ATELIER projekt – A pozitív energiamérlegű városrész

Új várostervezési szemlélet és módszer kialakításán és tesztelésén dolgozik az Európai Unió: az ún. pozitív energiamérlegű városrész (positive energy district) koncepció lényege röviden az, hogy az adott negyedben megtermelt energia mennyisége meghaladja az energiafogyasztást. A koncepciót az amszterdami Schoonschip mintaprojekten keresztül Fülöp Orsolya, a Főváros Fenntartható Városok Szakreferense ismerteti.

A pozitív energiamérlegű városrész koncepciójára már van néhány sikeres kezdeményezés Európában, és az EU szándéka szerint még vagy 100 hasonló mintaprojekt jönne létre a következő néhány évben. A Fővárosi Önkormányzat is tagja egy ilyen nemzetközi programnak, Budapesten is megkezdődött tehát a tervezési folyamat és előkészítés alatt van egy konkrét fejlesztési projekt is.

Az épületek szintjén már érvényben van egy uniós követelmény az ún. közel nulla energiaigényű épületek építésére vonatkozóan, azaz alapvetően már mindenhol csak alacsony CO2- kibocsátású, energiahatékony és egyben megújuló energiaforrásokat is használó épületeket szabad építeni. (A közel nulla energiaigényű épület pontos definíciója az eltérő éghajlati viszonyok és egyéb helyi sajátosságok miatt tagországonként némileg eltérő.) Magyarországon ennek paramétereit a 7/2006 TNM-rendelet rögzíti, amelynek egyik specifikus rendelkezése, hogy az épület energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrással kell fedezni.

A pozitív energiamérlegű városrész koncepció ugyanakkor már túlmutat az egyes épületek szintjén, mert egy-egy nagyobb blokkot vagy városnegyedet kezel egy egységként. Így több épületet, különböző létesítményeket, infrastruktúrát (pl. közvilágítás, közlekedés) és területeket vizsgál együtt mind az energiafogyasztás, mind az energiatermelés lehetőségeinek szempontjából. Ennek az az előnye az épületszintű megközelítéshez képest, hogy egyrészt kinyitja a lehetőséget az energiatermelő egységek elhelyezése szempontjából. Tehát nem feltétlenül csak az épületen belül telepíthetők ezek, ahol értelemszerűen szűkös lehet a hely, hanem a városrészen, tervezési egységen belül máshova is tervezhetők. Ha a napelemeket vesszük példának, akkor az épületek teteje mellett például a környék szabadtéri parkolóinak fedésére is elhelyezhetők állványzaton álló napelem-panelek, amelyek egyben árnyékolják is a területet, valamint akár az elektromos járművek töltésére is szolgálhatnak. Azaz az energiatermelés mellett az energiafogyasztás szempontjából is több tényezőt és szegmenst kezel együtt, nem csak az épületeket. Valamint így a tervezési egység különböző elemei is összeköthetőek egymással, azaz a koncepció abszolút épít energiaközösségek, smart grid-rendszerek alkalmazására is.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió (egyelőre) nem alkotott egy egységes definíciót a pozitív energiamérlegű városrész meghatározására. Jelenleg minden olyan városi megoldást ilyennek tekintünk, ahol egy lehatárolt területi egységen belül megvalósul a hatékony energiafelhasználás, a nettó nulla energia"import" és üvegházhatású gáz-kibocsátás, valamint a lehetőleg helyben, megújuló forrásokból előállított energia többlete a fogyasztáshoz képest (éves szinten nézve).

Természetesen egy pozitív energiamérlegű negyed legkönnyebben és legköltséghatékonyabban új fejlesztések esetén valósítható meg, a már meglévő, beépített városrészekben ez sokkal nagyobb kihívást jelent. A koncepció többféleképpen érvényesíthető egy város illetve városrész esetében: önkormányzati illetve állami beruházások esetében viszonylag egyszerű a helyzet abból a szempontból, hogy itt a beruházó egyben a szabályozó is, s így szabadon dönt a beruházás paraméterei felől. Minden más fejlesztés esetében ugyanakkor a városvezetésnek el kell érnie, hogy a beruházó magára nézve kötelezőnek tekintsen egy olyan fejlesztési elvet, amit egyelőre sem nemzeti, sem helyi szabályozás nem ír elő. Ezekben az esetekben az önkormányzat (vagy az állam) egyedi megállapodásokban, a terület adásvételi vagy bérbeadási szerződésében tudja elsősorban előírni azokat a feltételeket, amelyek teljesüléséhez ragaszkodik az adott területen. Sok városban, köztük Budapesten is, egyelőre kevés a tapasztalat az ilyen, klímaszempontokat előtérbe helyező megállapodások terén, így ezt mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatok, valamint a beruházók és ingatlanfejlesztők is most tanulják.

Közös tanulás

Az ATELIER elnevezésű nemzetközi projekt egyik fő célja is a tanulási folyamat lehetővé tétele, gyakorlati tapasztalatok alapján. A projekt során két vezető városban, Amszterdamban (Hollandia) és Bilbaóban (Spanyolország) pozitív energiamérlegű negyedeket hoznak létre. Budapest, Pozsony, Koppenhága, Krakkó, Matosinhos (Portugália) és Riga követő városként pedig átültetik a sikeresen bevezetett megoldásokat, és maguk is pozitív energiamérlegű negyedet terveznek, illetve készítenek elő saját városukban. A projekt 2024-ig tart.

1/3
Schoonschip, Amszterdam – fotó: Fülöp Orsolya

Az egyik már megvalósult pozitív energiamérlegű fejlesztési projekt egy egyedülálló, "vízben úszó" lakónegyed Amszterdamban: a Schoonschip. A 2020-ban elkészült projekt legnagyobb különlegessége, hogy teljes mértékben magánemberek kezdeményezték: egy lelkes, kitartó kis csapat, akiknek az álmuk az volt, hogy közösségben és fenntartható módon éljenek. A lelkesedésre és kitartásra szükségük is volt, hiszen az ötlettől a megvalósulásig több mint 10 év telt el. Az egyik nagy mérföldkő az volt, amikor megnyerték az önkormányzat által a terület hasznosítására kiírt pályázatot. De még innen is rögös volt az út, hiszen mind műszakilag, mind jogilag különleges megoldásokat kellett találni ahhoz, hogy a mára 144 lakó egy smart grid energiarendszert alkotó lakószövetkezetként működhessen.

A projekt egyik alapvető célkitűzése volt, hogy mind a 46 ház szigorú energetikai követelményeknek feleljen meg, az energiafogyasztás minimalizálása érdekében. Az összes épület nagyon komoly hőszigeteléssel lett kialakítva, ugyanakkor mindegyik ház egyedi dizájnnal, változatos anyaghasználattal (a szalmabálától a bontott építőanyagokig). Az áramellátást 516 napelem-panel, a hőenergiát pedig 30 hőszivattyú és 60 napkollektor biztosítja, és minden zuhanyzó hővisszanyerő-rendszerrel működik. A hőszivattyú a csatorna vizéből nyeri a hőt. A smart grid fontos elemeként mindegyik házhoz energiatároló-egység is tartozik. Mindezek révén a Schoonschip megtermeli az általa felhasznált energiamennyiséget, és a tervek szerint egy kísérleti projekt során a szennyvízből is tudnak majd energiát visszanyerni, így tovább javulna az energiamérleg.

A Fővárosi Önkormányzat részvételével futó ATELIER projektben Amszterdam városa két további pozitív energiamérlegű fejlesztési projektet valósít majd meg, amelyeket a Főváros által nemrégiben megszervezett 21. századi barnamezős városfejlesztés konferencián is bemutattak. A Főváros célja, hogy a projektben szerzett tapasztalatok segítségével kidolgozza a pozitív energiamérlegű városnegyedek kritériumait a budapesti fejlesztések számára, és előkészítsen egy budapesti mintaprojektet.

Fülöp Orsolya, Fenntartható Városok Szakreferens
Fővárosi Önkormányzat / Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztály

Szerk.: Hulesch Máté