Épületek/Középület

Brit sün optikai szálakból

1/14

A Sheed Cathedral és környezete - fotó: Ukti

?>
A Sheed Cathedral és környezete - fotó: Ukti
?>
Sheed Cathedral fotó: Daniele Mattioli
?>
Az optikai szálak közelről - fotó: Ukti
?>
Az optikai szálak közelről - fotó: Ukti
?>
Bejárat, fotó: Daniele Mattioli
?>
A katedrális szentélye, fotó: Daniele Mattioli
?>
A katedrális szentélye, fotó: Daniele Mattioli
?>
fotó: Daniele Mattioli
?>
Magok a világ minden tájáról, fotó: Daniele Mattioli
?>
Az optikai szálak belsejébe zárt magok, fotó: Ukti
?>
A mennyezet sötétben, fotó: Daniele Mattioli
?>
A padló, fotó: Daniele Mattioli
?>
Thomas Heatherwick - fotó: David Franco
?>
1/14

A Sheed Cathedral és környezete - fotó: Ukti

Brit sün optikai szálakból
Épületek/Középület

Brit sün optikai szálakból

2010.06.11. 13:51

A Heatherwick Studio által a 2010-es Sanghaj Expóra készített brit pavilon a kreativitás és környezet iránti elköteleződés méltó kifejezését tűzte ki célul egy olyan világkiállításon, mely a maga nemében a legnagyobb az expók történetében. Az expók hosszú sora pont az Egyesült Királyságban, az 1851-ben a londoni Crystal Palace-ban tartott eseménnyel vette kezdetét, s azóta több, mint 50 világkiállítást tartottak már.

A Bureau International des Expositions támogatásával megrendezésre kerülő Sanghaj Expo a legnagyobb, amit a világ valaha látott. A 5,28 km2-nyi területen elnyúló kiállítás több mint 200 ország és nemzetközi szervezet eszméit, kulturális és kereskedelmi céljait bemutató pavilonnak ad helyet. A május 1-től október 31-ig tartó hat hónapos eseményre rekordszámú, nagyjából 70 milliónyi látogatót várnak.

A Brit Pavilon tervezésére a Külügyi és Nemzetközösségi Hivatal (FCO) által kiírt pályázatot a nemzetközileg elismert építész Thomas Heatherwick által vezetett Heatherwick Studio nyerte. A versenyen számtalan neves építész is elindult, többek között a Zaha Hadid Architects, John McAslan + Partners, Marks Barfield Architects, Avery Associates. Az FCO fő elvárásaként szerepelt, hogy a pavilon bekerüljön a világkiállítás öt legkedveltebb létesítménye közé. Ennek teljesítése érdekében a Heatherwick Studio kezdeti tervezési programja három célt tűzött ki. Az első szempont az volt, hogy a pavilon kialakítása közvetlenül testesítse meg, amit a kiállításon bemutat. Másodsorban jelentős méretű nyitott közteret akartak az épület körül biztosítani, ahol a látogatók megpihenhetnek, és eldönthetik, be akarnak-e lépni a pavilonba, vagy nyugodt, sorbaállás-mentes helyről kívánják az megszemlélni. Harmadik cél volt, hogy az épület kitűnjön a több száz egyéb pavilon, esemény és program közül.

 

A Sheed Cathedral és környezete - fotó: Ukti
1/14
A Sheed Cathedral és környezete - fotó: Ukti

Sheed Cathedral fotó: Daniele Mattioli
2/14
Sheed Cathedral fotó: Daniele Mattioli

Az optikai szálak közelről - fotó: Ukti
3/14
Az optikai szálak közelről - fotó: Ukti

Az optikai szálak közelről - fotó: Ukti
4/14
Az optikai szálak közelről - fotó: Ukti

 

 

A Heatherwick Studio olyan megközelítést keresett, ami tartalmában is kapcsolódik a sanghaji EXPO témájához (Jobb Város, Jobb Élet), és kiemelkedik az audiovizuális tartalommal, kivetítőkkel, hangosbeszélőkkel telerakott technicista pavilonok sorából. Egy nagyobb projekt-csapattal közreműködve alakította ki az iroda a koncepciót, mely a természet és a városok közötti kapcsolatot kutatja. Ahelyett, hogy az Egyesült Királyság számára egy megszokott hírverést csapnának, ezzel a témával akartak kapcsolódni a világkiállítás jelszavához, hiszen méretéhez képest London a legzöldebb város a világon. Itt alakították ki az első közparkot és a világ első jelentősebb botanikai intézetét, a Királyi Botanikus Kertet Kew-ban. Innen jött Heatherwick ötlete, hogy bevonják a Kew Gardens által útnak indított Millennium Seedbank projektet, aminek célja, hogy a világ növényfajtái 25%-ának magját összegyűjtsék 2020-ra. A tervezési folyamat során két egymással összekapcsolódó elem alakult ki: az építészeti ikonként szereplő Seed Cathedral (= Magok Katedrálisa) és egy több szintű kertrendezés a 6000 m2-es helyszínen.

 

 

Bejárat, fotó: Daniele Mattioli
5/14
Bejárat, fotó: Daniele Mattioli

A katedrális szentélye, fotó: Daniele Mattioli
6/14
A katedrális szentélye, fotó: Daniele Mattioli

A katedrális szentélye, fotó: Daniele Mattioli
7/14
A katedrális szentélye, fotó: Daniele Mattioli

 

 

A Seed Cathedral a brit pavilon helyszínének közepén helyezkedik el, magassága 20 m. Hatvanezer, egyenként 7,5 m hosszú karcsú, átlátszó optikai rúdból áll, melyek mindegyike egy, vagy több magot zár magába a rúd végénél. Nappal a szálak bevezetik a fényt, így világítva meg a belső teret. Éjjel a rudakban elhelyezett fényforrások teszik az egész szerkezetet ragyogóvá. Ahogy a szél fúj, az épület és optikai „hajszálai" finom mozgásukkal dinamikus hatást keltenek. Sitooterie munkáinál Heatherwick korábban már kísérletezett textúrákkal az építészeten belül, csak kisebb léptékben. A Seed Cathedral ezek végső eredményét testesíti meg. A katedrális félhomályos belső szentélyében az optikai szálak rostjai egy látszólag lebegő galaxist formálnak a karcsú tárolókból, amik a rengeteg különböző magot magukba ágyazzák. A magokat a Királyi Botanikus Kertek Millennium Seed Bank Project-jében partnerként részt vevő kínai Kunming Botanikus Intézet bocsátotta rendelkezésre. A látogatók ezen a nyugtató, elmélkedésre késztető téren haladnak át, ami a magokat megvilágító több tízezer fénypontból áll össze. Az optikai szálak rendkívül érzékenyen közvetítik a külső fényviszonyokat, így a  Seed Cathedral felett észrevétlenül mozgó felhők hullámzó fényerősséget hoznak létre bent.  

 

fotó: Daniele Mattioli
8/14
fotó: Daniele Mattioli

Magok a világ minden tájáról, fotó: Daniele Mattioli
9/14
Magok a világ minden tájáról, fotó: Daniele Mattioli

Az optikai szálak belsejébe zárt magok, fotó: Ukti
10/14
Az optikai szálak belsejébe zárt magok, fotó: Ukti


 

A Seed Cathedral acél és fa vegyes szerkezettel készült, amit 60 000 optikai szál rúdja döf át. Az áttöréseknél alumínium gallért használtak. A látogatói tér 1 m vastag fa membránszerkezetén nagy geometriai pontossággal fúrták a lyukakat, hogy megfelelően helyezhessék el az alumínium gallérokat, melyekbe az optikai szálak kerültek. Ezt úgy érték el, hogy egy 3D-számítógépes modell adatait a marógépet vezérlő számítógépbe táplálták.

Az EXPO tengernyi kemény, merev felületétől eltérően a Seed Cathedral-t körülölelő terep az épület textúrájának folytatásaként jelenik meg.  A cél érdekében, hogy a terület hívogató és nyugodt közteret alkosson a látogatók számára, egy egyedileg erre a helyre kifejlesztett különleges műfüvet fektettek le. A Seed Cathedral és a pihenőhely alá egy természetes szellőzésű bejárati-kijárati zóna került. Ez a közlekedőrész, mely a helyszín három pereme mentén fut körbe, három innovatív környezeti installációt mutat be, miket a londoni székhelyű Troika dizájn-stúdió tervezett. A három téma: Zöld Város, Nyitott Város és Élő Város.

 

 

A mennyezet sötétben, fotó: Daniele Mattioli
11/14
A mennyezet sötétben, fotó: Daniele Mattioli

A padló, fotó: Daniele Mattioli
12/14
A padló, fotó: Daniele Mattioli

 

A felesleges szállítás minimalizálása érdekében a Brit Pavilon építéséhez szükséges anyagok 75%-át Sanghaj 300 km-es körzetéből szerezték be. A brit kormányzat másik szándéka szerint a pavilon legnagyobb részét a világkiállítás végén máshol újra felhasználják vagy újrahasznosítják .  

Az Egyesült Királyság Külügyi és Nemzetközösségi Hivatala bízik benne, hogy a  Seed Cathedral a Sanghaj Expo egyik legnagyobb attrakciója lesz. Ezen reményeik nem is alaptalanok, hiszen már a kiállítás megnyitása előtt, a pavilontervek 2009-es első publikálásakor az öt legkedveltebb épület közé sorolták a brit épületet, és a kínai közvélemény a Pu Gong Ying (=Pitypang) becenevet adta neki. Ahogy a pitypang magjait elfújja és szétszórja a szél, épp így fogják szétosztani több száz kínai és angliai iskola között a 60 000 optikai szálat, melyek mindegyike az élet lehetőségét foglalja magában – a 2010-es Sanghaj Expo Brit Pavilonjának örökségeként.    


Sheed Cathedral - brit pavilon a Sanghaji Expon

Thomas Heatherwick - fotó: David Franco
13/14
Thomas Heatherwick - fotó: David Franco

vezető tervező: Thomas Heatherwick
szakági tervezők: Adams Kara Taylor, Atelier Ten, Safe Consulting, Architectural Design & Research Institute of Tongji University, RHWL, Davis Langdon & Seah, Troika, Mark Jones, John Sorrell, David Adjaye, Philip Dodd, Adriana Paice

generáltervező: Heatherwick Studio
tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2010

bruttó szintterület:
telek 6000 m2
Sheed Chatedral: 105 m2
kiállítótér: 1280 m2

megbízó: Foreign & Commonwealth Office
egyéb adatok:
Szponzor – közszféra:
Foreign & Commonwealth Office
UK Trade & Investment
British Council
Department for Communities and Local
Government Department for Environment, Food
and Rural Affairs Department for Business,
Innovation and Skills
England’s Regional Development Agencies
Szponzor – magánszféra:
AstraZeneca,
Barclays
BP
Diageo
GKN

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk