Az új épületenergetikai szabályozásról

- Uniós elvek, - hazai szabályozás és -a követelmények szintjei

1. A bevezetés indoka

Az ember az épületeket azért „találta fel", mert komfortigénye megkövetelte, hogy az év nagy részében a természetes állapotoktól eltérő körülményeket teremtsen magának. Ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy energiát kell használunk ahhoz, hogy az épületekben megfelelő hőmérsékletű levegő és melegvíz legyen. Minél körültekintőbben tervezik meg az épületet, annál jobban hasznosul a befektetett energia. Mivel az épületek létrehozása és üzemeltetése az európai adatok szerint egy ország teljes energiafogyasztásának mintegy felét teszi ki (mindezt olyan országokban, ahol az energiatakarékosságot sokkal komolyabban veszik, mint hazánkban), törvényszerű, hogy ezeknek a költségeknek és energiáknak a lehető leghatékonyabban kell működniük. Nem hagyhatjuk szem elől azt a tényt sem, hogy az épületeink fizikai élettartama ötven-száz év, így az energiapazarló megoldások két-három emberöltőre meg tudják határozni az ország energiaigényét. A mostanában felmerült energiabeszerzési nehézségek (orosz gáz import) elengedhetetlenné teszik, hogy a komfortigényünkből nem engedve, de a pazarlást megszüntetve takarékosabban üzemeltessük ingatlanjainkat, és a legtöbbet spórolni a legnagyobb tételen lehet. Szintén könnyű belátni azt is, hogy a környezetszennyezés az energiafogyasztás csökkentése révén mérsékelhető a leghatékonyabban.

2. Uniós elvek, hazai szabályozás

A fentieket belátva az Európai Unió a 2002/91 direktívájában kötelezően előírta a tagállamok részére, hogy az épületek energiateljesítményéről saját szabályozást hozzanak létre, és azt 2006. január 4-ig léptessék is életbe. A direktíva többek között rögzíti, hogy az épületek hőszigetelését korlátozni kell, valamint hogy új épületek használatba adásakor és meglevő épületek esetében tulajdonos váltásakor energetikai tanúsítványt kell hogy kapjon, melyek hatálya 10 év. Lényeges, hogy eloszlassunk egy gyakori tévhiedelmet: nem kell tehát minden épületre elkészíteni, és nem kell semmilyen beavatkozást, költségeket vállalni azoknak, akik lakása, épülete nem éri el a szabályozás által megkövetelt minimumot. Csak értékesítés esetén szükséges egy, 10 évnél nem régebbi tanúsítvány felmutatása. Észszerű, hogy új tanúsítvány készüljön akkor is, amikor nagyobb, az energiafogyasztást is érintő felújítást végeznek az épületen.

Ami a hazai szabályozást illeti: 2006. május 24-i dátummal megjelent 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Maga a rendelet másfél oldalon összefoglalja az elveket, majd a melléklet mintegy negyven oldalon taglalja a részleteket.

3. A követelmények szintjei

3.1. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 

Az épületeknek három, jellegében különböző, de egyaránt az épület energiafogyasztását jellemző mutatónak kell megfelelnie. Az első a határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőjét maximálja. A rétegtervi hőátbocsátási tényezőn az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezőjét kell érteni, vagyis ha a szerkezet például rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, vagy vasbeton vázszerkezet kitöltő falazattal, stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.

A követelményértékeket az 1. táblázat tartalmazza. Mivel azonban a tervezők nem szeretik, ha az esetleges kedvezőtlen gépészeti adottságok miatt át kell tervezni az épületet lényeges elemeit (például homlokzati falak), ami jelentős kihatással lenne az épület egészére, ezért néhány fontosabb szerkezetre megadunk egy, a szakma által javasolt U értéket is.

 

1. táblázat

Épülethatároló szerkezetek	A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m2K)	A hőátbocsátási tényező javasolt értéke U (W/m2K)
Külső fal	0,45	0,30
Lapos tető	0,25	0,20
Padlásfödém	0,30	0,20
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek	0,25	0,25
Alsó zárófödém árkád felett	0,25	0,20
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett	0,50	0,30
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)	1,60	1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)	2,00	2,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2	2,50	2,50
Homlokzati üvegfal	1,50	1,50
Tető-felülvilágító	2,50	2,50
Tetősíkablak	1,70	1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu	3,00	3,00
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó	1,80	1,80
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0,50	0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal	1,50	1,50
Talajjal érintkező fal 0 és –1 m között	0,45	0,30
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)	0,50	0,30

 
3.2. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmények

 

A második szint vizsgálata az épület fajlagos hőveszteség tényezője nem haladhatja meg a követelmény értéket. A fajlagos hőveszteség tényező lényegében az egyes határoló szerkezetek felület arányosan átlagolt hőátbocsátási tényezője osztva a térfogattal. A q_m fajlagos hőveszteség tényező követelményértéke függ az épület felület/térfogat arányától.

A q_m fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értékét az 1. ábra mutatja.

 

3.3. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

Az utolsó kritériumként az épületeknek meg kell felelnie az E_p (kWh/m³a) összesített energetikai jellemző követelményértékének. Ez az érték a fűtés, szellőzés, gépi hűtés, világítás és a használati melegvíz ellátás energiaigényének az összege, és éves szinten nem lehet nagyobb, mint az adott rendeltetésű, adott felület/térfogat arányú épületekre megszabott követelményérték. Lakó- és szállás jellegű épületek, irodaépületek és oktatási épületek E_p összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értékét a 2. ábra mutatja.

A három követelmény meghatározására azért van szükség, hogy az egyes elemeket ne lehessen egymás ellen kijátszani (például egy nagyon korszerű gépészettel ellátott. Rossz szerkezeti jellemzőkkel épülő ház, vagy kiváló ablakok – rossz falazatok, esetleg fordítva).

Az összesített energetikai jellemző számításával kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy ennek ismeretében készíthető majd el a jövőben az épületek ENERGIATANÚSÍTVÁNYA, amely az épületeket energiafogyasztásuk alapján kategóriákba sorolja

 

 

 

 

 

 

Ne tévesszen meg senkit az eufemisztikus jelző: az átlagos nem azt jelenti, hogy elfogadható, hanem csak a hazai épületállomány kritikán aluli energetikai állapotát jelenti. A mai átlag a megcélzott minimumszint másfél-kétszeresét jelenti, úgy, hogy a hazai szabályozás példa nélkül enyhének mondható. Éppen ezért el lehet gondolkodni azon, hogy a szabályozás öt év múlva kötelezően megtartandó felülvizsgálata során milyen szigorításokat vezessünk a jelenlegi szabályozáshoz képest.

Végül egy gazdasági szempont: az energiatanúsítvány szerinti besorolás várhatóan a jövőben befolyásolni fogja az ingatlanok piaci értékét: egy magasabb kategóriájú épület ára magasabb lesz, egy alacsony kategóriájúé pedig alacsonyabb, Éppen ezért az utólagos hőszigeteléseknbél nem a minimumszintet kell megcélozni, hanem az előremutató értékeket kell figyelembe venni.

www.austrotherm.hu