Barbakán Étterem az egri vár bástyájában - Nagy Tamás diplomaterve

Nagy Tamás diplomatervében éttermet álmodott az egri vár főkapuja melletti, régóta kihasználatlanul álló török kori bástya belsejébe, amely - a város felé is megnyílva - kortárs építészeti jellel gazdagítja a történelmi atmoszférát, valamint integrálja a védmű területét a környező városszövetbe.

A tervezési helyszín rövid történeti ismertetése
Diplomám tervezési helyszínéül az egri vár déli főbejárata mellett található kapuvédő bástyát választottam. Ezt a három lőréses erődítést (Barbakán) a törökök építették 91 éves hódoltságuk alatt. 1596-ban, amikor a törökök elfoglalták a várat, a Baldigara-féle fülesbástya DK-i falát berobbantották, amelynek maradványát ma is őrzi a bástya. A váron keletkezett seb begyógyítására építették ezt a védművet a hozzá felvezető boltozott, többkarú lépcsővel együtt. A vár egy őrzőpontja lett, funkcionálisan kiegészíti azt, bár a történelmi várral nincs szerves kapcsolatban. Megközelíthetősége nehézkes, eredeti funkciója mára már kihasználatlan. A városi szövet tömörödésével a bástya térbeli megjelenésének hatása gyengült: a bástyából - a fő turista csapásirány felől nézve - csupán annak NY-i fala dominál.

 

 

A kapuvédő bástya ezen nyugati fala a vár arcát adja. Leghamarabb ezzel találkozik az odalátogató, tulajdonképpen terelő térfalként tapasztalja meg. Amikor belép valaki a várkapun, elcsendesedik, átengedi magát a vár történelmi atmoszférájának és kíváncsian fürkészi a látványosságokat, a kiállított ágyúkat, a Gergely-bástya román kori kőfalát, a Varkoch-kaput… Viszont ekkorra már el is hagyta ezt a területet, amely hamar kiesik az odalátogatók útvonalából. A bástya pozíciója rendkívül összetett; egyszerre tartozik a várhoz és nyúlik be a városi szövetbe, a Dózsa György tér felé térfalat adva.

 

 

Közel 50 éve áll kihasználatlanul a város szívében, ez a kitűnő pozíciókkal bíró várrész. Az 1950-es évek közepéig étterem működött itt, amelyről az eredeti felvezető járat oldalfalának tégláira írt feljegyzések tanúskodnak. Az 1960-as években az OMF (Országos Műemléki Felügyelőség) munkásszállója működött a bástya területén. Az 1964-es OMF-féle helyreállítási tervben szerepel a munkásszálló lebontása és annak helyére egy büfé épület telepítése. Azóta sem üzemel a váron belül komolyabb vendéglátó egység...

1964-től kezdve több terv is született a helyszínre az OMF által előírt funkcióval, amelyek közül az 1967-es, KÖZTI (Tokaji Béla) által készített tervet emelném ki. Az Egerre oly jellemző kazamata-hangulatot felerősítve, pincehelyiséggel összekötött többszintes épületet gondolt el. A külsőben csak egy tetőlemez jelent volna meg, amely visszafogott, homlokzatot létre nem hozó és mégis jel értékű gesztus lett volna. Tetszett a terv vertikális irányban történő terjeszkedése és jel értékű megjelenése.

 

 

Az épület működése
Az épület új megnyitást kap a vár arcát képező nyugati falszakaszon, amely kellő hangsúllyal bír. Az anyagában rozsdabarnára színezett, nyers vasbeton keret áttöri a törökkori falat, benne a fal síkjába nyíló üvegajtóval. A megnyitásnak hangsúlyosnak kell lennie, figyelve azonban arra, hogy ne konkuráljon a várkapuval, ezért attól távol helyezkedik el. Az  épületet egyaránt elérhetjük az új megnyitáson, illetve a régi feljárón keresztül.

Az újonnan kialakított közlekedősávon a személyzeti bejáró a lehető legközelebb került elhelyezésre, az egyszerű feltöltés miatt. A vendég számára a konyha és a hozzátartozó funkciók helyiségei észrevétlenek. A konyha és a fogyasztótér közötti kapcsolatot két étellift látja el. A konyha az ételek teljes skáláját tudja nyújtani a vendégek számára. A bástya falát követő bejárati folyosóról egy több szint magas, átriumos térbe érkezünk, ahol egy hosszú, kis keresztmetszetű, ablaktalan útvonal után immár felülről kapunk fényt. A Baldigara-féle fal alaptestében aknafigyelő folyosó húzódik, amelynek az új építménnyel való összekötése szintén meghatározó.

 

 

A közlekedő folyosón a rámpák úgy emelkednek, hogy elérjük a +0,95m-es szintmagasságot, mert a kazamata folyosó magassága ennyi az átriumos tér bejáratánál. Így szintben tudunk csatlakozni a kazamata folyosóra. A kiállítótér padlóvonalát tehát ez a szintmagasság határozza meg. Itt mutathatók be a Baldigara-féle fülesbástya DK-i falának romjai, illetve a helyszínen talált régészeti leletek.

A kiszolgáló helyiségek - mint például a mosdók, gépészeti helyiségek - az épület fő irányultságához képest mellékterekben kerültek elhelyezésre. A mosdók - figyelembe véve a kazamaták felőli megközelítést is - az egész épület súlypontjába kerültek. Spirális útvonalon haladva lehetőségünk van az épületből való „kipörgésre", így a lőrések is látogathatóak, valamint a meglévő feljáróból becsatlakozhatunk az épületbe. Az épület 0. szintje éppen ezért egy olyan közlekedő szint, ahol a különböző útvonalak összeérnek.

 

 

A fogyasztó teret kiemeltem a kert jelenlegi szintéről, hogy a panoráma látványa egy ilyen hosszú felvezető út megtétele után közvetlenül fogadhassa az odalátogatót. Az éttermi szint padlóvonala a falkorona szintjéhez + 11,00 m igazodik. Az étkezés, mint rítus levezetése képen lehetőség van a tetőre való feljutásra, a közlekedő útvonal ugyanis tovább gyűrűzik, míg a tetőre ki nem ér.

Vállalt szerep, karakter
Ezen az elhagyatott, pusztuló és zárványként definiálható helyen fontos a határozott, figyelemfelkeltő megjelenés. Meg kell mutatnia magát az épületnek ahhoz, hogy kellő jelet adjon magáról és használata felélénkülhessen. Az épületnek a várral, illetve a várossal való kapcsolatát egyszerre szeretném erősíteni. Az új megnyitás a vár arcát képező nyugati falon jön létre, amely a Dózsa György tér felőli használatot biztosítja. Ezzel az étterem üzemeltetése függetlenedhet a vár nyitvatartásától, így lehetőség nyílhat az esti üzemeltetésre. Az épület a földben lévő falromnál felszakad, U betűként tapad rá, bemutathatóvá teszi azt. Összeköttetést biztosít a kazamata folyosókkal. Így a kazamata túrákat színesítheti, növelve a váron belüli élménylehetőségek számát. Az épület a meglévő feljárat útvonalát tovább fűzi, magába integrálja.

 

 

Az étterem fogyasztótere egy kettős hártyába csomagolt konzolon helyezkedik el, egyetlen direkt megnyitással a Dobó tér felé. Kívülről rozsdás fémlemez burkolatot kap, melynek perforációi néhol betömörödik, reflektálva a kőfalak foltjaira. A homogén hatás miatt a homlokzatburkolatok rejtett, belső rögzítésűek, valamint a kültéri betonburkolatok szintén rozsdabarna kivitelben készülnek. Célom volt egy, a bástyába jól ízesülő, de határozott karakter megfogalmazása, amely a vár emblematikus épületévé nőheti ki magát, turista útvonalak célját, illetve végpontját képezve a vár életében.

---

Barbakán Étterem - az egri vár kapuvédő bástyájának újragondolása

tervező: Nagy Tamás
konzulensek:
építészet: Niczki Tamás DLA
tartószerkezetek: dr. Drakóczy András
épületszerkezetek: Reisch Richárd
épületgépészet: Viczai János
épületvillamosság: Filetóth Levente
épületkivitelezés: Wiesner György
konyhatechnológus: Straub Ágnes
opponencia: Tóth Tamás

tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 750 m²