Épülettervek/Hallgatói terv

Creative Factory - oktatási központ egy elhagyatott gyárépületben

1/19

problémafelvetés

problémafelvetés
program kialakulása
Csepel Művek
beépítés vizsgálat
földszinti alaprajz
emeleti alaprajz
alkotóhely-elemzés
axonometria
helyszínrajz
homlokzat az Asztalosipar utca felől
bejárati helyzet
sűrűségek, irányok
koncepció-rétegek
látványterv - tervező: Monory Rebeka
látványterv - tervező: Monory Rebeka
látványterv - tervező: Monory Rebeka
látványterv - tervező: Monory Rebeka
metszet
robbantott ábra
problémafelvetés
program kialakulása
Csepel Művek
beépítés vizsgálat
földszinti alaprajz
emeleti alaprajz
alkotóhely-elemzés
axonometria
helyszínrajz
homlokzat az Asztalosipar utca felől
bejárati helyzet
sűrűségek, irányok
koncepció-rétegek
látványterv - tervező: Monory Rebeka
látványterv - tervező: Monory Rebeka
látványterv - tervező: Monory Rebeka
látványterv - tervező: Monory Rebeka
metszet
robbantott ábra
1/19

problémafelvetés

Creative Factory - oktatási központ egy elhagyatott gyárépületben
Épülettervek/Hallgatói terv

Creative Factory - oktatási központ egy elhagyatott gyárépületben

2015.08.09. 09:45

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Monory Rebeka

Creative Factory - Kihelyezett oktatási központ

Tervezés éve:
2015

Stáblista

építész vezető tervező: Monory Rebeka
építészeti konzulens: Bach Péter, Alföldi György

épületszerkezettani konzulens: Dobszay Gergely
gépészeti konzulens: Viczai János
kivitel konzulens: Lepel Adrienn
tartószerkezeti konzulens: Várkonyi Péter

opponencia: Antal Gabriella

Letölthető dokumentumok:

Monory Rebeka diplomamunkájában olyan aktuális problémákkal foglalkozik mint a jelenleg elhagyott ipari területek és az oktatási rendszer hiányai. Diplomájában ezek ötvözeteként a Csepel Művek épületébe egy kihelyezett oktatási központot tervezett általános iskolás gyermekek számára, ami a vizuális- és környezetkultúra nevelésnek új perspektívát ad. 

Míg a városok belső magja éli mindennapi életét, addig a külvárosok, peremterületek, sőt időnként a belvárosi szituációban szigetszerűen elhelyezkedő ipari területei üresek, kihaltak. Holott, ezek meglévő épületállományukkal és településen belül elfoglalt helyzetükkel is olyan potenciállal bírnak, amely kihasználásával új minőségű, másfajta használatú városi terek jöhetnének létre. Az ipari funkció, a szállítás miatt ezek a területek jellemzően a folyó partokra települtek a városok külső területeire, de a települések fejlődése során ezeket a helyeket sokszor maga a város körbe nőtte, így napjainkban elég frekventált helyzetben találhatóak egy, a folyópart miatt nagyon különleges természeti környezetbe ágyazva.


program kialakulása
2/19
program kialakulása


Ezek a településeken belüli kis városok olyan egyedi arculattal, semmi másra nem hasonlító hangulattal bírnak és olyan esztétikai és kultúrtörténeti értéket képviselnek, amely megmutatása, megismerése minden generációnak fontos lenne.

Jelenleg ezek a területek kiesnek a városi élet mindennapjaiból, a környezettudatosság és természetbevágyódás ellenpontjaként, a szennyezés, és a természettől távoli helyekként élnek a köztudatban. Így fontosnak tartom ezen területek értékeinek köztudatba emelését, gazdátlanságuk orvoslását.
Másik fontos kérdés a gyermekek oktatásának (jelen esetben a vizuális- és környezetkultúra oktatására fókuszálva) aktualizálása, olyan oktatásmódok keresése, amik alkalmazkodnak a felgyorsult világunk állandó változásaira, hiszen a ma felcseperedő gyerekeket egészen más kihívásokra kell felkészíteni, mint az előző generációkat.

Már az európai uniós oktatáspolitika is megfogalmazta ennek az aktualizációnak az igényét, hiszen kutatásaik alapján a ma felnövekvő nemzedék 75-80 százaléka felnőttként olyan munkakörben fog dolgozni, ami jelenleg még nem létezik. Kutatásaik alapján az oktatásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni azon kompetenciák fejlesztésére, amik felkészítik őket a folyamatos változáshoz való alkalmazkodáshoz. Ezek az együttműködés fejlesztése, csapatmunka dinamikájának megismerése, valamint a kreatív alkotás, kibontakozási lehetőség biztosítása, felfedezésre, tapasztalati úton szerzett ismeretekre ösztönzés és egy másfajta, nyitott gondolkodásmód kialakítása a gyerekekben.


homlokzat az Asztalosipar utca felől
10/19
homlokzat az Asztalosipar utca felől



Ez az újfajta megközelítés építészetileg is egészen más tereket kíván. A hagyományos előadó terek, osztálytermek helyett egy sokkal szabadabb használatot megengedő, a tér kialakításával is kreativitásra, együtt dolgozásra, felfedezésre inspiráló hely nagyban megkönnyítené ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését. Ez a hely lehet az iskolában, de történhet az iskolán kívül is, mintegy többletgondolatként a komfortzónából való kimozdulást erősítve (kimozdulás az iskolából = kimozdulás a megszokott gondolkozásmódból).

Éppen ezért diplomamunkában egy kihelyezett oktatási központot szeretnék tervezni általános iskolás gyerekeknek, ami a zöld ipar viszonyát vizsgálva próbál a környezettudatos nevelés és vizuális oktatási programhoz kötődni olyan módon, hogy az európai uniós oktatáspolitikában meghatározott kompetenciák fejlesztésére teszi a hangsúlyt. A központ az erdei iskolák rendszeréhez hasonló módon működhet, tehát nem a mindennapi oktatás történik itt, hanem ennek kiegészítéseként mutathat szélesebb perspektívát a gyerekek számára.

földszinti alaprajz
5/19
földszinti alaprajz



Az általam választott helyszín Budapest, Csepel Művek területére esett, ugyanis 2,5 km-es Duna parti szakaszával, és központ közeli helyzetével (HÉV közlekedés, közvetlen belvárosi kapcsolatok) egészen különleges pozícióban van. Jelenleg azonban elég megviselt képet mutat a vegyes tulajdonviszonyok, a helyenként kihasználatlanul álló épületek és általánosságban is az egész terület gazdátlansága miatt, holott lehetőséget adhatna egy vegyes funkciójú városi hely kialakulására.


Helyszín

Terület kapcsolatainak figyelembevételével, az ipar és zöld különböző megjelenési helyzetének megismerésével és a használt és használaton kívüli épületállomány feltérképezésével próbáltam a funkcióhoz legjobban illeszkedő helyszínt megtalálni. Úgy gondolom, hogy a funkció nem kíván a Csepel Művek központi elemeként működni, hanem inkább mellékszereplőként próbál belesni a gyárterület működésébe és magával a megismeréssel próbál rehabilitációs folyamatokat katalizálni.

Ezt nem csak konkrétan a helyszínen, de az oktatáshoz kapcsolódóan kicsit tágabban értelmezve is, azaz egy konkrét helyzet megismerésével a többi, hasonló helyzetben lévő ipari terület úgy tud bekerülni a jövő generációjának köztudatába, mint érdekes, értékesek helyzetek, amikkel érdemes foglalkozni. Így a funkció nem igényel központi helyzetet, inkább egy kicsit a fő funkcionális utaktól elhúzva kíván megjelenni, ugyanakkor a megközelítésekor nagyon fontos az egyszerű bejutás és biztonságos útvonalak, így a választásom az Asztalosipar utcában lévő volt forgácskazánházra esett. Ez a 3. kaputól egyenesen megközelíthető és a Központi útról is könnyedén megtalálható, de a főbb közlekedési útvonalaktól eggyel visszahúzva, egy csendes, zöld kis utcában található. Maga az épület helyi védelemre javasolt, történeti rétegei, szerkezeti szépségei miatt érdekesnek mondható, terei miatt sokféle használatot megtűr, és a mellette álló saroktelekkel történő összevonásával a meglévő zöldterületei egy nagyobb kertté bővülhetnek.


látványterv - tervező: Monory Rebeka
16/19
látványterv - tervező: Monory Rebeka



Megközelítés

A terület közvetlenül megközelíthető a 3. kaputól a Duna lejáró utcán keresztül. Ezt gondolom fő megközelítési iránynak, fontosnak tarom ennek kijelölését, mivel maga a funkció nem kíván központi elemmé válni, így visszafogott, a burkolatokban elhelyezett zöld elemekkel próbálom jelölni. A felvezető út hozzá tartozik az épület rétegi megértéséhez, így az esetleges parkolás a területen kívül található, jelenleg kihasználatlanul működő parkolókkal biztosítható.

A helyszíni megérkezés egyben gondolati felvezetés. A fő megközelítési útvonalon haladva vizsgáltam a megérkezési helyzeteket. Bár távolról kétségtelenül a kémény, mint jel kerül kiemelt helyzetbe, közelítve a helyhez a sűrű beépítés miatt inkább a Duna lejáró felöli fal érvényesül, ezért ezt kezeltem bejárati helyzetként.

Maga a bejárat nem egy pontszerű elem, hanem a homlokzatot áttört bejárati fal is, ami már a megközelítés közben is mást-mást sejtet a belső világról megjelenésében az ipar zöld együttélését hangsúlyozva. Ezt a helyben gyártott betonacél elemek egymás mögé helyezésével próbálom elérni, így haladás közben más-más sűrűségű szűrőn keresztül látható a belsővilág. Az acél hálóra futó növényzet, ezt az érzést csak erősíti, ugyanakkor kivetíti az ipar-zöld kettőségén alapul belső funkciót.

Ezen a falon átkeveredve érkezünk meg a telekre, először a kertbe, azaz a hagyományos értelemben vett ipari tájba, majd az épületbe, ahol az ipari táj jelleg másképp jelenik meg.


látványterv - tervező: Monory Rebeka
17/19
látványterv - tervező: Monory Rebeka

 

Kert

A kertészet kialakításánál is cél volt a meglévő elemek, burkolatok megőrzése, helyzetbe hozása, ugyan akkor olyan új helyek teremtése, mint a külső foglalkoztató, játszótér, amik már az új funkcióhoz kapcsolódóan használják fel ezeket az elemeket. Mivel a területen kisebb épületek elbontásra kerültek, ezért a nagyobb, tömegként megjelenő növényzet kerül ezekre a helyekre, mintegy absztrakt módon megidézve a korábbi tömegeket. A kert 3 részre tagolódik valamint nem közvetlenül, de kapcsolódik hozzá egy külső rész is. A 3 rész hasonló koncepció szerint alakul, de más-más megjelenésű.
Nem csak a kert, de az egész terv alapfelvetése, bemutatni az itt megtalálható értékek, az ipari múlt rétegeit, és ehhez egy olyan új réteget ami hozzá, ami ezeket új helyzetbe hozva, új nézőpontból láttatva,egy másfajta téri minőséget hoz létre.

 

Koncepció

A terv alapfelvetése a rétegekből építkezés. A meglévő épületet keretként értelmeztem és jelenti egyben a legkeményebb réteget is, mivel itt áll már 80 éve a maga szerkezeteivel. Ebbe a keretbe kerül az épülettől eltartva és szintben is elemelve egy térszervező elem, ami különböző téri szituációkat, átlátásokat hoz létre fent és lent, ezzel az új funkció, a kreatív oktatás központ számára létrehozva differenciált tereket. Ez egy fa stégrendszerként jelenik meg, tehát anyagszerűségében és egymásra rakott építési módjában is egy másfajta keménységet képvisel, érezhetően puhábbat a meglévőtől.


koncepció-rétegek
13/19
koncepció-rétegek


A foglalkoztató lehatárolása a legpuhább réteg, hiszen ennek az új oktatási módszernek a célja, hogy képessé tegye a gyerekeket az állandó változáshoz való alkalmazkodásra. Így maguknak a foglalkoztató kreatív tereknek is tudniuk a több dolgot befogadásán kívül az esetleges változásokra is reagálni, így a terek elhatárolásút egy nagyon könnyű, szerelt kétrétegű fólia adja.
Ezek alapján az egyes rétegek kialakításánál is arra törekedtem, hogy ezeknek a keménységeknek- amik összefüggnek az épület időbeli változásával- megfelelő módon alakítsam ki az építészeti, épületszerkezeti koncepciót.


Meglévő korszerűsítése

A meglévő ház esetében a jelenlegi szerkezeteket minél jobban megőrizve, láttatva próbáltam egy olyan energetikai és szerkezeti felújítást javasolni, ami megfelel a mai kor igényeinek, valamint az energiatudatos jövőben gondolkodás kérdéseinek. Ezt egyrészt a szerkezetek korszerűsítésével, másrészt a terek létrehozásában differenciált igényszintek kialakításával próbálom elérni. Míg egy nagy csarnok teret gazdaságosan kifűteni nagyon nehezen lehet, a benne elhelyezett kisebb foglalkoztatók esetében ez már nem annyira problémás. Tehát minden térben csak az adott használathoz megfelelő igényre próbáltam tervezni.


A szerkezeti korszerűsítés során cél volt a tartószerkezet megtartása mind szerkezeti szerepében, mind látványában is. A rácsostartós tetőszerkezet esetében a rákerülő rétegek miatti szükséges megerősítés esetében így egy nagyon filigrán módon történő acél huzalozásos aláfeszítést alkalmaztam. Míg a tetőfedés kialakításánál a terhek csökkentése végett a szoláris szempontokon kívül az új energiatudatos gondolkodásnak megfelelő rétegrendet minél könnyebben próbáltam kialakítani. A falak belső hőszigetelése az energetikai szempontból szükséges, Ez kívülről az értékesnek ítélt és a mindenképpen megtartásra javasolt külső látszótéglás homlokzat esetében nem lehetséges, így belső oldali hőszigetelés javasolt. Az ipari építészet különleges karakterét képezik a nagy magasságú vékony, öntöttvas profilozású üvegosztásos ablakok, ezek megtartása mindenképp hozzá ad az épület értékéhez. Mivel a jelenlegi szerkezetek megtartása és bemutatása a cél, ezért ezek a nyílászárók nem kerültek kicserélésre, hanem egy új megfelelő tulajdonságú szerkezet kerül mögéjük a megfelelő csatlakozások kialakításával. Így a régi, a külső homlokzaton a meglévő formájában jelenhet meg, míg a belső térben a mögé helyezett ritkaosztású ablak mögött mintegy idézet formájában.


látványterv - tervező: Monory Rebeka
15/19
látványterv - tervező: Monory Rebeka



Stég rendszer

A fa stégrendszer kialakítása során cél volt ennek a meglévőtől való eltartása, kvázi egy új réteg elhelyezése a keretben. Ezért a hídrendszer a meglévő padlósíktól elemelve kerül kialakításra egybentartva, de horizontálisan tagolva a belsőt.  Így kialakul egy lenti egybe függő tér, egy tagoló hálót adó hídrendszer és felette egy újabb egybefüggő tér. Tehát a csarnoktér egyben marad, de tagolódik.

Lent egy sűrűbb tér jön létre, amiben a térben tömegként megjelenő ipari gép szerű játékokkal, kertekkel és a hídrendszer letámasztásaival, és a felette lévő foglalkoztatókkal különböző téri helyzetek jönnek létre. Ez a szabad alkotóhely választás miatt fontos, hiszen mindenki más módon, más helyzetben szeret alkotni, más-más alkotó folyamat más-más tereket is igényelhet. Ebben a térben ezek nem kerülnek konkrétan kijelölésre, hanem ezek a differenciált helyzetek mindenkit a saját helye megtalálására próbál ösztönözni. Fent a meglévő struktúra letisztultsága és ritkasága látszik, mint egy ellenpontjaként a sűrű lentinek.

A kettő határa a hídrendszer, ahonnan mindkét réteget érzékelve egy új nézőpont nyílik meg. Ez a rendszer kifut kintre is, mint egy kilátóként az egész területre is rálátni, de egyben ehhez a struktúrához kapcsolva a kémény vertikálissága oldja a horizontális tagolást. A stégrendszer anyaghasználatában és építési módjában a meglévőtől különbözően kerül kialakításra. A fűrészáruból egymásra rakott építési móddal készülő híd rendszer a gyártócsarnokokra jellemző szervizhidakhoz hasonlóan, racionális vonalvezetésű, de anyaghasználatában már egy másfajta, kicsit kézművesség, emberközelibb iparosított technológia felé fordul, elkülönülve a meglévőtől és alkalmazkodva az új funkcióhoz. A hídrendszer irányai a meglévő épülethez illeszkednek és a megfelelő kapcsolatok felé fordulva hoznak létre kiteresedéseket, a foglalkoztatók tereit.


homlokzat az Asztalosipar utca felől
10/19
homlokzat az Asztalosipar utca felől



Belső kert

Mivel a program az ipar és zöld együttélésén és ellentétén alapszik ezért nem csak kint, de az épületen belül is fontos a kert kialakítása. Mivel szeretném megmutatni, azt a fajta együttélést ami most van, a korábbi ellentétekkel és a jövőtudatos iparikertészettel viszonyba helyezve, ezért ez a rész egy kicsit átszövi a rétegeket, a hídrendszerhez hasonlóan gondolatban összekapcsolva őket. Így a földszinten elhelyezett belső kertek tagolják a teret, más-más kialakítással különböző helyzeteket hozva létre. Különböző kialakításukkal Egyrészt megőrizik a most is meglévő vegetációt és korróziós kertekjönnek létre, megmutatva az ipar zöld együtt élésének szépségét. Másrészt kialakításra kerülnek a jövő tudatos gondolkodáshoz kötődően vertikális ipari kertek, egy más fajta kapcsolatot bemutatva.

 

Foglalkoztató

A foglalkoztató helyét a fa stégrendszer teresedései jelölik ki, amik a megfelelő irányokba fordulnak. Míg a hátsó rész nyit az épülettől keletre található nagyobb csarnokos és északra lévő kisebb épületek felé az étkező feletti rész a csendesebb Asztalosipar utca felé, addig a nagyobb csarnoktérben lévő foglalkoztatók a kertre, illetve magára a nagy csarnoktérre nyitnak. A foglalkoztató buborékok méretei változnak, így bár kialakításukban hasonlóak, más-más tereket képesek lehatárolni. Az egész struktúrának ez a legpuhább, legkönnyebben alakítható rész, ami az újfajta gondolkozást tükrözi, így mind anyagában, mind szerkezetében és megjelenésében a hagyományostól eltérő elem kíván lenni.


alkotóhely-elemzés
7/19
alkotóhely-elemzés




A tér lehatárolásánál fontos szempont volt, hogy olyan módon történjen, hogy bár fizikailag és akusztikailag lehatárolódnak, de érezhető legyen az egész tér elfoglalt helyzetük, az új és régi viszonyai. Maga a szerkezet választásánál próbáltam olyan szerkezet használni, ami anyag-és formavilágában elszakad a hagyományos oktató terektől, oldja annak alá fölé rendelő struktúráját és egy együtt dolgozásra, kreativitásra ösztönző térként működhessen, ami különböző, mindenérzékszervre ható foglalkozásokkal lehet megtölteni.

Így alakult az ellipszoid formájú kétrétegű fólia szerkezet, ami kialakításában a ZORB labdákhoz hasonlít, azaz a két fólia réteg között túlnyomásos levegőréteg található, a két fólia réteg pedig egymáshoz van huzalokkal rögzítve. A két réteg közötti levegő a hőérzet miatt fűtött, ezt az összekötő huzalok végzik, amik nagy ellenállású fém részei áram hatására kis mennyiségű hőt sugároznak és fényt bocsátanak ki. A megfelelő kilátási és kijárási helyeken ehhez a szerkezethez kemény műanyag csőrök csatlakoznak, egy részről hangsúlyokat hozva a térbe másfelől a megfelelő csatlakozásokat létrehozva.

A ennek három különböző keménységű réteg egymásra rakódásával alakul ki az időben való változásra alapuló, ugyan akkor a kreatív oktatási funkciónak megfelelő térstruktúra.

 Monory Rebeka


 

opponensi vélemény


Monory Rebeka diplomamunkájával az elhagyott ipari épületekben rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Mindezt úgy, hogy a változásra még leginkább fogékony gyerekeknek és fiataloknak tervezett kreatív játszó és oktatóházat a Csepel Művek területén üresen álló kazánház csarnokába.

A helyszínválasztás könnyen érthető, a Csepel Művek sűrű, izgalmas helyszíne inspiráló lehetőségeket rejt magában. A belvárosból fél óra alatt elérhető speciális hangulatú terület Csepel legsűrűbben lakott része mellett könnyen nyújthatna kulturális és szabadidős lehetőségeket mind a helyieknek, mind a belvárosiaknak. A telepen található építészetileg értékes és érdekes épületek közül tudatos elemzés során került kiválasztásra az Asztalosipar utcai csarnok, amelynek felújítása akupunktúrás bevatkozásként segíthet a rehabilitációs folyamatok katalizálásában.

A program megalkotásakor jó felütéssel indít a tervező: a mai gyerekek 80%-ának leendő munkaköre ma még ismeretlen, ami az oktatás megújulását igényli mind tartalmát és struktúráját, mind környezetét tekintve. Az Európai Unióban már jó példák sorát találjuk, itthon még várat magára a modern oktatási terek elterjedése. A Csepel Művek területére kihelyezett oktatóház délutáni elfoglaltságoknak és „ipari-erdei” iskoláknak ad helyet. A tervező helyválasztásával biztosítani tudja, hogy az oktatóházban megforduló gyerekektől ne legyen idegen az ipari környezet, a negatív asszociációkat így lehet felülírni.

A tervezés első lépésben rendrakást jelent, az utólagosan épült szedett-vedett toldalékok és a telken külön álló értéktelenebb földszintes épületek bontásával a csarnok szép épülete kiszabadul a gyártelepre jellemző sűrűségből, valamint lehetőség nyílik kinti kertek és játszóterek létrehozására is. A lendületet talán kifuthatott volna a telek déli csücskéig is: az itt megtartott kis földszintes épület sem építészeti értéket nem képvisel, sem működésileg nem szerencsés az ebbe helyezett funkciók ilyen mértékű különválasztása. Ha mindenképp fontos a megérkezéshez épület telepítése, akkor adhatná magát egy, a kerítés részeként kialakított fejépület.

A csarnok épületébe a földszintre zsibongó, pihenő, étterem és konyha kerül, míg a rendeltetés magvát adó foglalkoztatók a földtől elemelve, fa stégről elérhető buborékokban kapnak helyet. A fűrészáruból szerkesztett stég elválik a meglévő szerkezetektől, dúcolásra jellemző kialakítása tetszik. Az elemelt stégről izgalmas nézőpontból szemlélhetjük az ipari épület tereit, szerkezeteit.

A foglalkoztató buborékok közel azonos, de mégis kicsit eltérő mérete elbizonytalanít, ösztönöm azt súgná, hogy geometrikus rendben sorakozzanak a vagy teljesen egyforma, vagy a téri különbségekre inkább rájátszó, kialakításukban viszont semleges terek. Az mindenesetre egy érdekes kérdés, hogy milyen lesz a kreatív tér a jövőben... A foglalkoztatók térelhatárolásánál a szándék érthető (olcsó, könnyű), de az átlátszó
kétrétegű fóliabuborék engem kevésbé győzött meg. A tervező szándéka egyrészt a flexibilitás, ami ezzel a kialakítással rövid távon nem tud megvalósulni, másrészt hogy a tér érzetre egyben maradjon, ami szintén csak elméletben képzelhető el. A ház élettel és zsibongással teli periódusaiban megítélésem szerint inkább igényelne semleges, kicsit jobban elszeparált, fókuszált munkára alkalmas tereket.

A terv fontos része a földszinten kialakított kertek sokasága, a természeti környezet a belső terek részévé válik – szép utalás az elhagyatott ipari tájakon gyakran megélhető jelenségre, amikor a természet elkezdi visszahódítani azokat. A különféle minőségű és kialakítású kertek – korróziós, füves, magasabb füves, vertikális – mind a zsibongó terét gazdagítják. Sokat sejtetnek az előképek, ugyan tömegként nem jelennek meg a munkaközi metszeteken, térvázlatokon.

A betett elemeknek köszönhetően – stég, buborékok és a kertek – a csarnok hatalmas belső tere differenciálódik, a funkcióhoz jobban illeszkedő téri arányok jönnek létre.

Örömmel tölt el, hogy a tervezőt az ipari területeket jellemző speciális hangulat a bennük rejlő lehetőségek kihasználásán és a negatív megítélés feloldásán való eredményes elmélkedésre sarkallta. A diplomaterv felkészült hallgató munkája.

Antal Gabriella, építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk