Egyéb cikkek

Capital Cities - Pier Vittorio Aureli előadása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Capital Cities - Pier Vittorio Aureli előadása
Egyéb cikkek

Capital Cities - Pier Vittorio Aureli előadása

2007.09.10. 13:02

A 2007-es Rotterdami Építészeti Biennále konferencia-sorozatában, a "Capital Cities" szekció bevezetőjét Pier Vittorio Aurelitől hallhattukVIDEÓ!

A Rotterdami Építészeti Biennále konferencia-sorozatában, a "Capital Cities" szekció bevezetőjét Pier Vittorio Aureli-től hallhattuk. A szekción belül hangzottak el Kazahsztán, Bejrút és Moszkva városfejlesztési kérdéseivel kapcsolatos kutatási eredmények.

Pier Vittorio Aureli építész, pedagógus. A velencei építészeti egyetemen végzett, s jelenleg várostervezéssel foglalkozik a Berlage Institute-n és a Deft Műszaki Egyetemen, ahol többek között PHD fokozatot ért el.
Tanulmányaiban építészeti szemszögből tekinti át a politikai gondolkodás és a várostörténet kapcsolatát, egymásra ható ok-okozati összefüggéseit. Számos egyetemen megfordult és ma is sokat publikál a témában, hamarosan elkészülő könyve többek között erről szól: „The possibility of absolute architecture- a study on architectural form from Bramante to Mies"

Martino Tattara-val alapított DOGMA nevű szervezetét, egy non-profit alapon működő építész szövetséget, mely elsősorban a várossal önmagával, összetett képével foglalkozik. A DOGMA megalakulása után nem sokkal megnyerte egy nemzetközi verseny első díját, a Dél-Kóreai Köztársaságban található, 500 ezer fős lakosú, újdonsült közigazgatási városait vizsgáló tanulmányáért, majd 2006-ban megkapta a Iakov Chernikhov díjat, a legkiemelkedőbb építészeti gyakorlatért, mellyel fiatal építészek munkáját, munkásságát díjazzák. A Capital Cities szekció egyik vezető kutatója a 2007-es Rotterdami Építészeti Biennálén 2007-ben.

A videóban Pier Vittorio Aurelitől a szekció bevezetőjét hallgathatják meg, melyben a civitas-citieshasonlóságát és ellentmondásait próbálja röviden felvázolni, úgymint:

Civitas: reprezentation, city as „political form" (hatalmi központ)
Urbs: infrastructure, city as „economic space" (produktív környezet)

A fővárosok kialakulása, szerveződése, azok gazdasági és politikai helyzetének fejlődése, a nemzeti értékek befolyásoló ereje, a hatalmi struktúra szerveződése mind felvillan előadásában mint megvizsgálandó és elemzendő probléma, amennyiben a városokról, mint központokról, fővárosokról beszélünk. A lehetséges megoldásokról a korábban közreadott szekcióelőadások jelenthetnek támpontot:

 

videó: Pásztor Erika Katalina

 

A téma megjelenések támogatója a
Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.