Nézőpontok/Vélemény

Boldog békeidők Szentesen

1/20

Petőfi Szálló 1900, forrás: Pendola

Petőfi Szálló 1900, forrás: Pendola
Petőfi Szálló színházterme 1900, forrás: Pendola
Petőfi Szálló 1915, forrás: Pendola
Petőfi utca 1918, forrás: Pendola
Petőfi Szálló  1919, forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
Petőfi Szálló 1900, forrás: Pendola
Petőfi Szálló színházterme 1900, forrás: Pendola
Petőfi Szálló 1915, forrás: Pendola
Petőfi utca 1918, forrás: Pendola
Petőfi Szálló  1919, forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
forrás: Pendola
1/20

Petőfi Szálló 1900, forrás: Pendola

Boldog békeidők Szentesen
Nézőpontok/Vélemény

Boldog békeidők Szentesen

2009.04.26. 22:32

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Szabó János

Földrajzi hely:
Szentes, Magyarország

Vélemények:
1

Szentes Komor Marcell tervei szerint 1897-98-ban felépült, hosszú ideje üresen álló szállodája a közeljövőben megújulhat, kibővülhet. A Szabó János építész által jegyzett felújítási koncepció tervtanácsi vitájának középpontjában a két fém-üveg-bővítmény kialakításának módja állt.Haba Péter írása.

A hányatott sorsú szentesi Petőfi Szálló a közeljövőben új életre kelhet. Az elmúlt fél évszázadban többször durván átépített, elhanyagolt, hosszú ideje üresen álló épületet Komor Marcell, az egyik legjelentősebb Lechner-követő tervezte még későbbi állandó társa, Jakab Dezső közreműködése nélkül; az építkezésre 1897-1899 között került sor.

 

Petőfi Szálló 1900, forrás: Pendola
1/20
Petőfi Szálló 1900, forrás: Pendola

Petőfi Szálló színházterme 1900, forrás: Pendola
2/20
Petőfi Szálló színházterme 1900, forrás: Pendola

Petőfi Szálló 1915, forrás: Pendola
3/20
Petőfi Szálló 1915, forrás: Pendola

Petőfi utca 1918, forrás: Pendola
4/20
Petőfi utca 1918, forrás: Pendola

Petőfi Szálló  1919, forrás: Pendola
5/20
Petőfi Szálló 1919, forrás: Pendola

 

„Az 1990-es évek elején az Állami Vagyonügynökség értékesítette az épületet, de az ismeretlen új tulajdonosok nem vették tényleges használatba. A szálloda bezárt, az épület gazdátlanul mállott tovább. A város egykori büszkesége ma szinte romokban hever. Bizakodásra adott okot, hogy időközben a város visszavásárolta az épületet és a 2007. június 22-i rendkívüli testületi ülésen egyhangúlag megszavazták a szálló eredeti formában történő helyreállítását." – írja a www.petofiszallo.hu. Az ingatlan rekonstrukciójára és bővítésére a Pendola Cégcsoport vállalkozott.

A beruházó koncepciója szerint az épület ötcsillagos szállodának adna helyet. Az L-alaprajzú, egyik szárnyához merőlegesen csatlakozó színházteremmel kiegészített épületet a műemléki elveknek megfelelően újítanák fel, elbontanák az igénytelen toldalékokat, a töredékesen fennmaradt tervek és a már elvégzett falkutatások eredményei alapján rekonstruálnák az eredeti belső térrendszert és a dekoráció elpusztult részeit. Helyreállítanák a szinte teljesen „kibelezett" színháztermet is.

 

forrás: Pendola
6/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
7/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
8/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
9/20
forrás: Pendola

 

A Megina Építész Stúdió terveit Szabó János építész mutatta be a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács április 9-i ülésén. Az építészeti koncepció a színházi tömb két oldalára egy-egy fém-üveg-szerkezetű bővítményt javasol: a két szállodai szárny és a színház által közrezárt kis udvarba egyfajta télikert kerülne, mely a hotel földszinti nyilvános térsorát egészítené ki, kielégítve az ötcsillagos besorolásnak megfelelő nagyobb helyigényt és funkcionális követelményeket. A másik oldal üvegépítménye ún. wellness-télikertként működne, részben szabadtéri medencével. A két bővítmény tetőszerkezete a régi épület főpárkánya fölött emelkedne, s valójában nem közvetlenül a szállodai szárnyakra támaszkodna, hanem konzolos tartókkal csatlakozna ahhoz. A szálló Petőfi utcai szárnyához csatlakozó, nemrég felújított műemléképület, az ún. Gólyás ház mellett található foghíjtelek is a beruházás területét képezi: ide apartmanokat magába foglaló új épület kerül.

 

forrás: Pendola
10/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
11/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
12/20
forrás: Pendola

 

A régi épületrészek pinceszintjén kaszinó, éjszakai bár, borozó, konyha, raktársor lesz, az üvegépületek alatt szintén a konyha és a wellness-részleg helyiségei helyezkednek el. Az udvar majdnem teljes területe alatt mélygarázst alakítanak ki. A földszinten étterem, cukrászda, klubhelyiség, a színházterem előtti rizalitos részben lobby, az apartmanházban sportközpont lesz. A tetőtérben is szobákat alakítanának ki, melyek kis télikertszerű, háromszög alakú nyílásokkal kapcsolódnának a külvilághoz. A parkosított udvarban, a színházterem végfalánál szabadtéri színpadot, a telekhatárnál edzőtermet rejtő kis építményt terveznek.

 

forrás: Pendola
13/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
14/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
15/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
16/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
17/20
forrás: Pendola

 

Novák István opponens elmondta, hogy bár a terv funkcionális rendszere megfelelő, a földszinti terek kétirányú (az utca és a télikertek felé irányuló) megnyitása bravúros, a különböző építészeti formavilágok jobb összehangolására van szükség. A kert kialakításának teljes átgondolását javasolja, a szabadtéri színpad ötletét nem támogatja, mint ahogy kétségesnek tartja a beépítés módját is.

 

forrás: Pendola
20/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
18/20
forrás: Pendola

forrás: Pendola
19/20
forrás: Pendola

 

A tervtanácsi vita középpontjában természetesen a két fém-üveg-bővítmény kialakításának módja állt. Sokak szerint a két építmény a kert felől érzékelhetetlenné teszi az eredeti tömegformát, s erős „ipari" jellegükkel megtörik a régi homlokzatok finom architektúráját. Többen is egyet értettek azzal, hogy miközben a szálló közvetlen környezete túlzsúfolt, ami sérti, lefokozza a Komor-féle épület „rangját", addig az udvarban „nem történik semmi". A véleményformálók arra tettek javaslatot, hogy mindezek miatt teljesen külön kellene kezelni az új funkciókat rejtő épületrészeket – például udvar szélei mentén, vagy a kert belső részeiben is elhelyezkedhetnének. Ezzel ellentétes állásfoglalás is elhangzott, bár még a két üvegépület helyeslői is aggodalmaikat fogalmazták meg a wellness-télikert építészeti megformálásával kapcsolatban: mivel ez a rész két teljesen új, nagyfelületű homlokzattal lesz jelen az összképben, különösen fontos lenne a tervekben láthatónál sokkal „emelkedettebb", a régi épülethez méltó megfogalmazása. Vita tárgya volt a wellnesz-télikert alaprajzi megoldásával kapcsolatban is: a másik üvegépület kényszerűen aszimmetrikus alakját megismétlő romboid formája nem indokolt, formai-esztétikai szempontból nem szerencsés.

A tervtanács a terv újragondolását javasolta az elhangzott kritikáknak megfelelően.

Haba Péter

Vélemények (1)
max81
2009.04.27.
06:13

azt az archicad modelt meglehetett volna kicsit tuningolni, egy ekkora beruházásnál és ilyen épületnél jobb látványtervet lett volna illő produkálni.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk