építészet : környezet : innováció

Bartók Béla Megyei Művelődési Központ

Építész tervezők: Czigány Tamás, Tóth Györgyi és Páll Anikó (Czita Építésziroda Kft.); Sándor János (Plaza Műterem Kft.)
Egy ház, ami lassan 70 éve a kultúra háza,
mert egyszer volt valaki, aki annak szánta;
egy ház, ahol Bartók Béla utolsó hazai koncertjét adta;
egy ház, amihez ragaszkodnak egyes,
a városba látogató előadó művészek;
egy ház, ami befogad színházi előadást,
zenekarokat, amatőr és profi táncosokat, kiállításokat,
szakköröket, konferenciákat, ünnepségeket;
egy ház, ami tette (és teszi) mindezt nap, mint nap,
az idelátogatók és használók legnagyobb örömére;
egy ház, aminek ehhez végre lettek megfelelő keretei:
tágas előcsarnoka, kényelmes nézőtere,
megfelelő méretű és felszereltségű színpada,
elegendő öltözője és raktára,
színvonalas kiállítótermei és tánctermei,
működtetőinek rendes irodái,
egy ház, amiből nem sok maradt,
és mégis sokkal több lett;
egy ház, ami több, mint három év után
elkészült, már működik újra;

 

Történeti áttekintés

A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Győr belvárosában állt és áll, közel a nagy Színházhoz és a volt Rába moziból nemrég átalakított Richter Teremhez, ahol a győri Filharmonikusok leltek végre méltó lakhelyre. Az épületet 1934-35-ben Lakatos Kálmán és Gallyas Kamilló tervei szerint - a Bálint Mihály alapítmányából származó - kétszintes lakóépületet átalakítva és bővítve építették fel. Az épület már akkor is többcélúan működött, színháztermén kívül kiállítási és múzeumi termek is voltak benne. Kultúrtörténeti esemény a ház életében, hogy Bartók Béla 1940-ben itt adta utolsó hazai hangversenyét. Az épületben 1978-ig, a nagy Színház megépültéig, a Győri Kisfaludy Színház működött, majd eredeti funkcióját visszaállítva a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ kapott benne helyet. 1983-87 között az épületet felújították, azóta az intézményben nagyobb volumenű átalakítás nem történt. A megye és a környező régió - beleértve a szlovákiai magyarságot is - életében jelentős szerepet ellátó kulturális intézmény feladatainak magas színvonalú kielégítése érdekében nagy szükség volt a már korszerűtlenné vált épület teljes rekonstrukciójára és bővítésére.

Az épület rekonstrukció tervezésének fő célkítűzései az alábbiak voltak:

  • Olyan épület létrehozása, mely egy regionális célokat szolgáló művelődési központ hosszú távú, magas színvonalú működését biztosítja.
  • Az épületben folyó sokszínű, akár egy időben is folyó tevékenységek (kamaraszínház, hangversenyek, tánc, klubélet, előadások, konferenciák) tereinek differenciált kialakítása.
  • Az épület tömegének a városképben való kedvezőbb megjelenése, a homlokzatok kiegyensúlyozott, az épület belső változásait is tükröző kialakítása.

 



Funkcionális elrendezés

A szerkezeti alapstruktúra megtartása mellett nőtt a nézőtér és a színpad, átalakult az épület közlekedési rendszere és általánosan 1 szinttel meg lett emelve az egész épület. Az ház főbejárati frontjára, a szűk járdát kibővítve, árkád került, ami csökkentette az előadások előtti-utáni zsúfoltságot; és egyben helyet ad egy rámpának a mozgáskorlátozottak számára. A Czuczor Gergely u.-i szárny régi lakóházából zárványként bentmaradt lépcsőház megszüntetésével, egy tágas, áttekinthető előcsarnok fogadja most már a belépőt. Az előcsarnokban egyből feltűnnek a színházterem bejáratai és az Árpád u.-i frontra helyezett új lépcső. Itt kapott helyet, térben és hangulatban leválasztva, egy utca felé megnyiló, napközben kávézóként működő büfé.

Az emeleti foyer födémébe vágott, kétszintet átfogó lyukasztások és a nézőtéri íves fal megjelenése vizuális kapcsolatot teremt az összetartozó földszinti és emeleti részek között. (A régi lépcső tardosi vörösmárvány lépcsőfokai és öntöttvas korlát pálcái az emeleti foyer 'határán' visszaépítésre kerültek.) Az emeleten elhelyezett alkalmi (színházi) büfé a lökésszerű forgalom megfefelelő kiszolgálását biztosítja. A foyer-hoz egy kiállítóterem kapcsolódik; a két tér nagyobb rendezvények esetén összenyitható. A második emeleten található még egy 80 fős előadóterem és a ház működését kiszolgáló irodák.

Az Árpád utcai szárny tartalmazza a kiszolgáló funkciókat, mint vizesblokkok, ruhatár, díszletraktár, színész társalgó. Ezenkívül itt kaptak még helyet az épület végében két szinten a tánctermek, az első emeleten egy szakkönyvtár, a másodikon két kézműves terem és pár iroda. Az udvari szárny 6 szinten szolgálja ki a színpadot és a tánctermeket öltözőkkel, raktárakkal. Az épületben található három lépcsőház és az Árpád utcai külön bejárat lehetővé teszi az egyidőben folyó különböző programok zavartalanságát. (pl.: színpadi előadás, tánctermi próba, kézműves foglalkozás...)



 

Nézőtér

Az előcsarnok fehér oszlopsora mögött feltűnő, vörösre festett, vakolt íves nézőtéri fal egyértelműen kijelöli a bejáratokat. (Ebben a falban van elrejtve a földszinten a fény- és hangtechnikai helyiség.) A bejárati 'tölcsérbe' vezető lépcsősor, az egyedi tömör fa bejárati ajtók, majd belépés után a nézőtér felülről való áttekinthetősége ünnepélyessé teszi az érkezés folyamatát. (A nézőteret kerekesszékkel az oldalfolyosóról lehet lépcsőmentesen elérni.) A színpad felé szűkülő oldalfalak változatlanul maradtak. Az eredeti színpadszint helybenhagyásával növelve és az optimális látási ívre szerkesztve a nézőtér emelkedését, biztosítottá váltak a jó látásviszonyok. A széksorok távolságát szintén nőtt, a nézőtér befogadó képessége így a karzattal együtt 451 fő. A falak angolvörös színe meleg, otthonos érzést biztosít a nézőtérnek, kedvező a díszvilágítás számára és nem zavarja a színpadi effektek létrehozását sem.

Fontos a karzat újrafogalmazása oldalkarzatok alkalmazásával. Az új karzat mellvédje, az íves vasbeton falba simulva, töretlenül, ívesen fut körbe. Tetejére kárpitozott tömör faburkolat, színpadról látható homlokfelületére pedig egyedi díszítő festéssel ellátott gipsz-szobrász munka került. Ez a minta fut végig a színpadfüggönyön is hímzésként. A nézőtéri székek Vásárhelyi János tervei alapján készült egyedi termékek. A sor szélére kerülő székek lábaiban került elrejtésre a közlekedők élvilágítására is szolgáló sorszámozás. A nézőtér hangsúlyos eleme az 507 db 50 ill. 75 cm hosszú tömör üvegrúdból összeállított, leereszthető, több állásban és dimmelve kapcsolható egyedi csillár.

Színpad és kiszolgáló területei

A színpad mélysége 1/3-val nőtt. A régi színpad helyére új, acéltartószerkezetű padló került kiemelhető csapdákkal. A zsinórpadlás több, mint 1 szinttel magasabb lett; a közel 13 méter magasságban 2 körbefutó színpadtechnikai karzat és egy teljes színpadfelületű felső szint kapott helyett. A zenekari árkot takaró előszínpad fölé is bekerült egy színpadtechnikai szint. A majd kétszeresére nőtt oldalszínpad, ami egyben díszletraktárként is működik, az utca felől külön bejáratot kapott a díszlet beszállításhoz. A pincében a színpad teljes felülete alatt, megnövelt belmagasságú alsó színpad található. A hátsó épületszárny művész és táncos öltözőkkel, raktárakkal segíti a színpad működését. A színész társalgó egyben zenekari tartózkodó is, ahol mód van az előhangolásra. A színészbejáró az épület Árpád u.-i végén személy- és teher bejáróként került kialakításra.

Homlokzati anyagok, kialakítások

Az épület egy szinttel megnövelt tömegével felnőtt környezetéhez. Utcai homlokzatain a lábazat, a főbejárati árkád ill. az új lépcső és a színész társalgó homlokzati oszlopai dunabogdányi andezit kőburkolatot kaptak. Hangsúlyos kő felületek jelölik ki a főbejárat helyét és osztják meg az Árpád u.-i közel 60 m-es homlokzat - járókelők által leginkább érzékelhető - felületét. Ebben segítenek a bejáratoknál megjelenő 90 cm-es kiülésű párkányok is. A homlokzat vakolt felületei terrakotta festést kaptak, ami jól kiemeli környezetéből az épületet. Az egész épület lezárásaként egy végigfutó szintén 90 cm-t kiülő párkány készült.

Tóth Györgyi


 


Bartók Béla Megyei Művelődési Központ
Győr, Czuczor Gergely u. 17.

Eredeti épület: cca. 2350m2;
Új épület: cca. 3480m2 (nettó szintterület)

Építész tervezők: Czigány Tamás, Tóth Györgyi és Páll Anikó (Czita Építésziroda Kft.); Sándor János (Plaza Műterem Kft.)
Építész munkatársak: Bors András és Czirják Ágnes
Épületgépészet: Csontos Zoltán, Petrikó László és Schléger József (KondiCAD Kft.)
Elektromos tervező: Sleiner György (Ohm-Plan Bt.)
Szerkezet tervezők: Róth Ernő és Magyar Gábor (Szigma-H Mérnökiroda Kft.)
Szigetelés szakértő: Zádor Oszkár (Iso-Média Mérnökiroda Kft.)
Színpadtechnikai és akusztikai tervezés: Kotschy András
Nézőtéri szék tervezője: Vásárhelyi János
Nézőtéri szék kivitelezője: Pápai Asztalos Kft.
Csillár kivitelezője: Reflect Világítástecnikai és Kereskedelmi Kft.
Generál kivitelező: Mélyépítő Budapest Kft.
Bonyolító: Építőipari Beruházási Szervező Rt.
Megrendelő: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

vélemény írásához jelentkezzen be »