Design/Formatervezés
Bűnös építészet
2007.07.30. 09:10
UPDATE!Dr. Kuba Gellért okleveles építészmérnök írásához számos hozzászólás érkezett. Közvetlenül az eredeti cikket követően közreadjuk a szerző reagálását a hozzászólásokra.
Számos hozzászólás érkezett Kuba Gellért alábbi írására, melyekre a szerző is szeretett volna reagálni közvetlenül a cikk mellett. A teljes reakciót a Bűnös építészet című írás alatt olvashatják. (szerk.)
Kuba Gellért: Bűnös építészet
Az építészetnek csak a látványteremtő tevékenységét értékelik a társadalmak. Semmit nem tudnak az architektúra mögött rejlő láthatatlan tartalomról, amely az építmény valós minőségét hordozza és meghatározza a használók életminőségét, biológiai és pszichés állapotát. Az építészet is sikerorientált tevékenység, ezért az elvárt követelmények kielégítésére összpontosít. Azonban az épületek használati értékét látványuk csak kis mértékben alkotja, az érték nagyobb hányadát a realizált tudomány képezi. Viszont ilyen ismeretek hiányában az építtető közösség nem fogalmazza meg, nem fogalmazhatja meg az életminőséget meghatározó követelményeket, ezért ezek jobbára nem teljesülnek. Az építészet ebben nem érdekelt.
A környezetszennyezés a külső és belső térben egyaránt létrejön. A külső térben a globális jellegű környezetszennyezés a legártalmasabb. A belső térben az építő anyagok emissziói, berendezési tárgyak, a szellőzetlenség, friss levegő elégtelensége (oxigén hiány), rossz optikai viszonyok stb., fejtik ki káros hatásukat az élő szervezetre. Az építő tevékenység által okozott negatív hatások kiküszöbölését az ökologikus építészet hivatott megvalósítani. Lényege az olyan építés, amely sem a belső, sem a külső térben nem okoz környezetszennyezést.
Az ökologikus építészet alapelveire támaszkodva egyértelmű cselekvési terv fogalmazható meg a cél elérésére.
1/13
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház
2/13
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház
3/13
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház belső
Bucsai ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű családi ház belső
Ökologikusan csak a természeti népek tudnak építeni, mint például az eszkimók, akik jégkunyhójukkal sem az „építő anyag" előállításával, sem az építéssel, sem az „épület" használatával nem okoznak kárt a környezetnek, s a szállásuk elhagyásával az maradék nélkül integrálódik a környezetbe. A civilizáltabb társadalmak építő tevékenysége szennyezi a környezetet. Az ökologikus építészet célkitűzése, hogy az építés ne, vagy a legcsekélyebb mértékben legyen környezetszennyező. A tevékenység minden területén kijelöli azokat az építészeti eszközöket, miáltal a célkitűzés teljesíthető.
Az ökologikus építészet mellett sajnálatosan divatba jött egy átvett, s kevés értelemmel használt homályos kifejezés, a fenntartható építészet, amelynek nincsen gyökere, s nem is ad tanácsot a tennivalókat illetően. Ezért papagáj módon ismételgetik anélkül, hogy lényegre törően kijelölnék az utat a jelzett cél eléréséhez.
A globális környezetszennyezés legfőbb forrása a fosszilis energiahordozók használata. Ennek következménye a légkörösszetétel megváltozása, a drasztikus klímaváltozások, új vírusmutációk megjelenése, melynek nyomai már minduntalan megjelennek például a madárinfluenza formájában.
Statisztikai adatok bizonysága szerint az épületek fogyasztják el a nemzeti energia-felhasználás több mint hatvan százalékát. Tehát a legnagyobb környezetszennyezés forrása az épület.
Az épület energia fogyasztásába nem csak az üzemeltetéshez használt energia tartozik, hanem az építőanyagok előállításához, az építéshez és lebontáshoz szükséges energiamennyiség is. Az alacsony épületek egységnyi alapterületére, vagy térfogatára vetített energiamennyiség jelentősen kisebb, mint a közepes magasságú épületeké. De nagyságrenddel, vagy nagyságrendekkel alacsonyabb mint a középmagas, vagy magasházaké, és különösen a felhőkarcolóké.
4/13
Amíg egy tonna tégla, vasbeton előállításához csak 400-500 kW, addig az alumíniumhoz 72 000 kW energiára van szükség. Ez az egyik oka a magasházak fokozott energiaigényének.
Megmagyarázhatatlanul az építészet és a média mégis csak formákkal, architektúrával, látvánnyal foglalkozik ha épületekről esik szó. Ennek jó bizonysága a Budapesten építendő felhőkarcolókról, magasházakról folyó vita, ahol éppen maguk a szakmai orgánumok csupán városesztétika szemszögéből tekintenek a kérdésre, nem szólva az ilyen épületek súlyos környezetszennyező hatásairól. Az építészet nem emelte fel szavát a környezet megvédése érdekében. Éppen most, amikor a civilizált világ kezdi felismerni a mértéktelen fosszilis energiafogyasztás súlyos, szinte visszafordíthatatlan következményeit, akkor készülődik – a tőke hátszelével - energiafaló „felhőkarcoló" létesítésére. Kinek az érdeke?
A magasházak első "mintapéldányai" a Duna partján már megjelentek. Látványértékük a tökéletes sematizmus. Hol voltak, vannak a városesztéták? Nem feltétlenül az alkotó képessége tükröződik a formai megfogalmazásban, mert lehet e mögött a beruházó profit-érdeke is, azonban semmi nem menti az engedélyezésben igennel szavazók felelőségét. Ha a látványépítészetnek ez a csúcsteljesítménye, akkor mi követezik ez után?
Az ilyen épületek nem csak a százszoros, akár ezerszeres energia fogyasztásukkal tűnnek ki, hanem a környezetükre ható kedvezőtlen klímahatásaikkal, a szelessé, huzatossá változó utcákkal, a kiterjedt árnyékvetésükkel, de főképpen az épületben tartózkodók biológiai ártalmaival.
5/13
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház bejárat
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház bejárat
6/13
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház bejárat
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház bejárat
7/13
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház belső
Gödöllői ökologikus, bioszolár áruház belső
Az épületek okozta megbetegedések gyakoriak és szakmailag annyira közismert jelenség, hogy a „ sick building syndrome" azaz épületek okozta betegségtünetek néven évente több nemzetközi szimpóziumot hirdetnek meg.
A magas épületek mesterségesen vannak szellőztetve, hűtve és megvilágítva, teljes üvegezett homlokzatuk ellenére. A Nap okozta túlmelegedés ellen naphővédő, úgynevezett reflexiós, vagy másképen optikailag modulált üvegezéssel vannak ellátva. Mindezen szolgáltatás több-kevesebb mértékben egészségkárosító forrás. A magasépület olyan napkollektor, amit mesterségesen hűtenek, hogy tartózkodásra alkalmas legyen.
A mesterséges szellőztetés, hűtés, klímatizálás veszélyforrása a szűrőrendszerben megtelepedő baktériumok, vírusok elszaporodásának, terjedésének valószínűsége, amit a nemzetközi szakirodalom tapasztalatból legionárius betegségként ismer, egy hotelben eltöltött, több halállal végződő vietnámi legionárius találkozó nyomán.
A mesterséges megvilágítás az épületek nagy menetmélysége miatt nem nélkülözhető. A hibásan alkalmazott, az építészet által különösen kedvelt csillogó, tükröző üvegezés fénycsökkentő hatása okán is szükségszerű mesterséges világítás biológiailag káros.
Fotóbiológiai tény, hogy hormonháztartásunkat a természetes fény szabályozza. Vitális hormonjaink akkor vannak egyensúlyban, ha kellő mennyiségű és minőségű megvilágításban részesedünk. Hormonjaink közül elsősorban az adrenalin, a kortizon, a melatinon a leginkább fényfüggő természetű. Míg előző kettő fizikai, szellemi, nemi aktivitásra serkent, addig utóbbi ellenkező hatású, depressziót okozhat. A mesterséges világítás spektruma, azaz hullámhosszak szerinti összetevője jelentősen eltér a természetes fényétől. Ezért hormonháztartásunk olyan mértékben válik megzavarttá, amilyen mértékben a mesterséges fény spektruma különbözik a természetsétől. Nincs olyan fényforrás forgalomban, amely helyettesítheti a természetes fényt. A fény biológiai hatása jól felmérhető a verőfényes és a borús, nyári-téli napok pszichés hangulatán. Ezért azonosítja nyelvünk a derűs hangulatot az időjárással. Nem véletlen a „nyári szerelem", amely a napfény hatására intenzíven serkenti a szexualitást. Bizonyos hullámhosszakon a fény biológiai hatását az orvostudomány gyógyításra használja. Bűnös tudatlanság emberek ezreit színszűrő üvegezés mögé ültetni akár egy életre.
A mesterséges megvilágítás egyébként is kedvezőtlen hatását a használatos reflexiós üvegezés - amit a gyártók napvédelem címén az építészet nyakába sóztak - még csak fokozza. A csillogás keltette eufória az ilyen üvegezés kritikátlan használatához vezetett.
A magas épületek mesterségesen vannak szellőztetve, hűtve és megvilágítva, teljes üvegezett homlokzatuk ellenére. A Nap okozta túlmelegedés ellen naphővédő, úgynevezett reflexiós, vagy másképen optikailag modulált üvegezéssel vannak ellátva. Mindezen szolgáltatás több-kevesebb mértékben egészségkárosító forrás. A magasépület olyan napkollektor, amit mesterségesen hűtenek, hogy tartózkodásra alkalmas legyen.
A mesterséges szellőztetés, hűtés, klímatizálás veszélyforrása a szűrőrendszerben megtelepedő baktériumok, vírusok elszaporodásának, terjedésének valószínűsége, amit a nemzetközi szakirodalom tapasztalatból legionárius betegségként ismer, egy hotelben eltöltött, több halállal végződő vietnámi legionárius találkozó nyomán.
A mesterséges megvilágítás az épületek nagy menetmélysége miatt nem nélkülözhető. A hibásan alkalmazott, az építészet által különösen kedvelt csillogó, tükröző üvegezés fénycsökkentő hatása okán is szükségszerű mesterséges világítás biológiailag káros.
Fotóbiológiai tény, hogy hormonháztartásunkat a természetes fény szabályozza. Vitális hormonjaink akkor vannak egyensúlyban, ha kellő mennyiségű és minőségű megvilágításban részesedünk. Hormonjaink közül elsősorban az adrenalin, a kortizon, a melatinon a leginkább fényfüggő természetű. Míg előző kettő fizikai, szellemi, nemi aktivitásra serkent, addig utóbbi ellenkező hatású, depressziót okozhat. A mesterséges világítás spektruma, azaz hullámhosszak szerinti összetevője jelentősen eltér a természetes fényétől. Ezért hormonháztartásunk olyan mértékben válik megzavarttá, amilyen mértékben a mesterséges fény spektruma különbözik a természetsétől. Nincs olyan fényforrás forgalomban, amely helyettesítheti a természetes fényt. A fény biológiai hatása jól felmérhető a verőfényes és a borús, nyári-téli napok pszichés hangulatán. Ezért azonosítja nyelvünk a derűs hangulatot az időjárással. Nem véletlen a „nyári szerelem", amely a napfény hatására intenzíven serkenti a szexualitást. Bizonyos hullámhosszakon a fény biológiai hatását az orvostudomány gyógyításra használja. Bűnös tudatlanság emberek ezreit színszűrő üvegezés mögé ültetni akár egy életre.
A mesterséges megvilágítás egyébként is kedvezőtlen hatását a használatos reflexiós üvegezés - amit a gyártók napvédelem címén az építészet nyakába sóztak - még csak fokozza. A csillogás keltette eufória az ilyen üvegezés kritikátlan használatához vezetett.
8/13
Ez az üvegféleség az infravörös sugárzás egy részének kiszűrésére hivatott. Azonban az alkalmazással járó gond sokszoros. E sorok írója tizenkét pontba foglalta a reflexiós üvegek használatának tiltó okait, amelyből itt röviden csak néhányat említek.
A naphővédő üvegek önmagukban nem képesek megvédeni a helyiségeket a túlmelegedéstől amire hivatkozva használják, mert megközelítően kielégítő szűrőhatás esetén, már a látáshoz szükséges bebocsátott sugarak intenzitása is elégtelen. Az optikailag módosított fény biológiai zavart okoz a hormontermelésben. Mindemellett tény, hogy az év során csak néhány hónapig van szükség naphővédelemre, ezen belül pedig naponta csak néhány órán át éri az egyes homlokzatot túlmelegedést okozó sugárzás. Az ilyen üvegezés kiegészítéseként klímaberendezést vagy árnyékolót, továbbá mesterséges többletvilágítást is kell alkalmazni, és mint látható, a feladat ellátására a teljes alkalmatlansága ellenére az építészet magasházaknál, sőt sok más esetben is alkalmazza e káros hatású üvegezést. Feltehető a kérdés: nem bűnös magatartás-e az épületfizikailag, hőtechnikailag, árnyékolás technikailag, biológiailag hibás döntés?
A naphővédő üvegezés kizárja a napenergia passzív hasznosítását a fűtési idényben, amely elősegíthetné az energia takarékosságot, a fosszilis energiafogyasztás csökkentését is. De úgy látszik, fontosabbnak tűnik a látvány.
Az építészetben különböző irányzatok uralkodnak. Tájékoztatásul bemutatok egy összefoglaló rajzos tájékoztatót. A két fő irányzat közötti különbség a tevékenység fő céljaiban nyilvánul meg. Az egyik a látványt, a másik az épület ökologikus működését tarja legfontosabb megvalósítandó feladatnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egyik irányzat sem zárja ki a másik törekvéseit, az együttes alkalmazást. Ezen a ponton elkerülhetetlen a számonkérés: a ma uralkodó látványépítészet tudja-e igazolni önmagát? Tömegesen születnek e remekművek, megcsodálni való építmények? Ha a válasz nemleges lenne, akkor további kérdés merül föl: akkor mit teljesít az építészet?
10/13
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
11/13
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
12/13
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
13/13
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
Solymári ökologikus, bioszolár, gravitációs légfűtésű villa
Az ökologikus építészet elvei szerint saját gyakorlatomban megvalósított épületekből bemutatok néhányat, amelyek energiatakarékosak, passzív napházak, passzív hűtésűek, a lakóházak légfűtéssel működnek. Számos további épület és információ a www.bio-solar-haz.hu alatt található.
Dr Kuba Gellért
okleveles építészmérnök
ny. egyetemi tanár
SZERZŐI VÁLASZ AZ ÉSZREVÉTELEKRE
Wértolulásos indulatkitörésekre nem, csak tudományos tényekkel alátámasztott érvekre válaszolok. Túlfűtött szereplési vágy érdemi mondanivaló nélkül? Nem erkölcsös arctalanul a függöny mögül szurkálni, gorombáskodni. Mutasd az épületedet, és megmondom ki vagy. Erre sincsen szükség, mert a stílus maga az ember.
Az ökologikus építészet nem fából való építkezést jelent. A fa használata egyáltalán nem a megoldás. De ahol ennek realitása van, ott a megújuló energiahasznosítás egyik lehetséges változata.
A természetes fény spektrumát jelentősen eltorzító üvegezést tilos használni olyan helyiségek nyílászáró szerkezeteiben, melyek huzamos emberi tartózkodásra szolgálnak, a következők miatt:
1. A NAPFÉNYT SZŰRŐ ÜVEGEK NEGATÍV BIOLÓGIAI ÉS PSZICHÉS HATÁST KELTENEK
A látható tartományban bekövetkező fényveszteség, a belépő fény hullámhosszainak módosulása, a spektrum torzulása kedvezőtlenül befolyásolja a természetes fény hatására termelődő hormonokat (adrenalin, kortizon), s ezért a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket használók, elsősorban a nők biológiai egyensúlya megbomolhat.
A hormontermelést a napfény szabályozza. Amilyen mértékben változik a természetes fény hullámhosszak szerinti összetevője, olyan mértékben válik megzavarttá a hormontermelésünk.
A hatékony naphő-szűrő üvegeken keresztül a kék égbolt is szürkének-barnásnak stb., látszik, s ez a látvány pszichésen negatív, depressziós hatást kelthet. Ezért a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben az optikailag módosított üvegek használata biológiailag kockázatos és ártalmas.
2. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG FÉNYIGÉNYES IDŐSZAKBAN IS CSÖKKENTI A FÉNYT
A naphő ellen hatékonyan védő üvegen át a természetes fény csak jelentős mértékben csökkentet hányada léphet be a helyiségekbe. Ez, a fényt erősen szűrő, csökkentő üvegezés a fényszegény időszakban sem távolítható el, amikor a fény már nem okoz túlmelegedést, azaz kellemetlen hőérzetet az épületben. Következésképen a fényszegény napszakban és évszakban is megakadályozza az amúgy is alacsony intenzitású fény bejutását a helyiségekbe. A hazai égövön és általában a temperált égövön az úgynevezett túlmelegedő időszak nagyon rövid, s ezen belül sem fordul elő folyamatosan olyan meteorológiai helyzet (egy-egy nyári napon is csak rövid időre alakul ki hőkényelmetlenség), amely állandó fényvédelmet-hővédelmet követelne. Ilyen klimatológiai állapot csak a forró trópusokon ismeretes. A fényt erősen szűrő-csökkentő üvegezés alkalmazásának az a következménye, hogy mesterséges fénnyel – indokolatlan energiafogyasztással – kell pótolni a fényhiányt. A hibás döntés, a fénycsökkentő üveg használata nyomán a napszűrő üveg mögött tartózkodók az év háromnegyed részében kénytelenek elviselni a kényszerből alkalmazott mesterséges fény minden biológiai, pszichológiai hátrányát. Mindezen fölül a fényszűrő üvegek használata ellentétes az energiatakarékosság gondolatával is. A mesterséges fény spektruma jelentősen különbözik a természetes fényétől, ezért biológiailag káros.
3. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG GÁTOLJA A NAPENERGIA PASSZÍV HASZNOSÍTÁSÁT
A naphőtől védő üvegezés rendeltetése, hogy minél több láthatatlan sugárzást, amely nem segíti a látás folyamatát (tehát az infravörös hullámtartományban érkező sugárzást) minél nagyobb mértékben kirekessze, továbbá a látható tartománynak – amelynek ugyancsak jelentős az energiahozama – legalább a felét kiszűrje, hogy végül is csökkentse a helyiségekben a napsugárzás okozta túlmelegedés veszélyét. Ha tehát a célt jól szolgáló üvegezés készül, akkor egy-egy év legalább fele idejében, amikor már a napsugár okozta többlethő segíthetne a fűtési energia egy részének megtakarításában, azaz az épület passzívan hasznosíthatná a naphőt, az üvegezés szűrő hatása ezt a folyamatot megakadályozza. Tehát akadályozza a megújuló energiahasznosítást, ezáltal a fosszilis eredetű energiafogyasztás csökkentését, amely az ökologikus építészet legfőbb célkitűzései közé tartozik a környezeti ártalmak csökkentése érdekében.
4. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG ÖNMAGÁBAN KÉPTELEN KELLŐ HŐVÉDELMET NYÚJTANI
A naphő ellen még jó hatásfokkal védő reflexiós üveg sem képes önmagában olyan fokú hővédelmet nyújtani az üvegezés mögötti helyiségeknek, amely kielégítené a temperált égöv alatt a nyári kánikula idején a hőkényelem követelményét. A naphővédő üveg alkalmazása – a kellő hőkényelem elérése érdekében – megköveteli a másodlagos eszközök együttes használatát. Ezek lehetnek igen magas (10–15-szörös) légcsereszámmal működő mesterséges szellőzés, vagy kisegítő hűtés, klimatizálás, illetve árnyékoló szerkezetek. Azonban csak légcserével nem lehet a mindenkori külső léghőmérséklet szintet elérni, a belső léghőmérséklet a légcsereszámtól függően mindenkor 2-4 fokkal magasabb lesz.
5. NAPVÉDŐ ÜVEGEZÉSŰ HELYISÉGEK A SZOKÁSOS MÓDON NEM SZELLŐZTETHETŐEK
A napvédő üvegezésű ablakok – ha azok egyébként felnyitható szárnyakkal rendelkeznek – rendszerint éppen azokban az órákban nem nyithatók ki, amikor a napsugár az ablakfelületet éri, azaz a helyiség a legnagyobb naphőterhelésnek van kitéve, mert felnyitásával megszűnik az üvegezés szűrő hatása, tehát a reflexiós üveg legfőbb célkitűzése hiúsul meg. A vízszintes tengelyű billenő, vagy a jól tájolt függőleges forgóablakok esetében a felnyitás nem akadályozná a napvédelem teljesülését. Azonban megoldatlan légtömörségi okok miatt napjainkban ilyen ablakok forgalmazását szabványok tiltják.
6. A TÜKRÖZŐ, SZÍNES HATÁSÚ ÜVEGEZÉSEK IDŐVEL ESZTÉTIKAILAG TÖNKREMENNEK
A naphőt szűrő üvegezés technológiája folyamatos fejlesztés alatt áll. Bizonyos idő elteltével az adott üvegezés azonos megjelenésű, színű, tónusú üveggel már nem helyettesíthető, mert a gyártási technológiát többé már nem alkalmazzák. Az üveg törékeny anyag, s elkerülhetetlen a tőrés kár. A szokás szerinti ötven éves épület-élettartam alatt számos ablak újraüvegezése töréskár miatt szükségessé válik. A hőszigetelő (termopán) üvegezés élettartama 15–25 év. A tönkremenetel nem egyidejű, hanem a fizikai terhelés körülményeitől függően változó. Tehát ebből a folyamatból is keletkezik újraüvegezési kényszer. Következmény továbbá, hogy az épület üvegezése előbb vagy utóbb foltossá, tarkává, esztétikailag kellemetlen megjelenésűvé válik. Emiatt elvész az a legfőbb (vonzó, látványos) tulajdonsága, amiért az építészek rendszerint használatuk mellett döntenek. A látvány visszájára fordul, az épület tarkán színezetté, csúffá válik, amint ezt számos hazai és külföldi példa igazolja.
7. A NAPVÉDŐ, TÜKRÖZŐ ÜVEGEK HASZNÁLATA JELENTŐS TÖBBLETKÖLTSÉGET OKOZ
A naphőt szűrő üvegek önmagukban is jóval magasabb költségűek, mint a szokványos átlátszó üvegek. A hatékony naphő védelem csak akkor jön létre, ha a napsugárzásnak a látható tartományban is számottevő hányadát az üveg képes kívül rekeszteni az épületen. Ebből következik, hogy a megvilágítási szint a fényáram csökkentésével arányosan változik. Ezt elkerülendő, a hátrány egyensúlyozására nagyobb üvegfelületek készülnek. A nagyobb üvegfelületeknek nagyobb a költsége, de minthogy hőszűrő az üvegezés, azért az üvegminőség is növeli a költséget. Továbbá az épületek ablakai azok, amelyek a legnagyobb hőforgalmat bonyolítják le, azaz télen az üvegezett felületen keresztül a legnagyobb a fajlagos hőveszteség, nyáron a hőnyereség. Megnő a fűtési-hűtési energiaköltség.
8. A NAPSUGARAT SZŰRŐ ÜVEG KIZÁRJA AZ ULTRAVIOLA SUGÁRZÁST
Az üvegezés elnyeli a teljes UV-B tartományt és az UV-A jelentős részét, de utóbbinak bizonyos hányada még bejut az optikailag nem módosított, szokványos átbocsátású üvegen keresztül. A tükröző, vagy egyéb optikailag módosított üvegek a maradék csekély ultraviola sugárzás bejutását is megakadályozzák.
9. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉS KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁST OKOZ
A tükröző üvegek a visszavert fény és hősugarakkal megterhelik a környezetet. Az elhárított –kellemetlenséget okozó – sugárzást a környezetnek kell elviselnie, adott esetben a szemben álló házaknak. Vakítást, káprázást okoz, akár több kilométeres távolságra is. Fókuszáló sugarak a környezet közlekedésbiztonságát veszélyeztetik, mint ahogyan ezt számos kereszteződésnél történt karambol bizonyítja.
10. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉS TERMÉSZETVÉDELMILEG KÁROS HATÁST FEJT KI
A tükröző üvegek tömeges madárelhullást okoznak a migráció idején, különösen a magasházak esetében. A madarak rendszerint éjjel kelnek útra, részben, mert a csillagok szerint tájékozódnak, részben mert így védekeznek a ragadozó madarak ellen. A tükröző üvegezésű magasházak megtévesztik a madár rajokat és pusztulásukat okozza.
11. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉSŰ ÉPÜLET TERMÉSZETELLENES MEGJELENÉSŰVÉ VÁLIK
A túlzottan tükröződő üvegezésű épületek megjelenése gyakran indokolatlan, meg nem érdemelt hangsúlyt nyernek funkciójukhoz képest, versenyre kelve más fontos feladatú, történelmi múltú épületekkel. A fokozódó versenyben elszaporodásuk városrészek esztétikai sematizálódó tönkremeneteléhez vezethet. Megjelenésük rideg, emberidegen, szélső esetben pöffeszkedő hatású is lehet. Több szomszédos reflexiós üvegezésű épület együttese kellemetlen arculatúvá válhat.
12. A TÜKRÖZŐ, SZÍNES ÜVEGEK HASZNÁLATA ALKALMAZÁSI KÉNYSZERT OKOZ
A napvédő üveget azon a homlokzaton is kényszerülnek alkalmazni, amelyet valójában nem éri túlmelegedést okozó napsugárzás, mert a kétfajta üvegezés egy épület szomszédos homlokzatain esztétikailag nem megengedhető.
A fentiek alapján az alábbiak összegezhetőek:
Tény, hogy az építészet – többek között – nem ismeri a reflexiós üvegezés káros, a célra használt alkalmatlanságát.
Tény, hogy bűnös cselekedet olyan anyagok, szerkezetek stb. felhasználása, amelyeknek tulajdonságai, a használatukból következő körülmények az alkalmazó számára ismeretlenek.
Ezért, a nagyszámú hibás szemlélettel tervezett épület okán tartom az építészetet – természetesen tisztelet a kivételnek – bűnösnek.
K.G.
Wértolulásos indulatkitörésekre nem, csak tudományos tényekkel alátámasztott érvekre válaszolok. Túlfűtött szereplési vágy érdemi mondanivaló nélkül? Nem erkölcsös arctalanul a függöny mögül szurkálni, gorombáskodni. Mutasd az épületedet, és megmondom ki vagy. Erre sincsen szükség, mert a stílus maga az ember.
Az ökologikus építészet nem fából való építkezést jelent. A fa használata egyáltalán nem a megoldás. De ahol ennek realitása van, ott a megújuló energiahasznosítás egyik lehetséges változata.
- Tény, hogy a lakóházak és irodai munkahelyek többségében éppen napjainkban elviselhetetlen hőmérsékleti állapotok alakultak ki.
- Tény, hogy a nem könnyűszerkezetes lakó és irodaépületekben csupán építészeti eszközökkel, passzív hűtéssel, gépi berendezés nélkül a külső-belső léghőmérsékleti maximumok között 8–10 C˚ különbség teremthető.
- Tény, hogy az épületek döntő többségében a kortárs építészet nem gondoskodott a passzív hűtés lehetőségéről. Ezt a lehetőséget nem is ismeri.
- Tény, hogy az eleddig nem észlelt forró napokban – igen sokan saját tapasztalatukkal mérhetik le – az épületeknek nem a látvány, hanem a védelem, esetünkben a hővédelem lenne a primer feladatuk. Ezt a funkciót hibás tervezésük folytán képtelenek ellátni.
- Tény, hogy az építészet által kedvelt, a naphő okozta túlmelegedés ellen alkalmazott reflexiós üvegezés önmagában képtelen a mögöttük fekvő helyiségek hővédelmét ellátni.
- Tény, hogy az építészet nem ismeri az optikailag modulált üvegezések sokirányú káros következményeit.
A természetes fény spektrumát jelentősen eltorzító üvegezést tilos használni olyan helyiségek nyílászáró szerkezeteiben, melyek huzamos emberi tartózkodásra szolgálnak, a következők miatt:
1. A NAPFÉNYT SZŰRŐ ÜVEGEK NEGATÍV BIOLÓGIAI ÉS PSZICHÉS HATÁST KELTENEK
A látható tartományban bekövetkező fényveszteség, a belépő fény hullámhosszainak módosulása, a spektrum torzulása kedvezőtlenül befolyásolja a természetes fény hatására termelődő hormonokat (adrenalin, kortizon), s ezért a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket használók, elsősorban a nők biológiai egyensúlya megbomolhat.
A hormontermelést a napfény szabályozza. Amilyen mértékben változik a természetes fény hullámhosszak szerinti összetevője, olyan mértékben válik megzavarttá a hormontermelésünk.
A hatékony naphő-szűrő üvegeken keresztül a kék égbolt is szürkének-barnásnak stb., látszik, s ez a látvány pszichésen negatív, depressziós hatást kelthet. Ezért a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben az optikailag módosított üvegek használata biológiailag kockázatos és ártalmas.
2. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG FÉNYIGÉNYES IDŐSZAKBAN IS CSÖKKENTI A FÉNYT
A naphő ellen hatékonyan védő üvegen át a természetes fény csak jelentős mértékben csökkentet hányada léphet be a helyiségekbe. Ez, a fényt erősen szűrő, csökkentő üvegezés a fényszegény időszakban sem távolítható el, amikor a fény már nem okoz túlmelegedést, azaz kellemetlen hőérzetet az épületben. Következésképen a fényszegény napszakban és évszakban is megakadályozza az amúgy is alacsony intenzitású fény bejutását a helyiségekbe. A hazai égövön és általában a temperált égövön az úgynevezett túlmelegedő időszak nagyon rövid, s ezen belül sem fordul elő folyamatosan olyan meteorológiai helyzet (egy-egy nyári napon is csak rövid időre alakul ki hőkényelmetlenség), amely állandó fényvédelmet-hővédelmet követelne. Ilyen klimatológiai állapot csak a forró trópusokon ismeretes. A fényt erősen szűrő-csökkentő üvegezés alkalmazásának az a következménye, hogy mesterséges fénnyel – indokolatlan energiafogyasztással – kell pótolni a fényhiányt. A hibás döntés, a fénycsökkentő üveg használata nyomán a napszűrő üveg mögött tartózkodók az év háromnegyed részében kénytelenek elviselni a kényszerből alkalmazott mesterséges fény minden biológiai, pszichológiai hátrányát. Mindezen fölül a fényszűrő üvegek használata ellentétes az energiatakarékosság gondolatával is. A mesterséges fény spektruma jelentősen különbözik a természetes fényétől, ezért biológiailag káros.
3. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG GÁTOLJA A NAPENERGIA PASSZÍV HASZNOSÍTÁSÁT
A naphőtől védő üvegezés rendeltetése, hogy minél több láthatatlan sugárzást, amely nem segíti a látás folyamatát (tehát az infravörös hullámtartományban érkező sugárzást) minél nagyobb mértékben kirekessze, továbbá a látható tartománynak – amelynek ugyancsak jelentős az energiahozama – legalább a felét kiszűrje, hogy végül is csökkentse a helyiségekben a napsugárzás okozta túlmelegedés veszélyét. Ha tehát a célt jól szolgáló üvegezés készül, akkor egy-egy év legalább fele idejében, amikor már a napsugár okozta többlethő segíthetne a fűtési energia egy részének megtakarításában, azaz az épület passzívan hasznosíthatná a naphőt, az üvegezés szűrő hatása ezt a folyamatot megakadályozza. Tehát akadályozza a megújuló energiahasznosítást, ezáltal a fosszilis eredetű energiafogyasztás csökkentését, amely az ökologikus építészet legfőbb célkitűzései közé tartozik a környezeti ártalmak csökkentése érdekében.
4. A NAPHŐ ELLEN VÉDŐ ÜVEG ÖNMAGÁBAN KÉPTELEN KELLŐ HŐVÉDELMET NYÚJTANI
A naphő ellen még jó hatásfokkal védő reflexiós üveg sem képes önmagában olyan fokú hővédelmet nyújtani az üvegezés mögötti helyiségeknek, amely kielégítené a temperált égöv alatt a nyári kánikula idején a hőkényelem követelményét. A naphővédő üveg alkalmazása – a kellő hőkényelem elérése érdekében – megköveteli a másodlagos eszközök együttes használatát. Ezek lehetnek igen magas (10–15-szörös) légcsereszámmal működő mesterséges szellőzés, vagy kisegítő hűtés, klimatizálás, illetve árnyékoló szerkezetek. Azonban csak légcserével nem lehet a mindenkori külső léghőmérséklet szintet elérni, a belső léghőmérséklet a légcsereszámtól függően mindenkor 2-4 fokkal magasabb lesz.
5. NAPVÉDŐ ÜVEGEZÉSŰ HELYISÉGEK A SZOKÁSOS MÓDON NEM SZELLŐZTETHETŐEK
A napvédő üvegezésű ablakok – ha azok egyébként felnyitható szárnyakkal rendelkeznek – rendszerint éppen azokban az órákban nem nyithatók ki, amikor a napsugár az ablakfelületet éri, azaz a helyiség a legnagyobb naphőterhelésnek van kitéve, mert felnyitásával megszűnik az üvegezés szűrő hatása, tehát a reflexiós üveg legfőbb célkitűzése hiúsul meg. A vízszintes tengelyű billenő, vagy a jól tájolt függőleges forgóablakok esetében a felnyitás nem akadályozná a napvédelem teljesülését. Azonban megoldatlan légtömörségi okok miatt napjainkban ilyen ablakok forgalmazását szabványok tiltják.
6. A TÜKRÖZŐ, SZÍNES HATÁSÚ ÜVEGEZÉSEK IDŐVEL ESZTÉTIKAILAG TÖNKREMENNEK
A naphőt szűrő üvegezés technológiája folyamatos fejlesztés alatt áll. Bizonyos idő elteltével az adott üvegezés azonos megjelenésű, színű, tónusú üveggel már nem helyettesíthető, mert a gyártási technológiát többé már nem alkalmazzák. Az üveg törékeny anyag, s elkerülhetetlen a tőrés kár. A szokás szerinti ötven éves épület-élettartam alatt számos ablak újraüvegezése töréskár miatt szükségessé válik. A hőszigetelő (termopán) üvegezés élettartama 15–25 év. A tönkremenetel nem egyidejű, hanem a fizikai terhelés körülményeitől függően változó. Tehát ebből a folyamatból is keletkezik újraüvegezési kényszer. Következmény továbbá, hogy az épület üvegezése előbb vagy utóbb foltossá, tarkává, esztétikailag kellemetlen megjelenésűvé válik. Emiatt elvész az a legfőbb (vonzó, látványos) tulajdonsága, amiért az építészek rendszerint használatuk mellett döntenek. A látvány visszájára fordul, az épület tarkán színezetté, csúffá válik, amint ezt számos hazai és külföldi példa igazolja.
7. A NAPVÉDŐ, TÜKRÖZŐ ÜVEGEK HASZNÁLATA JELENTŐS TÖBBLETKÖLTSÉGET OKOZ
A naphőt szűrő üvegek önmagukban is jóval magasabb költségűek, mint a szokványos átlátszó üvegek. A hatékony naphő védelem csak akkor jön létre, ha a napsugárzásnak a látható tartományban is számottevő hányadát az üveg képes kívül rekeszteni az épületen. Ebből következik, hogy a megvilágítási szint a fényáram csökkentésével arányosan változik. Ezt elkerülendő, a hátrány egyensúlyozására nagyobb üvegfelületek készülnek. A nagyobb üvegfelületeknek nagyobb a költsége, de minthogy hőszűrő az üvegezés, azért az üvegminőség is növeli a költséget. Továbbá az épületek ablakai azok, amelyek a legnagyobb hőforgalmat bonyolítják le, azaz télen az üvegezett felületen keresztül a legnagyobb a fajlagos hőveszteség, nyáron a hőnyereség. Megnő a fűtési-hűtési energiaköltség.
8. A NAPSUGARAT SZŰRŐ ÜVEG KIZÁRJA AZ ULTRAVIOLA SUGÁRZÁST
Az üvegezés elnyeli a teljes UV-B tartományt és az UV-A jelentős részét, de utóbbinak bizonyos hányada még bejut az optikailag nem módosított, szokványos átbocsátású üvegen keresztül. A tükröző, vagy egyéb optikailag módosított üvegek a maradék csekély ultraviola sugárzás bejutását is megakadályozzák.
9. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉS KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁST OKOZ
A tükröző üvegek a visszavert fény és hősugarakkal megterhelik a környezetet. Az elhárított –kellemetlenséget okozó – sugárzást a környezetnek kell elviselnie, adott esetben a szemben álló házaknak. Vakítást, káprázást okoz, akár több kilométeres távolságra is. Fókuszáló sugarak a környezet közlekedésbiztonságát veszélyeztetik, mint ahogyan ezt számos kereszteződésnél történt karambol bizonyítja.
10. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉS TERMÉSZETVÉDELMILEG KÁROS HATÁST FEJT KI
A tükröző üvegek tömeges madárelhullást okoznak a migráció idején, különösen a magasházak esetében. A madarak rendszerint éjjel kelnek útra, részben, mert a csillagok szerint tájékozódnak, részben mert így védekeznek a ragadozó madarak ellen. A tükröző üvegezésű magasházak megtévesztik a madár rajokat és pusztulásukat okozza.
11. A TÜKRÖZŐ ÜVEGEZÉSŰ ÉPÜLET TERMÉSZETELLENES MEGJELENÉSŰVÉ VÁLIK
A túlzottan tükröződő üvegezésű épületek megjelenése gyakran indokolatlan, meg nem érdemelt hangsúlyt nyernek funkciójukhoz képest, versenyre kelve más fontos feladatú, történelmi múltú épületekkel. A fokozódó versenyben elszaporodásuk városrészek esztétikai sematizálódó tönkremeneteléhez vezethet. Megjelenésük rideg, emberidegen, szélső esetben pöffeszkedő hatású is lehet. Több szomszédos reflexiós üvegezésű épület együttese kellemetlen arculatúvá válhat.
12. A TÜKRÖZŐ, SZÍNES ÜVEGEK HASZNÁLATA ALKALMAZÁSI KÉNYSZERT OKOZ
A napvédő üveget azon a homlokzaton is kényszerülnek alkalmazni, amelyet valójában nem éri túlmelegedést okozó napsugárzás, mert a kétfajta üvegezés egy épület szomszédos homlokzatain esztétikailag nem megengedhető.
A fentiek alapján az alábbiak összegezhetőek:
Tény, hogy az építészet – többek között – nem ismeri a reflexiós üvegezés káros, a célra használt alkalmatlanságát.
Tény, hogy bűnös cselekedet olyan anyagok, szerkezetek stb. felhasználása, amelyeknek tulajdonságai, a használatukból következő körülmények az alkalmazó számára ismeretlenek.
Ezért, a nagyszámú hibás szemlélettel tervezett épület okán tartom az építészetet – természetesen tisztelet a kivételnek – bűnösnek.
K.G.
12:16
Elég megdöbbentő, ahogy ezt a témát a szakma és annak sajtója kezeli Magyarországon - mintha nem lenne átmenet biosámánizmus és műanyagfetisizmus között. Sem kívüle más lehetőség - dehát nemhiába van erre az építészeti szívcsakra is. Kuba Gellért cikke meg egy szerencsétlen - és az információszegény közegben agresszív stupiditása miatt főleg káros - PR anyag. Én nem is a színvonalon ütköztem meg (nem először...) hanem inkább az (x) jelet hiányoltam a végéről. Ezeket a meccseket szerencsésebb helyeken már a hatvannyolcas generáció degenerálódása idején lejátszották - ámde nem baj, úgy látszik, nálunk most jött el az idő. Avanti. kisasszony! dzsungel ez a város!
12:09
Én elhiszem hogy a beton károsan sugároz, és hogy az azbeszt rákkeltő, de azért azt is végig kéne gondolni, hogy ha most mindenki fából akarna házat építeni, és biomasszának csúfolt szintén fával fűteni, mi maradna meg az erdőmérnökök szerint amúgy is egy évtizeden belül kipusztuló magyar erdőkből? A fenntarthatóság szerintem ebben az esetben legalább annyira nem érvényesül. (A fát,mint anyagot nyilván nem mondta ki a szerző, de ez a legkézenfekvőbb megújuló alapanyag.)
08:48
@beton: Magyarországon az erdőterületek aránya 1920-ban 11,8%, 1992-ben pedig 18,4% volt. 2035-ig összesen 780 ezer ha új erdő telepítését tervezik, ez évi átlagosan 15-20 ezer ha-t jelent. forrás: Solymos Rezső: Erdőtelepítési programok Magyarországon
16:24
@olvasó: Ennek ellenére több erdőmérnökkel történt beszélgetés végkicsengése az volt, hogy a jelenleg biomasszára átállított szén erőművek, pár éven belül nemcsak a hulladékfát, hanem a teljes erdőállományt meg fogják zabálni. Az erdőtelepítési program kb olyan lehet mint a sztrádaépítést törvényileg szabályozni. Ha nem sikerült a tövényileg előírt sztrádahossz, akkor módosítjuk az erre vonatkozó törvényeket. (Tehát erre nincs garancia.)
21:49
@beton: Ha az építészet bűnös, akkor Kuba Gellért ÍRÁSA méltatlan, szakbarbár és demagóg. Nincs, nem létezik az a kontextus, amivel e szövegnek az építészetet mint olyat illető megállapításait akárcsak halványan is igazolni lehetne. Erről a blogon lehet bővebben olvasni. A másik ami kiborítja az ökológiai bilit, az a számok kérdése. Hogy nem létezik legalább egyetlen adatsor amivel pl. Beton és olvasó közötti vitát könnyedén el lehetne dönteni. Valaki ezt mondja, valaki azt, a kocsmában meg amazt hallottam. Ez így nem működik...
08:54
@WérGidA: Tök szerencsétlen! WérGidA Úr, az „ökológiai bili” nem idén borult ki (amit tudom, a blogon lejjebb Te is említesz), de persze ezt a kitételt is vehetjük a reagálásodban 'szerzői fogásnak'. Ahogy a „Bűnös építészet” cím sem mond ítéletet mindenki felett, hanem próbál érzékeltetni valamit, amit azután - persze bizonyos szubjektivitással - ki is fejt Kuba Gellért. Talán az idézett felütést, meg esetleg a teljes cikket is el kellett volna olvasnod még figyelmesebben, és megpróbálni megérteni, hogy a szerző mire is gondolt. Mert az ilyen sommás reakció, hogy: „Méltatlan, szakbarbár és demagóg”, esetleg már leírásakor bizonyos mértékben rögtön visszahullik annak a fejére, aki állítja! T. WérGidA, nem először hívom fel figyelmedet arra, hogy éles, feltűnést keltő, ám nem indokolható szóhasználattal, túl heves reagálásokkal igen nehéz eljutni bárhova (az írott médiában) is. Már rögtön az elején olyasmiket kifogásolsz, és úgy cimkézel, hogy akár a szerzőnek, de szinte bárki másnak is azonnal elmegy a kedve attól, hogy vitába szálljon veled. Pedig merem remélni, nem ez lenne a szándékod... Sajna, példul a végén pont Te követsz el olyasmiket, amivel a szerzőt vádolod. Ez így nem megy, mondjuk úgy: Tök szerencsétlen! Vargha Mihály
12:06
@rokon: Kedves Vargha Mihály, hálás dolog a hermeneutika, úgyhogy rendben, vágjunk bele. Az alant megfogalmazottak egy részét már leírtam a http://wergida.blogspot.com/2007/07/kolgiai-bili.html en, de ehelyütt akkor tovább árnyalnám a blogon megjelent szöveget. 1. Az írás első mondata így szól: "Az építészetnek csak a látványteremtő tevékenységét értékelik a társadalmak." Ez szimplán és egyszerűen nem igaz. (i) Filozófiai szempontból eleve erősen kérdéses az, hogy egyáltalán létezik-e egyetlen jellemzője egy olyan rendkívül rétegzett térben és társadalmanként eltérő valaminek mint az építészet. (ii) Lehet ilyesfajta kijelentéseket tenni, ha, és amennyiben ezt valaki bebizonyítja, levezeti. Ez nem történt meg. (iii) Pusztán a magyarországi építészettörténet közelmúltját tekintve rendkívül tömören az állapítható meg, hogy 1949 után az építészet reprezentációs célokat szolgálva művészetként volt kezelve, majd 1955 után az iparosítással ipari termékként. Az organikus iskola az építészet identitásképző-, és teremtő erejét hangsúlyozta, a regionalizmus óhatatlanul és szükségszerűen a kritikai attitűdjét erősítette, a posztmodern pedig a médium narrativitásával próbált egyfajta szöveget létrehozni. Az utóbbi három egyszerre létezett - létezik gyökeresen eltérő látványokkal. A rendszerváltás után a magánvillaépítészet a két világháború közötti neobarokkhoz nyúlik vissza, ugyancsak személyi, repezentációs céllal, miközben 2000-re megerősödik a rejtett modernista vonal, Tomay beérkezésével. Eközben az orosz válság következtében beszakad a tőzsde, hatalmas - koirábban lekötött vagyonok nyomulnak az ingatlanfejlesztésbe, aminek következtében az ingatlanárak felszaladnak. Még a miskolci Avason, a lakótelepen is. Ez hirtelen rendkívül sok belépő számára üztletté teszi az építészett, amelynek során az építészet ebből a szempontból áru. VEVŐNEK eladónak egyaránt Ha úgy tetszik a TÁRSADALOMNAK. Hollandiában az építészet mondjuk e tisztán diagramok eredménye, míg franciaország arra inkább művészetként tekint. (iv) Egyébként mi az hogy társadalom? Kik azok? A hangangadók? A szaksajtó? Az ingatlanosok? Az ügyeskedők? A szakma? A nép? A művészeti intézetek képviselői? Az egyetemi tanárok? Az ipar? Ahány csoport annyifélét értékel az építészetben. Érdemes lenne utánanézni annmak, hogy azok az afrikai országok, vagy százezres -milliós- exíliumban élő tömegek - "mint társadalmak" melynek egyáltalán nincs fedél a feje felett hogyan viszonyulknak ehhez a kérdéshez? Eljut-e az a száműzött bosnyák, kinek felégették a házát a látvány problémájáig? Ezekre a kérdésekre ugyan ne nekem - mint jószándékú olvasónak kelljen válaszolnom. 2. Bűnös építészet. (Lehet, hogy szimplán és egyszerűen, a magam és a kollégáim nevében akikkek a nap 24 órájában az építészeten így-úgy-amúgy dolgozunk, gondolkozunk, ki kellett volna kérjem ezt a - ha leírom, hogy baromságot - akkor megint én kapok a fejemre - szóval lózungot.) Ma az építészettel kapcsolatos "társadalmi" - jelentsen bármit is e szó - megnyilvánulások felettébb kritikusak. E megnyilvánulások szerint az építészet: egzisztenciális falakat emel, átláthatatlan nukleuszokba tömörül, eltömi a kutat, elveszi a kilátást, szennyezi a környezetet, elépíti a zöldet, növeli a forgalmat, arrogánsan reprezentálja a hatalmat, "száradjon el Virág Csaba" miközben elenyésző szó - és az is béna apologetikák, a mundér védelmében hangzik el arról, amit a kortárs magyar építészet és általában a nemetközi építészet - az utóbbi időkben kiizzadott magából. Tisztában vagyok azzal, hogy mik voltak azok a bűnök, amit egy jobb jövő építéséért elkövettünk magunk ellen, - noha természetesen magamat nem sorolom ide mert én akkortájt még nem is éltem - de az a Kanossza amit a kortárs magyar építészet etikai alapon szerveződő csoportja önként felvállalt, többek között e lelkeket kollektív bűnként árnyaló tettek vezekléseként történt. Erről is kevés szó esik. Ebben, iletve a bűnös nép, bűnös nemzet mára szerencsére tisztázott, de óhatatlanul furcsán csengő kontextusában a cím: az érzelmek felelőtlen hevítése. Ami az első passzusban megfogalmazott féligazságokkal kiad egy fogalmat. Amire van egy szó: demagógia. (Megjegyzem: Bojár Iván Andrásnak volt egy cikke az Építészek árulása címmel: akkor is hasonló határozottsággal reagáltam.) Ezzel akkor megvolnánk. A WérGidÁn kitérek arra az ellentmondásra amit az ökologikus építészet definícióját a természeti népek építési gyakorlatához vezeti vissza úgyhogy azzal itt nem foglalkoznék. 3. Az írás egyik eleme a magasházak kapcsán így szól: "Az építészet nem emelte fel szavát a környezet megvédése érdekében. Éppen most, amikor a civilizált világ kezdi felismerni a mértéktelen fosszilis energiafogyasztás súlyos, szinte visszafordíthatatlan következményeit, akkor készülődik – a tőke hátszelével - energiafaló „felhőkarcoló” létesítésére. Kinek az érdeke?" Ugyan összemosódik, hogy most nemzetközi vagy hazai tendenciákról ír is Kuba Gellért de tisztázzuk. (i) Az építészet nem emeli fel a szavát. Azért mert nincs neki szája. Az építészek? Igen. Felemelték a szavukat. (ii) Méltatlan az építészetnek az esztétikai tárgyalását a szakmédiumokon számon kérni, ti. az építészeti magazinok jellemzően a karakterológiai megközelítésekről szólnak. (iii) Bizonyára vannak gépészeti, energetikai és mérnökmagazinok, amik számításokkal táblázatokkal igazolt energiatézisket befogadnak. Vagy ha ők nem, akkor az Építés- Építészettudomány - mert én ennek a tudományos appartusát nagyon nem szeretném lebecsülni - biztos. Egy korrekten végigszámolt, érthetően megírt a magasházak energiazabálását bizonyító cikknek egyébként az index is örülne. Minthogy én itt a fórumon én is örültem volna. Kuba Gelért kurrikulumának ismeretében ez nem jelenthet gondot. EZ AZ ÍRÁS VISZONT NEM ERRŐL SZÓL. Sőt ebben a kobtextusban a dunaparti házakra mért oldalvágás - vagyis a LÁTVÁNYÉPÍTÉSZET, A MAGASHÁZAK és KONKRÉTAN A DUNAPARTI FAZAKAS DARABOK ilyetén összefonása úgyszintén méltatlan. És demagóg. A fenti szöveghely ráadásul elfedi azt a tényt is, hogy konferenciabeszélgetések, szakmai ankétok - az egyik elsőt én magam szerveztem - folytak és folynak arrtól, hogy NE legyenek, illetve milyen megszorító feltételekkel lehessenek magas házak Budapesten. Az, hogy a szabályozásunk egyelőre olyan, amilyen, az konkrét építészek szigorúságának - Schneller István, Eltér István - némiképp intranzigens álláspontjának is köszönhető. LEHET, hogy a látvány és a karakterológia problémája motiválja ezt az elenállást, de ezt számonkérni - amíg maszív ellenállás van: érthetetlen. Ebben a helyzetben - csak ismétlem - az újdonság örömével landolna egy értelmezett és a lehető legkomplexebb adatokkal végigszámolt tanulmány. Ez most nem történt meg. Ha egy pillanatra nemzetközi vizekre evezünk, akkor szembetűnő, hogy - hozzávatőlegesen - a kilencvenes évek elején jelentek meg azok high tech építészeti alkotások, (Ralph Erskine Ark, illetve Nicholas Grimshaw, angol pavilon, Sevilla, melyek a technológia esztétikumát kívánták összeegyeztetni ökológiai szempontokkal. Az ökológia és a high tech összefonódásából születet az ecotech építészet kifejezése, mely majdhogynem programmá emelte a látvány és a környezettudatosság ötvözetét. Ennek az irányzatnak lettek aztán repreztentánsai - számos egyéb közepette - a Deutsche Post (Helmuth Jahn) az Eden Project /Grimshaw/ illetve a Swiss Re épület, és általában Norman Foster késői korszaka. ezekhez az erőfeszítésekhez sorolandó a maga izgalmasan értelmezett regionalizmusával Glenn Murcutt és a maga szélsőséges művészetével Hundertwasser is. De éppígy ide tartozik a Lacaton & Vassal francia páros kezdeményezései is. Hasonló igénnyel terveztetett az EEA ING Dózsa György úti háza, ahol a technológiától a beruházó állt el. Ugyanakkor a frankfurti ECB székház pályázatának elbírálásánál az egyik szempont az ökológia volt. ennek megfelelően került be a végső fordulóba az 54f Architekten + Ingenieur & Hamzah&Yeang háza. Mindazonáltal ezek a házak tényleg nem olcsók. Mint ahogy Ertsey Attila öko lakóparkja is anyagi okok miatt nem épült eddig meg. Magyarországon ugyanis tétel, ha a 150 ezres nm ár a - ha jól emlékszem a HOLCIM előadáson elmondott számra - 400 ezer pro négyzetméterre ugrik fel. Ugyan nem vagyok a téma szakértője, de azt látom, hogy rendkívül komplex az az adathalmaz, amivel - országonként - igazolni lehet azt, hogy az ökologikus építészet tényleg ökologikus. Ez a rendkívül komplex egyenlet helyett az írás két számmal szolgál. Ami biztos igaz, csak az öszkép hiányában egyáltalán nem lehetünk biztosak abbnan, hogy AZ EGÉSZ TÖRTÉNETRE IGAZ. Merthogy ne felejtsük el, a pénzt is energia megtermelni. Mint ahogy a kommentemben is írtam, létfontosságú lenne egy korrekt adatsor, de ezek hiányában bemondásra elhinni bármit akár a betli... erre még visszatérek. Node elkanyarodtam egy kissé. A fenti konkrét építészeti példák mutatják, hogy egy létező irányzat, az ecotech építészet az, amely érvénytelenné tette az írásban megjelent diagramot - ami ezt a létező kompolexitást - erre a bináris oppozícióra redukálta. Ezt fekete-fehér, igen-nem ez vagy az állásopontot, egyszóval a technológia és az esztétikum közé veszített manicheus állápontot - miután filozófiailag és a konkrét építészeti példák ismeretében is tényszerűen, túlhaladott - bátorkodtam szakbarbárságnak nevezni. Ami ismétlem és hangsúlyozom A SZÖVEGHELYEKRE VONATKOZOTT. Egy szövegnek és a írásbeliségnek - és itt térnék vissza a betli hasonlatása - alapvető követelménye a beléje vethető bizalom. Ha ez sérül - márpedig úgy vélem a fentiekben bizonyíttatást nyert, hogy az általam kifogásolt szöveghelyek oly mértékben leegyszerűsítőek, hogy az fennmarad a tények rostáján - akkor az egész szöveg hitelességét érinti. Csak renménykedem hogy kellően árnyaltan és szabatosan sikerült kifejtenem amit a kommentemben megfogalmaztam , amit SZIGORÚAN A SZÖVEGNEK AZ ÉPÍTÉSZETET MINT OLYAT ÉRINTŐ RÉSZÉRE VONATKOZTATOK és ezúttal meg is ismételnék: ha az építészet bűnös, akkor a fenti ÍRÁS méltatlan, szakbarbár és demagóg. Kiemelt tisztelettel, W ér G id A
14:48
@WérGidA: Kedves Wérgida! Mint frissen végző főiskolai hallgató (ezért talán kissé egyszerűen és nyersen fogalmazó), a következő gondolatokat, megérzéseket osztanám meg veled. Kuba Gellért írását olvasva teljesen egyértelmű volt (számomra?), hogy mit szeretne mondani. Ha pusztán a hétköznapi ember -és nem az általad felsorolt, valamilyen módon a szakmához köthető társadalmi rétegre gondolok- szemszögéből nézzük a dolgokat, valóban az esztétika a legmérvadóbb szempont az épület értékelésekor. Ezt tapasztalom szűkebb és tágabb környezetemben is, tehát nincs szükségem ennek bizonyítására. Számukra nem mond semmitsem az, hogy organikus, posztmodern, dekonstruktivista. Pusztán külsőségek alapján eldöntik, hogy tetszik-e nekik az épület, vagy sem. És talán itt van Kuba Gellért mondandójának lényege, melyet igen, talán nem a legpontosabban fogalmaz meg, miszerint az építészet a bűnös. Nem, én ezt úgy pontosítanám, hogy az építész-ember a bűnös. Az, aki nem próbálja a megbízónak a lehető legjobb, fenntartható megoldást javasolni, hanem csak az esztétika nyelvén próbálja meg saját szülöttjét eladni, mint terméket "szegény" kényelmet-profitot istenítő megbízónak, aki ugyancsak az esztétika felszínes nyelvét értő. Ez lehet csak a közös találkozási pontjuk, hamár az egyik (vagy mindkét) fél épületszerkezeti-épületfizikai-emberbiológia szempontból műveletlen. Sajnos találkoztam velem egykorú (már végzett, építészirodában dolgozó) volt középiskolai társammal, akinek kijelentése a következő volt: "sokat dolgozok, olyan pénzéhes lettem". Építész-embere válogatja... Figyelemmel kísértem a magasházakról szóló vitákat az elmúlt időszakban, és találkoztam az ellenállással, de az az érzésem, hogy végül valaki mégis meg fogja tervezni az elsőt, aztán a többit. Hogy számításokkal igazolni kellene egy ilyen épület energiafogyasztását? Ezer+ezer írás jelent meg ebben a témában, ajánlom neked az iskolánkban valamikor megalakult Labor5 kiadványait. Még mindig számításokat, bizonyítékokat kér mindenki. Én ma a hőségrekord idején egy jól árnyékolt, valódi km. téglaépületben ülök, az összes energiafogyasztásom a bekapcsolt számítógép, fény van bőven. Ellenben a fejemet teszem rá, hogy jelenleg bármelyik irodaházban (függönyfalas persze)megy a légkondi, 500 lux vetül az asztalokra, stb. Zabálják az energiát?! Elnézést én is elkanyarodtam, tehát ez 1 konkrét építésznek a felelősége, aki bármilyen okból, de a szörnyet megtervezte. Az egyéni ember, építész-ember felelősége! Írtál az ecotechről is, amire a következő választ adhatom csak, hogy ha 10 évvel az első budapesti magasház után megjelenik az első ecotech épület (a mostani állapotokat figyelembe véve nagyon optimista gondolat)már akkor is letehetünk (mi fiatalok) a családalapítás gondolatáról. Illetve nincs szükségem az ecotechre, mert tökéletesen kényelmesen érzem magam egy kellemes hűvös parasztházban. Újra kijelentem, hogy Kuba Gellért gondolatai, ha nem is éri el a te írásod által prezentált építészettörténeti és egyébként mindenbeli magasfokú pallérozottság szintjét, azért érthető. Egyébként Kuba Gellért házai nem tetszenek, sőt írásának első -demagóg,szakbarbár,méltatlan- szavaival sem értek egyet. A második bekezdésben foglaltakra adott válaszod szerint a környezetszennyezés nélküli építés vonata elment? Tehát majdnem végzett hallgatóként bele kell törődnöm, hogy ha építeni akarok, akkor azt csak környezetrombolással tehetem meg? Szerintem így gondolkodni értelmetlen. Nem Kubát akarom védeni, félreértés ne essék, de van igazság a mondanivalójában. Üdv: Josti
12:25
@josti: Kedves Josti! Rendkívül hálás vagyok a gondolataidért, ezt rengeteg leírt szóval igazolnám, ami itt már olvashatatlanul keskeny lenne. Ezért, ha nem fáradtság megköszönöm, ha velem tartasz a http://wergida.blogspot.com/2007/07/bn-bn-s-megint-csak-bn.html címre. Csak egy katt, de ott több helyünk van. Üdv, WérGidA
18:16
@WérGidA: nincs veszve semmi: http://index.hu/tech/urkutatas/mars170707/