építészet : környezet : innováció

Boldog békeidők Szentesen

Szentes Komor Marcell tervei szerint 1897-98-ban felépült, hosszú ideje üresen álló szállodája a közeljövőben megújulhat, kibővülhet. A Szabó János építész által jegyzett felújítási koncepció tervtanácsi vitájának középpontjában a két fém-üveg-bővítmény kialakításának módja állt.
Haba Péter írása.

A hányatott sorsú szentesi Petőfi Szálló a közeljövőben új életre kelhet. Az elmúlt fél évszázadban többször durván átépített, elhanyagolt, hosszú ideje üresen álló épületet Komor Marcell, az egyik legjelentősebb Lechner-követő tervezte még későbbi állandó társa, Jakab Dezső közreműködése nélkül; az építkezésre 1897-1899 között került sor.

 

Petőfi Szálló 1900, forrás: Pendola
Petőfi Szálló 1915, forrás: Pendola
Petőfi Szálló 1919, forrás: Pendola

 

„Az 1990-es évek elején az Állami Vagyonügynökség értékesítette az épületet, de az ismeretlen új tulajdonosok nem vették tényleges használatba. A szálloda bezárt, az épület gazdátlanul mállott tovább. A város egykori büszkesége ma szinte romokban hever. Bizakodásra adott okot, hogy időközben a város visszavásárolta az épületet és a 2007. június 22-i rendkívüli testületi ülésen egyhangúlag megszavazták a szálló eredeti formában történő helyreállítását.” – írja a www.petofiszallo.hu. Az ingatlan rekonstrukciójára és bővítésére a Pendola Cégcsoport vállalkozott.

A beruházó koncepciója szerint az épület ötcsillagos szállodának adna helyet. Az L-alaprajzú, egyik szárnyához merőlegesen csatlakozó színházteremmel kiegészített épületet a műemléki elveknek megfelelően újítanák fel, elbontanák az igénytelen toldalékokat, a töredékesen fennmaradt tervek és a már elvégzett falkutatások eredményei alapján rekonstruálnák az eredeti belső térrendszert és a dekoráció elpusztult részeit. Helyreállítanák a szinte teljesen „kibelezett” színháztermet is.

 

forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola

 

A Megina Építész Stúdió terveit Szabó János építész mutatta be a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács április 9-i ülésén. Az építészeti koncepció a színházi tömb két oldalára egy-egy fém-üveg-szerkezetű bővítményt javasol: a két szállodai szárny és a színház által közrezárt kis udvarba egyfajta télikert kerülne, mely a hotel földszinti nyilvános térsorát egészítené ki, kielégítve az ötcsillagos besorolásnak megfelelő nagyobb helyigényt és funkcionális követelményeket. A másik oldal üvegépítménye ún. wellness-télikertként működne, részben szabadtéri medencével. A két bővítmény tetőszerkezete a régi épület főpárkánya fölött emelkedne, s valójában nem közvetlenül a szállodai szárnyakra támaszkodna, hanem konzolos tartókkal csatlakozna ahhoz. A szálló Petőfi utcai szárnyához csatlakozó, nemrég felújított műemléképület, az ún. Gólyás ház mellett található foghíjtelek is a beruházás területét képezi: ide apartmanokat magába foglaló új épület kerül.

 

forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola

 

A régi épületrészek pinceszintjén kaszinó, éjszakai bár, borozó, konyha, raktársor lesz, az üvegépületek alatt szintén a konyha és a wellness-részleg helyiségei helyezkednek el. Az udvar majdnem teljes területe alatt mélygarázst alakítanak ki. A földszinten étterem, cukrászda, klubhelyiség, a színházterem előtti rizalitos részben lobby, az apartmanházban sportközpont lesz. A tetőtérben is szobákat alakítanának ki, melyek kis télikertszerű, háromszög alakú nyílásokkal kapcsolódnának a külvilághoz. A parkosított udvarban, a színházterem végfalánál szabadtéri színpadot, a telekhatárnál edzőtermet rejtő kis építményt terveznek.

 

forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola

 

Novák István opponens elmondta, hogy bár a terv funkcionális rendszere megfelelő, a földszinti terek kétirányú (az utca és a télikertek felé irányuló) megnyitása bravúros, a különböző építészeti formavilágok jobb összehangolására van szükség. A kert kialakításának teljes átgondolását javasolja, a szabadtéri színpad ötletét nem támogatja, mint ahogy kétségesnek tartja a beépítés módját is.

 

forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola

 

A tervtanácsi vita középpontjában természetesen a két fém-üveg-bővítmény kialakításának módja állt. Sokak szerint a két építmény a kert felől érzékelhetetlenné teszi az eredeti tömegformát, s erős „ipari” jellegükkel megtörik a régi homlokzatok finom architektúráját. Többen is egyet értettek azzal, hogy miközben a szálló közvetlen környezete túlzsúfolt, ami sérti, lefokozza a Komor-féle épület „rangját”, addig az udvarban „nem történik semmi”. A véleményformálók arra tettek javaslatot, hogy mindezek miatt teljesen külön kellene kezelni az új funkciókat rejtő épületrészeket – például udvar szélei mentén, vagy a kert belső részeiben is elhelyezkedhetnének. Ezzel ellentétes állásfoglalás is elhangzott, bár még a két üvegépület helyeslői is aggodalmaikat fogalmazták meg a wellness-télikert építészeti megformálásával kapcsolatban: mivel ez a rész két teljesen új, nagyfelületű homlokzattal lesz jelen az összképben, különösen fontos lenne a tervekben láthatónál sokkal „emelkedettebb”, a régi épülethez méltó megfogalmazása. Vita tárgya volt a wellnesz-télikert alaprajzi megoldásával kapcsolatban is: a másik üvegépület kényszerűen aszimmetrikus alakját megismétlő romboid formája nem indokolt, formai-esztétikai szempontból nem szerencsés.

A tervtanács a terv újragondolását javasolta az elhangzott kritikáknak megfelelően.

Haba Péter

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »