Budapest Szíve ötletpályázat

vezető tervezők: Kőmíves Szabolcs, Vadász Bence, Rumi Imre

2. sorszámú pályamű
vezető tervezők: Kőmíves Szabolcs, Vadász Bence, Rumi Imre
társtervezők: Kiss Réka, Karádi Zsófia, Parizán Borbála, Miklós Zoltán, Urbán Attila, Szenteleky Katica
szakági tervezők: Kiszely Gergely Kusid, Szabó Zsolt
egyéb munkatársak: Kisely Krisztián, Hajnal Péter, Csanády Csaba, Szúnyog Ádám

---

---

Részletes bírálat:

A terv a kiemelt területből kiindulva mindent forgalommentesen próbál megoldani, de ennek megvalósítása túlzottan nagymértékű beruházást igényel. Itt mindent a gyalogos jelenlétének rendel alá, de nem oldja meg a Belváros alapvető működését sem. Ellentmondásba kerül önmagával: ezt a koncepciót csak a kiemelt terület környezetében követi, és a Belváros egyéb területein, ahol különösképpen indokolt lenne a gyalogos zóna kiterjesztése, ezt nem javasolja. Így például a Duna-part gyalogosfelülete csak kis szakaszon jelenik meg, azt már a Március 15. tér és Belvárosi templom környezetében nem folytatja. A Váci utca két szakaszának összekötését sem oldja meg, amely jelentőségében nagyobb, mint más, a terv által gyalogosított felület, annak ellenére, hogy nagyvonalú gyalogos zónát alakít ki a Kossuth Lajos utcán. A süllyesztés értelmetlenül nagyra tervezett, a Deák tértől az Egyetemig tartó szakaszon. (Az alagút felszínre vezetése is esetleges éppen a Nemzeti Múzeum előtt.)

Elvben támogatható javaslat a József Attila utca gépjárműforgalmának térszín alatti elvezetése és a Lánchíd gyalogosítása, a József Attila utcáról Budára induló alagút. Nagyvonalú felvetés a Károly körút és a Kossuth Lajos utcai átmenő forgalom térszint alatti vezetése, azonban együttesen irreálisan nagy beruházást és fölöslegesen sok különszintű útvezetést eredményez.

A Duna-parti kapcsolat iránti törekvés helyes, azonban a javasolt megoldás csupán részleges és kissé bátortalan. Helyes a parkolási rendszerre vonatkozó javaslat, valamint helyes a 47-es, 49-es villamosok megtartása.

Vélhetően grafikai hiba a József Nádor tér körüli tömbök irreális bontása a nagy kiterjedésű gyalogos tér érdekében.

A kiemelt területre vonatkozó javaslatában a Károly körút gyalogos keresztmetszete túlzott, és emiatt eltúlzott a kereszttengelyre szervezett térrendszer a Városháza tömbje esetében. Hatalmas deck-hidat hoz létre a Kiskörút felett, ebből adódik a túlhangsúlyozott kereszt. A süllyesztett tér – amely pihenőparkszerű, nem agóra – túlzott intimitású és szétdarabolt. A tervezett vízfelület felülete eltúlzott, nem javasolható – inkább a Duna-partot kellene visszaadni.

A Városháza-tömb sarkait keményen kezeli, ami építészeti-városépítészeti szempontból kedvező, de túlzottan nagy a Városház-tömb felnyílása a Károly körút felé. A műemlék épületeket, épületrészeket „tiszteletben tartja". Ez vonatkozik a tömbbelső térkialakítására is, de a terv egyik legnagyobb hibája jól érezhető: a Városháza tér szűk, légtéraránya rossz, ennek oka nagyrészt az új beépítés, ahol – feleslegesen – több épületréteget is besorol a tömbbelső, azaz a tér felé. A különálló torony elhelyezése vitatható koncepció. A tömb töredezetté válik, a kemény sarokpontok közt túlzott, de mégis felületében szétdarabolt és esetleges nyitottságot eredményez.

A nagy üvegfelületű épületrészek esztétikusak és arányosak, a burkolt/ablakos épülethomlokzatok építészeti minősége azonban megkérdőjelezhető.

Figyelemre méltó a tömb sarkait karakteres építészeti megoldással lezáró és közepét nagyvonalúan megnyitó beépítési javaslata.