Épületek/Irodaépület

Az Audi fórum építész szemmel

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Az Audi fórum építész szemmel
Épületek/Irodaépület

Az Audi fórum építész szemmel

2004.03.10. 16:23

Projektinfó

Földrajzi hely:
Győr, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin

Építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

Már az Audi gyárterület széléről szemünkbe tűnik egy piros pont a távolban. Az objektszerűen elhelyezett pavilon a főépület előtti parkban áll. Színével csábítja, hívogatja a látogatót. Az épület a "Fórum" elnevezést kapta, mely találóan összegzi az építtetői szándékot. A találkozási lehetőségek számos formája lehetséges itt: konferncia, bemutató, sajtótájékoztató, színházi előadás, koncert. A tér teljes felosztása lehetőséget biztosít szemináriumok, nyelvtanfolyamok megtartására.

 

Alaprajzi elrendezése követi a multifunkcionalitást. A főbejáraton belépve az előtérbe jutunk, innen nyílnak a nagyterembe vezető ajtók és a vizes helyiségek. Az előtérből három ajtó vezet a nagyterembe, ez a feltárás előrevetíti a terem hármas feloszthatóságát. A leválasztást szolgáló mobil válaszfalak a terem dupla falaiban vannak elrejtve, úgy mint a gépészeti és villamossági rendszerek és a teljes sötétséget biztosító, távműködtetésű függönyök is. A gépészet központja az előtér alatt kialakított pinceszinten van, a felállások közvetlenül a dupla falba kerülnek. Régóta foglalkoztatnak minket a síkok, tetők egymásba érései, átmetsződései, dinamikus egyensúlya. Ezt a témát kutatva bukkantunk rá Haász István műveire. Haász Istvánnál ez a festészetben jelentkező geometriai problémák térbe transzponálásával kezdődött. Ezek először nem voltak többek annál, mint amit a sík felületen korábban is megvalósított, egy festészeti probléma domborműszerű folytatása. Ez a következetes szeriális alkotómunka természetesen a továbbiakban önálló életre kelt.

A felületek képzésénél megjelent egy kollázstechnika. A relief-felületre különböző geometriai formájú papírkivágatokat montíroz alapként, majd ezt a felületet festi, s így egy egészen különös pszeudo lazúr, pszeudo kollázs hatást is teremt, mely ráadásul különös, ugyancsak térbeli faktúrát is létrehoz. Haász István tehát a festészet és a szobrászat határmezsgyéjén mozog. Ugyanezt céloztuk meg az épület tervezésénél is. A modell formájában történő tervezés természetszerűleg hozta magával a szerialitást.

A mobilitás, a mozgás volt a fő szervezője az épület tervezésének. Egy autóban ülve mozgásban ismerjük meg környezetünket, itt a bejárás során érzékeljük a tereket. A gyorsulás és a lassulás az épület kompozíciós eleme, mely kint és bent egyaránt hat. A rámpaszerűen emelkedő tömegek egy vízszintes decken találkoznak egymással. A ritmikus struktúra rendkívül kiegyensúlyozott és stabil, másrészt folyamatosan változó. Tipikusan térbeli természetű, hiszen minden eleme csak mozgásban észlelhető, a különféle ferde síkok, a kivágatok, a takarások, a kihagyások és egymásba csúszások által teremtett plasztikai tér csak a változó nézőpontú szemlélés során tárulkozik fel.

A szoborszerűen megformált külsővel ellentétben a belső kialakítás egy teljesen más világ. Itt minden a működésre van kijátszva, mint egy autó belsejében. A terek multifunkcionálisak, de ebből első látásra nem veszünk észre semmit, ugyanis a mozgó elemeket a határoló falak rejtik. A mennyezet és a padló kialakítása szintén fontos része a sokrétű használatnak (konferencia, színház, bemutató). A tolófalak, a függöny nesztelen mozgatásával a nagy tér négy részre bontható, melyeket egymástól függetlenül lehet használni. A fény átjárja a tereket, a nagyterem bütü oldalai üvegezettek, ezáltal különböző perspektíva nyílik a környező parkra.

A szoborszerű megformálás része a külső felületek homogén kezelése és az egységes színhasználat. A külső és a belső úgy viszonyul egymáshoz, mint egy autónál, amikor a formatervezés és a technikai perfekció egy testben valósul meg.


Szerző: Gunther Zsolt (szöveg és kép)


 

 AHM Fórum épület
Győr, az Audi Hungaria Motor Kft. területén
Építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Munkatársak: Szabó Tamás, Áder László, Somogyi István, Horváth Roberta, Simon Tamás, Pósa Viktor, Sallai Krisztián
Tervpályázat: 2002
Kivitelezés: 2003

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk