Barokk szimbólumok mai kertben
Az omladozó Laffert-kúria példás helyreállítása színvonalas kertépítészettel egészült ki. Mivel semmi utalás nem maradt fenn az eredeti állapotra vonatkozóan, Muszbek Johanna, Thurnay Dorottya, Lukács Katalin és Tihanyi Dominika jelzésszerűen emelt be egy-egy barokk elemet, mint például a gyümölcsfák, fűszeres kert vagy levendulákkal szimbolizált vízlépcsősor.
Történeti leírás
A 18. század elején (1716-1718) épült kisméretű Laffert-kúria a francia igazodású barokk kastélyok Magyarországon megjelenő első csoportjába tartozik. A török háború utáni kastélyépítészeti emlékeink között kiemelkedő helyet foglal el, de eddig nem kapott jelentős figyelmet. Az épületnek hosszú időn keresztül több funkciója volt, helyben Granárium néven ismerték, mivel főleg magtárként hasznosították. Az 1970-es években részben lakóházként és műteremként funkcionált.
Jogi helyzet
A kúria 1971-ig műemléki védettség alatt állt, majd megszüntették a védettséget. Az épület 2004-ben ideiglenes védettség alá került, majd 2005-ben véglegesen védetté, műemlékké nyilvánították.
Hasznosítás
A dunaharaszti Laffert-kúria rekonstrukciós munkálatai során az épület rendbetétele mellett új tartalmat is kapott. Az épületbe újonnan elhelyezendő funkciók mind közcélúak, a lakóközösség számára az épület elérhető intézménnyé vált. Itt kapott helyet a helytörténeti múzeum kiállítótérrel, képtár, olvasószalon, előadóterem, kortárs művészeti galéria, kiállítótér, valamit egy kávézó és ezek kiszolgáló helységei. Az emeletre a működést szolgáló irodák kerültek. A kerti tér funkcióinak kitöltésekor az volt a cél, hogy az épület közösséget szolgáló tereit a szabadba is kiterjesszük. Olyan kert kialakításán dolgoztunk, mely az épület tereit kiszolgálja, ugyanakkor méltó keretbe foglalja a műemléki kúriát.
Műemléki környezet
A védett épület felújítása során a műemléki tervezői szempont az I. építési periódusból (18. század első fele) fennmaradt biztos emlékek helyreállítása volt, ami főként a térszerkezeti alapokat jelenti. A műemléki szakértők számára is meghatározhatatlan eredetű emlékeket lenyomatként kezeli a felújítási terv. Ami az új funkciót betöltő szereppel ezenkívül a kúriába bekerült, azt a mostani kor szelleme és a funkció alakítja. A kert egykori kialakítására vonatkozólag eredeti tervek nem állnak a rendelkezésünkre. A kert mostani terepadottságai arra engedtek következtetni, hogy a barokk elvekhez hűen a kúriához egy terasz kapcsolódott, mely rézsűvel, illetve lépcsősorral csatlakozhatott a kert többi, mélyebben fekvő részéhez.
Koncepció
A kert kialakításánál a barokk alapok, mint pl. a főtengelyek láttatása, valamint a helyreállított műemlék letisztult környezetbe való illesztése volt a tervezői cél. A kert a helyi közösségi eseményeknek kíván teret biztosítani. Ennek megfelelően kerül helyreállításra az épülethez kapcsolódó terasz mint fogadó- és külső tartózkodóhely, valamint a központi gyepes terület. A terasszal szemközti faburkolatú terasz szabadtéri kamarazenekari koncerteknek ad helyet. A kert nyitott bárki számára, ezért pihenőhelyek szolgálják az odalátogatók kényelmét a két oldalsó, intim terében: a lugasban és a fűszerkertben. A korabeli barokk kertekre jellemző növényalkalmazás hivatott biztosítani az épület műemléki környezetét. Ennek megfelelően a kert téri kialakításában nagy szerepet tölt be a nyírt sövényfalból kialakított lugas, a dézsákba ültetett gömbfák, a nagy, központi füves tér és a sövényültetés mentén kialakított virágos oldalkert.
Funkcionális kialakítás
I. Bejárat:
Az épület az utca felől az oldalsó kapun áthaladva a kerthez kapcsolódó teraszról közelíthető meg. A kertkaput, a meglevő téglafalazatot és az osztott kovácsoltvas szárnyakat fel kellett újítani. A kapu dupla nyílásával alkalmas személyi és gépkocsibejárásra is. A kapun keresztül szilárd burkolattal ellátott téren át jutunk be a kúria kertjébe. Gépkocsival, (árufeltöltés, tűzoltó) is járható burkolatot javasolt a terv: 3,5 cm vastag Semmelrock Carat térkő (40x40 cm) 3 cm cementhabarcsba ágyazva, 20 cm Ckt. cementstabilizáció rétegre, valamint 20 cm homokos kavics ágyazatra téve. A burkolatra hulló csapadékvizet középlejtéssel, víznyelőkön keresztül csatornába vezetjük. A bejárati szakaszon, a meglevő téglakerítés mentén dézsába ültetett kis lombkoronájú formafák állnak.
II. Terasz:
Jellegzetes barokk téri elem, hogy a sarkon beforduló látogató szeme előtt hirtelen meglepetésként tárul fel a kert. A szilárd burkolat az épület előtti köztéri szakaszon mészkőburkolatként folytatódik, ezzel kiemelve a barokk épület szimmetriatengelyét. A burkolat 6 cm fagyálló isztirai törtfehér/világosszürke, vágott felületű, tömör kagylós mészkő, 4 cm ágyazó homokba, és 15 cm homokos kavics ágyazatba rakva. A burkolt terasz 6 db lépcsőfokkal kapcsolódik a kert mélyebben fekvő térrészéhez. A fokok tömör mészkő tömblépcsők, azonos anyagú pofafalakkal kialakítva. Középen évelő beültetésére alkalmas pofafallal, kiemelt szegéllyel ellátott növényágy vág bele a lépcsőkarba. Ide levendula (Lavandula angustifolia) beültetését javasoltuk, mely lila virágtömegével egységes, illusztris középtengely-teremtő, térszervező hatású kerti elem, s egyben vízlépcsősort imitál.
III. Lugas:
Az épülettől kiindulva, a nyugati telekhatárral párhuzamosan gyertyánból nevelt, 3 méter magas, nyírt lugas szegélyezi a kertet. A lugas a felújított kútig kétoldalú, ezután csak alacsonyabb háttérsövényként, a fal mentén halad tovább. Ezen szakaszon a kert felé alacsony sövényben és levendulakiültetésben folytatódik a lugas. A lugas alatt zúzottkő burkolat adja a járófelületet. Az 5 cm vastag mészkő kőzúzalékot 15 cm vastag zúzottkő ágyazatra tömörítve rakták le. A kút felújítása nem a tájépítészeti tervezés része, helyreállítását műkő-restaurátor végzi.
IV. Kert:
A mélyebben fekvő kertrész nyírt gyepfelületébe egy 10 cm-re kiemelt, 25 cm széles mészkőszegéllyel ellátott, 6x17 m-es levendulaágy vág bele, mely az épület középtengelyére van szervezve. Az almafaliget (mely a kert egykoron gyümölcsösként való használatára utal) mellett található az 50 cm magas tereptöltésen álló, fából készült szabadtéri színpad. A faburkolat kültéri lazúrral kezelt fából készül 2,5 cm-es pallókból, párnafára szerelve, fa kerettel ellátva. Alapozása: 20x20x20 cm beton alaptesteken elhelyezve, 20 cm tömörített fagyálló homokos kavics ágyazaton. A színpad előtti enyhe rézsűn alacsonyra nyírt (30-40 cm) buxus sövénysávok és levendulakiültetés található.
V. Virágos fűszerkert
Az eredeti terep mélyedését kihasználva a telek déli sarkába a barokk parterre-ekre emlékeztető, ám kortárs vonalvezetésű virágos fűszerkertet terveztünk. A zúzottkő járófelületű utakat fém szegély választja el a váltakozó magasságú nyírott buxus és gyertyánsövényektől. Kerti lépcső és rámpa segíti a közlekedést. Ezek szintén zúzottkő burkolatúak, fémszegéllyel, illetve tömbmészkő pofafallal kialakítva. Padok és kis lombkoronájú gömbfák a kellékei a fűszeres kertnek. A bejárathoz közel eső térrészen helyeztük el a hulladéktárolókat, melyeket nyírott sövénnyel takartunk el az idelátogatók szeme elől.
Dunaharaszti Laffert-kúria - Kertépítészeti terv
tájépítész tervezők: Muszbek Johanna, Thurnay Dorottya, Tihanyi Dominika, Lukács Katalin - UILandscapeArchitects Kft. – Újirány Csoport
vezető tervezők: Kiss-Gál Zsuzsanna, Kiss-Gál Gergely, Albert Tamás műemléki szaktervező
tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2010-2011
generáltervező: atelierarchitects
építész munkatársak:
Engedélyezési terv szakasz: Albert Tamás, Kiss-Gál Zsuzsanna, Kiss-Gál Gergely, Fabien LeBlanc (Atelierarchitects Kft.), Muszbek Johanna (UIArchitects Kft. – Újirány Csoport)
Kiviteli terv szakasz: Albert Tamás, Kiss-Gál Zsuzsanna, Kiss-Gál Gergely, Petró Margó (Atelierarchietcts Kft.)
szakági tervezők:
belsőépítészet: Kiss-Gál Zsuzsanna, Kiss-Gál Gergely, Petró Margó (Atelierarchitects kft.) Koczka Zsófia, Vaserman-Cone Karin (UIArchitects Kft. – Újirány Csoport)
tartószerkezet: Kovács Csaba, Perényi Olimpia - Reticolo Kft.
gépészet: Sor Zoltán - Phq Kft.
elektromos tervező: Baracskai Gyula
gyengeáram: Nádas Péter
tűzvédelem: Gombik Boglárka
tűzjelző: Hegedűs Zoltán
tervezés éve: 2007
kivitelezés éve: 2010
bruttó szintterület: 3200 m2
megbízó: Dunaharaszti Város Önkormányzata
generálkivitelező (kert): Zöld Korona 2000 Kft.
Kapcsolódó oldal:
Omladozó kúriából kortárs kulturális központ
13:47
"a sarkon beforduló látogató szeme előtt hirtelen meglepetésként tárul fel a kert". ez tényleg így van de a meglepetés minden, csak nem pozitív. ami ezzel a kúriával történt, jó példája annak hogyan lehet egy műemléket olyan módon felújítani hogy közben a lelkét meggyilkolják. sem a háznak, sem a kertnek nincs történelmi aurája. annak lehet ugyan örülni hogy a pusztulástól megmenekült, de az ember mégis zavartan álldogál előtte, nézi a rettenetes színűre festett homlokzatot, a hatalmas kőteraszt (egy vidéki barokk kúria előtt ilyesmi nem állt soha, ebben biztos vagyok), a leegyszerűsített profilozású nyílászárókat, a széles gyepet (a régiek gyümölcs- és diófákat ültettek volna, szőlőlugast, pár nemesebb növényt a ház elé, meg rózsát és virágokat, egy kisebb sarokba zöldségeket), a mesterkélten cikkcakkos ösvényeket és fogalma sincs hogy amit lát, az milyen korszak alkotása. aztán ha szétnéz Dunaharasztiban, azonnal látja, miért lett ilyen ez a felújítás: két házzal arrébb a helyi mulató ugyanebben a színben játszik, a proccos agglomerációs villák forma- és ízlésvilága uralta el a kúriát. a műleírás szerint "a kertkaput, a meglevő téglafalazatot és az osztott kovácsoltvas szárnyakat fel kellett újítani"- hát fel kellett volna, mert szép volt, jellegzetes századfordulós munka, láttam egy régi fotón, de nem újították fel, hanem lebontották, és csináltak helyette giccses, régieskedő kovácsoltvas izét ami az eredetinek legfeljebb karikatúrája.
és sajnos ott tartunk, hogy a magyar műemlékvédelem ezt a kétséges ízlésvilágú, sok milliárdból elkészült, mégis színvonaltalan felújítást minden létező fórumon reklámozza, büszkélkedik vele, példaként állítja a szakmai közvélemény és a laikusok elé.
16:26
@zsuppanandras: Van olyan mifelénk egyáltalán, hogy "műemlékvédelem" idézőjel nélkül? Semmi bajom a hivatal elnökasszonyával, mert elődjénél bárki csak jobb lehetett, de kinevezése nekem mégis mintha azt sugallná, hogy a kulturális kormányzat azt már csak a régészet egyik alfejezetének tekinti...
19:16
@zsuppanandras: Egyetértek. Amit itt látunk, nehéz jobban leírni.