BudaPart közterei és parkjai

A BudaPart tervezett utcáiról, köztereiről és parkjairól beszélgettünk dr. Schrancz Mihállyal, a Property Market fejlesztési igazgatójával és a BudaPart beruházás szabadtér- és tájépítészeti tervezését végző S73 stúdió vezető tervezőjével, Mohácsi Sándorral.

A BudaPart fejlesztési víziója kapcsán korábban már írtunk arról, hogy egy a teljes projektet összefogó egységes szabadtér- és tájépítészeti koncepció kerül kidolgozásra. 2016 év végén nagyszabású tervpályázat zajlott, 2017-ben pedig kidolgozásra került a teljes településrész vázlattervi koncepciója, megszülettek az első ütem konkrét tervei és a következő ütem tervezése is zajlik már. Az első négy lakóépület és a BudaPart Gate irodaház már épülnek, lassan elindulnak az infrastruktúra elemek, köztük a felszín kivitelezési munkálatai is.

Építészfórum: A korábbi interjúnkban beszéltünk már a fejlesztési vízióról és a beépítési koncepcióról, egyre több konkrétumot lehet tudni a projektről. A közel egy éves intenzív együttműködés után, hogyan fogalmaznátok meg, miben más, miben különleges a BudaPart projekt számotokra?

Mohácsi Sándor: Mondhatni minden tekintetben! De elsősorban volumenében, városrészi léptékben való egyedülállóságában, Magyarországon ritka az ilyen. Pontosabban a szabadtérépítészet funkcionális és adottsági változatosságában; a táj- és térépítészet előre meghatározott összefogó szerepe miatt. Abban, hogy itt a munkánk nem alá hanem mellérendelő viszonyba kerülhetett. Nem szimpla környezetépítészet az elvárás, hanem több annál. Élhető városrész kialakításában való közreműködésre kértek fel minket, elsősorban ennek teszünk eleget.

Schranz Mihály: Sok irodaház és lakóház egymás mellett önmagában még nem alkot élhető várost, ezért a BudaParton nem is egy átlagos, monofunkciós iroda campus vagy lakópark létrehozása a cél. Budapesten, a már kiépült szövetben, vagyis a centrumban épülő kisebb léptékű fejlesztések kínálnak modern környezetben sűrűséget, városias élményt. Vannak olyan projektek, amelyek a városközponttól távoli lokációval kínálnak zöld környezetet. Ebben a projektben ez a két előnyös tulajdonság együtt van jelen, ezért egy igazán ideális állapot hozható létre: a zöld értékek és a városias sűrűség elérhetősége egy helyen.

ÉF: Ha csak a szabadterek megformálásáról beszélünk, akkor is rendkívül összetett a feladat. Milyen alapelvek vezéreltek benneteket, hogyan közelítettétek meg a feladatot?

MS: Rengeteg közterületfejlesztési projektben veszünk részt, így alapvetően közérdekű is a gondolkodásmódunk, itt a BudaParton éppúgy, mint ahogy más projektjeinkben. Szakmai értelemben a siker kulcsa nem lehet az egy szegmensnek való megfelelés. A szabadtér kialakításának jónak, előnyösnek kell lennie a klasszikus városi életforma számára: a lehető legszélesebb tevékenységkör térben és időben való gyors elérésének lehetőségét akartuk biztosítani.

SM: Hiszünk benne, hogy a Sándor által említett cél a projektünk esetében elérhető és ez egyben az üzleti sikerünk zálogát is jelenti majd. Szándékainkat tekintve a budapesti újépítésű fejlesztések között egyedülálló értékmix jön létre a BudaParton. A beépítési koncepció elkészítése során és azt követően is több város-szociológus csapattal dolgoztunk együtt. Ennek során számtalan nagyon egyszerű és világos orientációs pont kristályosodott ki, mely nagyban segít bennünket a tervezésben, ilyen például, hogy a BudaPart egy kiterjesztett belbudai lokáció. Nagyon jók az előképek, Pasarét, Viziváros, Szentimreváros vagy Németvölgy közel van a városi fő közlekedési csomópontokhoz, mégis megfelelő a levegő, zöldfelületi értékekben bővelkedik. A BudaPart projekt a már említett értékeket fejeli meg kortárs városi térrel, magas infrastrukturális színvonalat képviselő irodai munkakörnyezettel és a létrejövő közparki eszközállománnyal.

ÉF: Milyen funkciókat terveztek az épületeket körülvevő területeken és a parkokban kialakítani?

SM: A szabadterek kialakításakor a helyi közösségeket állítjuk a középpontba: a leendő lakókat, a majd itt dolgozókat és a szabadidős céllal ide látogatókat. Ennek egyik lényeges eleme - és nyilván ez a lokáció adottságaiból is következik -, hogy más fejlesztések ennyi zöldfelületet és parki infrastruktúra elemet nem érnek el a projektterületen belül. A másik fontos elem a városias élmény kialakítása: sok szolgáltatással, kereskedelmi egységekkel, programokkal és kikapcsolódási lehetőségekkel. A mennyiségi mix azonban nem elég. Hisszük, hogy olyan funkciómixet kell kialakítanunk, amely jól illeszkedik a mai városi életformához, ez pedig korcsoportonként más és más funkciók megjelenését teszi szükségessé. Itt azonban lehetőség lesz a közösségeknek kommunikálni, együtt élni, sőt jól együtt élni. Lesznek korcsoportos gyerekjátszóterek kis „Szülőellátó Kávézó"-val, pelenkázóval, illemhellyel. Lesznek sportpályák, fonódó futópályák erősítő és nyújtó tornaeszközökkel, mind-mind generációnkénti és mozgásforma szerinti elkülönítésben. Persze egészséges, egymás zavarását kizáró elkülönítés mellett, összekötő elemként is fognak működni ezek a tréningfolyosók. Tervezünk pihenőzónákat családoknak, tinédzsereknek és időseknek, valamint közösségi kerteknek kijelölt helyeket is. Az egész park azonban egy hatalmas multifunkcionális felület lesz. Az a célunk, hogy mind az itt dolgozók, mind az itt lakók nyugodtan használják rövidebb és hosszabb piknikezésre, baráti találkozókhelyszíneként is.

A kisebb vendéglátó, szolgáltató helyek elhelyezése mint tervezési elv jelenik meg a kisebb köztes terek kialakításában.  Több olyan fásított, rendezett kis tér/közterecske fog kialakulni, amely pihenésre, találkozásra alkalmas helyszínnek választható. Mindezeken túl fókuszpontba kerül a BudaParton egy városi, élővízi strand egyedülálló programja is. A kisebb terek nem terhelődnek városi szintű átmenő forgalommal, a kiépítésre kerülő utcaszerkezet és forgalmi rend miatt nem lesz felesleges átmenőforgalom. Ez az alacsonyabb forgalmi terhelés és a főutak felé eső irodai blokkok együttesen a városban megszokott zajszint alatti zajterhelést hoznak létre. Az alacsonyabb gépjármű forgalom mellett sikerült a szabadtér-rendszert olyan módon kialakítanunk, hogy a lakóépületekből, akár gépjármű forgalom keresztezése nélkül eljuthassunk a Lágymányosi-öböl partja mentén elterülő nagyobb parki sávba.

A zöldterületek a már meglévő magas színvonalon kiépült Kopaszi gát közparkjához csatlakoznak. Az öböl keleti, északi és nyugati oldalát körbefogja a zöld. Ehhez, és így az öböl nyílt vízparti szabadteréhez csatlakozik egy belső park, kisebb tereket felfűző zöld sétányokon keresztül, míg a déli térrészen egy szélesebb zöld park épül ki a Budafoki útig. Ez pedig igazán érdeke a XI. kerület Budafoki úttól nyugatra lévő fejlesztési területeinek is, hiszen azok környezetében, sajnos településrészi értelemben, láthatatlan léptékű zöld értékképzésre hagytak helyet.

ÉF: Milyen típusú szakmai kihívásokkal kellett szembenéznetek a munka során?

MS: Kuriózum, hogy minden szabadtértípus előfordul ezen a városrésznyi területen. A publikus közhasználatú területek: utcák, terek, fásított közterek és parkok. Ezek közül is vannak vízparti és városszöveti elhelyezkedésűek. Ez a sokféleség már eleve remek tervezői feladat, igazi kihívás egy tervező számára. Mindezek mellett ott vannak a lakóépületeken létesülő privát használatú zöldfelületek, tetőkertek. Sőt a panoráma és a rálátási viszonyok elemzése is szempont volt a tájépítészeti tervezés során is. Az eredetileg hálós, majd a tereknél tört vonalat adó utcaszerkezet ezeket a sokrétű szabadtér típusokat köti össze, ideális keveredési szituációkat kialakítva.

SM: Mindezek mellett kell, hogy kialakuljon egy átfogó design koncepció, amely mind anyaghasználatával, mind részletmegoldásaival is létrehozza az egységesség érzését. A városi design és a tájépítészet feladata, hogy vizuálisan összefogja a teljes fejlesztést, egy olyan megjelenési rendszert adjon, mely a városias és a zölddomináns területrészek között finom átmenetet képez, és arra is teret és választ adjon, hogy a kisebb tereken megfelelő lokális identitások jöjjenek létre.

ÉF: Azt már tudjuk, hogy a projekt végére nagyjából 20 hektáros lesz a kialakított közpark. Az épületek közvetlen környezetében is sikerült helyet biztosítani megfelelő mennyiségű zöldnek?

SM: A városszerkezetet úgy alakítottuk ki, hogy a Dombóvári úttól dél felé haladva egyre inkább a zöld felületek domináljanak. A főváros egyéb területein az egyik legnagyobb konfliktust a zöldfelületek növelése terén az autók közlekedési és parkolási igényeinek kiszolgálása okozza. A BudaParton nincs átmenő gépjármű forgalom, és a közművek a szűk helyeken is igyekeznek helyet biztosítani a zöldfelületek és az utcafásítás számára, így azt gondolom, hogy budapesti viszonylatban mindenképpen kedvező eredmény születhet.

MS: Az átmenő forgalom korlátozása mellett ebben a projektben az autók parkolása is európai módon rendezett, és hála az infrastruktúra tervezők segítő közreműködésének, a közművekkel kapcsolatban is sikerült olyan koncepciót összeállítani, mely megfelelő teret enged a jó minőségű zöldfelületek létrehozásának. Nagyon fontos tervezési szempont volt, hogy a zöld ne csak épületek környezeteként jelenjen meg, itt új, valódi parkok is épülnek a meglévő Kopaszi gáti közpark mellé, a valóban minőségi lakó- és munkakörnyezet kialakítása érdekében.

ÉF: Az autókkal nem lesz probléma?

SM: E nagyléptékű városfejlesztés több mikróarchitektúra eleme és építészeti megoldása ennek a konfliktusnak a feloldásáról szól. Hála az integrált mérnöki, építészeti és tájépítészeti tervezésnek sikerült megtalálni a megfelelő kanalizációs módokat a forgalom megfelelő léptékűvé és irányúvá való redukálása terén a városrész belső területein.

ÉF: A kerékpáros elérhetőség és közlekedés elemeiről mit érdemes elmondani?

SM: A terület szerencsés helyzetben van ebből a szempontból is. Az EUROVELO budai pályája érinti a területet, mi ezt a kerékpárutat továbbfejlesztjük, a fővárossal és a BKK-val együttműködve több ütemben, legalább 3 BUBI-állomással egészítjük ki. Kiemelten kezeltük e dinamikusan erősödő közlekedési formát, így például 15 perc alatt érhető majd el a Kálvin tér; külön kerékpárnyomon, kerékpársávon és nem utolsó sorban gyönyörű panorámával.

ÉF: Gazdaságilag hogyan valósítható meg ez az átfogó szabadtér- és tájépítészeti koncepció?

MS: Sűrű városrész Egy teljes városrész épül sűrű zölddel! Nem letagadva azt, hogy a zöldérték kialakítása nem önmagában, csak területében költséges. Az emberek imádják a zöldet környezetükben. Ezt, illetve a parkokra szánt területek „felszabadulását" az ésszerűen kialakított városi sűrűség léptéke tette lehetővé. Ma trend lett, és sorjáznak a green-, öko-, natur-, bio-jelzőkkel marketingelt termékek, de gyakran ez csak divatos szlogen valós zöld értékteremtés nélkül. Ezért nagyon nehéz eladási versenyen is felmutatni azokat az értékeket, amikből egy évtized múltán lesz valós ingatlanérték növelő tulajdonság. A BudaPart erre készül.

SM: Meggyőződésem, hogy a zöldfelület arányai alapján egyedülálló lakókörnyezeti minőséget valósít meg a projekt az elkövetkező években, amely talán egy évtized elteltével kezdi majd el felmutatni még kiemelkedőbb értékeit. Ez jó eséllyel majd a lakásárakban, az értéknövekedésben is meg fog nyilvánulni, ez a fejlesztés egy örök értékű befektetés lesz.

MS: Sok pénz befektetésével nem nagy kunszt kiemelt minőséget előállítani és azt magas áron eladni. Sem olcsón előállítani átlagos, vagy az alatti terméket és azt eladni azoknak, akik abban az életszakaszukban anyagilag nem tudnak többet megengedni maguknak. A legnagyobb szakmai kihívás az, hogy olyan ingatlanfejlesztési projekt épüljön itt, amely rövid, közép és hosszútávon is értékes, értékőrző ingatlanberuházásává válik minden itt vásárlónak, családnak és ezzel egyész Budapestnek.

ÉF: Mit értesz ez alatt?

MS: Nagyon sok mindent! Ez nem sasadi, nem óbudai vagy budafoki projekt, hanem valóban belvárosi, mély, minőségi alapokra építve. Sok szempontú értékeit nem hivalkodó, „neonszínű zöld-cián" színpárral mutogató, hanem az elegancia és a valós értékviselés nyugodt csendességét is önmagának megengedhető minőségű projekt.

ÉF: Tervezőként melyik a kedvenc területrészetek és a kedvenc részletetek?

MS: Egyrészt az eldugott elemek, a kis fásított közterek, mert azokban úgy nincs semmi szenzáció, hogy Budapesten mégis oly ritkák. Másrészt a parti strand, mert az egész városban oly ritka az olyan szituáció amikor a Dunával mint vízzel ilyen módon találkozni tudunk. A kedvenc részlet tekintetében, ha minden igaz, itt sikerül megvalósítanunk egy, a környező burkolt felületek csapadékvizeit önmagába fogadó árasztásos öntözéssel ellátott zöldsávot. Ez hazánkban ritka, pedig pofonegyszerű és logikus megoldása a vízelvezetésnek, amely általában gond, akárcsak a zöldfelületek vízpótlása.

ÉF: Mit gondoltok, mitől lesz itt a mai Európában is értéket hordozó városrész ebből a projektből és mit tartotok a legnagyobb eredménynek?

SM: A projekt keretében megépül számos lakóház, melyeket magas minőségű munkahelyeket biztosító irodaépületek védenek meg a külvilágtól, de ezt más fejlesztések is kínálják. A BudaPart esetében tudatos a környezetépítészet objektív minőségének egy magasabb színvonalon tartása, élményként élhetjük meg, hogy nem az autóké az épületek közötti tér.

MS: Szerintem a tervezett borítottsági arány a legnagyobb érték. Azaz legyen a lombkorona szint erős! Ez ugye egy olyan szakmai cél, ami azért józan paraszti ésszel is értékelhető. Itt egy „neokonzervatív-high-tech" rendszer kerül majd kiépítésre a megfelelő fák elültetésével. Hiszen a fák árnyékot, szén-dioxid szint csökkentést, oxigénszint növelést, azaz városi levegőminőség és mikroklíma javítást, valamint téli ágstruktúrát, őszi lombszintet, tavaszi virágot, tehát környezetesztétikai értéket is adnak.

ÉF: Beszéltünk már az épületek közvetlen környezetéről, de milyen hangulatúak lesznek az utcák?

MS: Alapvetően többféle utcatípusról beszélhetünk. Lesznek a megközelítést szolgáló utcák, a kereskedelmi és szolgáltató tengely, valamint egy vegyes használatú, feltáró belső közlekedési utca. Ezeken kívül lesznek a magánutacskák, illetve a parki sétányok, a parkot feltáró utak. Mind-mind elmosott határvonalakkal. Az utcákban funkciójuk szerint megkülönböztetve, de azért sok zöld érték alakul ki.

ÉF: Mi a helyzet az amúgy már sikeres Kopaszi gát parkkal és mit tudhatunk a további zöldfelületekről?

SM: Ez a BudaPart brand egyik alapja, így egy teljes értékmentésről beszélhetünk. Sőt! Kiegészítő funkciómixet is tervezünk. Míg a Kopaszi gáton a fejlesztés vége után is megmaradnak a városi szintű vonzerővel rendelkező vendéglátó szolgáltató funkciók, addig itt a belső területek zöldfelületei elsődlegesen a városrészben lakók és dolgozók érdekeit szolgálják majd.

MS: A szabályozási környezetnek köszönhetően mennyiségi és térkapcsolati minőségi szempontból egyedülálló értéket fog képviselni a BudaPart. A beruházó egyedi szinten kezeli a minőségi városi és zöld környezet kiépítését. Ez számára egy olyan piaci előnyt biztosít, amely az értékesítést jelentősen megkönnyítheti a jelenlegi konjunktúra alacsonyabb hőfokra való hűlése esetén is. Ez pedig extra haszna lesz majd a lakás és iroda tulajdonosoknak, hiszen tényként kezelhető a mennyiségi/minőségi zöld környezet ingatlanérték felhajtó hatása.

A növények, ha jól érzik magukat egy élőhelyen önmagukban mindig szépen fejlődnek. Természeteshez közelebbi fajok alkalmazására törekszünk. Ezek általában kevésbé érzékenyek. Minden benapozottsági szituáció, térburkoltsági arány, ültetőközeg űrtartalom más és más mikroklimatikus adottság. Mindegyikhez meg kell keresnünk a megfelelőt. Várostűrő növények lesznek itt, így a hazai fenntartás is lehetővé teszi majd, hogy kialakuljanak egészséges állományok.

Ennek egyik „titka", hogy sok növényágyban az ún. ökológikus kiültetést alkalmazzunk, amely szélsőséges (itt most értsd: városi) körülményeket tűrő fajokat tartalmaz, ez pedig igen izgalmas, vadvirágos hangulatot eredményez. Azonban a fák a csúcsmodellek. Rengeteg fát ültetünk, a fajok összeválogatásakor összhangba hoztuk a habitust a környezetének funkciójával.