynál kialakult egy-egy három traktusos egység – látogatói tér, üzem és raktár vagy közlekedő – melyekből minden esetben a középső traktus emelkedik ki.

Összekötő folyosó
14/22
Összekötő folyosó

Térszervezés

Az épület belső térszervezését a különböző útvonalak – látogatói, dolgozói, valamint az áru útjának összefonódása, illetve elkülönülése határozta meg.
Az üzembe látogatók a látogatói rámpáról tekinthetik meg a gyümölcsaszalás technológiáját az üzem felszakadó, víztiszta polikarbonáttal kialakított oldaláról. A rámpa a tereppel közel azonos lejtésű, és változó magassága a vizuális élményt erősíti, egyre jobb belátással az üzembe. A látogatói rámpa végén, egy emeletet emelkedve az épületet és a gyártási technológiát kiszolgáló gépészeti helyiségbe lehet benézni. Visszatérve a bejárati térbe pedig a kóstoló és mintabolt várja a látogatókat.

Ettől a látogatói útvonaltól elkülönülten működik az üzem kiszolgálása. Az üzemben dolgozók, valamint a műhely használói – vagyis mindenki, aki a gyümölccsel közelebbi kapcsolatba kerül – a műhely oldalán kialakított bejáratot használja. A műhely bejárati teréből egyenesen a műhelybe juthatunk, ahol a lakossági gyümölcsfeldolgozó gépsorok találhatók. Az üzem dolgozói pedig a műhelyt és üzemet összekötő folyosón az egy szinttel lejjebb kialakított személyzeti öltözőbe érkezhetnek a közös bejárati térből. Így a két épületszárny közötti összeköttetés nemcsak az előtetővel történik, hanem a földalatti összekötő folyosó is biztosítja a kapcsolatot. Az üzemhez tartozó adminisztráció a galériára került, az itt dolgozók a tiszta bejáratot használva, a bejárati előtérből lépcsőn illetve lift segítségével közelítik meg azt. A tárgyaló az üzemre közvetlen belátással lett kialakítva, így biztosított a kapcsolat az üzemi dolgozók és a vezetés között.

Belsőépítészet
11/22
Belsőépítészet

Anyaghasználat

Külső burkolóanyagok tekintetében is elkülönülnek a magastetős tömbök és a látogatói, lapostetős terek. A kiemelkedő tömbök fém sinuslemez borítást kapnak, melyek nemcsak a függőleges falszerkezeteken jelennek meg, hanem a tetőre is átfordulnak. Ez az anyagválasztás nemcsak a megjelenés elkülönülése miatt jött létre, hanem a magasra nyúló épületrészek könnyebb karbantarthatósága is fontos volt a döntésben. A látogatói terek, valamint az alacsonyabb falak fehérre vakolt külső szerkezettel készülnek.

Ez a kettősség a belső térben is látható: az üzem és a műhely belül fehérre meszelve készül, a látogatói terek pedig látszóbeton kialakításúak. A bejárati előtéri bútorok mindegyike beton és fa anyagok felhasználásával készült. A galériára felmenő lépcsőlemez merevséget segítő, karakteresen megjelenő szegélygerendája adta az alapötletet. Erre a beton alapra, tőle elemelve került a tömbként megjelenő, rejtett belső korláttal kialakított tölgyfa fogódzó. Az információs pult hasonló kivitellel, elemelt felső fa tömbbel készül, csakúgy, mint a mintabolt kóstoló posztamensei és az eladó polcok is. A kerti, kültéri leülők anyaghasználata a belső téri bútorokhoz igazodik, azonban itt a fa és a beton aránya fordított: a beton tömbre elemelve kerülnek a vékony fa ülőfelületek.

Köszönettel tartozom Vasáros Zsoltnak a sokévi konzultációért és támogatásért, a szakági konzulenseknek segítségükért, valamint Pethő Lászlónak az opponenciáért.

Somlai Anikó


OPPONENSI VÉLEMÉNY SOMLAI ANIKÓ DIPLOMAMUNKÁJÁHOZ
ASZALÓÜZEM ÉS MANUFAKTÚRA_ZAMÁRDI

2013. június 22. szombat 16 óra 10 perc. Árnyékban, méghozzá tölgyfa árnyékban 36 °C. Mondhatnánk - jó nap ez az aszalásra! A történések vagy egyszerűbben fogalmazva a dolgok, legtöbbször utólag válnak fontossá, értékelődnek fel vagy kerülnek helyükre. A tavalyi UltraBalaton futóversenyen én futottam a helyszínt is érintő szakaszt. Felhő egy szál sem, a levegő hőmérséklete 38 és 41 °C között mozgott, de közvetlenül az aszfalt felett szerencsére ez jóval több is volt, így a cipőm mérete Zamárdin áthaladva két számot csökkent! Ez a mérhetetlenül vicces és jelentéktelen történet csak azért fontos, hogy a jelenlévők tisztában legyenek azzal, hogy az Opponens a technológia ismeretének teljes birtokában fogalmazza írását és szedi ízekre a tervet, amennyiben ez szükséges.

Somlai analitikusan elemzi a környezet karakter jegyeit, megfutja a kötelező köröket, hihetően elénk tárja a helyszínt és a témaválasztás sokszor izzadságszagú erőlködése is elkerüli. Logikus és mértéktartó az az okfejtés, mely az integráció közösségi és település szöveti összefüggéseit taglalja, ezzel nem lép túl az építész klasszikus szerepkörén, s ez így van rendjén.

A kezdetek magabiztos lendülete kitart a telepítés kontúrjának és súlypontjainak meghatározásakor, az „L" alakú tagoltság jó arányban lebontja az épület léptékét, lehetőséget teremt átmeneti terek megfogalmazására, s így olyan dramaturgiai eszköz kerül a hallgató kezébe, ami egyenértékű rendszer elemként kezeli Zamárdit, a Balatont és az épület funkcionális struktúráját. Ez egy lényegi eleme a tervnek, egy olyan erény, ami nem csak átszövi az épület alaprajzi rendjét, hanem engedi a lírát, meg tud fogalmazni egy közel 80m hosszú hófehér falat, melynek végén egy apró lyuk a bejárat. A mellette végighúzódó díszkerttel ez egy olyan mélysége a kortárs építészetnek, melyre rákérdezni is ostobaság, de ha ez mégis megtörténik, a válasz nem lehet más, mint a csak. A „csak" persze pökhendinek is tűnhet, de számomra sokkal inkább megvillant valamit a tehetségből, ami kellően bátor és még egyszer tennék rá hangsúlyt: magabiztos. A magabiztosság sokszor jár kézen fogva az őszinteséggel, melynek különös az esztétikája, a modern építészet nem is lehetne meg nélküle, gyakorlatilag mindent felülír.

A belsőről megfogalmazott képek szerves egésszé formálják a teljes munkát, részei egy egységes, jól felépített gondolatmenetnek, továbbra is mértéktartó és arányos. És itt stílusos lendülettel kötök át a számomra legfontosabb bírálati szempontra az arányosság kérdésére. Ez az arányosság természetesen nem kizárólag az architektúra arányosságát jelenti, hanem a folyamat egészét próbálja vizsgálni, modellezni. Nem felejthetjük el hol élünk, mik a lehetőségeink és mik a korlátaink, mi az az eszköztár, aminek elemeiből építkezhetünk. Racionális válasz született, magabiztosan áll lábain a terv, ami persze egy képzavar, de lássuk be a meleg mindenkit megvisel. Természetesen vannak apró bizonytalanságok a tervben, de ezek nem feszegetnek lényegi kérdéseket. Híres, neves építészek is elég gyakran elvéreznek egy egyszerűnek tűnő szélfogó megfogalmazásakor, így ennek ügyetlensége számomra nem bontja koherenciát.
Gratulálok a tervhez, s egy mértéktartó ötöst ajánlok a T. Bizottság számára!

Pethő László

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk