építészet : környezet : innováció

„Az út maga a boldogság” — fűrésztelep egy tisztáson

„Gyerekkoromban egész nyarakat barangoltam a hegyben. A Babó családdal régi az ismeretség, a nyaralónk tetőszerkezetét például az itt gatterolt fából, Áron segítségével építettük.” Beke András diplomaterve
„…én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja,
én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
én vagyok házad ajtaja
bölcsőd fája,
koporsód fedele…”
(Rakk István: A fa fohásza)
 

Múlt
A majorság már rég üresen állt, mikor a Babó család a kilencvenes évek végén beköltözött. Két egyetemi tanár kivonulása volt ez, az emberi kapcsolatok felszínessége, mégis fájdalmas volta űzte őket messze a fővárostól. Az Ereszteny major fogadta be őket, mely fenn a hegyen, az erdő közepén, egy kis tisztáson áll. A főépület előtt álló hatalmas atlasz-cédrus uralja a területet, az egyetlen emberi jelenlét közelét jelentő élmény a faluból felhallatszó déli harangszó.

Jelen
Azóta a családfő meghalt, és fia, Áron vette át az irányítást. Csellista. Neveli három gyermekét, gondozza az állatokat, szántja, kaszálja a falusiak földjeit, műveli a hét hektár erdejét, és feldolgozza a rajta növekvő fát. Fafaragványoktól épületfáig. A gömbfát az apjától örökölt gatterral vágja egy - a majorságtól földúttal elválasztott - tisztáson. A fafaragványokat, asztalosmunkákat pedig az istállóban berendezett asztalosműhelyben készíti, ahol osztoznia kell a helyen…

Jövő
Valószínűleg Áron gyerekei apjuk nyomdokába lépnek. Talán együtt fogják működtetni a majorságot. Ki tudja.

 

térkép
 

 

Ember és fa
Az erdő közepére kiköltözött ember, itt a természet rendjét megértve, azzal együttműködve, abba besimulva él, ám magából fakadóan létével felülbírálja annak működését. Bár az évszakok váltakozása, az időjárás viszontagsága vagy a fa növekedési ritmusa előtt fejet hajt, de tapossa az ösvényt, kaszálja a füvet, vágja a fát. Tetteivel átírja a rendet, újfajta történéseket generál, lakhelyével viszonyítási pontot teremt. Sűrűségváltozás ez inkább, nem minőségi váltás. Hiszen a fa idővel elöregedne, s helyébe új nőne. Az ember beavatkozására a folyamat felgyorsul, sűrűsödik. Ez a sűrűség az, amely a fafeldolgozóban jelenik meg, kézzelfogható formában. Az itt összegyűjtött fák koncentrációja se ez idő előtt, se ez után nem lesz ilyen mértékű.

Kötődés
A majorságtól kb. 500 méterre áll a családom nyaralója. Gyerekkoromban egész nyarakat barangoltam a hegyben. A Babó családdal régi az ismeretség, a nyaralónk tetőszerkezetét például az itt gatterolt fából, Áron segítségével építettük.

 

koncepció
koncepció
koncepció
 

 

Koncepció
A tisztáson jelenleg működő gatterrel felvágott farakatokat Áron általában a fák alá pakolja be. A tisztás fái tehát tetőként működnek a farakások számára. Az ötlet ezeknek a fáknak a bővítése, sűrítése. A fák mintájára tehát tetők (lombkorona), őket tartó oszlopok (törzs), illetve azok alapozása (gyökér) jön létre.

500
A fafeldolgozó tisztást egy földút választja el a majorság többi részétől. Ez egy olyan út, mely bár magánterületen visz keresztül, bárki használhatja. Ez tehát a civilizációval összekötő köldökzsinórként tételeződik. Az útról egy kapuval lezárt ösvény visz a majorság területére. Ez a kereszteződés meghatározó sűrűsödési közeget hoz létre az út hosszában, ez a pont tehát külön figyelmet érdemel. Az itt élők erről közelítik meg a tisztást, itt találkozik a jövevény az itt lakókkal. Ennél fogva a tető innen indulva tekereg - a fák mintáját követve-kiegészítve - egyre beljebb a természet által uralt területek felé.

A nagy tető alatt három funkció kap helyet. A történések kihatnak a tereppel párhuzamosan szerkesztett tetősíkra, és átalakulásra kényszerítik azt. Az asztalosműhely épülete így ház-szerű formát alakít a tetőből, megteremtve a megérkezés fedett-nyitott terét is. A gatter-szín tetején egy fény-beeresztő, meleg-kieresztő nyílás segíti az itt tárolt fák száradását és a munkát, a fészer tömege pedig a tető lehajtásával egy telekvégi tárolóra emlékeztet. A tető alakításával mindhárom funkció elnyeri tömegét is, a ház, a szín és a fészer.

 

makett
makett
makett
 

 

200
A tisztás funkcionális felosztása a jelenleg működő munkafolyamat alapján alakult. Északi részén a gömbfát tárolják, a középső területen az értékesebb (pl. bútorfa) fa tárolására kialakított fedett tároló és a gatter kap helyet, míg a tisztás déli részén a felvágott farakások száradnak. E rend nem köti a használó kezét, mindent saját belátása szerint alakíthat ki, mégis keretet biztosít az itt végzett tevékenységeknek. Jobb is ez így. Ő jobban tudja, mit hogy szeretne csinálni, arról nem is beszélve, hogy később, ha a fiai veszik át az irányítást, valószínűleg sok minden átalakulhat. A háznak majd azokat az igényeket is ki kell tudni elégíteni.

A fafeldolgozás kereteként nagy fedett-nyitott színeket kért, a farakások illetve a gatter védelmére, zárt, fűthető teret csak az asztalos műhely kapott, hisz annak működési időszaka télen nem szakad meg (mint ahogy a gatteré megszakad, hisz a tél a fakitermelés időszaka, a gatter inkább tavasszal és nyáron működik).

Az asztalosműhely belső elrendezése törekszik a teret egyben tartani, a használt végigfutó válaszfal csak a vizesblokk lehatárolására sűrűsödik teljes belmagasságú fallá. A műhely mellett végigfutó tornác a megérkezést, a belsőbb területek felé való irányítást szolgálja, a mögötte létrejövő fedett nyitott tér pedig a hátsó nagy ajtó előtere, de faragási vagy egyéb munkák végzésére is alkalmas lehet.

A gatter-színt az oszlopsorok három részre tagolják. Az északi „hajóba” kerül a gatter, hogy a traktorral oda hordott gömbfát kézzel már ne kelljen messzire cipelni, a déli rész pedig az értékesebb fák tárolását szolgálja. A fészer a kisebb kéziszerszámok, traktor-alkatrészek tárolására jött létre, az előtte lévő fedett-nyitott tér pedig a traktorok helye. A munkahelyek tetővel való összekötése esőtől védett átjárást ad.

 

Erdei fafeldolgozó, Cák
Erdei fafeldolgozó, Cák
Erdei fafeldolgozó, Cák
Erdei fafeldolgozó, Cák
 

 

100
Az út menti területektől az erdő irányába történő funkcióhígulást követi az oszlopok szerkesztési rendje is. A műhely előtti jellegzetes oszlopsor tornác  hatású szigorúsága a tisztás belseje felé felhígul, az erdő fáinak véletlenszerűsége (a használhatósági szempontok szem előtt tartásával) kezd érvényesülni. Az oszlopok itt fatörzsekként tartják a tetőt, mindnek külön gyökérzete (alapozása) van. Azok az oszlopok, melyek köré fal került, a fatörzsekhez támasztott farakás elvét követik.

50
A műhely falszerkezetének alapelve az oszlopok közé rakott kitöltő fa. A falszerkezet minden eleme fából készül. A vendégcsapok akác, a kitöltő fal fenyő, a hőszigetelés fagyapot, a külső burkolat széldeszka. Ez utóbbi használata igen előnyös, hiszen a fafeldolgozóban a széldeszka hulladéknak számít. A tető szarufákra szegelt deszkaborításon, bitumenes lemez. Ezt védendő a nyári felmelegedéstől, a felület kap egy széldeszka burkolatot, mely használatával az egész építmény felpuhul, környezetének hangulatához jobban illeszkedik. A szerkezetek kialakításakor az építhetőség szempontja volt mérvadó. A házat ugyanis Áron és egy segédje építi, jellemzően kézi illetve helyszínen megtalálható gépekkel. A beton mennyiségének minimalizálása, a fa kapcsolatok belső, nyomatékbíró vasalatok nélküli megoldása, a high-tech megoldások kerülése mind ezt a célt szolgálja.

Beke András
Beke András


Erdei fafeldolgozó, Cák
BME Középülettervezési Tanszék, 2010

konzulensek
építészet: Balázs Mihály DLA
épületszerkezettan: dr. Becker Gábor
épületkivitelezés: Szőnyi László
statika: Facskó Gergő
gépészet: dr. Palócz Miklós

Opponens: Zsuffa Zsolt

10 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »