Épületek/Lakóépület
Csendes premodern kiáltvány
2010.10.06. 13:46
Az „Év háza" különdíját kapta ifj. Benczúr László családi háza Perbálon, ahol az elmúlt húsz év építkezései, a rejtélyes okból rosszul megfogalmazott szabályokból és valamiféle divatból táplálkozva, földszintesnek álcázott tetőtér-beépítéses faluképet generáltak.
Családi ház, Perbál
Perbál, a zsámbéki medence a kitelepülők számára még nagy vonzerővel nem bíró, aránylag kordában tartott kontúrú falva. A falu északkeleti szélén, a budai hegység utolsó vonulataira néző utcában áll a ház. Az átlagos magyar kistelepülésen régebben jellemzően földszintes beépítésű házak álltak. Az elmúlt húsz év építkezései, a rejtélyes okból rosszul megfogalmazott szabályokból és valamiféle divatból táplálkozva, földszintesnek álcázott tetőtér-beépítéses faluképet generáltak.
1/14
Perbál falukép - fotó: Bujnovszky Tamás
Perbál falukép - fotó: Bujnovszky Tamás
Az új épület egytömegűségével mindenképpen állást akar foglalni az országot elárasztó toldaléképületek világával szemben. Habár felvállaltan kétszintes, tömege kisebb, tetőgerince sem magasabb a környező épületekénél. Semmiképp nem akar méretével, anyagaival, színével hivalkodni. Finomabb módszerekkel szeretné felhívni a többi ház (vagy tervezőik) figyelmét azok álságos, vagy minimum átlagos megoldásaira. Habár a modern gyökereiből táplálkozik, tudomásul veszi, hogy az ezredforduló után egy perifériális helyen nincs miért olyan hangosan harcolni, mint a huszadik század elején. A ház itt nem kiáltvány. Sokkal inkább a család élettere. Nem a technológiai és formai arzenál felvonultatásának tere, hanem lehetőleg nem túl nagy áldozattal járó, ésszerű lakásteremtés.
3/14
Monokróm, tömör - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
Monokróm, tömör - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
A fenti kettősség jellemzi a ház létrejöttét. Röviden:
-állásfoglalás az általános gagyival szemben
-állásfoglalás az „elit" építészet túlhatározott kivagyiságával szemben
Más típusú kettősségre törekvés is motiválta a tervezést, mégpedig a honi építészeti palettát meghatározó „organikus", illetve a nemzetközi vérkeringésbe jobban bekapcsolódó, az ellentábor által sommásan „cool"-nak nevezett main stream építészeti irányok egymásnak feszülésének okán. Az épület, (mint több más, általam tervezett elődje) mindkét tábor felé fricskát akarva mutatni, ha úgy tetszik, az ország politikai kettéosztottsága elleni felhívás szeretne lenni, lavírozva egy olyan határmezsgyén, ami egyik oldalhoz sem köthető.
11/14
acélgerenda - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
acélgerenda - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
Ezen elvek látszólagos ellentmondása mentén alakult az épület tömegformája, részletei. A bizonytalanságra, vagy inkább alulhatározottságra törekvés vetül ki a homlokzatokra. A premodern építészet útkereséséhez lehetne inkább hasonlítani az alkotásmódot. A modern, kibontakozása kezdetén még bizonytalanabb formákkal keresgélő építészete sokkal humánusabb a későbbi kor szuper-határozott, ellentmondást nem tűrő szigorúságánál. A túlhatározottság, ami a hatalom, tudásbirtoklás érzetével kecsegteti használóját, öncélú okoskodásba fulladhat. Ezért választ ez az épület(ek) más, járatlan utat, amit itt, jobb meghatározás híján formai alulhatározottságnak hívunk.
A tetőforma azt sem dönti el, hogy oromzatos, vagy kontyolt nyeregtető.
Az épület határoló falai nem merőlegesek egymásra, így a tetőgerinc és az ereszek sem vízszintesek, hozzásegítve az épületet besorolhatatlan léptékéhez. Az ereszek nem függőlegesen ejtenek, a földszinti nappali nagy üvegfala bemélyed az épület testébe, bizonytalanul lebegővé téve a fölötte lévő fal tömegét.
12/14
fafödém - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
fafödém - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
Az épületszerkezetek a belső térben is megjelennek. A fafödém acél főtartói egymással szöget zárnak be. A fióktartók elrendezése még mozgalmasabb. Az alaprajzból derül ki, hogy nem öncélú formai megoldás ez, hanem egyenes következménye az épület szerkesztésének. A hátsó, északnyugati határolófal párhuzamos a kerítéssel, az ellenkező oldali megtörik azon a ponton, ahol a déli telekhatár is, a panoráma felé fordulva. E két fal eltérő szöge a kiindulása a többi szögtörésnek, minden további bonyolódás ennek logikus következménye. A középső mező fióktartói a bal oldali acél főtartóra merőlegesek, a jobboldalival hegyesszögben találkoznak. Ez a lépcsőnél jön kapóra, az orsóteret jelöli ki a szögtörés. E trapéz nagyobbik öblében elfér a kémény, a szűkülő részben a régi vaskályha.
Az épület monokróm színvilága egytömegűségét hangsúlyozza. Színe és anyaghasználata felvállaltan nem üt el a környezetétől. Barna, vakolt falfelületek, hasonló színűre pácolt vörösfenyő falburkolat és nyílászárók, színezett fémlemezfedés.
4/14
A tető anyagával megegyező lett volna az eresz - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
A tető anyagával megegyező lett volna az eresz - építészet: ifj. Benczúr László, fotó: Bujnovszky Tamás
Posztkoncepció, összefoglalásul
Adottságok:
-szűkös pénzügyi keret, reálisan felmért igényekkel
-heterogén falukép, jellemzően tetőtér-beépítéses új épületek
A tervezés zsigeri működés, ezért utólagos a magyarázkodás:
-a premodern építészet útkereső „bizonytalankodása", mint régi vesszőparipa itt helyénvaló állásfoglalásnak tűnt
-a kortárs építészet túlhatározottságával szembenállás úgyszintén (e fenti két tétel összefésülési kísérlete a ház)
-formai előítélet-mentesség
-faluszövetbe integrálás vágya, anélkül, hogy „alkalmazkodnánk" bármely formai összetevőhöz (de ez azt hiszem már-már sztereotípia)
ifj. Benczúr László
Perbál, faluszéle
11:22
A ház kívülről csúnya, de legalább belül melegséget áraszt. A lépcsőt így elrontani, aztán kidumálni: művészet. A esővíz ejtőcső a sarokablaknál kiveri a biztosítékot. Na ilyen építésszel nem terveztetnék, aki ennyire el van szállva magától.
15:17
Megkérdeztem egy házat, szereti-e, ha mások beszélnek helyette, amikor ő nem tud önmagáért beszélni. Nem válaszolt.
15:42
@zapata: Ezen nem csodálkozom. (A pillanat azért érdekes lehetett.)
09:35
@Masznyik Csaba: Valóban érdekes volt. Egyes házak ugyanis tudnak beszélni, mások nem. Utóbbiak helyett lehet ugyan beszélni, de minek?
11:34
@zapata: De lehet, hogy utóbbiak is tudnak, csak nem mindenkivel állnak szóba...? :)
16:21
@Mizsei Anett: Kedves Anett! Lehet folytatni ezt a "beszélgetős" gondolatmenetet, de - szerintem - nem nagyon érdemes. Régi szokás ez a művészek körében, (nem csak az építészek között) hogy leszólják és le is sajnálják a művekről folyó párbeszédet. Mondván, hogy a mű úgyis beszél önmagáért, ha meg nem, akkor fabatkát sem ér, satöbbi. Ez így is van. Ahogy igaz az is, hogy az alkotáshoz befogadó is kell, ugyanaz a mű van akinek mond valamit, másnak semmit etcetera. Az építészetről (művészetről) folyó beszéd (párbeszéd, vita, kritika satöbbi) viszont önálló műfaj. Az építészetről szóló beszéd nem a mű helyett van, hanem mellette. Ha valaki nagy gőggel odanyilatkozik, hogy a vak is látja, hogy ez a ház "rossz", más pedig hasonló bölcsességgel hozzáteszi, hogy a szavak sem pótolják azt, ami a házban nincs benne, azok ott hibáznak, hogy nem tudják az építészetről (művészetről) folyó beszédet a maga helyére tenni, az őt megillető szintre emelni (hogy ilyen szépen mondjam). Azt hiszik, hogy a szöveg a házat (a művet) eladni, megmagyarázni (satöbbi) akarja. Dehogy akarja! Ahogy Benczúr Jr. szövegében sincs egyetlen mondat sem, ami arról szólna, hogy mit kell/kötelező a nézőnek a tervében/házában látni. Egyáltalán nem biztos, hogy a ház olyan, mint amilyennek ő szánta. Elmondott egy építészeti programot és mellé tett egy házat. Izgalmas dolog elemezni, hogy igaz-e. Sokkal izgalmasabb, mint süketen kérdezősködni és csodálkozni, hogy semmi válasz... Építészettel kapcsolatos szövegekkel foglalkozni nem kötelező. Ezért oly sok a bölcs, aki az is marad, ha nem szól, s a feje sem kell hogy fájjon. :-) Üdv! mCs
11:20
Szia Dani! Csodálkozom a hozzászólásod elfogultságán. Már miért lenne itt bárki is akár király, akár meztelen? Milyen igazság birtokosa volnál, aminek a nevében ez a ház (és a hozzá tartozó szöveg) egyértelmű tévedés? Fel nem foghatom. Én pont fordítva látom és - bár mostanában ritkán írok ide - kötelességemnek érzem, hogy ne hagyjam szó nélkül a cikket érő "kritikákat". Pláne, egy ilyen ritka jó szöveg kapcsán. Benczúr László azok közé az építészek közé tartozik, aki elég világosan meg tudja fogalmazni, hogy mit miért csinál. Ez sajnos ritka, sokan megelégszenek azzal, hogy csak úgy "rajzolják" a házakat, de ha elméleti/történeti összefüggésekről van szó, csak legyintenek. Ez a cikk tökéletes pontossággal pozicionálja magát egy nagyon is lényeges (elméleti) térben, valahol az "organikus" és az absztrakt modern közötti térben. Az építészeti forma elvi problémája - jól tudjuk - az 1920-as években merült föl radikálisan (geometrikus modern, expresszionizmus, brutalizmus vs. új historizmus, "archetipikus" formák, értsd. a ház legyen olyan, mint egy ház stb., egészen a nyolcvanas évek új avantgárdjáig (dekonstrukció), amikor is kezdett világossá válni, hogy az építészeti forma nem nagyon lesz már visszagyömöszölhető - elméleti alapon legalábbis - semmilyen historikus analógia korlátai közé. (Az új historizmus hetvenes, nyolcvanas években legjobb szerzői is igencsak absztrakt módon idéztek történeti formákat, lsd. pl. olasz racionalizmus.) Benczúr Laci tudja ezt és a már említett tudatossága azért is rokonszenves, mert nem pusztán azért épít "informel" házakat, mert ez a divat, hanem azért, mert tudja, hogy miért divat. Nagy különbség. Üdv! mCs
18:54
Hát igen. Ez a király valóban meztelen. Botor dolog ezt nem látni. Akkor is igaz ez, ha sokan lengetik a tömjént körülötte, hogy a szörnyű valóságot elfedjék. Lelkük rajta ...
Motto: " Ha valaki feltesz egy kérdést, azt esetleg öt percig bolondnak látszik; aki azonban fel sem teszi a kérdést, az esetleg örökké bolond marad. "( Kínai közmondás )
13:38
Elolvasva a cikket az a határozott benyomásunk támadhat, hogy nincs kicsiny hazánkban jó építész (egyáltalán építész) Ifj. Benczúr Lászlón kívül. A cikk (és az épület) szerzője a nevetségessé válástól sem visszariadva ömleng, saját alkotását dicséri túl. Ez a hangnem még a megszokott szakmai magamutogatáson is jóval túltesz. (Lásd „modorosblog” http://modoros.blog.hu/2010/09/24/olvasoi_rovat_az_epitomuvesz ) Lapozzunk csak bele egy-két igazán nagy építész (pl. Lechner, Hauszmann) írásaiba, ahol nyoma sincs az efféle kivagyiságnak, pedig talán több okkal volna miért.
Magunk részéről az épületet elnézve, bár vannak kétségtelen értékei, egy erős közepesnél nem adnánk többet. Foglaljuk össze mit is kifogásolunk.
1. Az alapvetés, hogy egy családi házzal üzenünk bárkinek is (szakmának, nagyközönségnek), mélyen elitélendő. A kísérletezés, üzengetés terepe maradjon meg a középületek világán belül. Koncepcionális tévedés, hiszen a családi ház definíciója szerint egy család életét öleli körbe 30-50 éven keresztül. Ennek kiszolgálása minden mást háttérbe kell szorítson. Ez egyébként a "mindenkori modernre" jellemző felfogás, ahol általában a nagy eszmék pont az emberi élethelyet szorítják keretek közé, tipikus érzéketlenséggel minden iránt, ami ember.
2. A szerző kioszt mindenkit aki él és mozog. "Állást foglal" a "gagyival"-„elit” építészettel-, az "organikusokkal", a "coolokkal"szemben. Azt a látszatot keltve, hogy mindezek felett áll, miközben bevallottan is alulhatározottságra törekszik, ránézésre szinte félkész házat hoz létre, vagyis gyakorlatilag nem áll sehol. Sőt a "politikai megosztottság" ellen is felhívást intéz, ami az építészet értelmezési tartományán elég nehezen értelmezhető.
3. A korábbi hozzászólásokban már kritizált részletek valóban meghökkentőek. A lépcső 30 cm-es fellépővel indul (OTÉK?), az ereszcsatorna olyan benyomást tesz, mintha a bádogos csak ideiglenes megoldásnak találta volna ki - jobb híján, mivel senki nem gondolt arra, hogy a sarkon ablak van. A vakolat színe így - a fotók alapján –vetekszik a látszóbeton egyhangúságával, szinte festékért kiállt. A családi házon szokatlan festett korcolt bádog egyfajta pénztelenséget sugall.
Elnézve az utcaképet bármely szomszédos épületben szívesebben laknánk. Hiszen a nagyarcú építészkedés közben ez a ház nem válik otthonná. Akkor meg már az elején elrontottunk valamit.
13:49
@Alagi: Szerintem egy családi ház éppúgy üzen(het) bárkinek, aki megnézi, kapcsolatba kerül vele. Én nem érzem a kiosztást, igaz az ömlengést sem. Inkább azt, hogy a tervező azonosult a feladattal, és ezért -nyilvánvalóan szubjektíven- ír róla. Nem válik otthonná? Talán ott lakik? Ha a többi ház jobban tetszik, akkor nekem tessék meghagyni ezt, mert már csomagolok...! :)
08:15
@Mizsei Anett: Nem kell ahhoz ott lakni, hogy eldöntsük otthonná válik-e vagy sem kedves Anett...látja, maga már csomagol is :) Az épület egyébként jobban tetszik, mint a cikk, továbbra is fenntartom, hogy elrettentő példaként kéne mutogatni, hogy "na ez az amit ne".
09:28
@Alagi: A magam nevében megállapíthatom, hogy otthonná válna, hiszen a saját (élet)stílusomat ismerem ennyire. Azt viszont kategorikusan kijelenteni, hogy ez a ház általánosan, azaz senki számára nem válik otthonná, szerintem lehetetlen! (Én így éreztem ki a hozzászólásból, de ha szintén csak szubjektív megállapítás volt, akkor pardon! :)) Számomra meg nyilván egy "cuki", timpanonos, gipszoroszlános, esetleg alpesi stílusú ház nem lenne otthon. Természetesen szíve joga bárkinek, hogy ez a ház "ne tessen" neki. :)
13:56
Szerintem meg nagyon baba ez az ejtőcső.Mi a csudától lenne jobb bármi más.Ez igenis azt bitzonyítja, hogy ifj.Benczúr dícséretesen foglalkozott az esővíz témájával és nem a bádogos oldotta meg helyette.A legjobb Janáky hagyományok szellemében.
14:23
@FenyvesiHK: Szerintem is az, kifejezetten élvezem (itt, ezen a házon).
12:43
@FenyvesiHK: Továbbmegyek, ez egy ejtőcső poézis. Ahogy ki van találva a vetett árnyéka a falon, műszakilag korrekt, mégis képzőművészien megoldott. Brávó kedves Benczúr !
08:45
Jaj, ez az ejtöcsö! Ahogy mondani szokás: hiába a hosszú terített asztal, rogyásig tele a legfinomabb ételekkel, ha az asztal sarkán, egy kicsike tányéron van egy darab szar: az embernek elmegy a kedve az egésztöl.Nekem ne magyarázza senki, hogy ez dizájn, vagy polgárpukkasztás, vagy hogy az ott a keresetlen esetlegesség. Az ott a bizonyíték, hogy valaki valamire nem figyelt. Fene ronda, no.
17:24
CSinos ház.
Alaprajz nagyon tetszik.Tájolás mintapéldája.
A galérián és földszinten az oszlopot a "falba" raktam volna .
Kívülről a horganyzott eresznél többet is megérdemelt volna.
Grat!
09:47
Maga a terv jó alapgondolatot tükröz, de részletképzés elrontja a házat /gondolok itt az ereszre pl./ Nem tudom hogy a kivitelező oldotta meg ilyen"szépen, vagy a terv volt hiányos, de kár volt ezért az ígéretes tervért.
23:13
szerintem zseniális épület,
még sok ilyet !
bb
21:14
Láthatóan ez a ház sem a közönségszavazatok alapján került a díjazottak közé. Hasonlóan a tavalyi duplakockához. Érdekes, hogy mindkét szakmai különdíjas elég barátságtalanul fest kívülről. Bár a pestinek a tömege és a formája nekem szimpatikus. (Viszont ha jól emlékszem, ott meg a nappali berendezése volt teljesen használhatatlan - legalábbis, ha ez az, amelyikben egy fehér ülőgarnitúra van, ha nem, akkor összekevertem valamivel.)Ennél a háznál egy laikusban biztosan felmerül, hogy miért ilyen a homlokzat színe, mi a helyzet a lépcsővel, meg a belső falakkal, az oszloppal a nappali közepén, a gerenda gerenda hátánnal, vagy pl. az ereszcsatornával. A nappali üvegezett része kívülről-belülről egyaránt tetszetősnek tűnik. Kár, hogy nincs több belső kép, lehet, hogy attól az egész "életteresebbnek" látszódna. Mindenesetre, ha a megrendelők ezt akarták, akkor most nyilván duplán örülnek, hiszen amellett, hogy a ház nekik megfelelő lett, ráadásul még, ezek szerint, szakmailag is értékesnek bizonyult.
19:28
Szia Laci!
Már régen ismerem ezt a házadat, de csak most látom, milyen profi munka. Gratula!
Üdv: Kovács Csaba
19:16
Tisztelt tervező Úr!
Kissé ellentmond az élhető ház fogalmának hogy sámlit kell a lépcső alá tenni hogy kijöjjön a szerkesztése, de a ház tetszik, mert egyszerű.
Tisztelettel,
Nemes Dávid vándorépítész
18:13
Rokonszenves, hihetően realista mind a hozzáállás, mind pedig az épület. Van valami esetleges, befejezetlen benne - úgy érzem. A legszebb, hogy nem utánozható. Nem attribútumokból összeálló, nem kipipálható tulajdonságokkal felszerelt valami. Még csak nem is látványos. Inkább finom. Pici, takarékos, arányos, pont úgy viszonyul a környezethez - kert, utca, szomszédság -, ahogy kell, nem értelmez, nem magyaráz, nem uralkodik és nem rejtőzködik. Még azt is elhiszem, hogy nem volt drága. Gratulálok a tervezőnek és a megrendelőnek is.
Hadas László
17:16
Keresem, de nem találom ... :-(
Hol van itt a hely szelleme, netán az illeszkedésre való törekvés ?
Motto:
„ A siker az, amikor egyik hibát a másik után követjük el töretlen lelkesedéssel. ”
Winston Churchill (1874-1965) angol államférfi