építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Brexit – válaszút előtt az építészek, sőt a szakma is?

Akár sikerül Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból, akár nem, az építész szakma nagyon megérezheti a döntés következményeit. Az ott élő és dolgozó építészek közül többen is reagáltak a június 23-án tartott népszavazás, az Egyesült Királyság végül sikeres referendumára. Sobieski Tamás írása. 

A nemzetközi hírű brit David Chipperfield óvatos szavai szerint az EU politikai, kulturális és társadalmi terv. Egyértelmű, hogy alapvetőek és meghatározók mindazok a létrejött kapcsolatok, amelyeket kulturális közösségnek lehet nevezni (és magában foglalja az építészetet és a tervezést is). Elképzelhetetlennek tartja, hogy kulturális intézményeink ezen intellektuális és funkcionális kapcsolatok nélkül létezhetnek, valamint szakmája is távol legyen ennek hatásától és európai kollégáinak ihleteitől. Nagy-Britannia nem volt erősebb az EU-ban, de kreatívabb, ezért úgy látja, hosszú távon hazája már nem lesz olyan sikeres globálisan, mint korábban.

David Chipperfield

A Pritzker-díjas holland Rem Kolhaas szerint, aki a '60-es években itt tanulta a szakmát, hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az EU-hoz való csatlakozással a '70-es évektől megnyílt, hogy teljesen átalakuljon a brit gondolkodásmód és kultúra. Ha olyan emberek kerülnek többségbe, akik csak hátráltatni akarják az országot, ez sokkal kockázatosabb, mint az a kérdés, hogy kilépnek-e az EU-ból vagy bent maradnak.

Rem Koolhaas

A brit Richard Rogers (RSHP = Roger, Stirk, Harbour + Partners építésziroda alapítója) személyes érintettség miatt szakmai szempontokkal is érvelt, hiszen munkatársainak csaknem fele nem brit állampolgár, és stúdiója a megrendelések és tervek nagy részét Európában helyezi el. Ezért meggyőződése, hogy a kilépés elfogadhatatlanul nagy hiba a gazdasági következmények, de még inkább az építőipar szempontjából. Jelentősen szegényebbé teszi az országot kulturális, szociális és környezeti szempontból, és szentül hiszi, hogy együtt erősebbek és jobbak, mint külön.

Richard Rogers

A Londonban élő és dolgozó Lorenzo Grifantini az első sokkból eszmélve kollégáitól eltérően már lát lehetőségeket a Brexit sikerében, sőt előnyöket is. Szerinte valószínű, hogy az elmúlt években az európai befektetők révén is jól teljesítő építőipar piaca a brit kilépés hatására visszaeshet, ha a nagybankok és a pénzvilág majd máshová helyezik a piaci részesedést, amely addig a busás hasznokat hozó ördögi kör finanszírozásából élt, vagyis befektetett az ingatlanok vásárlásába és átszervezésébe. Igaz, hogy a gyenge font és a lefelé tartó ingatlanpiac kedvezhet az Európán kívüli államok, például Kína, Oroszország, sőt a közép-keleti országok befektetéseinek is, de így teremtenek munkaalkalmakat az építészeknek. Előbb-utóbb a munkaerő szabad áramlására is megoldást kell találni, mert ha ezt elmulasztják, nehéz lesz jól képzett munkaerőt találni, és megugrik az erre fordítandó költség. Végeredményben nem érdemes belefogni a középtávú programokba, óvatos lépéseket kell tenni, szükséges az európai határokon túlra is figyelni, és máshol kell keresni a lehetőségeket. Ők már évekkel ezelőtt célba vették Dél-Afrikát akárcsak a Közép-Kelet déli részét, ezért a Brexit csak még jobban megerősíti ezt a tendenciát.

Lorenzo Grifantini

A szintén londoni irodát működtető Alessandro Isolát meglepte a brit népszavazás eredménye, mert nem számított rá, viszont tiszteletben tartja, hogy így döntött az ország lakosságának többsége. Nem hiszi, hogy az elején sok minden változik, de hosszú távon érez némi bizonytalanságot. Gyakorlati szempontból valószínűleg a végzett és leendő építészek szabad mozgása, illetve az építőanyagok kivitele/behozatala okoz majd nehézségeket. Ám biztosra veszi, hogy megoldást találnak erre a helyzetre. Londonban céget alapító olaszként mindig csodálta az őt idevonzó Nagy-Britannia nyitott társadalmát, ezért érzi úgy, hogy folyamatosan tanulnia és dolgoznia kell itt.

David Adjaye

A hónap elején David Adjaye is aláírta a konzervatív The Telegraph-nak küldött nyílt levelet, amely többek között erre emlékeztetett: Az EU elhagyásával az Egyesült Királyság kreatív iparában dolgozó milliók ugranak az ismeretlenbe, és további milliók itthon vagy külföldön, akiknek használt az angol kulturális vitalitás.

Sobieski Tamás


Forrás:

Hogyan hat a Brexit az építészetre? http://www.archiportale.com/news/2016/07/architettura/l-impatto-della-brexit-sul-mondo-dell-architettura_52889_3.html

Az El País összefoglalója a Pamplonában a hónap elején tartott építészeti konferenciáról – merre tart az építészet? A felújítás vagy a tájépítészet felé?
http://cultura.elpais.com/cultura/2016/07/01/actualidad/1467391818_164599.html

Rem Kolhaas interjúja a pamplonai konferencián többek között a Brexitről
http://cultura.elpais.com/cultura/2016/06/29/actualidad/1467211266_205671.html

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »