Helyek/Városépítészet

Avant-garde múzeumépület a lengyel Kantornak

1/33

Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr

Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Wizija
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
1/33

Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr

Avant-garde múzeumépület a lengyel Kantornak
Helyek/Városépítészet

Avant-garde múzeumépület a lengyel Kantornak

2015.03.03. 07:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Krakkó, Lengyelország

Építészek, alkotók:
Wizja, nsMoon Studio

Vélemények:
12

A lengyel avant-garde apostolának számító Tadeusz Kantor által megálmodott művészeti intézmény, a Cricoteka a művész halála után negyed századdal, a Wizja és az nsMoon Studio közös tervezésében, egy krakkói erőmű felélesztésével tavaly végre megvalósult.

Tadeusz Kantor világhírű lengyel festő, szobrász, performer, drámaíró és színházi rendező, kiemelkedő avant-garde művész világéletében szorosan kötődött Krakkóhoz, ahol élete nagy részét töltötte. Itt tanított, a náci megszállás alatti ellenállásban itt hozta létre független színházát, majd különböző vizuális és előadó művészeti kísérletei is a dél-lengyel városhoz kötötték, végül itt is hunyt el 1990-ben.

Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
9/33
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr

Kantor a mindennapi élet tárgyait gyakran emelte új kontextusba, így igen komoly tárgyi gyűjteménye alakult ki, amelynek dokumentálására élete utolsó éveiben Cricoteca névvel ő maga hozott létre archívumot és az experimentális élményekre nyitott művészeti oktatási intézményt. A Cricoteca azonban sokáig nem talált megfelelő otthonra, gyakran költözött, a Kantor életművét feldolgozók szerint méltatlan körülmények között tengődött, nem felismerve és kiemelve annak fontosságát. 2006-ban Krakkó város vezetői úgy döntöttek, hogy nemzetközi tervpályázatot írnak ki a gyűjtemény állandó otthonának megteremtése érdekében.

Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
11/33
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr

Az építés helyszínéül egy Visztula parti elhagyott kisebb erőművet jelöltek ki, pompás rálátással az óvárosra. A városvezetés azonban a jogszabályra hivatkozva kikötötte, hogy az épületet eredeti formájában kell megújítani, a kiválasztott tervezők szándéka azonban az volt, hogy az erőműre alapozott új épület olyan erőteljes építészeti kontrasztot nyújtson, ami jól szimbolizálja a teljes kantori életművet. Így – akárcsak Kantor tette volna – az erőmű, mint meglévő tárgy, kifordítva eredeti használatából, új kontextusba kerülhet.

Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr
4/33
Cricoteca, Krakkó. Forrás: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma, Flickr

A Wizja és az nsMoon Studio közös tervezésében 2014-ben megvalósult Tadeusz Kantor Művészeti Dokumentációs Központ és Múzeum körbefonja az eredeti állapotában megújított erőműépületet, köré hatalmas rozsda hatású, sprőd ipari jellegű keretet rajzolva. Az egész folyópartra hatást gyakorló, a környezetét építészetileg felrázó 5342 négyzetméteres épület szabályosan tükröt állít a meglévő világra, mid a Visztula, mind a régi épület tisztán tükröződik a felé emelt új tömbben. Piotr Newara a nsMoonStudio építésze elmondta, hogy a projekt direktben reflektál Kantor életművére, így maga az épület válasz „Az ember és az asztal” című munkájára, ahol a hatalmas méretű, többszörösen felnagyított bútordarab ránehezedik az emberre.

Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio
25/33
Cricoteca, Krakkó. Forrás: nsMoon Studio

Az erőmű szerény, visszafogott századelős téglaépülete önmagában nem adott megfelelő választ az avant-garde elképzelésekre, így az új, rátelepedő szárnnyal kellett azt kontextusba helyezni. A régi épület foglalja magába a könyvtárat és az előadótermet, az új szárnyban pedig nagyvonalú, flexibilis kiállítóterek kerültek kialakításra. A folyópartnak is teljesen új arculatot adó központ fémburkolatot kapott, ezzel számos tükröződési lehetőséget is kirajzolva. Nawara kiemelte, hogy az épület mindenképpen meghatározó, megkerülhetetlen, karakterisztikus darab kíván lenni mind a város építészeti világában, mind annak kulturális életében.

Bán Dávid

Vélemények (12)
nagylaszlo71
2015.03.03.
08:53

Jópofa, de inkább blikkfangos, szóval nem hidaltam le tőle. Aztán az utcaképet nézegetve szembesültem a mögötte található, csöppet sem lélekemelő, sikátorszerű utcával: https://maps.google.com/maps?ll=50.046933,19.95166&spn=0.003995,0.004823&t=h&z=18&layer=c&cbll=50.047178,19.951634&panoid=bBccvt9L0ob_S5mqjSDUcA&cbp=12,268.07,,0,-12.31(Hommage á Finta&Intercontinental&Apáczai utca)

A belső terek egyelőre értékelhetetlenül üresek és szürkék, remélhetőleg lesz benne egyszer élet is, nem mint a mi döglött cethalunkban, amire egyébként a projekt kicsikét emlékeztet is.

A folyóparti homlokzat persze szép és jó és nagyívű, de összességében mégis a hiábavalóság és a szuszakolás az a két szó, ami erről az épületről eszembe juthat...

FenyvesiHK
2015.03.03.
14:28

@nagylaszlo71: A Tate Modern egy nagyon jó ház (Bankside Power Station-tervező:Sir Giles Gilbert Scott).Volt is, meg van is. Semmi borzasztó.Bent pedig egyenesen lenyűgöző.Hát még a kiállításai.A Herczog&de Meuron (akik a hamburgi rozsdán az Elbphilharmonie épületét is tervezték )baromi jól kitalálták,igazi rozsdaövezeti boom,kiváltképp a turbinacsarnok, amiben gigaszobrokat,meg Wei-Wei féle porcelán szotyolamezőt is ki lehet állítani. Aztán az ember, ha kijön belőle máris ott van a Globe, ami egy kitalált(rekonstruált) 16. század,de a hatás nagyon ott van, szembejön Sekszpír Vilmos. Ha úgy vesszük, a Themze part Londonban végig egy ilyen bonyolult rozsdás katyvasz,de micsoda léptékkel! A cukornádültetvények, tea és fűszer monopóliumok mérhetetlen gazdagsága még a rozsda alól is átcsillog.

Ez a Kantor féle kitaláció tényleg izzadmányos bon mot, kb. az a különbség, mint az eredeti két erőmű, a londoni meg a krakkói "teljesítménye" között lehetett valamikor. (és ezt ma sem lehet akár egy nagyvonalúnak szánt építészeti gesztussal "áthidalni")

Pákozdi Imre
2015.03.03.
20:27

@FenyvesiHK: Lehet, hogy tévedtem ennek a Kantor-múzeumnak a megítélésében. Az első jó benyomás foszladozni kezd, egyre inkább kiábrándítóan didaktikusnak tűnik az egész. Ám London képe évek óta elevenen él előttem, kicsiben és nagyban, ott nem hiszem, hogy meglepetés érhetne. A Belgravia negyed szép, a külvárosok - mármint a kertvárosok - irígylésre méltó, minden részletükben harmonikus egységet képeznek, a Bank City XIX. századi együttese a pöffeszkedésre sem szoruló, viktoriánus hatalmi fölény örök emlékműve, a Westminster és a Parliament környéke pedig a legszebb angliai középület-építészet ékszerei. De hogy a Tate Modern "jó ház" volna... Elnézést, nem. Kezdjük ott, hogy a Temze belvárosi szakasza és annak környéke a legnagyobb városépítészeti bukta, amit valaha személyesen láttam. A folyó alig látszik ki a hidak erdejéből, a víz fölé csüngő "modern" házak pedig tragikomikusan sorjáznak a rakparton. Egyik sem régebbi 50 évesnél, de + - 5 éves biztonsággal mindegyikről meg lehet mondani, hogy mikor avul(t) el. A látóhatár tele túlméretes, zabolátlanul tenyésző magasépületekkel, legújabban egy 73 vagy 76 emeletes borzalommal, nem messze a Shakespeare nevével fémjelzett papírmasé színháztól. A Tate Modern szerepe ebben a Madách főművébe illő zagyvalékban a késő XIX. és a korai XX. század iparvárosi sziluettjének maradandó ábrázolása a városkép minden korszakot felölelő csődtömegében. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az erőművet az 1940-es évek végén tervezték; Nagy-Britanniában ugyanis a viktoriánus korszak jóval korábban kezdődött és sokkal később ért véget, mint Viktória királynő uralkodása. A komor, füstszagú, nyomasztó emlék-kontúr hatását azonban - ha a helyi várostervezők évtizedes hozzá nem értése következetes marad - komolyan veszélyeztetik a New Tate-pályázat versenyművei, amelyek ambíciózusan a nyakára hágnak a Tate Modern tanítani való, gigantikus rondaságának.

zsuppanandras
2015.03.05.
12:37

@nagylaszlo71: Street view-n megnézve a helyet pont a mögötte futó szűk utcából mutat vonzóbb képet az épület, mint a túlpartról, ahol a nagy tér, a széles rálátás kiemeli az új és a régi rész meglehetősen aránytalan viszonyát. viszont érdemes időben vissza is tekerni a képeket, és megnézni a pár évvel korábbi állapotot, amikor az egész csak egy szürke, jellegtelen folyóparti ipartelep volt. ahhoz képest kifejezett előrelépés a terület rehabilitációja, és a mögötte lévő nagy, vadonatúj társasház is egészen korrekt - bár nem különleges - darab. a terület központi fekvésű és értékes, itt indokolt a minél sűrűbb, városias beépítés. az erőmű korábban megszakította a folyóparti sétányt a Visztula mellett, ami most teljes hosszában végigjárható lett.

FenyvesiHK
2015.03.06.
09:18

@zsuppanandras: Ezek kétségtelen előnyök a korábbi állapothoz képest, különösen a sétány és az értékes folyóparti lakások.

Azért ilyenkor lengessük meg a kalapot Kas Oosterhuis előtt, milyen jó érzékkel oldotta meg ezt a kérdést a bálnával. Persze az sem volt baj,hogy egy Ybl palota társaságában, bár ez valószínűleg nehezítette is a kérdést( nem beszélve a középszerbe lekűzdött, új beépítésű folytatással). Azzal, ahogy a bálna körbeöleli a krakkóihoz hasonló ipari műemlék házakat, nincs az az érzésünk, hogy le kéne bontani őket, mert belezavarnak a nagyvonalú gesztusba, ami a Visztula parton fel-fel merül nézegetés közben.

zsuppanandras
2015.03.06.
12:10

@FenyvesiHK: egyetértek. bárcsak ne lenne az a szegény Bálna belülről teljesen használhatatlan.

mB
2015.03.06.
20:57

@FenyvesiHK: "lengessük meg a kalapot Kas Osterhuis előtt, milyen jó érzékkel oldotta meg ezt a kérdést a bálnával" - jaj, elnézést, de ez szíven ütött; vagy lehet hogy másik épületről beszélünk? Mert én egy olyan mellett megyek el nap mint nap, amelyik (szimmetrikus szerkesztése miatt) nem tud a folyóparti helyzetéről, nem tud a környezetében rendezett és majdan rendezendő programokról (ezért szinte alig-alig nyílik meg, apró ajtókkal csupán), amelyik ezer megoldatlan födém-héjszerkezet csatlakozást tol az ember szemébe, vagy amelyik inkább zavaró tényezőnek tekinti (sok helyütt vasbetonból visszaépített) közraktár-maradékokat, ezért úgy ül rá azokra, hogy a gyanútlan betérő szinte elszégyelli magát:





zsuppanandras
2015.03.07.
18:21

@mB: a Bálna szerintem egy nagyvonalú, kidolgozatlan látványterv, egy vízió szintjén megrekedt ötlet aminek sem a beltartalmát, sem a közeli részleteit (csatlakozások, csomópontok) már nem dolgozta ki rendesen a tervezője, és helyette szakik barkácsoltak vmit, ahogy esik úgy puffan alapon. a túlpartról szép, közelről minden ízében igénytelen és kisszerű. a régi Közraktárakat egyrészt túlbontották és túlbelezték (ez részben a rossz rendezési terv következménye, ami előírta az épületek végeinek visszavágását, részben sajnálatos önszorgalom), másrészt amit megtartottak belőle, az is vacakul lett megcsinálva (pl. púrhab stukkók, hiteltelen faszerkezetek). Oosterhuis műve akkor működhetett volna, ha egy nagyon gondos műemléki helyeállítást egy nagyon mívesen kidolgozott kortárs épülettel kombinál. sajnos egyik se jött össze.

mB
2015.03.08.
17:16

@zsuppanandras: A Bálna nagyvonalú terv - VOLT, az utrechti autópálya mellett, mint (BMW?..) bemutatóterem:



Teljes tervezői félreértés (szinte) ugyanezt a szerkezetet beszorítani két meglevő épület közé, födémekkel felszeletelni... Ehhez a tévedéshez képes teljesen mellékes a csomópontok milyensége, a bontás aránya, stb: az alapkoncepció volt elhibázott, ebből ÍGY aligha sülhetett volna ki bármi jó. (Ha az információim jók, a kivitelezők, a szakági tervezők az alig-alig kidolgozott tervek birtokában aztán vért izzadtak hogy összejöjjön a budapesti épület, és hogy az valahogy áll, hogy elkészült és egyáltalán megvalósulhatott, az nagyrészt az ő érdemük, az ő erő feletti munkájuknak köszönhető.)

FenyvesiHK
2015.03.09.
20:23

@mB: A két építészeti megoldás összehasonlításakor merült fel a Bálna említése. Ha a Bálna építéstörténetét tekintjük, egyetértek, mert az valóban egy keserű pirulába sűríthető, amit nap mint nap le kell nyelnünk arra járva. De ez nem kisebbíti KO érdemeit, aki itt egy jó és nagyvonalú építészeti gesztussal oldott (volna)meg egy nehéz, fogós feladatot. Ha végignézünk az új Duna-soron, ez a ház kiemelkedően a legjobb látvány. Az, hogy egy ilyen esetben miért tűnik el a nagyvonalúság, ami KO(ONL) munkáit jellemzi, nemcsak a BMW szalonban, de a Saltwaterpavilion, Web of North-Holland, Acoustic Barrier, Cockpit, Ekris Headlights épületeknél, azt érdemes lenne levezetni egyszer. KO több előadást is tartott Budapesten az általa képviselt non standard építészetről, egyet éppen a Bálnában tavaly.Nem gondolnám, hogy épp itt veszítette volna el a kontextust a környezettel, amit szenvedélyesen keres minden munkájában. Hogy hol tűnik el nálunk kötelezően a nagyvonalúság? Klasszikus irodalmunk gyöngyszemei köteteket megtöltő emléket állítanak ennek a sajátos, tizenkilencedik századtól virágzó tulajdonságunknak. Mi szeretjük többnek mutatni magunkat, mint amennyik ténylegesen vagyunk.Gazdagabbnak, szebbnek, értékesebbnek. Szerintem ez lehet a fő baj, már az első kitalálás túllő az elérhető célon.  Ybl nem egyszer kérte számon megrendelőin, hogy aki háztömbnyi reneszánsz palotát építtet, az miért malterból csináltatja a kváderköveket rajta, holott az emelet magas kő lábazat éppen a megrendelő módosságát, igényességét jelentené egyébként. Egész Pest tele van ezzel a lepattant, málló, álságos gazdagságimitációval amúgy szép arányú historikus házainkon. De a korabeli kávéházak kedvelt beszédtémája volt az is, Ybl hány sétapálcát aprított ronggyá, mert az építési minőség nem az volt, amit elvárt. KO-nak nincs sétapálcája, az egész Bálna történet pedig hasonlatos az eltűnt maláj repülőhöz. Sohasem fogjuk megtudni, ki-mikor-mit baltázott el vagy sem. Az erről szóló történetekből az azért nehezen hihető, mikor világnemhírnevű magyar projekt cég azt mondja nem érdemtelenül világhírű KO-nak, a tervezőnek, (Kas Oosterhuis is professor at the Faculty of Architecture, Delft University of Technology ), hogy épszerkből 1-es alá, lehet leülni, sőt UV-re sem bocsátható. És különben is süsse meg a terveit, azt majd mi kitaláljuk okosba fele annyiért, csak a nevét hagyja itt, mert az viszont kell nekünk a portfóliónkba.Persze lehet,hogy nem jól látom, a vér-izzadásos verzió is igaz lehet. A végeredmény meg az ami. A végeredmény ez a nem is olyan kicsi, nem is olyan sárga, de a miénk. A Bálnával és a (nem műemlék! ) Közraktáraknak végső lepusztulásból való megmentésével a pesti Dunapart egyik legótvarabb része tisztult meg. Számomra változatlanul jó lendületű építész gondolattal. És sokkal inkább ezt nézem összes buherált részletével együtt, mint a hasonló szituációra, minden bizonnyal jó födémszeleteléssel szerkesztett Gólemet a Visztula parton. A disznóvágó-kolbásztöltő és sörfesztiválokról (amire használják) pedig sem az építész, sem az épület nem tehet.De ez egy másik történet.

lecsó
2015.03.11.
18:06

@mB: A megtartandó épület illetve az egyik oldalról a támfal, másikról az út alkotta lehatárolás (ami szinte mindenhol megtalálható, ahol város és folyó - nem találkozik, mert a találkozás interakciót is jelent, márpedig interakcióra itt kb. annyi a lehetőség, mint amikor egy kelet- és egy nyugatnémet találkozik a berlini falnál, tehát nem találkozik, hanem inkább - nemtalálkozik, ahol pedig nincs jelen, ott már város sincs, ha pedig mégis, akkor muszáj felhúzni egy mobilgátat, nehogy már a természet túlburjánozzon) megszabja mind a kapukat, mind a környezettől való távolságtartást. Nincs hová nyitni, nincs mihez kapcsolódni, így a csomópontok csak kifolynak a raktárból az egyetlen lehetséges irányba, de ott is feltartóztatja egy másik épület. Az sem a tervező hibája, hogy a megrendelő csak egy szép nagy házat kért, miközben nem tudta és nem is érdekelte, hogy mi legyen benne. A Google alapján nekem a lengyel projekt nagy tévedésnek tűnik (ha már odaraknak egy hatalmas lakótömböt, akkor talán nem kéne elvenni a panorámát a lakásoktól), miközben a pesti szimpatikus módon csak próbál lapulni és kitölteni a rendelkezésére álló teret.

Pákozdi Imre
2015.03.03.
07:48

Le a kalappal. Rem Koolhaasnak a lovak inszeminálását felidéző pekingi és rotterdami épületei után és a londoni Tate Modern borzasztó tömbjének szakmai árnyékában ezt megalkotni, az építészi gondolatot ennyire világosan és ízlésesen kibontani - igazi bravúr.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk