"Civil Learning Center" - Kecskeméti Ifjúsági Műhely

"A civil közösségi központ valós kisugárzással bír környezetére. Egyszerűsége vonzza az emberi tekintetet. Nem akar többet mint biztonságot, tájékozódási pontot nyújtó eleme lenni a közösség életének." - írja Ferencz Marcel DLA opponenciájában Nyul Dávid diplomamunkája kapcsán. 

Kecskeméti Ifjúsági Műhely

Magyarország lakosságának közel 20%-a él lakótelepen. Ezek az épületek a ’60-as, ’70-es, ’80-as években épültek a kor építési követelményeinek megfelelően. Az épületek korszerűsítésére és lakhatóbbá tételére a panelprogram választ tud nyújtani, ugyanakkor a lakótelepi szabadtér építészetről és annak korszerűsítéséről, a lakótelepi lakos változó igényeinek való megfelelőségéről már ritkábban olvashatunk. Diplomamunkám tervezése során sokszor visszatérő kérdések voltak ezek.

Kecskemét

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. A város szövetszerkezetére az övezetes szerkezet jellemző. Legkívül a tanyavilág, majd befelé haladva a kertek, gyümölcsösök, majd a falusias jelleg, közelebb a központhoz a kisvárosi jelleg és végül a nagyvárosias mag.

Széchenyiváros

Széchenyiváros területén a szocialista korszak előtt legelők, szőlők és kisebb-nagyobb tanyák álltak. Ezt a jellegű beépítést mutatja a területtől északra lévő Máriahegyi tanyavilág. 1964. április 1-jén, a városi tanács terepszemléje során jelölték ki a területet megfelelőnek a lakótelepi lakások felépítésére. A kerület teljes kiépítése három ütemben valósult meg. Az I. ütemben a kijelölt terület 38 hektárt jelentett, amelyen 2672 lakás felépítését ütemezték elő. Az előkészítő munkálatok után, 1965-ben épült az első panelház. Majd 1975-ben termelni kezdett a helyi házgyár, és a terület fejlesztését jelentő II. ütemnél (hetvenes évek) már megjelentek a nagypaneles technológiával előállított panelházak. Ebben az évtizedben adták át a legtöbb lakást a területen, valamint ekkor épültek a városrészt meghatározó 10 emeletes panelházak. Az 1980-as évtizedben, a területfejlesztés III. ütemében már alacsonyabb, 4-5 szintes házak épültek, minőségileg jobb épületek valósultak meg az eddigiekhez képest. Az 1980-as évek közepétől fellépő állami lakásépítések és beruházások jelentős visszaesésével a III. ütemterv szerint tervezett kiépítése már nem valósult meg.

Téma bemutatása

A tervezési terület 3,03 km², aminek lakónépessége 21 666 fő. A lakótelep magyarországi viszonylatban is a nagyobb lakótelepekhez sorolható. Tervezett funkcióm célcsoportja a 6-18 éves korosztály, hozzávetőleg 7000 fő. Általánosan elmondható, hogy a különböző életszakaszok különböző kihívások elé állítják a fiatalokat. A fiatalok viselkedésükön, szabadidő-eltöltési szokásaikon keresztül érik el az önállóságot. Az idő előrehaladtával fokozatosan eltávolodnak az otthoni légkörtől és egyre fontosabbá válnak a kortársak, így a közösségi terek, közösségi helyek lesznek az időtöltés legfontosabb színterei. A fiatalok helyet keresnek a tanuláshoz, kötetlen beszélgetéshez, társasági élethez, szórakozáshoz. Egy ilyen hely akkor lesz a fiatalok számára szimpatikus, ha felszabadultan, szabadon használhatják azt. 

Park

A választott terület melletti közpark jelenleg alulhasznosított, csak gyalogos közlekedés történik rajta. A kerület peremén több hektárnyi zöldfelület található, ami a lakosság rekreációs igényeit szolgálja ki. A közparknak véleményem szerint az aktív pihenést kiszolgáló, közösségi parkként szükséges átalakulnia. A tervezett épület földszinti közösségi funkciói a környezethez kapcsolódnak, így segítik a park újra felfedezését.

Közösségi tér

A felemelt polikarbonát "tömeg" alatt létrejött térbe közösségi funkciókat terveztem szabadon átjárható térként. Kisebb méretű kávézó található az épület déli oldalán. A kávézó park felőli üvegfala teljes felületén nyitható, így kedvező időben a park felé kitelepülési lehetőség biztosított. Az épület északi oldalán található egy szintén üvegfelületekkel körülzárt információs pont, ahol a kerületben rendezett eseményekről kaphatnak információt a látogatók. A zárt tér az épület mellett található buszmegállónak biztosít fűtött várakozási lehetőséget. Az épület alá egy fedett-nyitott közösségi tér került, ahol a lakosok sportolhatnak, találkozhatnak. Szintén itt található egy fedett-nyitott buszváró is.

Ifjúsági műhely

Az ifjúsági műhely a felemelt polikarbonát tömegben kapott helyet. Szociális munkások és önkéntesek által vezetett, de a fiatalok aktív bevonásával működő funkció. A lakótelepi fiatalok épp úgy tudják használni az épületet a kötelezettségeik elvégzéséhez (tanulás stb.), mint szabadidős tevékenységekhez, valamint a fejlődésükhöz szükséges játékos és fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt. A műhely elnevezés erre utal. Olyan közösségi tér, ami kötetlenül igénybe vehető és a fiatalok fejlődését szolgálja. A tér szervezésében a teljes áttekinthetőség, szabad átjárhatóság volt a fő szempont. A polikarbonáttal burkolat kellő intimitást biztosít a belső funkciónak, ugyanakkor a transzparens felület miatt a mögötte lévő parkot sem zárja el a látogatótól. A belső tartalom és a bent zajló mozgások a homlokzatra kivetülve gazdagítják az épület megjelenését. Az épület sterilitását és indusztriális jellegét a belső színes elemek igyekeznek oldani.

Tömegalakítás

A tervezési terület kijelölésénél a meglévő közlekedési útvonalakhoz, csomópontokhoz igazodtam. Az így lehatárolt terület egy szűk, de hosszú tömeget eredményezett. Léptékében ez a tömeg városszöveti szempontból nem zavaró, hasonló arányú épületek találhatóak a környezetében. A kijelölt területet keletről egy forgalmas út, nyugatról pedig az észak-déli gyalogos tengely határolja. A tömeg felemelésének fő oka, hogy a park és az I. ütemben megvalósult szolgáltató központ összekapcsolható legyen, aminek szükségességét a zöldfelületből kitaposott gyalogos ösvények jelzik. Az épület kapuzatként jelenik meg, felerősítve a hiányzó tengelyt, a vizuális kapcsolatot megtartva a parkkal. A földszinten két mag jelöli ki az emeleti térbe történő feljutást. A felső tér teljes mértékben átlátható. A belső térhatárolások üvegfalakkal, egyedi bútortestekkel kerülnek kialakításra. A homlokzat kialakításánál is ez az áttekinthetőség a fő szempont. A felső tömeget körben polikarbonát homlokzati elemek határolják, ami sejlő hártyaként takarja a belső funkciót.

Szerkezeti elemek

Az épület tartószerkezetét monolit vasbeton pillérváz alkotja. Az árkádfödém tekintetében a nagyobb használati teher miatt döntöttem az erősebb, bordás szerkezet mellett. Az épület 3 dilatációs egységből áll. A két szélső szakaszt a teljes épületen átmenő vasbeton magok, illetve az épület végein található rozsdamentes acél sodronyos andráskeresztek merevítik. A középső egység szintén andráskeresztekkel, valamint vasbeton merevítő fallal merevített. Az épület alapozását cölöp fejtömbökre ültetett gerendarács képzi. A felső tömegbe való feljutást 2 darab, mindként oldalán vasbeton falba befogott, monolit vasbeton lemez lépcsők biztosítják. Az épület belső elválasztó üvegfalainak szerkezete rozsdamentes acél zártszelvény váz. A beltéri "dühöngő" szintén zártszelvény tartóvázzal tervezett porszórt szerkezet.

Célom egy olyan ifjúsági közösségi tér megtervezése volt, ami nem csak társadalmilag, de település szinten is jótékony hatással bír. Választ ad városszerkezeti értelemben vett hiányosságokra, valamint minőségi helyet biztosít a kerület fiataljai számára a fejlődéshez, szabadidős tevékenységekhez. Egy olyan indikátor funkciót kerestem, ami nem reked meg az őt befogadó épület falai között, hanem a közvetlen környezetét is aktívan használja.

Nyul Dávid

Opponencia

Nyul Dávid hisz az épített környezet megreformálhatóságában. A hallgató a lakótelep-építészet korszellemhez méltó, izgalmas térszociológiai törekvéseinek határvonalán kutat. A városrészben zajló, időben és térben kifejlődő építészeti és társadalmi kontextusok összefüggéseit keresi. 

A park és közlekedési tömegátkelő határán álló ifjúságmentő tervezési programja megtalálja a lakótelep telepítési szerkezetében a gyújtópontot.(Szakmai szempontból ez döntő.) Felismeri a lehetőséget az elhagyatott zöld park és a közlekedési fővonal egymásrautaltságában. Jobb helyre nem kerülhetne a feladat. Fordít a dolgon: Épülete „keresi" meg a fiatalokat, nem a fiatalok keresik meg épületét. Nagyszerű és bátor alapvetés. A telepítés példás.

Tömegalakítása a lakótelep térfalképző ritmusát érzékenyen hangolja. Alaprajzi, metszeti tértagolási elképzelései együttes erővel a „panel" méretrendek elegáns átirataivá nemesülnek. A terv anyaghasználatában technológiájában mértéktartó, kifejező erejű.

Az épület jól funkcionál. A földszinti kapuzati szerep két részre osztja az emeleti funkciókat. Az információs lábhoz kapcsolódnak az emeleti ismeretszerző és kulturális tartalmak, mint előadótér, könyvtár-olvasó és kézműves terek. A kávézólábhoz tartoznak a felső szint rekreációs és mozgáskultúrához, valamint adminisztratív jellegű funkciókhoz sorolható terei. Az emeleti térlánc differenciált belső használata tudatos kompozíció. A választott homlokzati transzparencia révén pedig érett utcaképi szövetelemmé válik a „CIVIL" LEARNING CENTER névre is keresztelhető épület. A civil közösségi központ valós kisugárzással bír környezetére. Egyszerűsége vonzza az emberi tekintetet. Nem akar többet mint biztonságot, tájékozódási pontot nyújtó eleme lenni a közösség életének.

A diplomázó életkorához képest a szakmát mesterség szintjén kiválóan elsajátította, ez látszik a bemutatott tablók kidolgozottsági szintjén. A feladat megmunkálása mind művészi, mind mérnöki oldalról kiegyensúlyozott arányosan felépített MŰ. A diplomamunkát dicsérettel ajánlom a tisztelt bíráló bizottság figyelmébe.

Ferencz Marcel DLA