építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Átadták az idei Csonka Pál emlékérmeket

2013. július 8-án a Magyar Építőművészek Szövetsége Székháza Ybl Miklós termében tartott rendezvényen adták át az idei Csonka Pál emlékérmeket. A kitüntetésben idén alkotópáros kategóriában Szabó Tamás János építész és Volkai János építész-szerkezettervező, míg egyéni kategóriában  Dr. Armuth Miklós építőmérnök részesültek.

1988 óta adják át a nemzetközi hírű tudós és több építészgeneráció tanítómestere tiszteletére és emlékezetére a Magyar Építőművészek Szövetsége által alapított Csonka Pál emlékérmet. A kitüntetés az építész- és tartószerkezet-tervezők (konstruktőrök) alkotó együttműködését hivatott elismerni. A díj alkotópáros és egyéni alkotó és kategóriában adományozható. Azok kaphatják, akik alkotó-párként magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, továbbá az, aki oktató és/vagy tudományos munkájával jelentősen és igazolhatóan járult hozzá a fent említett, alapvető cél eléréséhez. A díjakat Sáros László György DLA a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke adta át. 

Csonka Pál emlékérem átadás, fotó:Philip János


Dr. Becker Gábor laudációja (elmondta Marosi Miklós)

Dr. Armuth Miklós

1979-ben kitüntetéses oklevéllel diplomázik a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának szerkezetépítő-mérnök szakán. 1980-tól a Műegyetem Építészmérnöki Karának Szilárdságtani és Tartószerkezeti, az egykor Csonka Pál által vezetett utódtanszéken tanít: 1988-ban adjunktus, 2004-ben nevezik ki docensnek.

Széles körben ismert, és kollégái által elismert építész statikus, aki tartószerkezet-tervezőként több, mint 120 épület tervezésében, és több, mint 100 épület statikai szakértésében vett részt. Építőmérnök létére tipikus építész statikus, aki alkotó módon vesz részt az épületek és szerkezeteik megtervezésében.

Szakterülete a fa tartószerkezetek, kutatómunkája során az építészeti fa tartószerkezetek konstruálásával és faszerkezetek mechanoszorptív viselkedésével foglalkozik. Számos cikke, ill. könyvrészlete jelent meg, társzerzője a Fa tartószerkezetek - Tervezés az Eurocode alapján c. könyvnek. Az építészettel való szoros együttélését jelzi, hogy rendszeresen publikál építészeti témakörben is, több folyóiratcikken kívül társszerzője a Zeneakadémiáról szóló, szerkesztője a Műegyetem épületeiről készülő albumnak.

A Fa tartószerkezetek c. tárgy átfogalmazója és előadója, aki tárgyát nagy tárgyi tudással és odaadó igényességgel gondozza. Előadásai, világosak, szemléletesek, közérthetők. Szereti és élvezi oktatói munkáját, azt igényesen és odaadással végzi. Következetesen szigorú, kiszámítható, mindeközben kiterjedt személyes és közvetlen kapcsolata van a hallgatókkal. A Kar hallgatóitól többször megkapta az év legjobb előadójának járó díjat.
A kuratórium döntése alapján kiemelkedő, az építész tervezők és statikus kollégái által is elismert tartószerkezet-tervezői munkásságáért, és az építészmérnök képzésben folytatott igényes és elkötelezett oktatói tevékenységéért 2013-ban egyéni kategóriában Armuth Miklós kapja meg a Csonka Pál érmet.

Gelesz András laudációja

Ajánlás

Szabó Tamás János Ybl-, és Pro-Architectura díjas építész és Volkai János statikus Csonka Pál éremmel való elismeréséhez, a Duna-parti K&H székház kapcsán

Áll egy épület a Duna-parton, amely tömegképzésében szigorúan illeszkedik a közelmúltban elkészült házak sorába, mégis egy kicsit másképpen viselkedik, mint elődei. Funkciója irodaház, ami többnyire adminisztrációs munkát végző, irodában dolgozók munkahelyét jelenti.
Szigorúan véve: mi is kell manapság ehhez? Jó megvilágítású, tágas, kényelmes, nyáron hűvös, télen meleg helységek, melyek kellő számú és minőségű kiszolgáló helyiséggel egészülnek ki. (vizesblokkokkal, teakonyhákkal, étkezőkkel, tárgyalókkal, közlekedővel stb.) A földszinten recepció fogad – segít eligazodni -, általában lifteken lehet a felsőbb szintekre jutni, ahol elérhetők azok a helyiségek – irodák – amiért az egész épület felépült. Ennyi elég is lehet.

Ez az épület azonban ennél sokkal több.

Külső megjelenés, tömegképzés
Először is: átlátható, transzparens jelegű épület. Nem falként tornyosul a folyóparton, hanem – a több rétegű, egymás mögött sorjázó üvegek fénytörése következtében – érzékenyen sejteti nemcsak a homlokzatok mögötti tartalmat, de az épület átellenes oldalára is rálátást enged bizonyos nézőpontokból.
Másodszor: egy adott kontúron belül - melyet az épület sarokpontjai jelölnek ki – kellően tagolt és alkalmazkodó épület. Kellően tagolt, mert nem egy nehézkes üveghasábot állít a vízpartra – amiből akad azért néhány ezen a helyen - és alkalmazkodó, mert figyelembe veszi a szűken és tágan vett környezeti adottságokat.

Belső megjelenés, térszervezés
Míg az átlag irodaházak többsége horizontális jellegű, egymás feletti emeletek sora – melyet vertikális közlekedőmagok kötnek össze -, addig ez az épület a nagy, sokszintes átrium köré szervezett irodaszintekkel állandó térélményt nyújt nem csak az ide látogatóknak, hanem elsősorban az itt dolgozóknak is.
A külső és belső téri nagyvonalúságot hűen követi az alkalmazott szerkezet is.
A külsőnél nem lehet szó nélkül hagyni a Duna-parti üveghasábokra feszített fehér hálót, a téri kompozíciót lezáró monumentális tetőt. A tetőt, amely alatt az épület tömegei megnyílnak, kissé megtörnek, visszalépnek, és amely a homlokzati fehér hálónak egy felső szintű, vízszintes kiteljesedése is ugyanakkor. Rendkívül összetett, de ugyanakkor nagyon kiegyensúlyozott világ ez.

A belső térben a sokszintű, üveggel fedett átrium a szervező erő, amely lehet unalmas is, ha nem jól kezelik a teret, ha nem jók a térarányok. Itt sikeresen elkerülték a tervezők az előbbiekben említett csapdákat: a tér arányai jók, a belső sivárságot pedig kellően oldja a térben megjelenő fémszerkezet.
Minden változatossága ellenére az épület egységes, harmóniában van környezetével és - ami talán a legfontosabb – harmóniában, békében él saját magával is.

Ez a külső-belső béke és harmónia – ebben egészen biztos vagyok – a tervezők magas szintű, szoros együttműködése nélkül elképzelhetetlen lett volna, és most az építész- és a statikus tervezőre gondolok elsősorban. Személyesen ismerve őket – és ennyi szubjektivitást talán elbír az ajánlás -, nem lehetett könnyű dolguk egymással, mindketten rendkívül határozott, kellően karizmatikus egyéniségek. De az is lehet, hogy nem jól gondolom és a legteljesebb tervezői tolerancia jegyében született meg az épület. Végső soron mindegy is, nem lényeges.

A fentiek alapján szívből javasolom Szabó Tamás Jánosnak és Volkai Jánosnak a Csonka Pál éremmel való elismerését az épületért, a közös munkáért.

Budapest, 2013. május 28.

Gelesz András
Ybl-díjas építész

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »