építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Bűnös építészet

UPDATE!
Dr. Kuba Gellért
okleveles építészmérnök írásához számos hozzászólás érkezett. Közvetlenül az eredeti cikket követően közreadjuk a szerző reagálását a hozzászólásokra.

Számos hozzászólás érkezett Kuba Gellért alábbi írására, melyekre a szerző is szeretett volna reagálni közvetlenül a cikk mellett. A teljes reakciót a Bűnös építészet című írás alatt olvashatják. (szerk.)

Kuba Gellért: Bűnös építészet

Az építészetnek csak a látványteremtő tevékenységét értékelik a társadalmak. Semmit nem tudnak az architektúra mögött rejlő láthatatlan tartalomról, amely az építmény valós minőségét hordozza és meghatározza a használók életminőségét, biológiai és pszichés állapotát. Az építészet is sikerorientált tevékenység, ezért az elvárt követelmények kielégítésére összpontosít. Azonban az épületek használati értékét látványuk csak kis mértékben alkotja, az érték nagyobb hányadát a realizált tudomány képezi. Viszont ilyen ismeretek hiányában az építtető közösség nem fogalmazza meg, nem fogalmazhatja meg az életminőséget meghatározó követelményeket, ezért ezek jobbára nem teljesülnek. Az építészet ebben nem érdekelt.

A környezetszennyezés a külső és belső térben egyaránt létrejön. A külső térben a globális jellegű környezetszennyezés a legártalmasabb. A belső térben az építő anyagok emissziói, berendezési tárgyak, a szellőzetlenség, friss levegő elégtelensége (oxigén hiány), rossz optikai viszonyok stb., fejtik ki káros hatásukat az élő szervezetre. Az építő tevékenység által okozott negatív hatások kiküszöbölését az ökologikus építészet hivatott megvalósítani. Lényege az olyan építés, amely sem a belső, sem a külső térben nem okoz környezetszennyezést.

Az ökologikus építészet alapelveire támaszkodva egyértelmű cselekvési terv fogalmazható meg a cél elérésére.

 

Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház belső

 

Ökologikusan csak a természeti népek tudnak építeni, mint például az eszkimók, akik jégkunyhójukkal sem az „építő anyag" előállításával, sem az építéssel, sem az „épület” használatával nem okoznak kárt a környezetnek, s a szállásuk elhagyásával az maradék nélkül integrálódik a környezetbe. A civilizáltabb társadalmak építő tevékenysége szennyezi a környezetet. Az ökologikus építészet célkitűzése, hogy az építés ne, vagy a legcsekélyebb mértékben legyen környezetszennyező. A tevékenység minden területén kijelöli azokat az építészeti eszközöket, miáltal a célkitűzés teljesíthető.

Az ökologikus építészet mellett sajnálatosan divatba jött egy átvett, s kevés értelemmel használt homályos kifejezés, a fenntartható építészet, amelynek nincsen gyökere, s nem is ad tanácsot a tennivalókat illetően. Ezért papagáj módon ismételgetik anélkül, hogy lényegre törően kijelölnék az utat a jelzett cél eléréséhez.

A globális környezetszennyezés legfőbb forrása a fosszilis energiahordozók használata. Ennek következménye a légkörösszetétel megváltozása, a drasztikus klímaváltozások, új vírusmutációk megjelenése, melynek nyomai már minduntalan megjelennek például a madárinfluenza formájában.

Statisztikai adatok bizonysága szerint az épületek fogyasztják el a nemzeti energia-felhasználás több mint hatvan százalékát. Tehát a legnagyobb környezetszennyezés forrása az épület.

Az épület energia fogyasztásába nem csak az üzemeltetéshez használt energia tartozik, hanem az építőanyagok előállításához, az építéshez és lebontáshoz szükséges energiamennyiség is. Az alacsony épületek egységnyi alapterületére, vagy térfogatára vetített energiamennyiség jelentősen kisebb, mint a közepes magasságú épületeké. De nagyságrenddel, vagy nagyságrendekkel alacsonyabb mint a középmagas, vagy magasházaké, és különösen a felhőkarcolóké.



Amíg egy tonna tégla, vasbeton előállításához csak 400-500 kW, addig az alumíniumhoz 72 000 kW energiára van szükség. Ez az egyik oka a magasházak fokozott energiaigényének.

Megmagyarázhatatlanul az építészet és a média mégis csak formákkal, architektúrával, látvánnyal foglalkozik ha épületekről esik szó. Ennek jó bizonysága a Budapesten építendő felhőkarcolókról, magasházakról folyó vita, ahol éppen maguk a szakmai orgánumok csupán városesztétika szemszögéből tekintenek a kérdésre, nem szólva az ilyen épületek súlyos környezetszennyező hatásairól. Az építészet nem emelte fel szavát a környezet megvédése érdekében. Éppen most, amikor a civilizált világ kezdi felismerni a mértéktelen fosszilis energiafogyasztás súlyos, szinte visszafordíthatatlan következményeit, akkor készülődik – a tőke hátszelével - energiafaló „felhőkarcoló” létesítésére. Kinek az érdeke?

A magasházak első ”mintapéldányai” a Duna partján már megjelentek. Látványértékük a tökéletes sematizmus. Hol voltak, vannak a városesztéták? Nem feltétlenül az alkotó képessége tükröződik a formai megfogalmazásban, mert lehet e mögött a beruházó profit-érdeke is, azonban semmi nem menti az engedélyezésben igennel szavazók felelőségét. Ha a látványépítészetnek ez a csúcsteljesítménye, akkor mi követezik ez után?

Az ilyen épületek nem csak a százszoros, akár ezerszeres energia fogyasztásukkal tűnnek ki, hanem a környezetükre ható kedvezőtlen klímahatásaikkal, a szelessé, huzatossá változó utcákkal, a kiterjedt árnyékvetésükkel, de főképpen az épületben tartózkodók biológiai ártalmaival.
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház bejárat
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház bejárat
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház belső
Az épületek okozta megbetegedések gyakoriak és szakmailag annyira közismert jelenség, hogy a „ sick building syndrome” azaz épületek okozta betegségtünetek néven évente több nemzetközi szimpóziumot hirdetnek meg.

A magas épületek mesterségesen vannak szellőztetve, hűtve és megvilágítva, teljes üvegezett homlokzatuk ellenére. A Nap okozta túlmelegedés ellen naphővédő, úgynevezett reflexiós, vagy másképen optikailag modulált üvegezéssel vannak ellátva. Mindezen szolgáltatás több-kevesebb mértékben egészségkárosító forrás. A magasépület olyan napkollektor, amit mesterségesen hűtenek, hogy tartózkodásra alkalmas legyen.

A mesterséges szellőztetés, hűtés, klímatizálás veszélyforrása a szűrőrendszerben megtelepedő baktériumok, vírusok elszaporodásának, terjedésének valószínűsége, amit a nemzetközi szakirodalom tapasztalatból legionárius betegségként ismer, egy hotelben eltöltött, több halállal végződő vietnámi legionárius találkozó nyomán.

A mesterséges megvilágítás az épületek nagy menetmélysége miatt nem nélkülözhető. A hibásan alkalmazott, az építészet által különösen kedvelt csillogó, tükröző üvegezés fénycsökkentő hatása okán is szükségszerű mesterséges világítás biológiailag káros.

Fotóbiológiai tény, hogy hormonháztartásunkat a természetes fény szabályozza. Vitális hormonjaink akkor vannak egyensúlyban, ha kellő mennyiségű és minőségű megvilágításban részesedünk. Hormonjaink közül elsősorban az adrenalin, a kortizon, a melatinon a leginkább fényfüggő természetű. Míg előző kettő fizikai, szellemi, nemi aktivitásra serkent, addig utóbbi ellenkező hatású, depressziót okozhat. A mesterséges világítás spektruma, azaz hullámhosszak szerinti összetevője jelentősen eltér a természetes fényétől. Ezért hormonháztartásunk olyan mértékben válik megzavarttá, amilyen mértékben a mesterséges fény spektruma különbözik a természetsétől. Nincs olyan fényforrás forgalomban, amely helyettesítheti a természetes fényt. A fény biológiai hatása jól felmérhető a verőfényes és a borús, nyári-téli napok pszichés hangulatán. Ezért azonosítja nyelvünk a derűs hangulatot az időjárással. Nem véletlen a „nyári szerelem”, amely a napfény hatására intenzíven serkenti a szexualitást. Bizonyos hullámhosszakon a fény biológiai hatását az orvostudomány gyógyításra használja. Bűnös tudatlanság emberek ezreit színszűrő üvegezés mögé ültetni akár egy életre.

A mesterséges megvilágítás egyébként is kedvezőtlen hatását a használatos reflexiós üvegezés - amit a gyártók napvédelem címén az építészet nyakába sóztak - még csak fokozza. A csillogás keltette eufória az ilyen üvegezés kritikátlan használatához vezetett.


Ez az üvegféleség az infravörös sugárzás egy részének kiszűrésére hivatott. Azonban az alkalmazással járó gond sokszoros. E sorok írója tizenkét pontba foglalta a reflexiós üvegek használatának tiltó okait, amelyből itt röviden csak néhányat említek.

A naphővédő üvegek önmagukban nem képesek megvédeni a helyiségeket a túlmelegedéstől amire hivatkozva használják, mert megközelítően kielégítő szűrőhatás esetén, már a látáshoz szükséges bebocsátott sugarak intenzitása is elégtelen. Az optikailag módosított fény biológiai zavart okoz a hormontermelésben. Mindemellett tény, hogy az év során csak néhány hónapig van szükség naphővédelemre, ezen belül pedig naponta csak néhány órán át éri az egyes homlokzatot túlmelegedést okozó sugárzás. Az ilyen üvegezés kiegészítéseként klímaberendezést vagy árnyékolót, továbbá mesterséges többletvilágítást is kell alkalmazni, és mint látható, a feladat ellátására a teljes alkalmatlansága ellenére az építészet magasházaknál, sőt sok más esetben is alkalmazza e káros hatású üvegezést. Feltehető a kérdés: nem bűnös magatartás-e az épületfizikailag, hőtechnikailag, árnyékolás technikailag, biológiailag hibás döntés?

A naphővédő üvegezés kizárja a napenergia passzív hasznosítását a fűtési idényben, amely elősegíthetné az energia takarékosságot, a fosszilis energiafogyasztás csökkentését is. De úgy látszik, fontosabbnak tűnik a látvány.

Az építészetben különböző irányzatok uralkodnak. Tájékoztatásul bemutatok egy összefoglaló rajzos tájékoztatót. A két fő irányzat közötti különbség a tevékenység fő céljaiban nyilvánul meg. Az egyik a látványt, a másik az épület ökologikus működését tarja legfontosabb megvalósítandó feladatnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egyik irányzat sem zárja ki a másik törekvéseit, az együttes alkalmazást. Ezen a ponton elkerülhetetlen a számonkérés: a ma uralkodó látványépítészet tudja-e igazolni önmagát? Tömegesen születnek e remekművek, megcsodálni való építmények? Ha a válasz nemleges lenne, akkor további kérdés merül föl: akkor mit teljesít az építészet?

Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa


Az ökologikus építészet elvei szerint saját gyakorlatomban megvalósított épületekből bemutatok néhányat, amelyek energiatakarékosak, passzív napházak, passzív hűtésűek, a lakóházak légfűtéssel működnek. Számos további épület és információ a www.bio-solar-haz.hu alatt található.

Dr Kuba Gellért
okleveles építészmérnök
ny. egyetemi tanár


SZERZŐI VÁLASZ AZ ÉSZREVÉTELEKRE

Wértolulásos indulatkitörésekre nem, csak tudományos tényekkel alátámasztott érvekre válaszolok. Túlfűtött szereplési vágy érdemi mondanivaló nélkül? Nem erkölcsös arctalanul a függöny mögül szurkálni, gorombáskodni. Mutasd az épületedet, és megmondom ki vagy. Erre sincsen szükség, mert a stílus maga az ember.
Az ökologikus építészet nem fából való építkezést jelent. A fa használata egyáltalán nem a megoldás. De ahol ennek realitása van, ott a megújuló energiahasznosítás egyik lehetséges változata.

  • Tény, hogy a lakóházak és irodai munkahelyek többségében éppen napjainkban elviselhetetlen hőmérsékleti állapotok alakultak ki.
  • Tény, hogy a nem könnyűszerkezetes lakó és irodaépületekben csupán építészeti eszközökkel, passzív hűtéssel, gépi berendezés nélkül a külső-belső léghőmérsékleti maximumok között 8–10 C˚ különbség teremthető.
  • Tény, hogy az épületek döntő többségében a kortárs építészet nem gondoskodott a passzív hűtés lehetőségéről. Ezt a lehetőséget nem is ismeri.
  • Tény, hogy az eleddig nem észlelt forró napokban – igen sokan saját tapasztalatukkal mérhetik le – az épületeknek nem a látvány, hanem a védelem, esetünkben a hővédelem lenne a primer feladatuk. Ezt a funkciót hibás tervezésük folytán képtelenek ellátni.
  • Tény, hogy az építészet által kedvelt, a naphő okozta túlmelegedés ellen alkalmazott reflexiós üvegezés önmagában képtelen a mögöttük fekvő helyiségek hővédelmét ellátni.
  • Tény, hogy az építészet nem ismeri az optikailag modulált üvegezések sokirányú káros következményeit.

A természetes fény spektrumát jelentősen eltorzító üvegezést tilos használni olyan helyiségek nyílászáró szerkezeteiben, melyek huzamos emberi tartózkodásra szolgálnak, a következők miatt:

1. A NAPFÉNYT SZŰRŐ ÜVEGEK NEGATÍV BIOLÓGIAI ÉS PSZICHÉS HATÁST KELTENEK

A látható tartományban bekövetkező fényveszteség, a belépő fény hullámhosszainak módosulása, a spektrum torzulása kedvezőtlenül befolyásolja a természetes fény hatására termelődő hormonokat (adrenalin, kortizon), s ezért a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket használók, elsősorban a nők biológiai egyensúlya megbomolhat.

A hormontermelést a napfény szabályozza. Amilyen mértékben változik a természetes fény hullámhosszak szerinti összetevője, olyan mértékben válik megzavarttá a hormontermelésünk.

A hatékony naphő-szűrő üvegeken keresztül a kék égbolt is szürkének-barnásnak stb., látszik, s ez a látvány pszichésen negatív, depressziós hatást kelthet. Ezért a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben az optikailag módosított üvegek használata biológiailag kockázatos és ártalmas.

2. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG FÉNYIGÉNYES IDŐSZAKBAN IS CSÖKKENTI A FÉNYT
A naphő ellen hatékonyan védő üvegen át a természetes fény csak jelentős mértékben csökkentet hányada léphet be a helyiségekbe. Ez, a fényt erősen szűrő, csökkentő üvegezés a fényszegény időszakban sem távolítható el, amikor a fény már nem okoz túlmelegedést, azaz kellemetlen hőérzetet az épületben. Következésképen a fényszegény napszakban és évszakban is megakadályozza az amúgy is alacsony intenzitású fény bejutását a helyiségekbe. A hazai égövön és általában a temperált égövön az úgynevezett túlmelegedő időszak nagyon rövid, s ezen belül sem fordul elő folyamatosan olyan meteorológiai helyzet (egy-egy nyári napon is csak rövid időre alakul ki hőkényelmetlenség), amely állandó fényvédelmet-hővédelmet követelne. Ilyen klimatológiai állapot csak a forró trópusokon ismeretes. A fényt erősen szűrő-csökkentő üvegezés alkalmazásának az a következménye, hogy mesterséges fénnyel – indokolatlan energiafogyasztással – kell pótolni a fényhiányt. A hibás döntés, a fénycsökkentő üveg használata nyomán a napszűrő üveg mögött tartózkodók az év háromnegyed részében kénytelenek elviselni a kényszerből alkalmazott mesterséges fény minden biológiai, pszichológiai hátrányát. Mindezen fölül a fényszűrő üvegek használata ellentétes az energiatakarékosság gondolatával is. A mesterséges fény spektruma jelentősen különbözik a természetes fényétől, ezért biológiailag káros.

3. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG GÁTOLJA A NAPENERGIA PASSZÍV HASZNOSÍTÁSÁT
A naphőtől védő üvegezés rendeltetése, hogy minél több láthatatlan sugárzást, amely nem segíti a látás folyamatát (tehát az infravörös hullámtartományban érkező sugárzást) minél nagyobb mértékben kirekessze, továbbá a látható tartománynak – amelynek ugyancsak jelentős az energiahozama – legalább a felét kiszűrje, hogy végül is csökkentse a helyiségekben a napsugárzás okozta túlmelegedés veszélyét. Ha tehát a célt jól szolgáló üvegezés készül, akkor egy-egy év legalább fele idejében, amikor már a napsugár okozta többlethő segíthetne a fűtési energia egy részének megtakarításában, azaz az épület passzívan hasznosíthatná a naphőt, az üvegezés szűrő hatása ezt a folyamatot megakadályozza. Tehát akadályozza a megújuló energiahasznosítást, ezáltal a fosszilis eredetű energiafogyasztás csökkentését, amely az ökologikus építészet legfőbb célkitűzései közé tartozik a környezeti ártalmak csökkentése érdekében.

4. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG ÖNMAGÁBAN KÉPTELEN KELLŐ HŐVÉDELMET NYÚJTANI
A naphő ellen még jó hatásfokkal védő reflexiós üveg sem képes önmagában olyan fokú hővédelmet nyújtani az üvegezés mögötti helyiségeknek, amely kielégítené a temperált égöv alatt a nyári kánikula idején a hőkényelem követelményét. A naphővédő üveg alkalmazása – a kellő hőkényelem elérése érdekében – megköveteli a másodlagos eszközök együttes használatát. Ezek lehetnek igen magas (10–15-szörös) légcsereszámmal működő mesterséges szellőzés, vagy kisegítő hűtés, klimatizálás, illetve árnyékoló szerkezetek. Azonban csak légcserével nem lehet a mindenkori külső léghőmérséklet szintet elérni, a belső léghőmérséklet a légcsereszámtól függően mindenkor 2-4 fokkal magasabb lesz.

5. NAPVÉDŐ ÜVEGEZÉSŰ HELYISÉGEK A SZOKÁSOS MÓDON NEM SZELLŐZTETHETŐEK
A napvédő üvegezésű ablakok – ha azok egyébként felnyitható szárnyakkal rendelkeznek – rendszerint éppen azokban az órákban nem nyithatók ki, amikor a napsugár az ablakfelületet éri, azaz a helyiség a legnagyobb naphőterhelésnek van kitéve, mert felnyitásával megszűnik az üvegezés szűrő hatása, tehát a reflexiós üveg legfőbb célkitűzése hiúsul meg. A vízszintes tengelyű billenő, vagy a jól tájolt függőleges forgóablakok esetében a felnyitás nem akadályozná a napvédelem teljesülését. Azonban megoldatlan légtömörségi okok miatt napjainkban ilyen ablakok forgalmazását szabványok tiltják.

6. A TÜKRÖZŐ, SZÍNES HATÁSÚ ÜVEGEZÉSEK IDŐVEL ESZTÉTIKAILAG TÖNKREMENNEK

A naphőt szűrő üvegezés technológiája folyamatos fejlesztés alatt áll. Bizonyos idő elteltével az adott üvegezés azonos megjelenésű, színű, tónusú üveggel már nem helyettesíthető, mert a gyártási technológiát többé már nem alkalmazzák. Az üveg törékeny anyag, s elkerülhetetlen a tőrés kár. A szokás szerinti ötven éves épület-élettartam alatt számos ablak újraüvegezése töréskár miatt szükségessé válik. A hőszigetelő (termopán) üvegezés élettartama 15–25 év. A tönkremenetel nem egyidejű, hanem a fizikai terhelés körülményeitől függően változó. Tehát ebből a folyamatból is keletkezik újraüvegezési kényszer. Következmény továbbá, hogy az épület üvegezése előbb vagy utóbb foltossá, tarkává, esztétikailag kellemetlen megjelenésűvé válik. Emiatt elvész az a legfőbb (vonzó, látványos) tulajdonsága, amiért az építészek rendszerint használatuk mellett döntenek. A látvány visszájára fordul, az épület tarkán színezetté, csúffá válik, amint ezt számos hazai és külföldi példa igazolja.

