építészet : környezet : innováció

Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Kerekes György, Kapitány József pályázata

III. helyezett pályamű Felelős tervezők: Kerekes György, Kapitány József

Harmadik helyezett a 3. bírálati sorszámú pályamű: CDC Kft.
Felelős tervezők: Kerekes György, Kapitány József
Társtervezők: Pongor László, Rhorer Ádám
Munkatársak: L. Karácsony Sára, Mészáros Judit, Magyar Gergely, Kertész Bence, Benke László, Rákosa Sándor, Korényi Balázs
Egyéb munkatársak: Prakfalvi Endre, Fehérvári Zoltán
A harmadik helyezéshez tartozó díj: 5.000.000.- Ft



Részletes bírálat: 

Külső városszerkezeti kérdésekkel is foglalkozik és a terület belső szerkezetének kialakítását (funkcióséma, övezeti javaslat, bontandó épületek meghatározása, kiürítési útvonalak, megközelítés-kiürítés, parkolás) ezen adottságoknak precíz figyelembevételével tervezi meg. 

A teljes tervezési területet észak-déli irányban funkciók szerint sávosan osztja fel az adódó és hangsúlyozott nyugat-keleti tengely (Istvánmezei út – Puskás Ferenc Stadion – Dromosz – Papp László Budapest Sportaréna) mentén, amelyen teresedéseket hoz létre. A stadion szintbeni körüljárhatóságát és a Dromosz megtartását javasolja. A nyugati területrészek létrehozásánál és feltárásánál felhasználja a részben meglévő és a korábban lezárt, természetes meglévő utcák hálózatát.
Minden, területen belüli forgalma (személyforgalom, gépkocsi forgalom, autóbusz forgalom) tiszta, keresztezésmentes és a lökésszerű forgalom maximális terítését a terület egyenletes töltését-ürítését, a környező forgalmi adottságok, a gazdaságos üzemeltethetőség igényeit szolgálja (Volán pályaudvar – Buszparkoló – M1 metro – Papp László Budapest Sportaréna gyalogos deck – Stefánia út – Dózsa György út – Istvánmezei út, Cházár András u., Szabó József u. átvezetései, Népstadion és Szabó József köz megnyitása).
A javasolt szabályozási megoldásai részletesek, alaposak, megfontoltak és egyértelműek: a beépítésben alkalmazkodik a meglévő állapothoz (Istvánmezei út – Thököly út környezete) övezet módosítást javasol, amelyet a Szabó József köz és Népstadion köz térségében nem zár le konzekvensen.
A nyugat-keleti tengely mentén lévő kiteresedése – így a stadion felvezetése – csak forgalomtechnikailag teljes értékű, a csuklópont térfalai, különösen az új jégcsarnok felől szűkösek, amelyet nem old meg a csuklópontban lévő sportegészségügyi központ és a Dózsa György út.
A Dromosz és környezete építészeti-városképi kezelése a Stefánia út menti beépítések kialakítása a terv erőssége.
A stadion építészeti kialakítása városképi hangsúlyának viszonylagos aláértékelése – a tökéletes forgalmi rendszer mellett is – a terv gyenge pontja.
A terv szabályozási-területfelhasználási tekintetben – különösen a nagy forgalmú és lökésszerű terhelés, az egyidejűség tényezői, az üzemeltetés gazdaságossága sportfunkciók terítése és sorolása, a beépítések, zöldterületek illeszkedése és harmonikus egyensúlya tekintetében a legtöbb tovább fejleszthető és jó gondolatot tartalmazza mind a tervezési területen belül, mind a környezeti kapcsolatok területét illetően.
A terület öt beépítési egységre bontása alapvetően jó megközelítés és szintén jó megoldás a négy fő feltárási irány. A véglegesen kialakult elképzelésben azonban a 2-es területi zónára és a 4-es területi zónára vonatkozó beépítési koncepciók nem azonosak a pályázó által javasoltakkal.
Az edzőpályák a Puskás Ferenc Stadionon túli telepítési javaslatát a Bíráló Bizottság nem tartja megfelelőnek, azt koncentráltabban a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna között célszerűbb kialakítani. A lakóövezetbe beékelődő sportpálya nehezíti a terület hasznosítási lehetőségét és idegen a lakóépületes beépítéstől.
A tervezett új jégcsarnok helye beszűkíti a Thököly úti fő gyalogos tengely felől a Puskás Ferenc Stadion megközelítését.
A pavilonszerűen elszórt új épületek a jelenlegiek lebontásával újra teremti a mostani állapotot és szűkké teszi a Puskás Ferenc Stadion mögötti területet.
A Dózsa György út felőli térfal beépítési kezdeménye elfogadható, de nem elég karakteres.
A Puskás Ferenc Stadion kétirányú kinyitása a Dózsa György út és a Stefánia út irányába kedvező, de a Stefánia út felőli szálloda és konferencia központ területileg alulméretezett.

A Dromosz tengelyében megtartott és a régi Puskás Ferenc Stadion központi elemét alkotó toronyépület megtartása, illetve továbbépítése utalás a régi stadionra, melyet az átellenes oldalon további elemek megtartásával hangsúlyoz.
A régi Puskás Ferenc Stadiont részlegesen elbontja, megtartja az alsó lelátósort, illetve a földlelátót, míg a felső karéj helyett újat épít, illetve továbbfolytatja a jelenleg üres helyének beépítésével. A mostani stadion fő problémáját jelentő, túlzottan lapos lelátó kérdésére ennek megfelelően érdemi választ nem ad.
Az eredeti stadion megtartására az említett formai elemeken keresztül utal, de annak jelenlegi és eredetileg is tervezett aszimmetrikus lejtő koncepciója helyett egy, a Dromosz tengelyére fűzött axiális stadiont tervez a jelenlegi stadion legnagyobb problémáját jelentő enyhe lelátó dőlésszög megtartásával, sőt az egyébként kedvező középről töltés síkjával az új lelátósort még hátrább is húzza, tovább rontva a jelenlegi helyzetet. A felső lelátósor ülései közé helyezett oszlopok, melyek a lelátók lefedését tartják a rálátás zavarása miatt elfogadhatatlanok.
A térlefedésre alkalmazott rácsos szerkezet elfogadható, de ma már a rendkívül könnyű ponyvaszerkezet alá könnyedebb tartószerkezetet alkalmaznak. Egyébként a stadion rendszer tiszta, a játéktér ideiglenes lefedésére elhúzható ponyvával javaslatot tesz, mely elvi szinten megoldott. A nézőtérbe belógó oszloprendszer kivételével a szerkezet tiszta, megoldott, áttekinthető, lényegében klasszikus szerkezet, megbízhatóan kivitelezhető.
Összességében a stadion formai elemeket átvesz a régi stadionból és tovább használ az új stadion vonatkozásában, sőt az új stadion és a régi stadiont imitáló pilonsort is alkalmaz formai elemként. De ezeken kívül a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion szellemiségéből nem tart meg semmit. A rendkívül részletes környezeti elemzéshez nem társul a stadion hasonló mélységű vizsgálata és erre tett javaslata nem küszöböli ki a jelenlegi stadion hibáit, sőt tovább fokozza azt.
A pályamű sportszakmai szempontból és az olimpiai központokról szóló kormányzati előírásoknak megfelel.
A Puskás Ferenc Stadion sportszakmai kialakítása praktikus és jó. A Stefánia út és a Dromosz közötti területen kerül kialakításra egy szálloda és konferencia központ. Elbontásra kerül a Kisstadion, Millenáris, melyek területén pihenőpark, sportegészségügyi központ, illetve bemelegítő atlétika és labdarugó pálya valósul meg. Megmarad a Gyakorló Jégcsarnok, így nem történik funkciócsökkenés, sőt a pályamű a Jégcsarnok bővítésével is számol.
A Nemzeti Sportcsarnok szintén nem kerül elbontásra, így a benne lévő sportfunkciók is megmaradnak. A jelenlegi uszoda, süllyesztett tornacsarnok helyén irodaépület valósulhat meg, a sportfunkciók pótlása a KSI edzőpálya, dobó atlétika-pálya helyén létesülő épületegyüttesben valósul meg, melyben helyet kap még a Sportszálló, illetve a jelenleginél nagyobb alapterületű vívóterem, asztalitenisz-terem, küzdő sportcsarnok, illetve labdajátékterem. A pályamű a tornacsarnok és edzőépület elbontásával egy üzletközpont elhelyezésének lehetőségét teremti meg.
Sportszakmai és üzemeltetési szempontból mindenképpen előnyös a sportfunkciók pályaműben szereplő elrendezése, illetve a sportági igények magasabb szintű szakmai és minőségi kielégítése.
A Puskás Ferenc Stadionhoz 2.880 személygépkocsi- és 300 buszparkolót, a teljes területre 12.830 parkoló férőhelyet tervez..

vélemény írásához jelentkezzen be »