| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Bardóczi Sándor: Az én Budapestem

1/12

Az északi járműjavító, a majdani Közlekedési Múzeum helyszíne.

Az ideális Budapest a biciklisnek is kedvez.

Romkocsmai hangulat.

Az északi járműjavító felülről.

A dagály elrablása. A szerző felvétele

A 2013-as árvíz tömegeket vonzott a Dunához. A szerző felvétele

Critical mass. A szerző felvétele

A Józsefvárosi pályaudvar. A szerző felvétele

6 km-re a belvárostól. A szerző felvétele

A Szabadság-hidat készülnek elfoglalni. A szerző felvétele

X. kerületi utcakép a rozsdaövezetben. A szerző felvétele

?>
Az északi járműjavító, a majdani Közlekedési Múzeum helyszíne.
?>
Az ideális Budapest a biciklisnek is kedvez.
?>
Romkocsmai hangulat.
?>
Az északi járműjavító felülről.
?>
A dagály elrablása. A szerző felvétele
?>
A 2013-as árvíz tömegeket vonzott a Dunához. A szerző felvétele
?>
Critical mass. A szerző felvétele
?>
A Józsefvárosi pályaudvar. A szerző felvétele
?>
6 km-re a belvárostól. A szerző felvétele
?>
A Szabadság-hidat készülnek elfoglalni. A szerző felvétele
?>
X. kerületi utcakép a rozsdaövezetben. A szerző felvétele
?>
1/12

Az északi járműjavító, a majdani Közlekedési Múzeum helyszíne.

Az ideális Budapest a biciklisnek is kedvez.

Romkocsmai hangulat.

Az északi járműjavító felülről.

A dagály elrablása. A szerző felvétele

A 2013-as árvíz tömegeket vonzott a Dunához. A szerző felvétele

Critical mass. A szerző felvétele

A Józsefvárosi pályaudvar. A szerző felvétele

6 km-re a belvárostól. A szerző felvétele

A Szabadság-hidat készülnek elfoglalni. A szerző felvétele

X. kerületi utcakép a rozsdaövezetben. A szerző felvétele

Bardóczi Sándor: Az én Budapestem
Nézőpontok/Vélemény

Bardóczi Sándor: Az én Budapestem

2019.01.25. 17:05

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
9

Dosszié:

Sokan biztosak benne: Budapest olyan nagyjelentőségű, léptékváltó átalakulás hajnalát éli, amely az 1870-1914 közötti aranykorhoz mérhető. Kontinentális léptékű sikerhez sok minden kell, s ezek között a sok pénz csupán egyetlen elem. Melyek tehát most a sikeres, mi több boldog Budapest, a magyar fővárosi jövőkép koncepcionális és stratégiai alapvetései? Erre a kérdésre gyűjtünk válaszokat az elkövetkező hetek cikksorozatában. Városi közgondolkozásunk számos jelentős személyiségét, urbanistákat, közgazdászokat nyertük meg, hogy fejtsék ki véleményüket. A vita nyitott, bárki csatlakozhat. Szerkesztőségünk örömmel vár újabb írásokat a tárgyban, nem kizárólag várostervezők, de a város egészében gondolkozók részéről.

Budapest fejlesztése, Budapesti Közfejlesztési Tanács, budapesti kiemelt beruházások, Sétáló Budapest, Szabad Budapest, Mindenki Budapestje, Budapest 2030, „Közmunkatanács", főpolgármester-választás. Szavak, kifejezések, amelyektől ma egyre hangosabb a közélet, s még hangosabb lesz a tavasz végére. Szezonja van. A lényeg azonban sok esetben elsikkad. Pedig a közös jövőnkről, értékválasztásokról (az életünkről) van szó. A fővárosról, ahol élünk és ahol továbbra is élni szeretnénk. Pár gondolat — még a politikai kampányokon innen, a mindent elhomályosító adok-kapok előtt. Meggyőződésem, hogy Budapest szerkezeti problémái nem orvosolhatók ötéves ciklusokban (ahhoz ötven év is kevés), de úgy pláne nem orvosolhatók, ha rendre nem a valódi problémáival foglalkozunk, hanem csak a tüneti kezeléssel. Ha kizárólag nagyprojektek során át akarunk eljutni valahová, amiről úgy hisszük a Kánaánba visznek. Leírom hát az Építészfórum főszerkesztője, Bojár Iván András kérésére, hogy milyen lenne az én Budapestem (fenntartva a tévedés jogát).


Az ideális Budapest a biciklisnek is kedvez.
2/12
Az ideális Budapest a biciklisnek is kedvez.

 

Az én Budapestem a legtöbb idejét nem a dicső múlt megidézésével tölti, hanem a jövőképet és a jó gyakorlatok adaptációját kutatja, alkotói energiáit ezek kötik le. Az épített értékeinket, örökségünket tiszteletben tartja, ápolja, de már nem a múlt század nyelvén beszél, hanem kortárs nyelveken. Az én Budapestem felismeri, hogy a közös jövőnk zálogát nem a világörökségi terület újra és újra felülírása jelenti, hanem az átmeneti zóna szerkezeti átalakulása. Az az alulhasznált iparterületi rozsdaöv, ami csipkerózsika álmát alussza és ahol tartalék területeink zöme terül el a belváros és a kertvárosok, agglomerációs települések között félúton. Budapestem ide összpontosítja a fejlesztési energiáit.


Romkocsmai hangulat.
3/12
Romkocsmai hangulat.

 

Az én Budapestem folyamatosan előkészít, ártalmatlanít, majd piaci szereplők felé értékesít (helyzetbe hoz) értelmezhető szeleteket az alulhasznált, de jó infrastruktúrával rendelkező rozsdaterületekből. Egyszerre gyógyít és felértékel, s ezzel mérsékli a belvárosra nehezedő terheket, illetve az idefejlesztéssel csillapítja a kiköltözést. Belátja, hogy az agglomeráció szétterülése az erőforrásaink elherdálása minden tekintetben, a város átmeneti zónájának újrahasznosítása pedig kulcs egy jobb szerkezetű városhoz. Az én Budapestem ráveszi a Budapesti Közfejlesztési Tanácsban ülő kormánytagokat és a Budapesti és Agglomerációs Államtitkárt, hogy adóztassa meg országos szinten a zöldmezős beruházásokat, a szántó-, zártkert-, üdülő-, szőlő-, erdő-, természeti-, és zöldterület átminősítéseket, a szintterületi mutatók növelését célzó lobbiakciókat. Több CSOK-ot és egyéb állami támogatást ad annak, aki régit rehabilitál, korszerűsít, mint aki újat épít. A befolyt fejlesztési adót pedig célzottan barnamezős rehabilitációra, szociális lakásépítésre és városrehabilitációra költi el. Ráveszi állami partnereit, hogy ezekre a témákra alkosson kiemelt állami beruházási programokat, mert ezek tényleg nemzetgazdasági érdeket szolgálnak.


A 2013-as árvíz tömegeket vonzott a Dunához. A szerző felvétele
6/12
A 2013-as árvíz tömegeket vonzott a Dunához. A szerző felvétele

 

Az én Budapestem nem kevés látványos nagyprojektben gondolkodik, hanem a szomszédságokban, kisebb területegységekben felmerült, alulról jövő, a valós igényekkel alátámasztható apró ötletek megvalósításán. Gyűjti és elemzi ezeket az ötleteket, segíti a megvalósításukat a TÉR_KÖZ programokkal. Az én Budapestem elébb kipróbálja, próbaidőre bevezeti, monitorozza az új dolgokat, informál, közvéleménykutat, nyilvánosabbá teszi a döntéselőkészítést. Az én Budapestemen a városmakett nem egy raktárban porosodik, nem is egy hivatali helyiségben van eldugva, hanem nyitva áll a széles közönség számára. Bemutatja rajta a fejlesztés alatt álló, tervezés alatt álló területeket, a városfejlesztési dilemmákat, ha kell több változatban is a digitális technika segítségével. Közel hozza a fejlesztési kérdéseket az utca emberéhez.


Critical mass. A szerző felvétele
7/12
Critical mass. A szerző felvétele

 

Az én Budapestem minden nagy városi léptékű közberuházást nyílt tervpályázaton készít elő, s a nyilvánosság informálása után reprezentatív közvéleménykutatásokkal pontosítja a felmerülő vitás kérdéseket. Az én Budapestemen a döntéshozó kommunikál a választópolgárral, korrigálni tudja a prekoncepcióit, el tudja ereszteni a tévcselekedeteit. Az én Budapestem nem a turizmusnak akar elsősorban megfelelni, hanem a városlakóknak. Nem a beruházóknak, hanem a lakosságnak. Nem a tőkének, hanem a társadalomnak. Nem a magánérdekeknek, hanem a közérdeknek. Az én Budapestem elsősorban élhető szeretne lenni és csak másodsorban világváros.


Az északi járműjavító felülről.
4/12
Az északi járműjavító felülről.

 

Az én Budapestemen fát csak azért vágnak ki, mert beteg vagy sérült, de a helyébe fát ültetnek sokkal jobb körülmények közé, mint előtte. Tehát nem parkolót, nem épületet, nem utat, nem csatornát. Fát. A zöldfelület fejlesztése, a zöldfelület fejlesztését jelenti. Nem a beépítés növelését és nem még több burkolatot. Az én Budapestem évente elültet annyi fát, amennyit képes is elkísérni fenntartásban a felnőttkorig, de nem vág ki fákat (csak indokolt esetben). Az én Budapestemen nemcsak a zöldfelület fenntartásának van felelőse, de a zöldfelületek fejlesztésének is. Az én Budapestemnek mondanak azok a nevek valamit, hogy Fuchs Emil, Ilsemann Keresztély, Räde Károly, Morbitzer Dezső és Radó Dezső. Az én Budapestemnek ugyanis (újra!) van zöldfelületi fejlesztési ügyekben kompetens főkertésze, van víziója a zöldfelületi fejlesztésekről.


X. kerületi utcakép a rozsdaövezetben. A szerző felvétele
11/12
X. kerületi utcakép a rozsdaövezetben. A szerző felvétele

 

Az én Budapestemen első az ember, második a köztér és csak harmadik az épület. Az én Budapestem nem hagyja lerohadni azt, amit fejlesztett. Fenntartja azt jó műszaki színvonalon. Eleve úgy fejleszt, hogy fenn is tudja tartani, ami létrejött. Kiszórja a minőség rovására elkövetett olcsósítást az árajánlatokból, mert tartós, alacsonyabb fenntartási igényű dolgokat szeretne létrehozni, amelyek nem esnek szét egy év alatt. Gazdálkodik a közterületekkel és nem engedi, hogy garázdálkodjanak rajta. Az én Budapestemen nem csak a belváros létezik. Új városközpontok alakulnak ki az átmeneti zónában az egykori gyár- és raktárnegyed helyén és azok fokozatosan leveszik a terhet a belvárosról. Az én Budapestemen az államapparátus és a közigazgatás háttérintézményei nem a belvárosban vagy a várnegyedben szaporodnak, hanem ezekben az új központokban, decentralizált módon. Olyan környezetben, ahol lehet ügyet intézni és ahol nem a középkori szűk utcahálózat a közlekedési keresztmetszet.


A Szabadság-hidat készülnek elfoglalni. A szerző felvétele
10/12
A Szabadság-hidat készülnek elfoglalni. A szerző felvétele

 

Az én Budapestemen több a tömegsport, mint a versenysport helyszín. Zöldhálózat köti őket össze, ahol A-ból B-be tüdőrák kockázata nélkül lehet elfutni, elkerékpározni, elgyalogolni, elevezni, elsétálni, eltúrázni. Az én Budapestemnek vannak rekreációra alkalmas helyei. Az én Budapestem jobban szereti zártsorú 2-3 szintes és a kertes beépítéseket a kertvárosokban is, ahol a lakótömbök belsejében védett, megmaradó kert áll. Az én Budapestem sűríti, „mezővárosi hangulatúvá" teszi azt a Budapest falut, ami a kertvárosokban infrastrukturálisan teljesen fenntarthatatlan. Az én Budapestem a külső kerületeit tekintve is város, nem valami lepényszerűen szétterülő szabadon álló kertes házak gyűjteménye, ahol az autóbeálló, a melléképület, a mélygarázs teteje, a közműakna, a medence és a tujasövény jelenti a kert zöldfelületét, de a lakóutca is olyan szűk, hogy azon sem fér el egy fasor sem.


Az északi járműjavító, a majdani Közlekedési Múzeum helyszíne.
1/12
Az északi járműjavító, a majdani Közlekedési Múzeum helyszíne.

 

Az én Budapestemen egy ingatlanberuházást akkor szeretünk, ha közérdeket is szolgál. Ha lehet vele településrendezési szerződést kötni. Ha közterület céljára átad vagy fejleszt parkot, játszóteret. Ha barnamezőt rehabilitál. Ha közművet, tömegközlekedést, bölcsődét, óvodát, iskolát, önkormányzati bérlakást is fejleszt. Ha megelégszik a tisztes haszonnal és nem lerabolni szeretné az adottságokat. Ha ott épít, ahol kell és nem ott, ahol szeretne. Az én Budapestem nem azzal akar kitűnni, hogy magasabbat épít, mint ami eddig volt, hanem azzal, ha hasznosabbat. Jól használja ki a területi adottságokat, nem erőszakol be oda olyat, ami nem oda való. Funkciókban gondolkodik. Kevesebbet esztétizál, de többet gondol az etikára és az önmérsékletre.


A Józsefvárosi pályaudvar. A szerző felvétele
8/12
A Józsefvárosi pályaudvar. A szerző felvétele

 

Az én Budapestemnek nincs kisebbrendűségi komplexusa. Nem akar második New York, Szingapúr, Bilbao, London, Bécs vagy Párizs lenni. Elsősorban Budapest akar lenni, aki sikeresen tanul más városok hibáiból és eredményeiből, de van saját identitása. Ismeri a múltját és ennek ismeretében alakítja a jövőjét. Az én Budapestem csakis energiahatékonyan épít és korszerűsít. Passzívházakban, megújuló energiákban, újrahasznosítható építőanyagokban és újrahasznosítható házakban gondolkozik. Nem az neki a zöld építészet, ami fákat rajzol az épület tetejére.


A dagály elrablása. A szerző felvétele
5/12
A dagály elrablása. A szerző felvétele

 

Az én Budapestemen a nemzetközi celebek közül Jahn Gehl, Enrique Penalosa, Janette Sadik-Khan, Hans Monderman, William H. Whyte, Oscar Newman, Elisabeth Barlow Rogers és Frank Lloyd Wright a menő arcok, nem Haussmann báró, nem Le Corbusier, nem Philip Johnson, nem Fred Trump és még csak nem is Niccoló Machiavelli. Az én Budapestem sebeket gyógyít és nem új sebeket okoz. Jelszava a rehabilitáció, a rehabilitáció és ismét csak a rehabilitáció.

Bardóczi Sándor

Vélemények (9)
Mljet
2020.01.09.
00:08

Újra lesz főkertésze Budapestnek: Bardóczi Sándor, okleveles táj- és kertépítész mérnök. Gratulálok! Remélem, hogy a fővárost szolgálva, minél többet megvalósíthat az itt megfogalmazott elképzeléseiből.

UNIOHID
2019.02.02.
20:55

"Az én Budapestemen a városmakett nem egy raktárban porosodik, nem is egy hivatali helyiségben van eldugva, hanem nyitva áll a széles közönség számára. Bemutatja rajta a fejlesztés alatt álló, tervezés alatt álló területeket, a városfejlesztési dilemmákat, ha kell több változatban is a digitális technika segítségével." s í.t.

rojan
2019.01.28.
16:27

A "Boldog Budapest" szólam helyett sokkal inkább fontosnak gondolom a "működő Budapest" célkitűzést. Ehhez Bardóczi cikke nagyon sok, kis lépésekkel, de megvalósítható javaslatot tartalmaz. A nagy elhatározás, az új FKT létrehozása, alkalmas eszköz lehetne, de a végrehajtó hatalom és az önkormányzat hosszantartó vitáiban kibontakozó összhang létrejötte ennek a záloga, amire –valljuk be – ma igencsak kicsi az esély. Reprezentáció, nosztalgikus igények, popularítás az egyik oldalon és hosszú távú, beruházás igényes, kevéssé látványos városrendezés a másikon. Politika és szakértelem vitái, majd a megvalósítás összhangja, ettől volt sikeres 80 esztendeig a FKT működése. Vajon elvárható ez ma az említett szólam jegyében? A további cikkekből erre várnék valami biztatót!

Roth János

Gulyás András
2019.01.29.
15:55

@rojan: Sok egyéb mellett hiányzik e kiváló koncepció megvalósulásához az érintett közösségek érdeklődése, részvétele a város alakításában. A fővárosi közmeghallgatásra például egy kétmillió lakosú városban évente nagyjából nyolcvan ember megy el, hogy hozzászóljon egy-egy témához. Más kérdés, hogy túl sok értelme nincs is a közmeghallgatásnak így, mivel tudják politikusaink, hogy nyolcvan embertől nagyon nem kell tartaniuk a következő választáson.

A saját lakás, ház bejáratán túl úgy látom, arányában egészen kevés embert érdekel, mi történik a városban. Így aztán az építési szabályzatról szavazó politikusra egyfelől nagy nyomás nehezedik a pártközpontból, politikai közeli befektetők részéről, a másik oldalon pedig nincs semmi, ami ezt ellensúlyozná.

A változásnak ezzel kellene kezdődnie. A közérdeket a (sajnos nem létező) közösségnek kellene megfogalmaznia, képviselnie, vitában, közmeghallgatáson, fórumokon és minden létező helyen. Központilag az ilyen fórumok, intézmények kialakulását lehetne elősegíteni - már ha zavarná politikusainkat ez a helyzet. De attól tartok, elég jól elvannak vele.

Pákozdi Imre
2019.01.29.
16:13

@Gulyás András: Kedves András, a polgári ill. civil közösségek megerősödéséhez szabad idő, némi szabad mozgásteret biztosító vagyon és a szabadon kifejtett vélemény érvényesülésének esélye kell. Nem csupán a jelenlegi kormányzat hibája, hogy a fenti feltételek egyike sem jellemző az országunkra.

ongjerth
2019.01.31.
08:48

@Pákozdi Imre: Sajnos a korábbi felmérések szerint a részvétel iránti igény általában nem jellemző a magyarokra/budapestiekre, nagyobb részben azt szeretjük, ha a hatalmon lévő kitalálja, mi is jó nekünk, gondoskodik rólunk (ld. OV nyilatkozatát a VOSZ 2012. augusztusi elnökségi ülésén: „Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése (...) Lehet hogy vannak országok, ahol ez nem így működik – mondjuk a skandinávoknál el tudom képzelni –, de egy ilyen félázsiai származékoknál, mint mi vagyunk: ha van erő, amely jó irányba tart, akkor van összefogás, ha nincs erő, mindenki szanaszét húz.")

Mi csak akkor kezdünk kiabálni (jellemzően), ha a kapunk előtt már megjelenik a dózer, amikor viszont már késő. Azt gondolom, hogy fontos lenne, hogy a mindenkori kormányzat/városi vezetés inkább segítse, a céljai között szerepeltesse és támogassa a tudatosságnövelést, a részvételi kultúra fejlődését, illetve azok képviselőit, terjesztőit, mintsem, hogy pusztán kihasználja a jelenlegi helyzetet, és korlátozza a változtatni kívánókat (éljenek a naív kékszeműek!).

gádor
2019.01.31.
11:44

@ongjerth: Tisztelt ongjerth!

Egy másik cikkhez írt hozzászólásomban én is erre próbáltam rávilágítani (visszaolvasva meglehetősen ügyetlenül), hogy ezek a lelkes idealista írások szerintem sehova sem vezetnek.

A szakmai hozzászólások meglehetősen egysíkúan, de hihetetlen energiákat felemésztve kizárólag az ellenállás irányába mutatnak. Miközben a mindennapi életünket ellehetetlenítő dolgokkal nem foglalkozunk.

Mint tudjuk, a média hatalom, amit az építészfórum szerintem nagyon rosszul használ...

Jelen esetben éppen a kormány az, aki változtatni kíván és a civil társadalom ennek minden eszközt felhasználva keresztbe tesz. Ha én lennék döntési helyzetben, lehet, hogy én is negligálnék egy ilyen hozzáállású civil szektort.

Ennek egyik módja a másik hozzászólásomban említett, iszonyatos mértékű bürokrácia, amely gyakorlatilag minden (felesleges) energiáját leköti a szakmai közegnek. Éppen azt az energiát és időt, ami az innovációhoz, a horizontális kötődések kialakulásához vezet.

Fogalmam sincs, hogy ez a "harc" megnyerhető-e, de az én szerény, két évtizedes praxisomban tapasztaltakból is kitelne már egy kisebb regény. És szeretném azt hinni, hogy nem vagyok egy önző hazaáruló, ha ezek megoldását előbbre helyezem a Városliget fáiért való aggodalomnál, amire az építészfórum és hozzászólói szinte minden erőfeszítésüket elpazarolják.

városjáró
2019.01.27.
11:57

vagyi korrupciómentes és szakmai alapú hozzáértéssel alakítandó...

kár hogy ez ma kb disney-mese kategória

Bódis Lajos
2019.01.27.
10:13

:-)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.