Közélet, hírek
Az ”Agóra Szeged PÓLUS Program” tervpályázat eredménye
2009.02.13. 16:19
A közbeszerzési eljárás keretében bonyolított pályázatból borítékbontás után hét pályázó csapatot zártak ki hiányosságok miatt, így csak két díjat (1. és 4.), egy megvételt és két költségtérítést adtak ki.
Szegeden február 12-én hirdették ki a 2009. február 2-ai határidővel zárult „Agóra Szeged PÓLUS Program" építészeti tervpályázat eredményét, ami a következő:
1. helyezett a 23. számú pályamű (díjazási összeg: bruttó 5 millió Ft), szerző: Báger András építész; szerzőtárs: Helmle Csaba építész; szakági tervezők: Mangel Zoárd épületgépész, Ambrus Roland statikus; további munkatársak: Antal Gabriella építész, Vékes Balázs grafikus.
• 4. helyezett a 17. számú pályamű (díjazási összeg: bruttó 2,5 millió Ft),
szerzője: CUBO Építészcsoport Kft., Budapest
építész tervezők: Elekes Klára, Józsa Ágota, Terbe Rita, Tolnai Zsolt, Mészöly Csaba; munkatársak: Lakatos László építőmérnök, Lutcz Attila épületgépész, Szabó József Árpád villamosmérnök
• Megvételben részesül a 7. számú pályamű (megvételi összeg: 2 millió Ft),
szerzője: Középülettervező Zrt., Budapest
Tima Zoltán építész; társszerzők: Németh Tamás építész, Süle Attila építész, Szabó Dávid építész, Tölgyesi Kaplony építész; szakági tervezők: Dobráter Béla (tartószerkezet), Máramarosi András (elektromos tervező), Oltvai Tamás (épületgépész), Mohácsi Sándor (tájépítész).
• Költségtérítésben részesül a 6. számú pályamű (költségtérítési összeg: 1 millió Ft),
szerzője: Középülettervező Zrt., Budapest
Skardelli György építész; szakági tervezők: Lukács Tamás épületgépész, Tóth Bertalan villamosmérnök, Gyüre Borbála tájépítész; építész munkatársak: Borbély András, Csízy László, Petri Dávid, Lajgut Réka.
• Költségtérítésben részesül a 9. számú pályamű (költségtérítési összeg: 1 millió Ft), szerzője: Archimago Kft., Budapest
építészet: Tóth Péter, Benkő Melinda; energetika: Kazinczy Gyöngyvér
A közbeszerzési eljárás keretében bonyolított pályázatból borítékbontás után hét pályázó csapatot zártak ki különféle kiírási pontok nem teljesítése, főképpen a következők miatt:
- nem tartalmazta a tervpályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozatot,
- nem tartalmazott nyilatkozatot a kizáró okok fenn nem állásáról,
- nem tartalmazta a felelősségbiztosítási kötvényt vagy szándéknyilatkozatot a felelősségbiztosítás megkötésére.
07:03
Elkezdtem egymás mellé az Építészfórumon látott cserépdarabokat, amik hirtelen felvillantak előttem. Eszembe jut a miskolci uszoda tervpályázat súlyos érvekkel megkérdőjelezett eredménye, aztán a persze a budapesti városháza ügye, akkor a nemrégi szegedi klinika pályázat ügye a kiírás szerinti egy helyett három, nyilván tervezési díjban „versenyeztetni” kívánt első helyezettel, nem beszélve a ki tudja miért „kiemelt megvételt” kapott feltűnően gyenge tervről ugyanott; aztán jön ez az újabb vaskos szegedi botrány, aztán meg az esztergomi botrány...
Nem sok ez egy kicsit?
Az esztergomi ügytől eltekintve vajon a helyzet magaslatán állt-e a kamara, a tervpályázati bizottság és a kamara zsüribeli képviselője ezekben az ügyekben?
Nem kellene-e a kamara elnökségének soron kívül foglalkozni a már-már rendszeressé váló tervpályázati botrányokkal?
08:38
@zapata: Miért is állna magaslatán a "társadalmi munkásokból" álló bizottság.
A vonatkozó rendelet szerint 8 nap van arra, hogy a MÉK véleményezze a pályázati kiírásokat.
És mi van akkor, ha a kiíráshoz nem adják oda a tervezési programot, a tervezői szerződéstervezetet - ezekben vannak igazán elrejtve a buktatók.
(Ugyebár az OTÉK előírása szerint tervezési program az alapja mindenféle tervezési munkának.)
Vajon végiggondolják-e építész szemmel, hogy az adott anyag alapján ők mit is kezdenének a kiírásokkal. (Mert az nem megy, hogy majd a kérdések alapján tisztázódjanak a lényegi problémák. Ez a kérdés azért is fontos, mert a jogalakotó lecsökkentette - a szent gyorsítás érdekében - a kérdésekre adott válaszoktól számított beadási határidőt!)
Ryhe
UI. Többször is leírtam már, a kamara működtetését profikra kell bízni, és azok ellenőrzését pedig a társadalmi munkásokra.
Ha valaki megnézte, hogy a kamara mennyi állami támogatást kapott a feladatai ellátásához, ha hozzáveszi, hogy a regsztrációk megújításáért fizetendő összget is jeletősen megemelték (még ha ezt öt évre el is osztom), akkor megítélésem szerint nem a pézügyi források hiányoznak a kamarák működtetésére.
09:02
@Hartmann György Sándor: A továbbtervezésre vonatkozó ajánlások a zárójelentésből:
A Bíráló Bizottság az 1. díjas terv általános színvonalával elégedett, de néhány pontban továbbgondolásra tesz javaslatot:
-a továbbtervezés során a tervezőknek támaszkodniuk kell a többi nyertes és megvásárolt tervben szereplő értékes gondolatokra.
A többi pont a zárójelentésben olvasható, amikor a fenti mondatot megfogalmazták még 12 nyertes és díjazott volt. Utána a zárójelentést 16-an aláírták, majd jött a borítékbontás és a 7 kizárás.
4 vagy 11 terv értékes gondolataira támaszkodhat tervező a továbbtervezés során?
Van valakinél kéznél egy jogász?
Egyebek:
A pályázat nyilvános bemutatóján (feb.12.) a MÉK-delegáltjai nem vettek részt.
Volt olyan kizárt/díjazott aki az eredményhirdetésen nem kapta meg a díjazottak felsorolását tartalmazó jegyzőkönyvet.
Pályázati zárójelentésben néhány esetben (díjazott/kizárt) a szerzők felsorolása hiányos és hibás, nem egyezik meg a beadott melléklet tartalmával.
Pályázók hitét és pénzét ezen a pályázaton sikerült elvenni. Vajon a tervpályázati díjazásért, megvételért járó pontokat is elveszik tőlik, és büntetés súlyosbításként még TÜZÉP-konferenciákkal (pénzbüntetés) is sújthatja őket kamarájuk?
22:28
még egy pár gondolat későbbi pályázatokhoz tanulságképpen:
Nem látom, hogy mi értelme van 48 jogi nyilatkozatot tenni. Miért szükséges külön nyilatkozat a pályázati feltételek elfogadásáról? Azzal, hogy kivettem, elfogadtam. Miért kell nyilatkozat arról, hogy kizárási ok nem áll fenn? Ha fennáll, akkor nem veszem ki a pályázatot, vagy elég sokat kockáztatok. Miért kell kamarai tagság bejegyzéséről másolat minden szakágnak? A kamarai névjegyzék nyilvános, egy perc alatt ellenőrizhető. Miért kell tervezői felelősségbiztosításról másolat? Szerződéskötéskor teljesíthető. Miért kell a továbbtervezésről külön nyilatkozat? Azért csinálom a pályázatot, hogy elnyerjem a munkát.
Egyszer és mindenkorra magyarázza el valaki a közbeszerzési szakértőknek és a kiírók jogi tanácsadóinak, hogy az építészeti tervpályázatot nem lehet a többi közbeszerzéshez hasonlóan kezelni. Itt nem előre kiadott táblázatokat kell kitölteni, amiket objektíven össze lehet hasonlítani. Szellemi termékekről van szó, amelyek előállítása egyenként 500ezer és 1millió forint körül van. Ha a pályázó veszi a fáradságot és megcsinál egy tervet ekkora összeget kockáztatva, akkor kéretik a kiíró részéről is hasonló felelősséggel gondolkodni.
Végezetül pár kérdés: Mit kíván tenni a Magyar Építész Kamara annak érdekében, hogy a Budapest Szíve és a Szeged Agóra Pólus pályázatok során tapasztalt tömeges kizárások ne fordulhassanak elő többet? Mikor jön el az az idő, amikor kizárólag az építészeti megoldás minősége lesz a fő cél? Mikor felejtik el végre a kiírók az olyan szakági munkarészek készíttetését, amit aztán a zsűri el sem olvas? Mikor jön el az az idő, amikor az építész a pályázat készítése alatt idejét nem jogászkodással tölti?
21:03
szorosan hozzátartozik a fentiekhez:
Akiket boríték-bontás után kizártak: "Agóra Szeged PÓLUS Program"
17:37
Jogilag egyértelmű. Leírták, hogy ha nincs benne, akkor kizárnak. Nem volt benne, kizártak. De talán elgondolkodhat a kiíró, hogy ilyen tömeges előfordulás esetén a hiba nem csak a mi készülékünkben van.
Lenne egy elegáns megoldás: pályázaton kívül külön szerződés keretében a díjazásból kizártaknak a kiíró adhatna egy szerény költségtérítést, amivel a szerzői jogokat megvenné. Nem tudom milyen jogi lehetőség van erre, mert nem vagyok jogász. Szerencsére.
13:57
szégyen!
ezután rettegjen mindenki aki milliókat költ el egy pályázatra, hogy hol csúszhat be egy hiba ami miatt kizárhatják, vagy 7 pályázó ennyire hülye, vagy nem egészen egyértelmű miért is zárhatnak ki.
ki volt a bíráló bizottság? lássuk!
06:04
A budapesti városháza pályázat után ismét kiütéssel győzött a bürokrácia korlátoltsága a szakma felett. Ha e kizárás jogos volt, akkor mi a fenének van a MÉK tervpályázati bizottsága, hogy átenged egy ilyen stupid kiírást?
PS.: a Kbt. szerint nem kötelező, de a gyakorlatban szinte minden közbeszerzősdit játszó kiíró lehetőséget ad ilyen sajtpapírok borítékbontás utáni pótlására. Vajon ez a kiíró miért nem biztosított erre lehetőséget? Spórolni akart? Erre látszik utalni az a körülmény, hogy ilyen sajtpapírokra csak a tervezés jogát elnyerő első helyezett esetében lehet szükség.