7. A NAPVÉDŐ, TÜKRÖZŐ ÜVEGEK HASZNÁLATA JELENTŐS TÖBBLETKÖLTSÉGET OKOZ
A naphőt szűrő üvegek önmagukban is jóval magasabb költségűek, mint a szokványos átlátszó üvegek. A hatékony naphő védelem csak akkor jön létre, ha a napsugárzásnak a látható tartományban is számottevő hányadát az üveg képes kívül rekeszteni az épületen. Ebből következik, hogy a megvilágítási szint a fényáram csökkentésével arányosan változik. Ezt elkerülendő, a hátrány egyensúlyozására nagyobb üvegfelületek készülnek. A nagyobb üvegfelületeknek nagyobb a költsége, de minthogy hőszűrő az üvegezés, azért az üvegminőség is növeli a költséget. Továbbá az épületek ablakai azok, amelyek a legnagyobb hőforgalmat bonyolítják le, azaz télen az üvegezett felületen keresztül a legnagyobb a fajlagos hőveszteség, nyáron a hőnyereség. Megnő a fűtési-hűtési energiaköltség.

8. A NAPSUGARAT SZŰRŐ ÜVEG KIZÁRJA AZ ULTRAVIOLA SUGÁRZÁST

Az üvegezés elnyeli a teljes UV-B tartományt és az UV-A jelentős részét, de utóbbinak bizonyos hányada még bejut az optikailag nem módosított, szokványos átbocsátású üvegen keresztül. A tükröző, vagy egyéb optikailag módosított üvegek a maradék csekély ultraviola sugárzás bejutását is megakadályozzák.

9. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉS KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁST OKOZ
A tükröző üvegek a visszavert fény és hősugarakkal megterhelik a környezetet. Az elhárított –kellemetlenséget okozó – sugárzást a környezetnek kell elviselnie, adott esetben a szemben álló házaknak. Vakítást, káprázást okoz, akár több kilométeres távolságra is. Fókuszáló sugarak a környezet közlekedésbiztonságát veszélyeztetik, mint ahogyan ezt számos kereszteződésnél történt karambol bizonyítja.

10. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉS TERMÉSZETVÉDELMILEG KÁROS HATÁST FEJT KI

A tükröző üvegek tömeges madárelhullást okoznak a migráció idején, különösen a magasházak esetében. A madarak rendszerint éjjel kelnek útra, részben, mert a csillagok szerint tájékozódnak, részben mert így védekeznek a ragadozó madarak ellen. A tükröző üvegezésű magasházak megtévesztik a madár rajokat és pusztulásukat okozza.

11. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉSŰ ÉPÜLET TERMÉSZETELLENES MEGJELENÉSŰVÉ VÁLIK
A túlzottan tükröződő üvegezésű épületek megjelenése gyakran indokolatlan, meg nem érdemelt hangsúlyt nyernek funkciójukhoz képest, versenyre kelve más fontos feladatú, történelmi múltú épületekkel. A fokozódó versenyben elszaporodásuk városrészek esztétikai sematizálódó tönkremeneteléhez vezethet. Megjelenésük rideg, emberidegen, szélső esetben pöffeszkedő hatású is lehet. Több szomszédos reflexiós üvegezésű épület együttese kellemetlen arculatúvá válhat.

12. A TÜKRÖZŐ, SZÍNES ÜVEGEK HASZNÁLATA ALKALMAZÁSI KÉNYSZERT OKOZ

A napvédő üveget azon a homlokzaton is kényszerülnek alkalmazni, amelyet valójában nem éri túlmelegedést okozó napsugárzás, mert a kétfajta üvegezés egy épület szomszédos homlokzatain esztétikailag nem megengedhető.

A fentiek alapján az alábbiak összegezhetőek:
Tény, hogy az építészet – többek között – nem ismeri a reflexiós üvegezés káros, a célra használt alkalmatlanságát.
Tény, hogy bűnös cselekedet olyan anyagok, szerkezetek stb. felhasználása, amelyeknek tulajdonságai, a használatukból következő körülmények az alkalmazó számára ismeretlenek.
Ezért, a nagyszámú hibás szemlélettel tervezett épület okán tartom az építészetet – természetesen tisztelet a kivételnek – bűnösnek.
K.G.

10 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »