építészet : környezet : innováció

Barátságos racionalitás - az Építész Stúdió kutatótömbje

A martonvásári kutatótömb tervezésénél a legnagyobb kihívást az új épület méretből adódó léptékváltás építészeti kezelése, a műemléki környezetbe illeszkedés, a romantikus XIX. századi épületekhez való viszonyulás, a természeti értékek védelme, illetve a karakter meghatározása jelentette. Fialovszky Tamás, Nagy Iván, Sólyom Benedek, Kenéz Gegrely és Ábrahám Tamás 2. díjas terve elkerülte az arctalanság csapdáját és egy emberközeli épületet vázolt fel.

Előzmények

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában új Agrár-Innovációs Centrum valósul meg a martonvásári kastélyparkban. A tervezési feladat 3 akadémiai intézet több osztályának XXI. századi szinten kutatóhely biztosítása. A kijelölt helyszín különleges adottságokkal bír és érzékeny terület egyrészt a Brunszvik-kastély közvetlen közelsége, másrészt a védett természeti környezet miatt.

A tervezési helyszínre furcsa kettősség jellemző, az egységes stílusú műemlék épületek mellett a parkban a XX. század szinte minden építési periódusából találunk egy-egy példát. A kavalkádot csak fokozza, hogy a méretek, anyaghasználat, formák és magasságok is eltérnek, az épületek nem, vagy alig vesznek tudomást egymásról, a beépítés ad hoc jellegű. Az ebből eredő rendezetlenség a sűrű faállománynak köszönhetően nem minden irányból feltűnő, szerencsére a kastély felől alig látszik, az un. Kiskastély is jótékonyan takar, de pont a város irányából, a tervezett új bejárat felől jól érzékelhető.

Az összképet az épületek körül elszórtan parkoló autók, traktorgarázsok, sufnik is rontják, a park egy része sajnos most egyáltalán nem hívogató, hiába az értékes faállomány. Építészeti szempontból a kisméretű meteorológia épület mellett (leendő vendégház) paradox módon a kazánház és trafó a legszínvonalasabbak, ha csak az utóbbi évtizedeket nézzük.


Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb - építészek: Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Fialovszky Tamás, Nagy Iván


Építészeti koncepció

Az új fejlesztés a nagyságrendje miatt teljes átrendeződést fog jelenti, hiszen a legkomolyabb, legnagyobb egység lesz az MTA-ATK együttesen belül. A szabályozási előírások megfelelően tág keretet biztosítanak ehhez, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy jóval nagyobb épületről van szó, mint a kastély, nem is beszélve az összehasonlításról a Kodály és Malom utcai lakóházakkal. Az Agrár-Innovációs Centrumnak itt lesz az új súlypontja, a belső viszonyrendszerek teljesen át fognak alakulni.

A méretből adódó léptékváltás építészeti kezelése viszont nehéz feladat lesz. Hasonlóan fajsúlyos probléma a műemléki környezetbe illeszkedés, a romantikus XIX. századi épületekhez való viszonyulás és a védendő természeti értékek. A legkomolyabb kihívást azonban az új kutatóközpont karakterének meghatározása jelenti majd. Az ilyen jellegű épületek sokszor arctalanok, technicista építészeti megoldásokat követnek, túlhangsúlyozzák a naprakészségüket, ami egy agrártudományi intézet esetében nem feltétlenül követendő magatartás.

A kiírással összhangban megtartottuk a Kukoricakutató Intézet épületét és a trafóházat, minden egyéb építményt lebontottunk, kivéve a kazánház kéményét, amit egy későbbi ütemben hasznosíthatónak tartunk (kilátópont, madárfigyelő), sorsáról nem most kellene dönteni. Az adottságok elemzése és különböző beépítési vizsgálatok után arra a következtésre jutottunk, hogy a tervezési terület egy részén, a K-k övezet magassági értelemben korlátozott felén nem építünk több okból sem.


Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb - építészek: Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Fialovszky Tamás, Nagy Iván


A műemléki szempontoknak akkor lehet a legjobban megfelelni és a léptékváltásból eredő problémákat is akkor lehet a legjobban kezelni, ha az új központ az adott keretek között háttérbe húzódik, távolságot tart, mind a Kiskastély, mind a Kodály utca felől. Ennek a megoldásnak további előnye, hogy nem korlátozza egy esetleges második fejlesztési lépcső megvalósítását, hanem helyet hagy annak. A KKI épületének szavatossága belátható időn belül le fog járni, helyén a jelenlegi szabályozási előírások szerint is egy sokkal komolyabb és korszerűbb épület emelhető, ha van rá igény.

A kijelölt építési helyen olyanok az adottságok, hogy nehéz kapcsolódási pontokat találni a város felé, az MTA-ATK sokkal inkább a kastélypark része lesz, csak vékony szálon fog kapcsolódni a városszerkezetbe. A meglévő szituációból és a szabadonálló jellegből egyaránt levezethető a campus jelleg, az új, nyilván oktatási funkciót is betöltő tömb meghatározó eleme lehet egy ilyen módon tudatosan fejlesztett együttesnek. Ha ezen az úton indulunk el és haladunk tovább, akkor a nagymúltú egyetemi központokat mintául véve a hiányzó építészeti karakter is könnyebben megtalálható, plusz hosszabb távon a meglévő épületállomány is rendszerbe állítható lesz.

Fontos szempontnak tekintettük az épület ökológiai lábnyomát. Ez természetesen nagyon sok összetevőből áll, de meggyőződésünk szerint már a beépítési koncepció kialakításánál vizsgálni kell. Az adott helyen és adott esetben egyértelműen előnyös, ha az épület nem terjengős és a megengedett építménymagasság kihasználásával a beépítési százalék az elérhető legalacsonyabb érték közelében marad. Nem sérül a meglévő növényállomány, marad fejlesztési terület, jobbak a felületi arányok, tiszteletben tartható a Kiskastély, elkerülhető a zavaró hatású léptékváltás.


Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb - építészek: Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Fialovszky Tamás, Nagy Iván


Visszafogott, racionálisan működő épületet akartunk létrehozni, de nem az érzelemmentes, száraz változatban. Ennek jegyében kompakt, jól áttekinthető rendszert terveztünk, amely biztosítja az egyes különálló osztályok saját terét, de ezzel egyidőben lehetővé teszi és bátorítja az osztályok, kutatók közötti kommunikációt, interakciót. Mindezt flexibilis 2.5-es modulrendszerre építettük fel, amely bármikor átrendezhető a jövőben, ha az osztályok mérete változik, vagy újabbak költöznek be.

A szintek variábilisak, a pályázati tervünkben szereplő verzió csak az egyik lehetséges, reményeink szerint a leglogikusabb változat. A használhatóságot és működést nagyon komolyan vettük, de nem kizárólag funkcionális szempontokat vettünk figyelembe. A szárnyak középfolyosós elrendezésűek, de a közlekedőket időről-időre közösségi terek tagolják, nincsenek zárt szakaszok, az udvarokkal, a külső környezettel folyamatosan van vizuális kontaktus. A relaxációs pihenőterek elhelyezése nem véletlenszerű, van megnyitás a Kiskastély, a park és a vízfolyások felé is.

Egy akadémiai kutatóközpontnak egyrészt méltó keretet kell biztosítania az itt folyó tudományos munkának, másrészt precizitásra és kreativitásra egyaránt ösztönző épített környezet szükséges. Az épület egyensúlyi helyzetet keres a túlzott tömörség és a széttagoltság között, zártság és nyitottság, szimmetria és aszimmetria között. Az udvarok feszesek, de ügyeltünk arra, hogy ne legyenek zavaró átlátások és megfelelő maradjon a benapozottság. A főbejáratra rávezetés jelentős középülethez illő, a fő közlekedőmag hasonló logikával transzparens és könnyed.


Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb - építészek: Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Fialovszky Tamás, Nagy Iván


Funkcionális rend

A pinceszint részben alagsor, az udvarok közül kettőt is lemélyítettünk annak érdekében, hogy legyen természetes fény és szellőzés a terület nagy részén. A gazdasági jellegű forgalom is a pinceszinten keresztül bonyolódik, a bejárat a volt kazánház felől közelíthető meg rámpán. Az intézet független kutatási platformok, egyes TAKI laborok és a raktárak (elsősorban a TAKI közös előkészítés, raktárak és vegyszerraktár területe, de az üzemeltetés és a NÖVI raktárak egy része is, hulladéktárolás és kezelés) mellett a két blokkból álló épületgépészet található itt.

A földszint teljes egészében a TAKI osztályaié, a főbejárat és recepció mellett egy nagyobb étkezőt és két összenyitható szemináriumi termet helyeztünk el, utóbbiakat az előcsarnok közelében. A hátrahúzott főbejáratra igényes burkolt tér vezet rá, méltó előteret, felvezetést adva az intézménynek. Az első emeletet a NÖVI osztályai kapták, a legfelső szinten pedig az MGI, az egybenyitható konferencia egység, az un. piaci alapú labor és irodahelyiségek (utóbbi kettő természetesen a liftblokk közelében), valamint az üvegház kapott helyet a szárnyakban. Utóbbi a kiírásnak megfelelően csak egy oldalon csatlakozik közvetlenül az épülethez. Tervpályázati szinten nem ábrázoltuk, de a piaci alapú részleg plusz belső nyílászárókkal és beléptetőrendszerrel természetesen leválasztható. Az ideális tájolású üvegház az MGI területéről hídon, a NÖVI szintjéről lépcsőn közelíthető meg.

A vizesblokkok, pihenőterületek eloszlása egyenletes, minden szárny végében található menekülőlépcső, amely közvetlenül a szabadba nyílik. A szintmagasság egységesen 3.60 méter, az álmennyezet változó magasságú. A parkolókat a telek Kodály utca mentén húzódó sávjában oldottuk meg, a leválasztott látogatói beállókkal összhangban. A teljes parkolóterület fásított, a gépkocsiállások burkolata vízáteresztő, a látogatói és dolgozói forgalom elkülönül, két behajtó lesz. Az épületek körüljárhatóságát (felvonulási területet) biztosítottuk, célszerűnek tartanánk, ha az autók a lehető legnagyobb mértékben kiszorulnának a park területéről.


Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb - építészek: Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Fialovszky Tamás, Nagy Iván


Megjelenés

Szolidan elegáns, visszafogott, de a kutatóközpont akadémiai pozícióját reprezentáló épület volt a célunk, figyelembe vettük azt is, hogy egy ilyen intézmény óhatatlanul része a nemzetközi tudományos életnek, vérkeringésnek. Semmilyen formában nem akartunk konkurálni a műemlék épületekkel, arra törekedtünk, hogy múlt és jelen, a tradíciók és a kortárs építészet (korszerűség) egyensúlyban legyenek.

Választásunk meghatározó anyagként a téglára esett, egyrészt mert időtálló és időtlen (nem korhoz kötött), másrészt mert hagyományosan jelen van Martonvásáron, a kastélypark közvetlen közelében és magában a parkban is. Minőségi homlokzatburkolat, de hivalkodástól mentes, fenntartási igénye alig van. A téglapillérek fegyelmezettsége kivetíti a belső rendszert és megjeleníti az épületben folyó munka koncentráltságát, alaposságát.

Az épület minden irányban megnyíló és így megmozgatott tömege, a zártabb és transzparens felületek játéka ellensúlyozza ezt a relatív szigorúságot. A kortárs gesztusok az üvegház egyáltalán nem konvencionális, de a tájolást maximálisan figyelembe vevő megoldására és néhány részletre (hidak, átlós szerkesztés megjelenítése a belső térben, udvarok lesüllyesztése) korlátozódnak, de azért látványosan és egyértelműen jelen vannak.


Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb - építészek: Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Fialovszky Tamás, Nagy Iván


Tartószerkezet

Részletes talajmechanika nélkül az alapozási mód meghatározása csak feltételezésekre alapulhat, ha lehetséges egyáltalán. Átlagosnak tekinthető talajviszonyokat és talajvízviszonyokat feltételezve a tervezett pinceszint + F + 2 szintes épület lemez-, illetve vegyes (sáv és pilléralapok) alapozással is megvalósítható. A költséghatékonyságra tekintettel az új kutatóközpontot statikai szempontból a lehető legegyszerűbbre terveztük, nincsenek nagy fesztávok, speciális szerkezetek.

A monolit vasbeton pillérváz esetében a legnagyobb fesztávolság 7.5 méter, a sűrű gépészeti installációra tekintettel a födém rejtett gombafejes, sík vasbeton lemez. Kivételt a legfelső szinti üvegházzal tettünk, ahol a funkcióra tekintettel nagyobb fesztávolságú (az átlós szerkesztésből adódó ~11.0 méter) acélszerkezetet terveztünk. Értelemszerűen az MGI és az üvegház közötti híd is egyedi szerkezet.


Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb - építészek: Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Fialovszky Tamás, Nagy Iván


Költségbecslés

Az épület nettó m2 ára alapfelszereltséggel becslésünk szerint 300 000 Ft / m2 (+ÁFA) lenne, ami kiegészülve a speciálisnak tekinthető épületgépészettel, a kapcsolódó automatikával eléri a 400 000 Ft / m2 értéket és ehhez hozzáadódik még az egyedi üvegház is. Külön tételt jelentenek majd a bontások, az útépítés, külső közművek és környezetrendezés, ezek költségét a tervpályázati szintre tekintettel nem szerepeltettük. Az irodák és tárgyalók (beleértve a konferenciaegységet) bútorozása, a laborok felszerelése, műszerezése nem szerepelnek a megadott összegben.

Nettó alapterület összesen: 10 617,2 m2 x 385 000 = 4 246 688 000 Ft
Üvegház + híd: 185 000 000 Ft (kétrétegű üvegszerkezet, függönyfal profilok)

Becsült bekerülési érték összesen: 4 431 880 000 Ft + ÁFA.

Építész Stúdió

 

vélemény írásához jelentkezzen be »