építészet : környezet : innováció

Budapesti Duna-hidak díszkivilágítása

Bármilyen furcsa, de a Lánchídon kívül még egyik belvárosi hidunk díszvilágítása sem készült el, pedig a hetvenes évek nagy díszvilágítási nekibuzdulása idején, amikor az egész esti dunai panoráma komplett kialakítása is szóba került, akár meg is világíthatták volna őket. Ehelyett csak a Margit hídra kiírt díszvilágítási pályázat alapján épült meg részlegesen a hetvenes évek végén egy olyan berendezés, melyet soha nem kapcsoltak be, később pedig fokozatosan elbontottak.

Aki a budapesti dunai panorámában gyönyörködik el sem tudja képzelni a látványt a szebbnél szebb hidak nélkül. Pedig ez csak nappal tűnik ilyen magától értetődőnek. Ha valaki este jár a Duna-parton, sajnálattal állapíthatja meg, hogy egy-egy meghatározó épületünk jelentőségénél sokkal kisebb súlyú esti megjelenéséhez hasonlóan (főleg a Parlament épületére gondolok), hídjaink látványa is szerényen háttérbe szorul.

1. kép
Kivételt a Lánchíd jelent, mely majdnem minden Duna-parti esti fénykép fókuszában szerepel. Ez nem is csoda. A híd szerencsés elhelyezkedése eleve szinte kikerülhetetlenné teszi képi szereplését bárhonnan is tekintünk a városra (1. kép).

A díszvilágítás – és ezen belül a hídvilágítás – jelentőségét egyébként az előző és a 2. kép összevetéséből le lehet szűrni. A két felvétel ugyanarról a helyről készült, a második nyáron éjszaka, az egy órai díszvilágítás-lekapcsolás után.

A Lánchíd meghatározó helyzetére a korai díszvilágítási korszakban is felfigyeltek, és már 1937-ben díszvilágítással látták el. Ez abban az időben nagy tettnek számított, hiszen az akkori részlegesen elkészült díszvilágítások (Parlament, Budavári palota, Mátyás templom) és néhány szobor mellett tizenötödiknek, Budapest legnagyobb díszvilágításaként, a Lánchíd teljes berendezése épült meg. A módszer mai szemmel kicsit szokatlan, a kontúrokat kiemelő, élvilágítást jelentett (3. kép).



2. kép
3. kép
4. kép



Az akkori berendezés persze azóta már régen eltűnt, jelenleg az ötödik generációt láthatjuk. A mostani világítás komplettebb, mint a korábbiak, hiszen nem csak a híd pályaszintjét és láncíveit mutatja meg, hanem a pilonokat, a pilléreket és a hídfőket egyaránt láttatja (4. kép).

A díszvilágítás kettős filozófia alapján készült. Nem akart eltávolodni a korábbi változatoknál már megkedvelt girland-szerű világítástól, mely nem a szerkezetet mutatja, hanem a lámpatestek sorát látjuk, amik megrajzolják az ívek, a járószint vonalait. Ugyanakkor, ahol lehetőség nyílt, tagolt világítással, súrolt fényekkel emeli ki az építészeti jellemzőket, így a pilléreket és a pilonokat, a híd végeit pedig visszafogott fényárvilágítással láttatja.

A Lánchíd jelenlegi díszvilágítása ugyan már 30 éves, de még ma is korszerűnek számít, hiszen a pontszerű egységek kis teljesítményű (5 W) kompakt fénycsövekből állnak, melyeket környezetbe simuló, jó védettséggel rendelkező hajólámpákba szereltek, a fényvetős világítást pedig ugyancsak kis teljesítményű (35-150 W) fémhalogénlámpás egységek alkotják.

A jól megszerkesztett világítási képet nem célszerű bolygatni, igazából csak a LED-ek megjelenésével merült fel egy korszerűsítési ötlet, aminek létjogosultsága csak akkor tekinthető komolynak, ha a városvezetők, a műemlékesek a színes világítás gondolatát el tudják fogadni. Ugyanis – mint köztudott – a LED -es rendszer magában hordozza azt a lehetőséget, hogy vezérléssel bármilyen színű, bármilyen ritmusú világítást produkálhassunk. A Lánchíd évente több színes eseménynek a színhelye, néha provizórikus színes „fesztivál világítást” is kap. Ha átépülne a berendezés LED-es világításra, ezeket a produkciókat bármikor, bármilyen ünnepi esemény alkalmával elő lehetne venni. Emellett a napi általános megjelenítése a hídnak továbbra is fehér tónusú világítással történne.

Bármilyen furcsa, de a Lánchídon kívül még egyik belvárosi hidunk díszvilágítása sem készült el, pedig a hetvenes évek nagy díszvilágítási nekibuzdulása idején, amikor az egész esti dunai panoráma komplett kialakítása is szóba került, akár meg is világíthatták volna őket. Ehelyett csak a Margit hídra kiírt díszvilágítási pályázat alapján épült meg részlegesen a hetvenes évek végén egy olyan berendezés, melyet soha nem kapcsoltak be, később pedig fokozatosan elbontottak. Ma már nyomát sem lelni.

A másik hídvilágítási esélyt a Szabadság híd száz éves évfordulója jelentette, melynek kapcsán szerveződés kezdődött a díszvilágítás tervezésére és megépítésére. A tervek meg is születtek, elfogadásuk is megtörtént, pusztán a kivitelezés maradt el. Természetesen anyagi okokból. Egy híd díszvilágítási költsége ugyanis – méreténél fogva – többszöröse egy nagyobb épület díszvilágítási árának. Könnyebb elfogadtatni azt a koncepciót, hogy ugyanazért az összegért nyolc-tíz különböző érdekszférába tartozó épület világítása készüljön el, mint egy hangsúlyosabb berendezés. Pedig a város érdeke sokkal inkább a látványos díszvilágítások megszületését igényelné, mint a kisebb városképi jelentőséggel rendelkező épületek esti megjelenítését.

Hídjaink egyébként is kuriózum számba mennek. A Szabadság híd, az Erzsébet híd és a Margit híd önmagában is külön építészeti érdekesség, és egymáshoz viszonyítva is igen eltérő kialakítású, más szerkezetű. Amíg ugyanis a Lánchíd a nevében hordozza fő alkotóit, a láncokat, addig a Szabadság híd szinte egyedülálló gerber-tartós szerkezet, az Erzsébet híd kábelhíd, a Margit-hidat pedig, mely felépítménnyel nem rendelkezik, főleg az alsó ívek vonulatai és a pillérek szobrai jellemzik.

Az említett három híd díszvilágításának megépítésére most úgy tűnik nagyobb esély van, mint eddig bármikor. A díszvilágítási kérdést a város ugyanis a hidak felújításának részeként kezeli. A Szabadság híd felújítása már tart, az év végén átadják a megújhodott hidat. A díszvilágítás elfogadott, jóváhagyott kiviteli tervvel rendelkezik. A cél az, hogy karácsonyra a híd esténként a megálmodott új köntösben emelje az ünnep hangulatát.

A Margit híd felújítása, a Szabadság híd átadása után, jövőre kezdődik. A díszvilágításra koncepció- terv készült, mely próbavilágításokon alapult. A híd felújítási programjában a díszvilágítás megépítése is szerepel.

Érdekes esemény eredményeként születhet meg az Erzsébet híd díszvilágítása. A szigetországiak kezdeményezésére a Japán-Magyar baráti társaság emlékezetessé kívánja tenni a két ország hivatalos kapcsolat felvételeinek évfordulóját. Mint kiderült jövőre lesz 130 éves az első diplomáciai kapcsolatfelvétel és 60 éves a II. világháborút követő két ország közötti békekötés.

Ezt az elvi kettős kézfogást jelképezné az Erzsébet híd díszvilágításának megszületése, mely a két ország közös munkája lesz. A japán fél már több változatú világítási elképzelést, előtervet mutatott be. Ezek értékelése, elfogadtatása, a legmegfelelőbb kiválasztása rövidesen lezárul, megtörténik. Ezután a magyar fél kiviteli tervet készít, majd a kivitelezőt pályázattal választják ki. A kivitelezést közösen finanszírozza a két ország. Így ha az elképzelt ütem szerint valósulnának meg a díszvilágítások idén a Szabadság híd, jövőre az Erzsébet híd, 2010-ben pedig a Margit híd díszvilágítása csatlakozna a Lánchídéhoz.

5. kép
A díszvilágítási elképzelések a hidak jellegzetességeit próbálják kihangsúlyozni. A Szabadság híd tíz évvel ezelőtti esti képe a kapuzatok kiemelésén kívül a felső és az alsó hosszanti ívek megvilágítását tartotta fontosnak, a gerber-tartók úttest feletti külső oldalának kiemelésével (5. kép). A terv kritikusai különösen két érvet hangoztattak. A híd egy kicsit egyensúlytalan, hiszen az ívek belső vonalai nem látszanak, holott nappal szinte nincs olyan pozíció, ahonnan a felső hosszanti íveket nem párosával látnánk. Tehát a felső hosszanti íveket kívül-belül meg kell világítani.

6. kép
Közbevetőleg elhangzott az az érv, hogy a Lánchidat azért nem kellett a hídpálya felől is világítani, mivel a két ív sosem látszik együtt, takarják egymást. Mint 4. képünk jelzi, ez csak a Duna-partról szemlélve igaz, a Várból lenézve már mindkét felső ívet látjuk. Hogy még sincs hiányérzetünk, az annak köszönhető, hogy a szerkezet felett elhelyezett lámpatestek (6. kép), kialakításuknál fogva a másik oldalról is látszanak.

7. kép
A Szabadság hídnál azonban nem lámpatest sort lehet majd látni, hanem meg kell világítani a szerkezetet. Ha ez mindkét oldalról látszik, a világítást is kétoldalról kell kiépíteni. A hosszanti ívek megvilágítására azért van mód, mert a T alakú szerkezet felső peremeiről vissza lehet világítani a függőleges síkokra, ahogy a 7. képen látható szituáció ezt érzékelteti is. A másik kritika a gerber-tartók megjelenítését illette. Ezek a tartók ugyanis térbeli elemek, egyik oldaluk láttatása félrevezető. A lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy a szerkezet lényegét érzékeltessék.

8. kép
A most jóváhagyott kiviteli terv e bírálatoknak megfelelően készült el. A 8. komputer grafikán az is látható, hogy elmaradt a hosszanti alsó ívek megvilágítása és a felső íveket sem láttatják végig. A módosult koncepció ugyanis hangsúlyeltolódásokkal is dolgozik. A kiemelt kapuzatoktól egyre csökkenő erősséggel kívánják a felső hosszanti tartókat láttatni, és a kézzel elérhető magasságban már nem is lesznek lámpatestek. Ezt a világítási elv és a biztonsági megfontolások mellett az alacsonyabb traktusokban elhelyezett közvilágítási lámpatestek hatása is indokolja, mely kiegészítheti a díszvilágítást.

A gerber-tartókon belül elhelyezett fényvetők, melyek a rácsszerkezet sziluettjét rajzolják majd meg, különleges játékosságot eredményezhetnek. Miután a tartókat oldalról nem világítják, valamilyen szög alatt kell majd látni őket, hogy a világítás élvezhető legyen. Minél nagyobb szögből látunk majd rájuk, annál jobban kiteljesedik a látvány. Így a néző szempontjából a különböző szögben elhelyezkedő tartók, másként jelennek majd meg. Legteljesebb élményt a hídon áthaladva lehet majd élvezni.

A díszvilágítás fehér színű lesz. Ezen belül is kiválasztották azokat a LED-eket és fémhalogénlámpákat, melyekkel az eredeti rezeda zöld színben felújított híd, sötétedés után is a nappali színben fog ragyogni. Ez a ragyogás persze csak képletes, hiszen a visszafogottság is a díszvilágítás egyik célja. Érdekességként megemlítem, hogy az összes hidat fehér tónusú fényforrásokkal tervezik megvilágítani, ami azért kuriózum, mivel a budapesti díszvilágítások zöme melegsárga nátriumlámpás berendezés, és az ugyancsak sárga nátriumlámpás közvilágítással összhangban, a városban este a sárga szín dominál. Ebben jelenthetnek plusz vizuális élményt a sárga partok fehér színű összekapcsolásai.

Sokan úgy gondolják, hogy a fehér színnel megvilágított Lánchíd túlvilágított és ez döntően befolyásolja a környező díszvilágítások szintjét. Hozzá kell tenni, hogy a legkisebb teljesítményű kompakt fénycsöves girland-sor egységteljesítménye megfelelő, de a lámpatestek tömege ad egy mennyiségi túlsúlyt. A Szabadság hídnál kiválasztott LED-es vonalas kialakítású lámpatest súrolt fénnyel, egyenletesen és szolidan láttatja majd a hosszanti íveket. Így a lámpatestek számának súlya kevésbé nyomja el környezetét. Miután a kiemelt kapuzatok mellett a pillérek diszkrét derítése, a gerber-tartók játékos megjelenítése egyaránt mértéktartó világítási képet sugall, a Szabadság hídról a szándékok szerint nem a túlvilágítottság, hanem a virtuóz világítási élmény fog a szemlélődők eszébe jutni.

Az Erzsébet híd kábelhíd, a díszvilágításnak a két kábel együttes láttatása mellett a kapuzatok kiemelése a célja. Emellett a hídtest és a pillérek enyhe szintű derítése is fontos. A pilonok és a pillérek megvilágítása fémhaalogénlámpás fényvetőkkel, a kábelek és a hídtest derítése LED-es lámpatestekkel történik majd. A kábeleken kívüli világítások kezelhetőek, de itt is – a többi hídhoz hasonlóan – a híd felső szerkezetének megvilágítása a legkritikusabb. Azzal mindenki egyetért, hogy a kábeleket mindkét irányból sötétedés után is látni kell. Az is elhangzott, hogy e szerkezeti bemutatást külső lámpahelyekről kellene megoldani.

9. kép
A több változat után a szakmai egyeztetéseken átment elképzelés ugyanis az volt, hogy a kábelekre kívül-belül, a kapuzatoktól távolodva egyre nagyobb távolságra egymástól, LED-es lámpatesteket szerelnek (9. kép). Ez a megoldás változó ritmusával így elütött volna a lánchídi stílustól. A LED-es lámpatestek száma filozófiát is hordozott volna, mivel 190 db-ra tervezték. Ez a két említet dátum óta eltelt időszakok (130 év és 60 év) összegzését jelentené. A másmilyen, de azért mégis füzér világítási megjelenést azonban a bírálók hasonlónak érezték a lánchídi jelleghez, és elvetették ezt a megoldást.

Későbbi próbavilágításon ugyanakkor kiderült, hogy a hídról nem lehet a felső kábeleket oldalról megvilágítani. A 10. kép érzékelteti, hogy a híd korlátja felett 1 m-re elhelyezett fényvető sem tudja e feltételt teljesíteni. Arról már nem is beszélve, hogy a kábelek belső oldalainak ilyen jellegű megvilágítása szinte lehetetlen.

10. kép
A tervezők jelenleg egy újszerű, eddig még nem alkalmazott ötlet kipróbálásán dolgoznak. A kábelek csomópontjaiban képeznének ki fényvető fészkeket. A 10. képen láthatunk egy ilyen csomópontot. A kisméretű (8 cm átmérőjű) LED-es fényvetőket egy abroncsra fogják és a csomóponti elemekhez hasonló méretű hengerrel burkolják be őket. A hatszögű kábelkötegek mindegyik sarkaitól két irányba világít majd egy 9 W lámpatest. Ahhoz, hogy a kábelszakasz közepéig el lehessen világítani mindössze 10 cm-re kell kiemelni a világítandó síktól őket. A kompozíciót még két lámpatest egészíti ki melyekkel lefelé a függőleges tartókábelek két oldalát kívánják deríteni.

A világítás hatása így nem pontszerű lesz, nem a lámpatestek rajzolják majd ki a kábelek vonalait, hanem a körben megvilágított kábelszakaszok összegződnek. Miután a kábelek minden oldalát világítják, bármilyen nézőpontból is szemléljük majd a hidat, mindkét kábel vonulatát a nappali látványnak megfelelően látjuk.

11. kép
A pilonok megvilágítása kettős lesz. A mindennapi fehér színű megjelenését fémhalogénlámpás fényvetők adják, de külön fényvetőcsoportokkal ünnepek alkalmával a két ország nemzeti színei is megjeleníthetőek. Az elképzelést a japán tervezők egyik látványképével illusztrálom (11. kép).

12. kép
A Margit híd elképzelt díszvilágítását a 12. látványképpel szemléltetem. A díszvilágítás a híd mindkét oldala mellett a szárnyhídra is kiterjed, így bár a híd felépítménnyel nem rendelkezik, méreténél fogva ez a berendezés sem lesz kisebb súlyú, mint az előbb említettek.

A mai díszvilágítási tervezésnél már gyakorlattá vált, hogy a tervező az elképzelést a koncepció megszületését követően próbavilágítással mutatja be. Ez a Margit híd esetében is megtörtént. Két dolgot szerettek volna az illetékesek megtudni, mennyire lehet, kinyúló konzolok nélkül, a pilléreket díszítő szoborkompozíciókat hatásosan és bántó árnyékosság nélkül megvilágítani, továbbá a lenti ívek egyenletes szolid láttatását milyen módszerrel lehet megoldani. Ezeken kívül még vizsgálni kellett, hogy a lámpatestek elhelyezése, az esetleges kápráztató hatás mennyire van összhangban a hajózás érdekeivel, szabályaival, biztonságával. A Margit hídnál ez azért különlegesen fontos, mert a már említett hajdan elkészült, de nem működtetett világítás üzembehelyezését állítólag épp a hajózási felügyelet gátolta meg. A próbavilágításon most a hajózási felügyelet képviselője is résztvett és konstatálhatta, hogy a lámpatestek helyei, világítási irányuk, a káprázáskorlátozás mind megnyugtató lehet ilyen szempontból is.

13. kép
A próbavilágítás egyik felvétele (13. kép) érzékelteti, e kitűzött célok elérhetőségét. A nagy íveket alul sorban felszerelt vonalas LED-es lámpatestekkel egyenletesen és visszafogottan meg lehet világítani. Emellett e lámpatestek hatása az út szintjéig, a szerkezet külső oldalait súrló fénnyel kismértékben megrajzolja. Ezeket a szerkezeteket egyébként belső világítással látják el, így sziluettjük látszik majd.

A szobrokat két-két pozícióból, mindkét oldalról a hídról karkinyúlás nélkül, 70 W és 150 W speciális optikájú fémhalogénlámpás fényvetőkkel, úgy meg lehet világítani, hogy a szobrok homlokzatán nem lesz árnyékosság. A képről még az is kivehető, hogy egy egyszerűbbnek tűnő feladat, a pillérek megvilágítása is megoldható a hídszerkezetről, külön tartószerkezetek, járókák építése nélkül.

14. kép
A díszvilágítási tervek készítése közben a zsűri tagok részéről többször felmerült az a kívánság, hogy olyan látványképet szeretnének látni, ahol este mind a négy híd együtt szerepel. Ők sem számoltak azzal, amire mindenki rájöhet, hogy nincs olyan pontja a dunai panorámának, ahonnan egymást követően mind a négy híd látszik. Így hát csak olyan képpel tudok én is szolgálni, melyen három hidunk látszik (14. kép).

De jó lenne, ha ezt már fényképként, és nem csupán elképzelt látványként mutathatnám!

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.


Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.

 

(x)

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »