építészet : környezet : innováció

Bemutatták a mai napon újra megnyíló Zeneakadémia épületét

A magyar zene méltó körülmények közé került - hangsúlyozta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a felújított és kedden ünnepi hangversennyel megnyíló Liszt Ferenc Zeneakadémia hétfői sajtóbejárásán.

A magyar zene méltó körülmények közé került - hangsúlyozta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a felújított és kedden ünnepi hangversennyel megnyíló Liszt Ferenc téri épület hétfői sajtóbejárásán.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felidézte: egy évvel ezelőtt állványok alatt egy kórust hallgatva hangsúlyozta, hogy a művészet nehéz körülmények között is virágzik, most pedig a magyar zene méltó körülmények közé került. Emlékeztetett arra, hogy a teljes rekonstrukció - amelynek része volt a 2011-ben elkészült Ligeti György-épület - összesen 13,2 milliárd forintból, európai uniós és hazai forrásokból valósult meg.

A komplex fejlesztési programról 2008 októberében írtak alá támogatási szerződést. A fejlesztés középpontjában az egyetem központi műemlék épületének teljes rekonstrukciója, korszerűsítése állt. A projekt teljes költségéből 11,829 milliárd forintot fedezett EU-támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében.

Fotó: Botár Gergely

Az eredeti Voit-orgona helyreállítására - ez három éven belül készül el - 800 millió forintot külön juttat a kormányzat. Az orgona - amint azt Lakatos Gergely főmérnök az MTI-nek elmondta - a bővített pódiumba illesztve visszakapja az 1907-ben beépített játszóasztalt és lesz a színpad előterébe állítható mobil változata is.

A keddi hangverseny előtt felavatják a Liszt Ferenc téri főbejárat baloldalán Párkányi Raab Péter alkotását, amelyet Solti György, a világhírű karmester emlékére állítanak. A Zeneakadémia kistermét is Solti Györgyről nevezik el kedden. Az esti gálaünnepségen a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

A kistermet, amelyben főként az opera szak vizsgáit tartják, és kamaraoperaként is működni fog, zsinórpadlást, világítási rendszert, öltözőket és zenekari árkot szereltek fel. Az alagsorban helyezték el a hangszerraktárt, az énekkari és zenekari muzsikusok öltözőjét, valamint a közönség számára itt létesítettek új mosdókat. A nagyterem székeit újrakárpitozták, erre és a függönyökre összesen 460 négyzetméter bársonyt használtak fel. A földszinti széksorok távolságát megnövelték, így kevésbé zsúfolt a nézőtér, a helyek száma itt csökkent 579-ről 432-re, az emeleten a helyek száma változatlan maradt. A földszinti előcsarnokban a büfé megszűnt, a nagyterem jobboldalán az üvegtetős udvaron egy kávéházat alakítottak ki a közönség számára. A nagyterem emelete és a kisterem a rekonstrukció nyomán lifttel közelíthető meg.

Fotó: Botár Gergely

A rekonstrukció fő szempontja a 21. századi korszerű oktatási és kényelmi funkciók bevezetése mellett a műemléki szempontok szigorú betartása volt. Lakatos Gergely főmérnök elmondta, hogy a kutatások nyomán kapta vissza színvilágát a ház, több mint száz restaurátor munkája nyomán a szobrok, a Róth Miksa ólomüveg ablakok és mozaikok, fafelületek, falikárpitok, a pirogránit és eozinmázas Zsolnay-kerámiadíszek, továbbá Körösfői-Kriesch Aladár freskói mind megújultak. A nagy- és a kisterem csillárjait tízcentis darabonként alkották újra.

Fotó: Botár Gergely

Az intézmény volt és mai növendékei számára tartott vasárnap esti "próbaüzemi" koncerten bebizonyosodott, hogy a nagyterem híresen kifinomult akusztikája tökéletes maradt.

A Zeneakadémia újranyitása után az egyetemhez társult Zeneakadémia Koncertközpont a legmagasabb szakmai színvonalú programmal várja a közönséget.

(MTI)

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »