Épületek/Örökség

Az eltűnt idő és megmaradt házak nyomában

1/64

A térség térképe
Abaújszolnok térképe
Szanticska térképe
Felsőzsolca
Onga, parasztház
Onga, új építésű népi hagyományokon alapuló épület
Baktakék
Baktakék
A kúria főbejárata
Alagsor részlet
Feljáró
Kilincs
Szoba részlet
Konyha részlet
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Beret
Beret
Beret
Beret
Beret
Halmaj
Nyésta
Nyésta
Nyésta
Nyésta
Rásonysápberencs
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok, üres romos ház
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Felsőzsolca
A térség térképe
Abaújszolnok térképe
Szanticska térképe
Felsőzsolca
Onga, parasztház
Onga, új építésű népi hagyományokon alapuló épület
Baktakék
Baktakék
A kúria főbejárata
Alagsor részlet
Feljáró
Kilincs
Szoba részlet
Konyha részlet
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Aszaló
Beret
Beret
Beret
Beret
Beret
Halmaj
Nyésta
Nyésta
Nyésta
Nyésta
Rásonysápberencs
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok, üres romos ház
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Szanticska
Felsőzsolca
1/64

Az eltűnt idő és megmaradt házak nyomában
Épületek/Örökség

Az eltűnt idő és megmaradt házak nyomában

2011.08.29. 11:12

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található falvak népi építészetét tanulmányozta a Szerteszét Értékvédelmi Program (SZÉP) keretében. Az út során olyan településekre bukkantak, ahol nem csupán a táj pótolhatatlan szépsége, hanem a fennmaradt parasztházak nagy száma, autentikus állapota is figyelmet érdemelt. Az elfogyó, elszegényedő falvak sorsába Kecskeméti Norbert írása ad rövid betekintést.

Elfeledett népi építészeti értékeink Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) figyelmét felkeltette a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található falvak népi építészete. A Szerteszét Értékvédelmi Programunk (SZÉP) keretében tett egynapos utunk során nagy meglepetésben volt részünk, hiszen olyan településekre bukkantunk, ahol nem csupán a táj pótolhatatlan szépségét, hanem a fennmaradt parasztházak sokasságát is szemügyre vehettük. Összesen 20 települést érintettünk, amelyekről nem kevesebb, mint 1000 fotó készült. Legjelentősebbek: Felsőzsolca, Aszaló, Baktakék, Abaújszolnok, Nyésta és Szanticska.

 

 

1/64

A térség térképe
2/64
A térség térképe

Abaújszolnok térképe
3/64
Abaújszolnok térképe

Szanticska térképe
4/64
Szanticska térképe

 

Miközben jártuk az apró falvak utcáit, sorra tárultak fel előttünk – a korábbi pusztítások ellenére viszonylag nagy számban fennmaradt – népi építészeti elemek. Tulajdonképpen a szegénység konzerválta az autentikus állapotú házakat. Az említett települések kivétel nélkül közel 800 éves történelemmel bírnak, és nagy részük rendelkezik épített örökséggel. Ennek ellenére egyik település sincs rajta az épített örökségi térképen. Mielőtt bemutatnám a részletesen bejárt négy települést, előtte kitérnék Felsőzsolca két parasztházára, melyek közül az egyik ruszin jellegzetességet visel magán, vagyis háromhajtásos boltíves tornáca van. Egyébként az ilyen jellegű házakból a környező településeken még szép számmal találunk – az már egy másik kérdés, hogy ezek közül melyek azok, amelyek még őrzik az eredeti arculatukat, éppen ezért is fontos volna a mielőbbi műemléki védettség alá helyezés. Utunk során jelentős örökségre bukkantunk Baktakéken is, ahol egy feltehetőleg 1800 körül épült kúriát volt szerencsénk megtekinteni. Az épület szinte eredeti formájában fennmaradt, vagyis majdnem érintetlen az alaprajzi elrendezése, valamint a nyílászárói is – egy igazi ékszerdoboz. Az épület történetét kutatni szükséges, hiszen semmilyen információ nincs róla. Úgy vélem, hogy az épület értékéről a képek magukért beszélnek majd.

 

 

Felsőzsolca
5/64
Felsőzsolca

Felsőzsolca
64/64
Felsőzsolca

Onga, parasztház
6/64
Onga, parasztház

Onga, új építésű népi hagyományokon alapuló épület
7/64
Onga, új építésű népi hagyományokon alapuló épület

 

Településképek és épülettípusok
Borsod megye falvainak többsége mindössze néhány utcával rendelkező település, ahol a fésűs beépítés a meghatározó. Természetesen nagyobb községeknél a halmazszerű beépítés is megfigyelhető. Egyes településeknél a szintkülönbség is meghatározó földrajzi adottság. A falvak mindegyikében találunk templomot, néhol többet is, valamint egyes településen előbukkan egy-egy kastély vagy kúria, amely vagy a település szélén vagy a központjában helyezkedik el, egy nagyobb terület közepén, illetve az utcával párhuzamosan, hátrahúzott helyzetben. A 2-3 szobával és egyéb helyiségekkel rendelkező parasztházakat az utcára merőleges helyzetben építették tégla- vagy kőalappal, amelyen a vályog anyagú felmenő fal nyugszik. Ezek a házak dupla ablakkal néznek az utcára, és többségük oszlopos tornáccal rendelkezik. Akadnak tornác nélküli kivitelben készült házak is. Az oszlopok fából vagy égetett téglából készültek, amelyek lábazattal és fejezettel vagy fejezet nélküli megoldással épültek meg. Érdekesség, hogy a kör keresztmetszetű oszlopok egyes parasztházaknál íves téglából vannak megépítve. A településeken változatos oszlop- és homlokzatkialakításokkal találkozhatunk. Az itteni épületeknél jellemző, hogy az épület végénél gazdasági épületszárny is csatlakozik a fő szárnyhoz. További meghatározó jellegzetesség a csonka kontytetős megoldás, amelyeknél az utcafronti fa oromrészben az építés dátumát jelenítették meg. Az itteni és környező települések épületeinek építési ideje 1900 körüli, illetve az utáni, tehát ezek a kis falvak a XX. század elején épületek ki teljesen. Természetesen korábban is lakott helyek voltak, amelyre a XVIII. és XIX. századi templomok is bizonyítékul szolgálnak. Sajnos az 1900-as évek előtti épületfajtákról csak elképzelésünk van, dokumentum viszont nincsen.

 

 

Baktakék
8/64
Baktakék

Baktakék
9/64
Baktakék

A kúria főbejárata
10/64
A kúria főbejárata

Alagsor részlet
11/64
Alagsor részlet

Feljáró
12/64
Feljáró

Kilincs
13/64
Kilincs

Szoba részlet
14/64
Szoba részlet

Konyha részlet
15/64
Konyha részlet

 

 

Alaposabban érintett települések
Aszaló 2000 alatti lakossal, Abaújszolnok 181, Nyésta mindössze 57 lakossal bír, míg Szanticska az ország legkisebb faluja, melynek 1998-ban három lakosa volt. A négy település közül Abaújszolnok és Szanticska példázzák a negatív és pozitív példát. Előtte azonban kitérnék Aszaló és Nyésta falvak rejtett építészeti értékeire is. Miskolcot elhagyva, Felsőzsolca érintésével első jelentősebb állomásunk Aszaló volt, ahol jelentős számban találtunk érintetlen 100 éves parasztházakat, amelyek többségében még eredeti arculatukat őrzik. Nyésta szintúgy őrzi házainak eredeti arculatát, de a legmegdöbbentőbb, hogy szinte minden épülete eredeti állapotban maradt fenn, kisebb átalakításokkal. Tulajdonképpen Nyésta falu teljes mértékben védendő egység, hiszen ritka a fennmaradt korabeli falu és utcakép nem csupán a megyében, hanem Magyarország területén egyaránt.

 

 

Aszaló
16/64
Aszaló

Aszaló
17/64
Aszaló

Aszaló
18/64
Aszaló

Aszaló
19/64
Aszaló

Aszaló
20/64
Aszaló

Aszaló
21/64
Aszaló

Aszaló
22/64
Aszaló

Aszaló
23/64
Aszaló

Aszaló
24/64
Aszaló

Aszaló
25/64
Aszaló

Aszaló
26/64
Aszaló

Aszaló
27/64
Aszaló

Beret
28/64
Beret

Beret
29/64
Beret

Beret
30/64
Beret

Beret
31/64
Beret

Beret
32/64
Beret

Halmaj
33/64
Halmaj

Nyésta
34/64
Nyésta

Nyésta
35/64
Nyésta

Nyésta
36/64
Nyésta

Nyésta
37/64
Nyésta

Rásonysápberencs
38/64
Rásonysápberencs

 

 

Két falu, két sors: Abaújszolnok és Szanticska esete
A Miskolctól északkeletre 35 km-re lévő Abaújszolnok van a legrosszabb helyzetben, hiszen lakossága folyamatosan fogy, illetve a megüresedő házakat már másnap elkezdi széthordani a helyi lakosság egy része. Érdekessége, hogy tótok, majd ruszinok és magyarok lakták vegyesen, a lakosság a 1900-as évek környékén 354 fő volt, ami jelenleg 157 fő. Ha így folytatódik, akkor a falu meg fog szűnni. Bár pozitív példa, hogy az elmúlt években egy holland család két házat is vásárolt magának, amit szépen felújítottak, ezzel biztosítva azt, hogy legalább néhány építészeti érték megmeneküljön az enyészettől.  A település görög katolikus temploma a falu legmagasabb pontjára épült, és gyönyörű, pótolhatatlan belső térrel, illetve különböző tartozékokkal rendelkezik. A templomot mindössze tíz hívő látogatja az ide tévedő turistákon és a kék vonal túrázóin kívül.

 

Abaújszolnok
39/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
40/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
41/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
42/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
43/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
44/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
45/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok, üres romos ház
46/64
Abaújszolnok, üres romos ház

 

 

Abaújszolnok baljós előképet mutat, amely a magyar vidék ápolatlan sebeit vázolja fel előttünk. A munkanélküliség, mondhatni, hogy 100%-os. Az idősebbek és életrevalóbb emberek művelik a kertjeiket, valamint ápolják a házaikat, de meg kell jegyezni, hogy van egy igénytelen réteg is, akik hagynak mindent lepusztulni, miközben ezt végignézik. Vidéken sajnos sok esetben látunk megüresedő házakat és parlagon heverő földeket, amelyeket több évszázadon át megműveltek, így biztosítva a helyben élők megélhetését. Luxusnak tartom azt, hogy valaki vidéken nem termeli meg magának az ételt, inkább parlagon hagyja földjét. A magyar településrendszer adja az ország testét, mint egy sejtrendszer. Sajnos egyre több ilyen sejt (falu) megbetegszik, amely hosszú távon a test sorvadásához vezet, s ennek egyre több előjele mutatkozik. Ez persze összetettebb problémakör, amely magába foglalja az átalakult társadalmi rendszert, a demográfiát, a közbiztonságot, a munkalehetőséget, a segélyezést és még sorolhatnánk. Az utóbbi komoly negatív szemléletbeli következménnyel járt, amelynek rendbetételére sok időre lesz szükség. Úgy hiszem, hamarosan eljön az a pozitív trend, amikor vidéken az emberek ismét saját lábukra állnak, és visszaáll az 1000 éves, munka alapú életmód. Kérdés, hogy ez időben fog-e megtörténni vagy sem.

 

Abaújszolnok
47/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
48/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
49/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
50/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
51/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
52/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
53/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
54/64
Abaújszolnok

Abaújszolnok
55/64
Abaújszolnok

 

 

A Vadász-patak völgyében található Szanticska, melynek neve Szent István nevéből származik. Az ország legkisebb települése, és pontosan Abaújszolnok ellentéte, hiszen jól példázza, hogy kellő akarattal hogyan lehet megmenteni egy megüresedett falut. A falu egy utcával rendelkezik, és eredetileg Újlak és Szanticska-puszta egyesüléséből jött létre, ahol az 1900-as évek tájékán 51 háza és 2 kis temploma volt a 281 fős magyar és tót lakosságnak. A lélekszám 1930-tól kezdett fogyni az iskola hiánya miatt, ennek következményeként 1988-ra már csak egy lakosa volt. Mára mindössze 20 ház maradt a két kis templommal. Az eldugott falu néhány új házzal kiegészülve és a régiek felújításával százfős turistaszállássá bővült, így mára üdülőtelepüléssé vált. Amikor meglátogattuk a települést, akkor is, mondhatni, „telt ház” volt, hiszen minden háznál nyaraló emberekkel találkoztunk. Jó volt látni, hogy a településen nyüzsög az élet. Található itt állandó kiállítás, kézművesműhely, ahol a kovács szakmával lehet megismerkedni. Gyertyakészítéssel, valamint vályogvetéssel is lehet próbálkozni, azaz az egykori vidéki élet mindennapjait felölelő foglalatosságokkal. Épületei eredeti állapotukban maradtak fenn, amelyek érthetetlen okból nem élveznek műemléki védettséget, ahogyan a környező falvak épített értékei sem. A falu fejlesztési programja 1992-ben Európai Falufelújítási Díj kitüntetésben részesült.

 

 

Szanticska
56/64
Szanticska

Szanticska
57/64
Szanticska

Szanticska
58/64
Szanticska

Szanticska
59/64
Szanticska

Szanticska
60/64
Szanticska

 

Célunk
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) még az idén újabb utat tervez Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe, hogy további értékekre hívja fel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a társadalom figyelmét. A fentiekben említett települések eredeti állapotában maradt egyházi, nemesi és népi értékeinek a műemléki védettség alá helyezését fogjuk kezdeményezni, még az idén augusztusban. Feltett szándékunk az is, hogy a folyamatban lévő dabasi helyi védések megvalósulása, majd az abból való tapasztalatok és konzekvenciák leszűrése után egy olyan épített örökségi dokumentumot dolgozzunk ki, amely az egész védéshez szükséges folyamatot magába foglalja a jogi és műszaki lépésekkel együtt. Egy olyan mintát szeretnénk kidolgozni, ami a helyi védések elindítását és megvalósítását célozná, és melyet a fenti és a fentiekhez hasonló falvak önkormányzatainak adnánk át. Amint rendelkezünk ezzel a mintadokumentummal, elkezdjük felvenni a kapcsolatot az általunk bejárt települések vezetőivel. Ezzel a lépéssel számtalan település népszerűsítése elkezdhető, valamint bekerülnének a turistaútvonalak közé is, lehetővé téve, hogy ezek az elfeledett települések nagyobb figyelmet kapjanak.

 

 

Szanticska
61/64
Szanticska

Szanticska
62/64
Szanticska

Szanticska
63/64
Szanticska

 

Filléres örökségek
Szeretném megjegyezni, hogy a képeken látható parasztházakat körülbelül ötszázezer és hárommillió forint közötti áron lehet vásárolni. Jelenleg is több eladó parasztház található ezeken a településeken, vagyis érdemes körbenézni ezekben a falvakban. Bízom benne, hogy Szanticskához hasonló folyamatok indulhatnak el, és ezek a fantasztikus népi jellegű házak megfelelő gazdára találnának.

Végszó
Legmélyebben bízom abban, hogy a települések vezetői partnerek lesznek ahhoz, hogy az általuk irányított helységek értékei helyi védettséget kapjanak, melyek nem csupán helyben, hanem országos viszonylatban is jelentős építészeti értéket képviselnek, s részét képezik a magyar kultúra gazdagságának. Úgy érzem, hogy Magyarország e régiói olyan szegregált övezetek, ahol szükség van rá, hogy végre felfedezzük mindazt az értéket, amely hazánk közös történelmi és kulturális öröksége.

Egy mindenkiért, mindenki egyért
Az FME további útjai finanszírozásához (üzemanyag) keres támogatókat. Ezt az utat autópályamatricával együtt 15.000 forintból megúsztuk. Ahhoz viszont, hogy a megyét alaposan végigjárjuk, még legalább négy ilyen útra lesz szükségünk. Kérem, akinek lehetősége van, az járuljon hozzá ahhoz, hogy folytathassuk az értékfeltáró utazásinkat, és ezáltal erős partnerei maradhassunk a magyar kultúrának.

Kecskeméti Norbert
a FME elnöke

elérhetőség: fme.hereditas/kukac/gmail.com

fotók: Kecskeméti Norbert és Hetzmann Róbert

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk