| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Tervpályázat

Itt van az MTA martonvásári kutatótömb pályázat eredménye

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Itt van az MTA martonvásári kutatótömb pályázat eredménye
Épülettervek/Tervpályázat

Itt van az MTA martonvásári kutatótömb pályázat eredménye

2017.07.06. 11:40

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Martonvásár

Boda István, Skrabák Zoltán és Nagy Marianna koncepciója nyerte az MTA martonvásári kutatótömbjének tervezésére kiírt tervpályázatot. A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályázat eredményes és sikeres volt, noha a beruházás egyik fő értékét adó zöldfelület vizsgálatával kevés terv foglalkozott. 

Zárójelentés a Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási Tömb tervezése tervpályázatról

A tervpályázat ajánlatkérője: MTA Agrártudományi Kutatóintézet, 2462 Martonvásár, Brunszvik Teréz utca 2.

A tervpályázat lebonyolítója: MÉK Koordinációs és Logisztikai Nonprofit Kft.
1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.

A tervpályázat célja: A martonvásári agrár-innovációs centrum (a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje) kialakításával és egyes agrárturisztikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1963/2015. (XII. 23.) Korm. határozat, valamint a 1208/2016. (IV. 21.) Korm. határozat szerint az MTA a martonvásári kutatótömb
megvalósításának első lépéseként a fejlesztés előkészítése céljából a kutatótömb tervezésére tervpályázatot írt ki. A tervezendő épület több intézményi osztály számára biztosít kutatóhelyet. Az MTA ATK 2019-ig felépülő, 21. századi igényeknek megfelelő műszerparkkal felszerelt új központi kutatóépületében megvalósuló fejlesztés elemei: fenotipizáló, képalkotó,
metabolomikai, proteomikai, genomikai és bioinformatikai platform, laboratóriumok, kutatószobák

A lebonyolítás rövid ismertetése, a pályaművek száma

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont 2017. árpilis 21-én nyílt, titkos tervpályázatot hirdetett. Megbízta a MÉK Nonprofit Kft-t a tervpályázat teljes lebonyolításával. A tervpályázatot több fórum is megjelentette (MÉK honlap, MÉK Hírlevél, Építészfórum, Facebook). A MÉK honlapján lévő hirdetményt és kiírást több, mint 1500-an tekintették meg. A MÉK Hírlevelét közel 10.000 építész és szakmabeli e-mail címére továbbítottuk. A pályázat résztvevőinek kötelező regisztrációt kellett elvégezni, amelyet 31-en tettek meg.

2017. április 25-én helyszíni szemlét tartott a Kiíró a Lebonyolító részvételével, ahol a kiíró képviselője ismertette a helyszín adottságait és a résztvevőkkel bejárta a helyszínt. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket a Kiíró és a lebonyolító közösen, hiánytalanul megválaszolta.

A lebonyolító 2017. június 22-én 10.00 órára a Bíráló Bizottság első plenáris ülésére leszállította a megadott határidőre szabályosan beérkezett pályaműveket, szám szerint 12 darabot. A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályaművek sértetlenül és szabályosan, határidőre érkeztek. Egyik pályamű sem sértette meg a titkosság szabályait. A pályaművek felbontása után a Bíráló Bizottság egyhangú szavazással megállapította, hogy a pályaművek nem sértik a titkosságot, eleget tesznek az alaki és formai követelményeknek. A Bíráló Bizottság minden pályaművet és minden beadott munkarészt konszignációs jellel (1-12-ig tartó számozással) és három BB tag szignálásával látott el.
Egyhangú szavazással megállapította, hogy a pályaművek részletes bírálatra bocsáthatók. A Lebonyolító és a Bíráló Bizottság elnöke által előterjesztett munkatervet a bizottság működési rendjét és határidőket egyhangúan elfogadta.

A pályaművek egyedi bírálatát a Bíráló Bizottság a Kiíró által biztosított helyiségben (Martonvásár, 2462. Brunszvik Teréz utca 2, Kastély, I. emeleti Tanácsterem) 2017. június 22-től június 29-ig 10.00 – 19.00 óráig tartotta.
A lezárt borítékokat a borítékbontás idejéig a MTA ATK Főigazgatói Titkárság
páncélszekrényében elzárva tartották.

Összefoglaló értékelés:

A pályázatra 12 pályamű érkezett. Minden pályamű nagyrészt betartotta a kiírás követelményeit, illetve a tervezési programot. A pályaművek figyelembe vették a helyszíni adottságokat (meglévő épületek, növényzet,
megközelíthetőség, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait). A meglévő, értékes zöldfelület vizsgálatával kevés terv foglalkozott, noha a beruházás egyik fő értékét az adja, hogy a megvalósuló épület hogyan viszonyul a park természeti értékeihez. Kiemelendőek azok a tervek, amelyek valamiféle kertépítészeti koncepciót is megjelentettek az építészeti terv mellett (például az 5-ös vagy a 11-es sorszámú terv).

Az új kutatótömböt a legtöbb pályamű a Kodály Zoltán út meghosszabbításával egy új kapu és porta épület elhelyezésével éri el. Többségükben megtartották a Kukoricakutató épületét és az új központot ettől DNY-ra helyezték el. Néhány pályamű lebontotta (például a 4-es számú pályamű), illetve az új épületbe integrálta a régi épület funkcióit (például 9-es számú pályamű).

A legjobb megoldások az új kutatási épületet a Kukoricakutató mellé vagy azzal összekapcsolva helyezték el tömbösített rendszerben. A funkciók természetes fény- és szellőzés igénye miatt a pályázók a tömböket különböző módokon tagolták. A leggyakrabban alkalmazott tagolási mód a Kukoricakutató koordinátarendszerébe illesztett derékszögű szervezés volt. A Bíráló Bizottság
azokat a terveket ítélte a legjobbnak, amelyek harántirányú szárnyakban helyezték el a helyiségeket, és ezeket a szárnyakat kötötték össze vízszintes közlekedőkkel. A tömbös kialakítás ellenére csak kevés terv tudott jó tömeg-tér arányokat létrehozni: gyakran nagy tömegek között szűkös bevilágító udvarok jöttek létre. Néhány tervben egyedi formájú épülettömegek jelentek meg, amelyek a környezet adottságait figyelembe véve inkább öncélú kísérletnek tűnnek, mintsem a funkcióból vagy az új épület szellemiségéből fakadó formának (4-es, 6-os, 11-es számú pályaművek). A tervezett épületek döntően pince + földszint + 2 szint magasak, a tetőszinten elhelyezett üvegházakkal.

Fontos volt a bírálatnál, hogy a tervezett épület kívülről emblematikus értékű középület jelleget sugározzon, karakteres, hangsúlyos bejárattal. Fontos bírálati szempont volt, hogy az épület méltón reprezentálja az MTA-hoz való tartozást, az egyedi karaktert. Homlokzati megjelenés szempontjából visszatérő elem a tégla és a fehér szín használata, ez előbbi Martonvásár más középületeire (például az Óvodamúzeumra), míg az utóbbi a Kastély és a Kiskastély fehér vakolatarchitektúrájára utal. Egy pályaműben (2-es számú) jelent meg a zöldhomlokzat, azonban a Bíráló Bizottság ezt örömmel fogadta, de a
megoldást túlzónak és idealistának találta. Fontos szempont volt a bírálat során a kiírásnak megfelelő helyiségek jó funkcionális kapcsolatának biztosítása. A munkahelyek belső térképzése, természetes jó bevilágítása, a laborokhoz való megfelelő kapcsolata. A közlekedő terek jó méretezése, kerülve a keskeny,
zárt, sötét belső folyosókat. A funkciónak a leginkább a középfolyosós rendszer felel meg (például 3-as, 5-ös, 8-as, számú pályaművek), az oldalfolyosó használatával értékes területek vesznek el (például 2-es számú pályamű). A két belső közlekedő sötét, nehezen kihasználható belső helyiségsort eredményez, ezt a megoldást a Bíráló Bizottság nem támogatta (például 10-es számú pályamű). A kutatóintézet működéséből fakadóan kulcskérdés volt a gazdasági bejárat és kiszolgáló egységek megfelelő elhelyezése, és a kapcsolat biztosítása az egyes osztályokkal. 

A pályaművek nagy része az egyes kutatóegységeket külön szárnyban helyezte el egymástól elkülönítve, de szintenként egy vagy több helyen összekötve. A Bíráló Bizottság különösen jónak értékelte azokat a pályaműveket, ahol egy közös aula kapcsolta össze a különböző kutatóegységeket, vagy amely pályaművek belső téri szervezésében lehetőséget lát egy ilyen jellegű közös tér létrehozására. Ez a hely a találkozások, interakciók tere, amely biztosíthatja a
munkavégzés közbeni rövid rekreációt, biztosíthatja a véletlen találkozások interferáló hatását.

Ez leginkább a 8-as és 11-es számú pályaművekben szerepelt. Más tervekben is megvolt ezen gondolat csírája, csak költségtakarékos, szűkített formában, a közlekedőkhöz csatolt bővítményekként (3-as, 5-ös számú pályaművek).
Noha a tervpályázati kiírás nem tért ki a későbbi bővítés lehetőségére, a Bíráló Bizottság figyelembe vette az átalakítás szempontjait is, hiszen a tudomány fejlődése miatt felléphet igény a kutatóintézet bővítésére. A teljesen zárt formájú tömegek (például 1-es, 4-es, 6-os, 7-es számú pályaművek) befejezett hatást keltenek, és kizárják annak a lehetőségét, hogy az épület bővíthető vagy átalakítható legyen. Ezzel szemben születtek olyan tervek is, amelyeket
könnyedén, az alapkoncepció megváltoztatása nélkül lehet fejleszteni további egységekkel (például 3-as és 8-as számú pályaművek).

A tervek az alaki és formai követelményeknek jól megfeleltek. Kidolgozási színvonaluk összességében átlagon felüli, kifejezetten jók és érthetők.
Nem a pályaművek hibája, hogy az üzemeltetés szempontjai nem lettek egyértelműen meghatározva, ezért egységes értelmezésben egyik pályázó sem fogalmazta meg komplex elképzelését. Természetesen ennek hiányában is szükséges, hogy a tervezők javaslatot tegyenek a tervezett létesítmény általános üzemeltetési lehetőségéről, így gondoskodni kell a dolgozói
létszám és a tervezett alapterülethez szükséges helyiségcsoportokról (raktárak, öltözők, szociális helyiségek, stb.)

Jelenleg is van üzemeltető szervezet, aki üzemeltetési tevékenységet végez, ezért a beruházói oldalnak kell egyértelmű utalást tenni az alábbiakról:

  • Ha több Intézmény kerül elhelyezésre, ki látja el az üzemeltetés megszervezését, s ki felügyeli az üzemeltető szervezet tevékenységét?
  • Hol van tervezve az üzemeltetői létszám elhelyezése? Nem szabad összekeverni és lehet, hogy nem szabad egy szervezetbe tenni a laborok, üvegházak kiszolgálásáért felelős szervezetet (földszállítás, trágya kiszállítás, csíra-, magtárolás, stb.) és a ház üzemeltetéséért és biztonságáért felelős szervezeti egységeket.
  • Egy ekkora épület önálló energia központot igényel, ahol az épületfelügyeleti rendszer, valamint a fő és szakaszoló kapcsolók vannak elhelyezve. Ennek praktikusan a biztonsági szolgálat közelébe kell, legyen, mert munkaidőn túl csak a biztonsági szolgálat tud – és kell, hogy – beavatkozzon.
  • Az energia ellátást szükséges az elhelyezett intézmények sajátosságaihoz igazítani, hogy az egyes területeket önállóan lehessen kapcsolni, szabályozni.
  • Az épületbe való belépés rendjét előre meg kell határozni. Kijelölve a bárki által használt és a kizárólagosan használt területeket.
  • Már a tervezés közben meg kell határozni azokat a gépészeti berendezéseket, amelyek általános (irodai) vagy technológiai (DNS szűrők, speciális oltók, stb.) rendszerek. Ezek a későbbi költségmegosztáshoz fognak kelleni.
  • Szükséges gondolni a rendezvénytermek, azok berendezői, bútortárolói, beléptetői, ruhatári étel kiszolgálói feladatait ellátók elhelyezésére.
  • Minden bizonnyal a tisztító és egészségügyi anyagok nagy tételben kerülnek elhelyezésre, ezek raktározási feladatai megoldására.
  • A biztonsági központ és a biztonsági személyzet elhelyezésére, pihenő helyére.
  • Takarítók öltözői, karbantartók öltözői, műhelyei.
  • Gondnoksági központ.
  • Nyomtató konszolidáció, telefonközpont, szerver szoba.
  • Szünetmentes tápellátás, tartalék áramforrás (aggregátor).
  • Tájékoztató piktogram, vészvilágítás, menekülési útvonal.
  • Kerékpártárolás.
  • Ital automaták elhelyezése.
  • Homlokzati üvegfelületeknél a tisztítást segítő sínek, kampók, függesztők elhelyezése. A nagy belmagasságú aulában a világító testek karbantartási lehetősége, izzócsere lehetősége.
  • A beléptető rendszer legyen kompatibilis az MTA egyéb épületeiben alkalmazottal.

A Bíráló Bizottság ajánlása

A Bíráló Bizottság az elvégzett értékelés és a pályázatok részletes elemzése alapján az Ajánlatkérő részére azt ajánlja, hogy a tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az I. díjban részesített pályázót kérje fel ajánlattételre a végleges tervező kiválasztása és a megvalósításra alkalmas végleges terv kidolgozása céljából. A Kbt. 98.§ (5) bekezdésében, valamint a 310/2015. (10.28.) kormányrendelet 28. §-ban foglaltak alapján a Bíráló Bizottság az Ajánlatkérő felé megfogalmazott fenti ajánlása értelmében az I. díjban részesült pályamű szerzőjét a tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kell felkérni ajánlattételre.

Díjazás

A Bíráló Bizottság egyhangúan az alábbi döntést hozta:
A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályázat eredményes és sikeres volt. Ezért egyhangúan úgy döntött, hogy a 15,0 M Ft-os teljes díjkeretet kiosztja a pályaművek díjazására. A pályaművek tartalmának és értékeinek egymáshoz viszonyított aránya alapján a díjakat az alábbiak szerint állapította meg:

I. díjban és 5.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 8-as sorszámú pályamű

  • építész vezető tervezők: Boda István, Skrabák Zoltán, Nagy Marianna
  • szakági tervezők: Búti Géza, Kovács József, Hámori Sándor, L. Szabó Gábor

II. díjban és 4.000.000.-Ft-os díjazásban részesült az 5-ös sorszámú pályamű

  • szerzője: ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT.
  • építész vezető tervezők: Fialovszky Tamás, Nagy Iván, Sólyom Benedek, Kenéz Gergely, Ábrahám Tamás
  • szakági tervező: Mangel Zoárd

III. díjban és 3.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 3-as sorszámú pályamű

  • szerzője: B3 Építész Stúdió Kft.
  • építész vezető tervező: Bózsó Csongor
  • szakági tervezők: Kenese István, Zöld Béla, Balogh Lajos
  • munkatársak: Bózsó Barna, Bakaity Bea

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült az 1-es
sorszámú pályamű

  • építész vezető tervező: Perényi Tamás
  • szakági tervező: Mangel Zoárd
  • munkatársak: Andrei Durloi, Perényi Flóra, Lovas Lars

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 10-es
sorszámú pályamű

  • szerzője: GEON KFT.
  • építész vezető tervező: Pethő László
  • szakági tervezők: Szőnyi László, Szalóky László, Hómann János
  • munkatársak: Gulácsi Éva, Kozma Zoltán György, Tóth Gábor

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 11-es sorszámú pályamű

  • szerzője: GINKGO-ZÖLD ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.
  • építész vezető tervező: Oroszlány Miklós, Losonczi Júlia, Losonczi Anna, Gyökér András
  • munkatársak: Bárdossy Krisztina, Dobszai Dániel, Gulyás Levente, Kurucz Attila

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.