Épülettervek/Lakóépület
Az elveket ismerni, de használni is – családi ház, Göd
2011.07.13. 12:36
Az ún. fenntartható építészet, amely az építészek körében egyre elterjedtebb, a föld erőforrásaival való takarékosságot és a károsanyag-kibocsátás csökkentését tekinti célnak, ugyanakkor az ember fizikai és mentális egészségének védelmét is előírja. Az elvek nem csak szépek, meg is valósíthatók, ezt bizonyítja Kazinczy Gyöngyvér terve és írása.
Az ún. fenntartható építészet gondolata a földi erőforrások kimerülésére és az egyre növekvő környezetszennyezésre reagálva született. Ez a szemlélet, amely az építészek körében egyre elterjedtebb, a föld erőforrásaival való takarékosságot és a károsanyag-kibocsátás csökkentését tekinti célnak, ugyanakkor az ember fizikai és mentális egészségének védelmét is előírja. Az épített környezetnek tehát biztosítania kell a szükséges komfort- és kényelemérzetet is az ember számára, tartózkodnia kell a mesterséges és mérgező anyagok alkalmazásától, valamint attól, hogy az embert természetellenes belső kondíciók közé kényszerítse. A fenntartható építészet alapelve, hogy az energiaszükségletet megújuló energiaforrásokból fedezi, miközben minimálisra csökkenti a víz és anyaghasználatot, valamint a természetet terhelő szennyező kibocsátásokat, figyelembe véve a természet körfolyamatait és az épített környezet emberre gyakorolt hatását. A fenntarthatóság tehát egyesíti az energiatudatosság és a környezettudatosság szempontjait, maximálisan figyelembe véve a gazdaságosságot.
1/6
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
2/6
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
A terv
A fenntartható életformát követő házaspár egy környezetbarát építőanyagokból felépülő, energiatakarékos, megújuló energiával üzemelő családi ház tervezésével bízott meg. Az épületben felhasznált környezetbarát építőanyagok, az energiatudatos tervezési módszerek, energiahatékony épületszerkezetek és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazásával sikerült egy rendkívül alacsony energiaigényű (összesített energetikai jellemző = 56,217 kWh/m²év, energetikai minőség szerinti besorolás = A+), ugyanakkor környezetbarát és költséghatékony épületet létrehozni.
Helyszín
A telek Göd településen, a vasútállomástól mintegy 200 méterre található, ami fontos szempont a Budapesten dolgozó házaspárnak, akik fenntartható módon a közösségi közlekedést preferálják az autózással szemben.
Energiatudatos épületkialakítás
Energiatudatos épületek esetében a tájolás különösen fontos szerepet játszik a tervezés során. A két szárnyból álló épület egyik részének gerincvonala az utca vonalára merőleges, míg a másik szárny nem a megszokott derékszögben csatlakozik ehhez, hanem úgy, hogy a tetőgerinc az észak-déli irányra tökéletesen merőleges legyen, így a legkedvezőbb (déli) tájolást adva a tetőn elhelyezett napelemeknek, illetve a télikertnek. A helyiségek elrendezése is követi azt az energiatudatos alapelvet (klímazónás alaprajzi tervezés), hogy a nem állandó használatban lévő, kiszolgáló helyiségek (kamra, gépészet, WC, előszoba), illetve az alacsonyabb hőmérsékletet igénylő háló az északi, észak-nyugati irányba tájolt, kevesebb számú, és kisebb méretű ablakokat kapott, míg a fő helyiségek déli, délkeleti, délnyugati tájolást kaptak nagyobb üvegfelületekkel, természetesen ügyelve a megfelelő árnyékolásukra.
A déli homlokzaton található télikert méretét úgy határoztuk meg, hogy energetikai hatása a legkedvezőbb legyen. Kellően érvényesüljön a passzív napenergia-hasznosítás fűtésben betöltött szerepe, ugyanakkor elkerüljük a nyári túlmelegedést, amiről a kellő hőtároló tömeg, és a megfelelő árnyékolás is gondoskodik.
A szerkezettervezés egyik legfontosabb része a megfelelő hőszigetelés megválasztása, és a hőhidak kiküszöbölése volt.
Aljzatban 20+6 cm hőszigetelés; u=0,122 W/m²K (u megengedett =0,5 W/m²K )
Homlokzaton 20 cm hőszigetelés; u=0,17 W/m²K (u megengedett =0,45 W/m²K )
Padlásfödém 30 cm hőszigetelés; u=0,10 W/m²K (u megengedett =0,25 W/m²K )
Jó hőszigetelő képességű nyílászárók; u<= 1,1 W/m²K (u megengedett =1,8 W/m²K )
A teherhordó falak alatt üveghab hőszigetelés biztosítja a talaj felé a hőhídmentes szigetelést. Az üveghab előállítása alapvetően rendkívül energiaigényes folyamat, ugyanakkor mi annak a gyártónak a termékét választottuk, amelyik megújuló energiát (vízenergia) használ az előállítás során, így a gyártás környezetterhelése nem nagy.
A fafödém gerendái - a gyakorlattól eltérően - a vasbeton koszorúba erősített papucsokban ülnek. A külső faszerkezetű előtető rögzítő elemei a hőszigetelésen kívül lettek elhelyezve, energetikailag leválasztva az épülettől. Így a hőhídmentesség biztosítható. A nyeregtető hajlásszögét a napelemek és napkollektorok számára szükséges legoptimálisabb dőlésszög határozta meg.
Az árnyékolást részben zsaluval, részben a körbefutó tornác-előtető által biztosítottuk, melynek változó szélessége úgy lett meghatározva, hogy nyáron védjen a beeső napsugarak ellen, télen pedig, mikor a Nap alacsonyabban jár, ne akadályozza, hogy besüssön az ablakokon.
A télikerten lombhullató növényzet véd a nyári túlmelegedés ellen. Ősszel a levelek lehullnak, és utat engednek a melengető napsugaraknak.
3/6
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
4/6
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
Lakóház Gödön - Kazinczy Gyöngyvér
Környezetbarát építőanyagok
Az épület teherhordó falszerkezete és válaszfal rendszere 30, illetve 10 cm vastag mészhomok téglából épül. A mészhomok tégla előállítása harmadannyi CO2 kibocsátással jár, mint a vázkerámiáké, és jóval nagyobb a hőtároló tömege. Bár hővezetési tényezője rosszabb, 20 cm hőszigeteléssel a falszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének különbsége már csekély. (SILKA30+ 20 cm kőzetgyapot szigetelés u=0,17 W/m²K, Porotherm30 +20 cm kőzetgyapot szigetelés u=0,15 W/m²K). Mindemellett a mészhomoktégla kiváló pára- és nedvességgazdálkodó anyag, és az ára is kedvezőbb.
Homlokzati hőszigetelésként egyszerűbb kivitelezhetősége miatt a kőzetgyapotra esett a választás. A cellulóz hőszigetelést azért vetettük el, mert alkalmazásával a homlokzat csak homlokzatburkoló elemmel (tégla, kő, fa, stb) alakítható ki, a megrendelők pedig olcsóbb és egyszerűbb vakolt homlokzatot szerettek volna. A nádhőszigetelést pedig azért zártuk ki, mert azonos vastagság mellett a kőzetgyapot kedvezőbb „u" értéket adott.
A tetőszerkezetben ECOSER Knauf Insulation ásványgyapot hőszigetelést alkalmaztunk, amely formaldehid-mentes kötőanyag-technológiával készült, illetve megújuló anyagokat használnak az előállítás során a kőolaj alapanyagú vegyipari anyagok helyett, melyeket más szigetelőanyagokban használni szoktak.
A festékek, felületkezelő szerek, ragasztók megválasztásánál környezetbarát, nem mérgező anyagok alkalmazására törekedtünk a hagyományos termékek helyett.
Energiatudatos épületgépészet
Az épület fűtését egy 18 kW-os faelgázosító kazán biztosítja. A hőleadók alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, tehát padló- és falfűtés. Ezzel a hőleadó típussal további 10% energia megtakarítás érhető el, mivel a léghőmérséklet alacsonyabban tartható a radiátoros fűtéshez képest 1-2 °C-kal.
A HMV-t a napkollektorok (70%), illetve a faelgázosító kazán (30%) biztosítja.
A mintegy 20 m² -es napelemes rendszer éves szinten 3300 kWh áramot ad, ami bőven meghaladja a ház elektromos energiaigényét, ráadásul a rendszer még bővíthető. Terv szerint a jövőben elektromos autót szeretnének üzemeltetni a rendszerről a megrendelők.
Az energiatakarékos szellőzést télen nagy hatásfokú hővisszanyerővel ellátott kompakt szellőzőgép garantálja, míg átmeneti időszakban (tavasz, ősz) és nyáron, amikor nincs szükség a levegő fűtésére vagy hűtésére, a szellőzés gravitációsként működik. A beszívott levegő a talajregiszteren keresztül érkezik az épületbe: a szükséges friss levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán keresztül szívjuk be, és szállítjuk az épülethez. A talaj hőmérséklete az év folyamán fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől. Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van, növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), illetve ha a növényeket rendszeresen locsolják.
Az esővizet egy 20 m3 méretű tárolóba vezetjük. Ez a víz használható WC-öblítésre és öntözésre. A szürkevízhálózat önálló rendszer, párhuzamos a hidegvízével.
A ház 2011-ben PREFA-díjat nyert.
Kazinczy Gyöngyvér
okl. építészmérnök, PhD hallgató
Környezet - és Energiatudatos Építészeti Stúdió
5/6
Zelenák Adrián és Kazinczy Gyöngyvér
Zelenák Adrián és Kazinczy Gyöngyvér
Kazinczy Gyöngyvér
Kazinczy Gyöngyvér 2006-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 2008-tól tagja a Magyar Építész Kamarának és a Magyar Építőművészek Szövetségének. A fenntartható építészet elkötelezett híveként 2009-ben indította saját építészirodáját, a Környezet- és Energiatudatos Építészeti Stúdiót. 2010-ben a Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely (VÉKA) elnöke, PhD hallgató a Műszaki Egyetemen. Az építészeti tervezés mellett épületfotózással is hivatásszerűen foglalkozik.
A munka szakmai tartalma kapcsolódik a "Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen" c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 programja támogatja.
15:11
Üdv! Szeretem áttanulmányozni a környezettudatos elveken alapuló építészet példáit. Ugyanis az építészt annyi -a fővonal által lényegtelennek tartott- szempont is köti, amelyeknek megfelelni rettentő nehéz és sokaknak meg sem fordul a fejében. (Pl. a passzív folyamatok jó kihasználása az agyongépesítés helyett nagy plusz tud lenni.) Csak a megrendelő-építész-szakma kívánalmak egybegyúrása is meghaladja nagyon sok gyakorló építész határait. Ha valaki már egyáltalán képes és akar ilyen elv mentén gondolkodni az nagy előny sok mással szemben. Hogy ki kell-e ide posztolni az már más kérdés, de semmiképp sem hiba. Egy biztos: nem 15-0-t (kb.) érdemel a ház. Valószínű, nem Ybl-díj várományosként került ki ide (nem is annak lett szánva), hanem egy felfutóban lévő tervezési szemlélet népszerűsítésére (gondolatébresztőnek) és így más szemüveg használata ajánlott. A kritikáimat már mások javarészt megfogalmazták, én igazából csak azt a +1-et adnám meg pont arra, amiért a terv fel lett ide rakva. (Remélem a tetőtér nem diszpózik ott sokáig...)
10:21
Valóban nem lehet szó nélkül hagyni. Elsősorban nem azért, mint az előttem szól írt, hanem a véleményektől lesz értelme az ilyen épületbemutatásoknak. Továbbá feltételezni kell, hogy a szerző teljes meggyőződéssel és alaposan járt el, így az esetleges kritikát építően tudja felhasználni, vagy tud olyan válasszal szolgálni, ami az olvasóknak lesz hasznos. Ennek szellemében feltennék néhány kérdést. 1. Valóban összhangban van a szöveg "klímazónás" alaprajzi kialakítása a tervvel ? A hálók keverése a gépészeti blokkokkal tényleg ennek szellemében van ? 2. Ha már egyoldalról zsaluzott vb. alaptest van készült számítás az ideális alaptest keresztmetszetre ? 3. Készült-e elemzés az ISO 13370 alapján a lábazati és a padló hőszigetelés optimális arányának megállapítására (esetleg megtérülés számítás, beépített energia figyelembevétele)? A hőszigetelés olcsóbb, mint a vb. esetleg a lábazati szigetelés mélységének növelésével kedvezőbb a mutató a csökkentett betonkeresztmetszettel. 4. Gazdaságos megoldás a földszint padozatot önhordó vb. födémként kialakítani ? 5. Biztos drágább a PT 30 mint a SILKA ? Lehet, hogy a SILKA 20 is megfelelt volna ? (Különben a SILKA jó választás) 5. Miért jobb a nyílászárókat a falsíkon kívül szerelni, a hőhidasság megoldható toktoldóval is (nem drága) , nincs a fém rögzítőknél direkt hőhíd, nem gond a csatlakozás légzárását kialakítani - főleg szálas szigetelésnél. 6. Figyelembe vették -e a fafödémnél az egyensúlyi nedvesség változásának hatását, milyen erőket ad át a koszorúnak ? 7. A tetőtéri merevítő pillér nélküli lábazati fal biztos megfelel - figyelembe véve a faszerkezet párafüggő alakváltozását is. ? 8. Az alapok mellet szivárgó van jelölve, ha az akkor sík terepen hogyan működik ? 9. A padló "U" értéke azonos a rétegrendi "U" értékkel ? 10. A talajhőmérséklet nem közvetlenül a fagyhatár alatt vehető 12-14 foknak, hanem kb. 2-3 métertől(téli időszak). A gazdasági számításnál a járulékos földmunka is figyelembe lett véve ? Szerintem a szöveg és terv közötti összhangról akkor beszélhetünk, ha ezekre a kérdésekre megfelelő válasz van. Huszti István
10:56
@HI: A nappali bútorozhatósága valóban ütős. Inkább durva. Keskeny tér. HI féle felvetés valóban durva hiszen ennek a háznak teli kellene lenni vb falpillérekkel.
21:47
@epiteszikon: A tetőtér beépítése esetén hol lesz a lépcső?
15:52
@pont: Az előszobából nyílóan, a terv szerint!
16:02
@HI: 1. Az észrevétel jogos, egy ideig küzdöttem megrendelői szándék ellen, de végül megrendelői szándék győzött. 2. Az ideális alaptest keresztmetszet kérdése egyetem, kivitelezés 1 című tantárgynál még lehet, hogy valós kérdés. A kivitelezésnél, a "való" világban, viszont hasztalan eszmefejtegetés erről beszélni. Legalábbis én ezt tapasztaltam a magyar építőiparban. Amúgy az egyetemi oktatók javak részének sajnálatosan köze nincs a való világhoz.................. így amit oktatnak, sok esetben hasznavehetetlen, 3. Igen. 4. Statikai számítások szerint szükséges. 5. SILKA 30 felel meg. Egyébként PT drágább, hőtároló tömeg szempontjából pedig zéró. 6. Természetesen. 7. A tetőtéri térdfalban természetesen vannak merevítő pillérek. 8. Nem értem a kérdést. 10. A talajhőmérséklet 1 m-től vehető állandó 12-14 foknak. Igen.
17:40
@kazgyo: Kedves Kazgyo Akár hiszi, akár nem, nem kötekedni akarok, csak az a benyomásom, hogy az elvek nem tiszták. 1. Ha sikertelenül küzdött a megrendelői szándék ellen - én magam is sokszor járok így -, akkor azt kell írni, hogy sajnos a klímazónás alaprajzot nem sikerült kialakítani, mert a megrendelő........ 2. Az ideális alaptest keresztmetszet kérdése nálam (30 éve) nem tankönyvi, hanem gyakorlati kérdés és tapasztalatom szerint sokunknak. Talán nem a rossz gyakorlatot kellene tervezéskor figyelembe venni. Persze ehhez az is hozzá tartozik, hogy az építésznek a kivitelezéskor is védeni kell az igazát. Jelen esetben, ha valóban számolt az ISO 13370 szerint, akkor a 8. és 9.3. pont számításai szerintem egyértelműen adják azt a megoldást, hogy az alap mellett a lábazatnál a hőszigetelést érdemes mélyebbre vezetni (a terv szerint úgyis van alapzsalu), ezzel lehet csökkenteni a padló hőszigetelésének vastagságát, ill. be lehet állítani egy optimumot anyagfelhasználásra és eleve kevesebb beton kellene. 3. Ebben a válaszban az előzőek és a 9. pont válasz nélkül hagyása miatt elnézést, de kételkedem. 4. Ha a középfőfalak az aljzatlemezre terhelnek, akkor igen, de van ennek értelme - ezek alá is elég egy jól számított sávalap. 5. A SILKA választást, mint írtam én is jónak tartom, a kérdés arra vonatkozott, hogy minek a PT árával összehasonlítani, ui. tudok mutatni konkrét kivitelezői ajánlatot, ahol a PT olcsóbb, értelmetlen a hivatkozás. 6. Továbbra is kíváncsi lennék, hogy a fafödém alakváltozása milyen terhelést ad a födém síkjában, vagy csak annyit, hogy mekkora a beépített fa egyensúlyi nedvességtartalma és mekkora mondjuk a fűtési idényben vagy nyáron ? A fafödém-koszorú fémpapucsos megfogása már sok falat repesztett el. 7. A rajzon nem látszik. 8. A rajzon drén cső látszik, ha az, akkor egyértelmű szerintem, ha nem akkor más. Nem egyértelmű a rajz. 9. ? 10. Én nem így tudom, de működhet a dolog, a gépész biztosan leméretezte, azért javaslom ezt:http://www.agt.bme.hu/volgyesi/geofiz/4_1-5.pdf, 132. oldal. 2. ábra. A kérdések pontos megválaszolása meggyőző lehet és az bizonyítaná, hogy ez a ház tényleg a cikk címét képviseli, de nekem még nem jött le. ui. Azt még hozzátenném és talán ennek az egésznek az a lényege, hogy a kérdések pontos elemzése után fel lehet tenni azt a kérdést, hogy valóban a kitűzött cél érdekében ez e az ideális szerkezeti rendszer - gondolok itt. pl. a fafödém választására a középfőfalakkal, stb. Ha ezek tisztázottak, akkor beszélhetünk környezettudatosságról, stb. Győzzön meg minket. Huszti István
23:40
@kazgyo: azon a hosszon (kb 2,50m - 3,25m szintmagasságra) max egy létra fér el, azt gondoltam az egy tárolószekrény... A 10,31m2-es szobára tervezett 90/150-es ablak kicsi (tiszta üvegezett felülete kb 0,85m2), még az OTÉK által megengedett minimum 1/10-ed sincs meg! Folytassam?
11:51
@HI: Kedves István! Még kislányként is látom már, ki az aki kötekedik, ki az aki nem. :) 1. Véleményem szerint azért, mert a fürdő kedvezőbb tájolást kapott, még nem mondtunk le a klímazónás tervezés elveiről. Megrendelő szerint a család többet tartózkodik összességében a fürdőben, mint a szülők a hálóban, ahol kifejezetten hűvösre vágynak. 2. Bizonyára felületes vagyok, de a statikusomra bízom az ideális alaptest km kidolgozását. A beton mennyiség minimalizálására úgy gondolom nagy hangsúlyt fektetek, amivel a statikusom is tisztában van, és én az instrukciók kiadása után bízom az ő számításaiban. 4. A válaszom ugyanaz, mint 2. pontban. 5. Mi is utána jártunk, és a mi árajánlatunkban kedvezőbb ára volt. :) 6. Szintén statika. Németországban láttam példákat, nem volt gond vele. 7. Műszaki leírás és a statikai leírás is kitér rá. 9. Igen. 10. Ha már egyetemi hivatkozás, akkor én így tanultam! :)Lehet, hogy a gépész tanszéken úgy gondolják, hogy építészeknek ilyen elnagyoltam is megteszi. Nem lennék meglepve. PhD tanulmányaimat is ott folytatom, de ezzel az erővel egy kocsmába is járhatnék konzultálni..... És igen. Számítottam környezetterhelést építésre, amelyben figyelembe vettük. Kazinczy Gyöngyvér
11:52
@pont: Igen, legyen szíves! Köszönöm!
14:54
@kazgyo: Kedves Gyöngyvér Nem arra gondolok, hogy a tervet nem alaposan és lelkiismeretesen készítette, hanem az "elvek" alatt és a hozzájuk csatolt címkékről esetleg mást gondolunk. Mint látom tényleg mást gondolunk és engem nem győzött meg. Az, hogy "Németországban láttam" elnézést, de nem érv. Tudok pl. Németországban leszakadt hídról, ez mit bizonyít. Mérnöki gyakorlatban én eddig azt tapasztaltam, hogy számításokkal szoktunk érvelni, sőt még a megrendelők is bizonyos szinten elvárják. Bizonyára úgy gondolja, hogy én és talán az itt hozzászólók nem képesek megérteni mondjuk egy "környezetterhelés" számítást, de talán megpróbálhatta volna. Ha csekély értelmünkkel valamit nem értettünk volna meg, akkor megkérdeztük volna és válasza alapján okosodtunk volna. Maradva tudatlanságban, sok sikert, remélem másokat meggyőzött. Huszti István
07:15
Bocsánat,de ezt a házat tényleg nem lehet szó nélkül hagyni. Borzalmas telekkihasználás és alaprajz. Ez a ház egy oldalhatáron álló családi ház csak meg kéne cserélni a fürdőt meg a szobát, rögtön lenne egy értelmes homlokzata és a sok felpakolt hőszigetelés helyett nem kéne egy északkeleti szobát kifűtenie és még használható udvara is lenne, fákkal amit a Jóisten úgy talált ki hogy télen beengedi a fényt nyáron meg nem, és nem kell körbe fura alakú előtetőket rakni. Kamra ablak nélkül. 7 m2-es szélfogó; azt is fűteni kell. Használhatatlan nappali tér értelmezhetetlen télikert formával, van vagy 1,20 a legszélesebb helyen. Dolgozó sarok óriási ablakkal, a monitor előtt kifolyik a tulaj szeme. Emeleti alaprajz nincs, vélhetően később beépíthető de addig is azt is fűteni kell, mert a hőszigetelés a tetőben van és a födémben alig. A PHD helyett tanulhatna még gyakorló építészektől a tervező, talán sikerülne jobb házat tervezni. Tisztelettel, Nemes Dávid
03:23
@nemesdave: Valóban van gond ezzel a házzal, de nem feltétlenül ezek. Merthogy: -a fürdő és a szoba megcserélése valóban megfontolandó, de egyrészt északnyugati, másrészt a kifűtése eleve nem gond, harmadrészt pont ugyanannyira macerás mint a fürdőé (ergo: el tudok képzelni olyan lakót, akinek fontosabb az udvari ablakkal rendelkező fürdő - sőt én akár teraszajtót is el tudok rá képzelni); -miért is volna fontos ablak a kamrára? hogy beengedje nyáron a meleget? vagy télen kiengedje azt? vagy hogy állandóan kellően világos legyen odabent? Ugyanis egy kamra esetében sem biztos, hogy az ablak az egyetlen lehetőség a szellőztetésre. S a kamrában általában olyan dolgokat tárolunk, amik a sötétet jobban kedvelik, mint az állandó napsütést. A csücskös alaprajz használhatósága inkább kérdéses. -azt a 7 m2-est előszobának hívják, van is benne normális előszobaszekrény. Persze szélfogóként is funkcionál, de a mérete normálisnak tűnik. -a dolgozó sarok sem 'ab ovo' rossz: ha az ablakra kerül redőny (ami egyébként is nagyon célszerű), akkor semmi gond nincs vele; egy ilyen dolgozót egyébként is inkább estefelé szoktak használni, mint tűző nappal. -a nappali tényleg nem optimális, a minimál télikert viszont működhet (nem kell feltétlenül asztalt, széket tenni bele), inkább a formája a gond, s a szellőztetése, árnyékolása a lényeg. -a hullámos előtető szerintem is furcsa ezen a házon (egy olyan ötlet, aminek el kellett volna 'kopni' a tervezési folyamat során), ill. az íves eresztúlnyúlást sem erőltetném (macerás megcsinálni, ellenben nem is szép).
08:02
@sityu: Egyetértek sityuval, az alaprajz nem olyan vészes. Az íves eresz-túlnyúlás, gondolom, annak az igencsak furcsa hullámos kerületű előtetőnek a formai következménye; ezek függőlegesen-vízszintesen reflektálnak egymásra. Megjegyzem, hogy a kamra azért hagyományosan egy kicsiny ablakkal rendelkező, északi fekvésű helyiség szok lenni :-). Az ablak célja valószínűleg az időnkénti szellőztethetőség.
15:51
@nemesdave: Kedves Dávid! Ez nem oldalhatáron álló családi ház. A megrendelő kifejezett kérésére kapott ilyen alaprajzi elrendezést. (fürdő, ék-i szoba). Szintén nem a seggemet kívánom védeni, de megrendelő határozott kérésére nem került ablak a kamrára. :) Szélfogó: egy nagy család nem kívánja egymást taposni egy 1m2-en, amikor hazaér..... A télikert energetikai célt szolgál, mérete a megrendelő (foglalkozás szerint épület energetikus) méretezése, kívánsága szerint alakult ki. Nem mindenkinek a munkája kötődik számítógéphez! Köszönöm szépen a kioktató észrevételeket, ügyelni fogok a továbbképzésemre! :) Köszönettel: Kazinczy Gyöngyvér
20:34
@kazgyo: A télikertet meg kell védenem. Van un. (mondjuk mostantól "un.") téli előkert is. Egy nagyobb köztes terű dupla ablak is megteszi, mint pl. nálam, ahol különleges klimatikus viszonyok között, nagyon sokféle zöld képes megélni.
11:56
@Pákozdi Imre: Mivel szellőztető rendszer van az egész házban, ezért a szellőztetés miatt nem hiányzik az ablak. Sokkal elfogadhatóbb indok lenne, hogy nincs a kamrának természetes megvilágítása... Viszont így nem kerül északi falra ablak. És a teljes északi falon végig futhat a polcrendszer.
20:58
vajon mi volt annak a tudatos döntésnek az oka, hogy ez a rendkívül alacsony energiaigényű épület nem passzívháznak épült amely ennek az energia igénynek a negyedével is beéri? (15,0 kWh/m2év) ha a beépített napelem mennyiséget nézzük anyagi ok nem lehetett. (az üveghabot olvasztással kemencében állítják elő, aminek a hőenergia szükségletét ilyen hőmérsékleten rendszerint gázzal és nem elektromos energiával biztosítják, ezért a vízerőműre hivatkozás olyan, mint az én megújuló energiát alkalmazó 'zöld' házamnál ahol a villamos sütőt természetesen a kiskörei víz erőműben előállított árammal működtetem ;) )
12:14
@kjapp: Házaim alacsony-energiájú házak. Éves fűtési költségük 50.000 Ft. Nem passzívházként épülnek, de kiszámoltam, hogy ha passzívházként építenénk meg őket, akkor a megtérülési idő 200 év lenne. Az üveghab pedig, hogy miért "zöld" (remélem letölthető, de az összes anyagot, tanúsítványt): A 35 oldalon látszik az erőmű!!!! https://mail-attachment.googleusercontent.com/attachment?ui=2&ik=ff0c1588ef&view=att&th=13166579cce42861&attid=0.1&disp=inline&safe=1&zw&saduie=AG9B_P_swBzX2ZRsuLkuevEaQdEv&sadet=1311682096874&sads=B_XLK4K9WxB_cUO5idhvTI15zCQ https://mail-attachment.googleusercontent.com/attachment?ui=2&ik=ff0c1588ef&view=att&th=1316658408b01cfe&attid=0.1&disp=inline&safe=1&zw&saduie=AG9B_P_swBzX2ZRsuLkuevEaQdEv&sadet=1311682127930&sads=02XihCf1IFOJrNXGzMzbiQ9R93M https://mail-attachment.googleusercontent.com/attachment?ui=2&ik=ff0c1588ef&view=att&th=1316656e1393dd90&attid=0.1&disp=inline&safe=1&zw&saduie=AG9B_P_swBzX2ZRsuLkuevEaQdEv&sadet=1311682079361&sads=xvIfRJBJ5gwwdtOLtb0hC2mnav0 https://mail-attachment.googleusercontent.com/attachment?ui=2&ik=ff0c1588ef&view=att&th=13166580f68b3062&attid=0.1&disp=inline&safe=1&zw&saduie=AG9B_P_swBzX2ZRsuLkuevEaQdEv&sadet=1311682115790&sads=pKT3wW5L-v0vlgztcDBkBe1VxWI
19:05
ha már ennyire szépen be van csomagolva az épület, akkor úgy gondolom, hogy nem megengedhető egy hőhidas szerkezet. a metszetek tanúsága szerint viszont mégis az.kérem ha tévedek, javítsanak ki. arra azért kíváncsi lennék- mert hogy az értekezés kitér arra, hogy a mészhomok tégla előállítása kevesebb CO2 kibocsátással jár- hogy ugyanezen szemlélet alapján, a többlet hőszigetelés, vastagabb rétegvastagság mekkora káros anyag kibocsátást eredményez a gyártás során.ezt lenne jó szem előtt tartani, nem pedig azt, hogy a kivitelezhetőség szempontjából mi a könnyebb.
16:39
@MKY: kár erről beszélni... ezen ház és a kislány szakmai holléte, hűen tükrözi a hazai viszonyokat...
15:42
@MKY: Kedves MKY! A felvetéseket végig elemeztem, és a válaszom megnyugtató! Nincs szó többlethőszigetelésről a mészhomok tégla okán, viszont rengeteg nyereséggel számolhatok, a jelentős hőtároló tömeg miatt!
16:04
@racsostarto: Évente legalább 3-4x még mindig elkérik a személyi igazolványomat, igazoltatva, hogy elmúltam 18! Örülök annak, hogy még kislánynak néznek! :) És bár a hazai viszonyok itt tartanának!
16:27
@kazgyo: a "hazai viszonyokba" hadd kapaszkodjak bele: sajnos az épületen nagyon látszanak. azaz az a kettéhasadt világ, aminek nyomai a *tervezett, formált, kézben tartott házak* és a *gazdaságos, ökologikus* épületek között erősen láthatóak. niközben az épületet mindenféle alapítvány támogatja, phd-vonzataival együtt, az alaprajzszervezése egyszerűen kidolgozatlan, rendetlen, felszínes. a teherhordó falak ugrálnak előre-hátra, a háló (mint valaki szóvá is tette) pont északi, a fürdő ellenben pont az udvarra néz, eléggé tönkretéve a mellékhelyiség-ablakaival a 'főhomlokzatot', és megjelenik valami egészen furcsa, hullámzó télikert... iszonyatosan nehéz lesz kivitelezni, a sarokba begurult flakon örökre ottmarad, és - már elnézést - csúnya, a ház egészéhez köze nincs. ahogy az egészséges fedélszékhez sem az ívesen befejezett tetőnek - a metszeten a fél-szarufa boldogan lebeg a levegőben. nagyon kívánom hogy ez a szakadék betemetődjön, hogy evidens legyen hogy műszaki okokra hivatkozva SEM rajzol le az építész kidolgozatlan, rossz alaprajzokat. persze ez a másik oldalról is igaz - bár az én élményeim szerint onnan nézve nem akkora a szakadék, sőt. elnézést.
21:06
Ez micsoda?
05:13
@schigeru: reklám.ja nem. "publikáció".
05:29
@epiteszikon: "az építésznek el kell tudni magát adnia, az építésznek el kell tudni magát adnia, az építésznek el kell tudni magát adnia ..." - Petró Bálint "mindig, minden körülmények között" - alekosz e kettővel külön talán nincsen gond, de így egymás mellé helyezve a két idézetet ...
15:40
@sanyiahegyről: Igen. Hasznos dolog. És akkor az építész nem merül el az önsajnálkozás tengerében a gazdasági válság x. évében sem...mint ahogyan azt sokan teszik sápítozva, és másokat okolva mindenért bajukért! :)
05:21
@kazgyo: Rendben, állítsuk képzeletben magunkat egy magas piedesztára, és nézzünk onnan körül. (néha amúgy talán nemárt); Valóban, volt például Reimholznak is egy előadása, ahol talán valamelyik Janákyról mesélt, melyben olyan időszakot is megállapított az életében, mely nem művek létrehozásáról, hanem a puszta túlélésről szólt. Ez szerintem rendben is van, hiszen enni kell, ezt azért egyáltalán nem akarom kétségbe vonni. De arra nagyon nem emlékszem hogy ezt az időszakot bárki is REKLÁMOZTA volna, mert van amit nem érdemes. Főleg aztán felhörögni, hogy ez azért lett ilyen, mert. (Én nem merném a végletekig feszíteni a húrt, mert előbb utóbb nekiáll valaki ÚjPétert idézni, és akkor vége.)
20:28
formai anomália
05:28
@racsostarto: inkább súlyos önellentmondás