Balaton-fejlesztés, idén négy beruházással

Az SCD csoport Balaton-fejlesztési tervei nagyravágyó, s nagyot álmodó projektek sorát villantja fel az érdeklődő előtt több százmilliárdból. Idén már hagyományteremtő módon igyekeztek beszámolni a meghívott előadók a téma fejlődéséről, az álmok realizálódásáról, s a 2007-es év legnagyobb sikeréről, miszerint partnerként csatlakozott a programba a nemzetközi ingatlanbefektető-fejlesztő csoport, a Quinlan Private.képes, hangos, szagos beszámoló

Az SCD csoport Balaton-fejlesztési tervei nagyravágyó, s nagyot álmodó projektek sorát villantja fel az érdeklődő előtt több százmilliárdból. Idén már hagyományteremtő módon igyekeztek beszámolni a meghívott előadók a téma fejlődéséről, az álmok realizálódásáról, s a 2007-es év legnagyobb sikeréről, miszerint partnerként csatlakozott a programba a nemzetközi ingatlanbefektető-fejlesztő csoport, a Quinlan Private (tavalyi beszámolónk itt olvasható).
(az idei főbb előadások hanganyaga itt található)

Röpke visszatekintő
A 23 projektet felölelő beruházás-sorozat keretében többek között szállodák, kikötőhelyek, a konferencia- és egészség-turizmust kiszolgáló létesítmények, magas minőségű kempingek, üdülő- és villaparkok, valamint szórakoztató parkok kivitelezésének megvalósítása a kitűzött cél. Az SCD Holding elsődleges célja, hogy a Balaton magas minőségű szálláshely-kínálattal és színvonalas szolgáltatásokkal rendelkező, vonzó turisztikai régióvá váljon.

Idén a konferenciát szervező társaságok vezetői mellett kormányzati szereplők, így Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, Dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára és Dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, továbbá Bánki Erik, az országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke is előadást tartott. A rendezvény panelbeszélgetésein a turisztikai ingatlanfejlesztési trendekről, a hazai turizmus alakulásáról és az uniós finanszírozásról beszélgettek fejlesztők, szállodatulajdonosok, finanszírozók, polgármesterek, valamint a szakmai szervezetek vezetői.

Környezeti értékek megóvása, magyar sajátosságok megőrzése
Fodor Gábor, miniszter (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) elsősorban reális képet adott a világ klímaváltozásáról, s a kis magyar valóságról, miszerint – bár ezt többen azért kiemelték mondandójukban, mint kívánt célt a beruházások gyorsabb, nagyobb megtérüléséhez – nem cél kitolni a kéthónapos szezont, megteszi azt maga a globális éghajlatváltozás. Ha az egy évvel ezelőtti balatoni öko-terveket nézzük, hátradőlve konstatálhatjuk, hogy a legfontosabb célok immár kipipálva, a vízszint és a víztisztaság színvonala stabilan jónak mondható. Fontos volt, hogy hangsúlyozta a fejlesztés és megőrzés fogalmainak egymás mellettiségét, azt, hogy mind a természeti és történelmi sajátosságok megőrzésére, mind ezek nyitottá, közönségcsalogatóvá tételére szükség van. Fodor Gábor jelezte a hallgatóságnak, hogy készülőben van egy Balaton- törvény, melyben a kívánt sajátosságokra külön-külön is fel kívánják hívni a figyelmet, többek között a Kis-Balaton és egyéb geoparkok, nemzeti parkok helyzetének tisztázására, terészetvédelmi őrszolgálatok megerősítésére, s a kerékpárutak helyreállítására. (a miniszteri előadás teljes hanganyaga itt hallható!)

A magántőke hatalma az állami és EU-s pénzek csordogálásával szemben
Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának Fideszes elnöke a magánberuházások erősödésére, azok támogatására hívta fel a figyelmet prezentációjában, nem megfeledkezve arról a többtényezős hatásról, mely mind-mind befolyással bír a turizmus fejlődésére. A változó természeti hatások, a gazdasági háttér, s a társadalmi, politikai hatótényezők sok esetben csak gátlói voltak a hazai turizmusfejlesztésnek. Ébresztőt fújt a politikus azon kijelentéseivel, miszerint a magán, állami és a PPP beruházások, az EU-s pályázatokkal együtt sem tesznek ki olyan megnyugtató fejlődési irányt és megoszlási arányt, melyekkel a következő 10 évre biztosítottnak látná a hazai turizmus fejlődését. Az arányok persze nagyban megoszlanak, s észre vehető a jövő hívó szava is, hogy elsősorban a magánszektor erős jelenléte hozhat robbanásszerű változást a térségben. Állami és EU-s pénzekből aligha fejleszthető egy egész város, de még egy-egy városrész sem. Az adózási és jogszabályi rendszer változása is elvárt tényezője lenne a fejlődés sikerének, erről azonban konkrétumot sem ő, sem a következő felszólaló Dr. Ujhelyi István, ÖTM államtitkár sem mondott.

Valljuk be őszintén, a magánszféra évekig tartó csipkerózsika álma, s a szintén éveken át elhúzódni látszó eszmélése is csak arról szól, hogy stratégiai cél- és eszköznélküli a Balaton-fejlesztési koncepció, melynek felkorbácsolására egy össznépi konferencia önmagában kevés, hacsak nincs mögötte egy sokmilliárdos befektetőcsoport, amely majd felkavarja az állóvizet.

Megnyugtató vagy sem, kiderült, hogy míg növekvőben van a belföldi turisták száma a Balaton régiójában, addig a nemzetközi trendek mutatói silány és keserves lemaradást mutatnak a hasonló tó-fejlesztésekhez képest. Eddig a németországi és holland turistákkal büszkélkedhettünk, mára már az oroszországi fürdőlátogatókat és brit kíváncsiskodókat szeretik kihangsúlyozni a turisztikai szakemberek.

Dr. Ujhelyi István előadásában mégis az állami szerepvállalást kiemelve hangsúlyozta, hogy nem alszanak, a Nemzeti Fejlesztési Tervek (ebben a Regionális Operatív Programok), az Új Magyarország Fejlesztési Terv, s ezek előtt a Széchenyi-terv is sokat adott a konyháknak, hogy azok cseppről-cseppre építkezhessenek egy jobb jövőért. A konvergencia programra kitérve is elhangzott, hogy jó úton haladunk, s várjuk a további külföldi partnereket, az SCD-hez hasonló óriás léptékű területfejlesztési projektekhez. (az államtitkár előadásának teljes hanganyaga itt hallható!)

Minőség és szuperlatívuszok
Két úriember mutatta be a sokszor emlegetett minőségi építkezésekről és fejlesztésekről álmodó közönségnek az ír befektető csoport munkáját, s a kelet-közép európai szálloda-, iroda-, és lakóingatlan befektetések egy részét (projektjeikről rövid ismertetőt láthatnak a csatolt anyagban). Thomas Down, a Quinlan Private nyugat-európai csoportjának befektetési vezetője igyekezett hamar tisztázni a bennünk felmerült azonnali kérdést, miért pont a Balatont vették célkeresztbe. Véleményük szerint Magyarország második leglátogatottabb régiójáról van szó, mely már önmagában vonzó tényező egy befektető számára, de mindaz az eszköz és szaktudás, ami rendelkezésre áll hazánkban, csábító. Ahogy az is, hogy nem egyes projektekben kell gondolkodni, hanem minden esetben régiókép átalakításról is, vagyis egy komplex területrendezésről.

Az sem mellékes, mondta a befektető, hogy a tervezett 23 SCD-projekt oly különleges skálán mozog, széles spektrumú, hogy a sokrétűség könnyebb és gyorsabb megtérüléssel is kecsegtet. Roger Dunlop, a Quinlan Private Golup közép-kelet európai és a magyarországi jelenlétéről prezentált, melyre ezúttal nem térek ki, csak kiemelem ízelítőül legismertebb hazai beruházásukat, a Four Seasons Hotel Gresham Palace-t.

6/11
Thomas Down

7/11
Roger Dunlop

8/11
Tomcsányi Gábor

Induló fejlesztések 2008-ban a beauty-tól a gasztróig
Tomcsányi Gáborra, az SCD Holding Zrt. vezérigazgatójára az elmúlt egy év tevékenységének összefoglalása várt, mellyel jelezni szándékozta, hogy a konvergencia program ellenére sem álltak le nagyravágyó terveikkel, amit mi sem bizonyít jobban, mint az ír partner társulása. Kutatások sora indult be (a veszprémi Pannon Egyetem és a KPMG tanácsadó cég segítségével) a felvásárolt területek hasznosíthatóságának érdekében, s beindult a saját és külső építészirodák mozgósítása, vagy a helyi építési szabályzatokkal kapcsolatos egyeztetések, önkormányzati kérdés-feleletek sora és lakossági fórumok ötletbörzéi.

A társadalmi kommunikáció terén nemcsak a vállalkozó szektort, hanem a civilek megkeresését is kiemelte a vezérigazgató, s nem győzte hangsúlyozni, hogy a tavalyi fejlesztési terv változatlan. A szándékok szerint 2008-ban megindulhat négy különböző fejlesztés is, melyek jelenlegi állapotáról konkrétumot nem szándékozott mondani. 2008-ban Balatonalmádiban 1,8 mrd forintos beruházással 50-60 egységet tartalmazó apartman ház, Badacsonyban 5,5 mrd forintos beruházással 4-5 csillagos Bor- és Gasztronómiai Hotel, Balatonszemesen 3,6 millió forintos beruházással Beauty Hotel, Siófokon pedig 2,6 mrd forintos beruházás keretében az Aranypart Kemping és Üdülőpark fejlesztése kezdődhet el. (Tomcsányi Gábor teljes előadása itt hallható!)

Sajtótájékoztató keretében tudtam feltenni azon kérdéseimet, miszerint a minőség szó már-már elkoptatott sokszoros hallása után, érdekelnének minket a konkrét ökofejlesztések, technológiák az egyes projektek esetében, ha van/lesz ilyen, s az is, hogy kik azok az építészek (esetleges hazai és külföldi húzónevek), akik részt vehetnek a minőségi épületek tervezésében. Minden jelenlévő kívánt szólni az újdonságként ható témáról, de egyöntetűen jelezték is, hogy valóban az ír kollégák minőségi projektjeit tartják mintának, s előhozható bizonyítéknak, konkrét nevekről és öko-tervekről pedig csak akkor tudnak beszámolni – itt kiemelték az építészfórumot, mint az elsődleges szaklapot, melyen szeretnék is közzé tenni ezeket – ha már valóban tervezési fázisba lépnek a projektekkel.

A kooperáció hiánya bénító
A konferencia délutánján két panelbeszélgetésre került még sor, melyekben aktív szerepet vállalt Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, s melyek fő témája az együttműködni szándékozó szervezetek, önkormányzatok, állam és turizmusfejlesztő cégek, vállalkozások vezetői közti meglévő kapcsolat és azok hiánya. Kis magyar siralomnak tűnt egy-egy beszélgetőtárs megszólalása, hiszen együttműködésről szó sem volt, csak itt-ott jelentek meg város–állam, vagy fejlesztő–önkormányzat közti sikeres kapcsolatok.

Példaként mesélt létrejött fejlesztéseikről Balatonfüred polgármestere, Bóka István, vagy Gubicza Ágoston, a Sármelléki repteret üzemeltető Fly Balaton ügyvezetője. Átellenben sírt viszont a déli parti fővárosnak számító siófoki polgármester, aki a támogatási és pályázati rendszerek indokolatlan eredményeit sorolta volna naphosszat, ha nem szólnak közbe a nemzetközi közönséget vonzó vitorlás- és golf-attrakciókat nyújtó szervezetek képviselői.
Száz szónak is egy a vége, a kooperáció valóban alig-alig fedezhető fel, bármely említett területet is nézzük, mint ahogy nem létezik a turisztikai vállalkozások összefogásáért lobbizó szervezet sem. Várhatóan az SCD-s projektek sokszínűsége az, mely húzóhatásként más fejlesztőket is vonzhat majd a térségbe, ha addig a szakhatóságok és a fejlesztők közti kommunikáció ki nem huny, s akkor lehet ismét hátradőlve aludni, s a Garda tóhoz járni felfrissülésként.

képek, szöveg: Abonyi Anita