Csillagászati Oktató Központ, Velem

Szendrői Gábor diplomamunkája 2008.BME Építéskivitelezési Tanszék

A létesítmény funkciója
A tervezett épület csillagászati oktató központ, melynek elsődleges funkciója az oktatás, ismeretterjesztés, továbbá szabadidős, közművelődési célokat is szolgál, emellett a turisztika fellendítésében is jelentős szerepet játszik.

Vas megyében a csillagászati kutatás és ismeretterjesztés nagy múlttal rendelkezik. A 19. század második felében végezte tudományos megfigyeléseit herényi kastélyában a világhírű Gothard Jenő, akinek a nevéhez több nagy felfedezés is köthető. Jelenleg a helyi amatőr csillagászati egyesület viseli a nevét.

A létesítményben középiskolás diákok, egyetemista csillagász hallgatók sajátíthatják el a csillagászati ismereteket, tölthetik el szakmai gyakorlatukat, korszerű csillagászati teleszkópokkal, műszerekkel végezhetnek tudományos igényű megfigyeléseket. A diákok emellett több olyan interaktív, multimédiás szolgáltatást is igénybe vehetnek, melyek mind a csillagászati prezentációt, mind az oktatást szolgálják. Az épület különféle összejövetelek, konferenciák, távcsöves találkozók, kiállítások rendezésére, befogadására is alkalmas. A vidék turisztikai szempontból kiemelt terület, ezért lehetőség van turista csoportok fogadására, a lakosság számára pedig alkalmanként távcsöves bemutatások tartására.

 

 

A helyszín
A helyszín Vas megyében, Kőszegtől néhány kilométerre található, Velem község határában. A terület 350 m tengerszint feletti magasságban, a Kőszegi-hegység vonulataival körbevett festői vidéken fekszik. A telek a falu központjától 2 km-re északi irányban helyezkedik el, ide a központból induló szilárd burkolatú út vezet fel. A 10 fokos lejtésű telekről minden irányban biztosított a szabad kilátás, zavaró tereptárgy a környéken nem található. A telek tágabb környezetében elszórtan néhány lakóház, kisebb nyaralók állnak. A helyszín kiválasztásakor fontos szerepet játszott a kiépített infrastruktúra, a teljes közműellátottság, és a felsőoktatási intézmények közelsége (Berzsenyi Dániel Főiskola – Szombathely, Nyugat-Magyarországi Egyetem – Sopron).

A terület asztroklímája kiváló, ez biztosítja a tudományos igényű megfigyelések, a távoli és halvány objektumok észlelésének lehetőségeit. Köszönhető mindez a tengerszint feletti magasságnak, a szubalpin klímának és a minimális fényszennyezettségnek. A vidék turisztikai szempontból kiemelt terület, az országhatár közelsége miatt külföldi érdeklődésre is kell számítani.

A telek területe: 6330 m²

 

Tömeg, alaprajzi rendszer, funkcionális elrendezés, tájolás
Az épület tömegének tervezése során a célom az volt, hogy a funkció szellemisége tükröződjön a tömegen, ugyanakkor az épület alkalmazkodjon a környezetéhez, a tájegység hangulatához.

Az épület tömegét egy tengelyre szerveztem, amely DNY-i irányból a gyalogos és gépkocsival történő megközelítést biztosítja, ÉNY-i irányban pedig egy kis téren kialakított horizontális napórára mutat rá. Ez a tengely köti össze az épületet a telek ÉNY-i oldalán elhaladó turista úttal.

Az épület tömegébe vertikális szintbeli játékot vittem, amivel a funkció éggel való kapcsolatát kívántam szemléltetni. A tömeget jól elkülönülő funkcionális egységekre bontottam, melyeknek alaprajzi, ortogonális eltolása adja az épület karakterét. Az DNY-i oldalon a naptorony és a csillagvizsgáló kiemelkedő egysége és a kupola látványa dominál, a DK-i és ÉNY-i homlokzaton a csillagvizsgáló és a kis-planetárium kupolája teremt harmonikus egységet.

Az épületrészek a funkcióktól függően egy, kettő, illetve három szintesek: alsó szint (földszint), felső szint, és a tetőterasz szintje. Mivel a legfontosabb funkciók a felső szinten találhatók, és a terepviszonyok is lehetővé teszik, ezért az épületbe a felső szinten történik a beközlekedés. Itt egy központi, elosztó térbe jutunk, amely az egyes funkciókat köti össze. A fent említett közlekedő tengely ezen az épületrészen áthalad, ezáltal szabadon továbbjuthatunk a lakóegységek és a napóra irányába. A központi épületegységben található egy nagyobb fogadó-előtér a hozzá kapcsolódó ruhatárral, recepcióval, társalgóval, vizesblokkal. A fogadó-előtérhez kapcsolódik egy előadó és egy konferenciaterem, melyek szükség esetén összenyithatók. A központi épületegység É-i oldalán juthatunk el az interaktív terembe, majd innen a 8 méter átmérőjű kis-planetáriumba. Ebben az épületrészben a látogatók multimédiás berendezések, vetítettképes előadások segítségével ismerkedhetnek az égbolt látványosságaival.

 

 

A központi épületegység alsó szintjén nagyméretű kiállítótér, folyóirat-olvasó könyvtár, és büfé található. A büfé árufeltöltése a telek D-i oldaláról induló gazdasági (szerviz) útról megoldott.

Ezen épületegység tetején csillagászati megfigyelő teraszt hoztam létre, ahol a szabad ég alatt csoportos megfigyelésekre, kisebb mobil teleszkópok, műszerek felállítására van lehetőség, továbbá szabadtéri vetítettképes előadásokon vehet részt a nagyközönség.

Az oktató központ DNY-i oldalán a csillagászati megfigyelő épületrész kapcsolódik a tömeghez, amelynek két meghatározó egysége van: Az egyik a napfizikai obszervatórium és a naptorony felépítménye, amelyben egy függőlegesen elhelyezett napteleszkóp (cölosztát) kap helyet. Ez teszi lehetővé a Nap fotoszféra jelenségeinek megfigyelését. A másik a csillagászati obszervatórium kiemelkedő tömege, és a 6 m átmérőjű forgatható kupola. A kupolában egy 50 cm tükörátmérőjű Zeiss Ritchey-Chretien teleszkóp működik, amellyel az éjszakai égbolt objektumainak megfigyelésére van lehetőség.

 

 

Az alsó szinten a napfizikai obszervatórium és kiértékelő szobája, egy műhely és a hozzá tartozó raktár található. A felső szinten egy kiselőadó, a csillagászati obszervatórium kiértékelő szobája, 2 db pihenőszoba, egy teakonyha és egy mosdó helyezkedik el. A tetőterasz szintjén a csillagászati obszervatórium kupolatere és vezérlőszobája, illetve a naptornyot körülölelő kis terasz található.

A tömeg K-i oldalára a felső szintre, egy intimebb hátsó részre helyeztem el a 4 db lakóegységet a hozzájuk tartozó teakonyhával. Az alsó szinten egy fotólabor, irodák, klubszoba, és a hőtermelő helyiség helyezkedik el.

Az épület kerámia falazóblokkból épül fel, ami kívülről hosszúkás, csíkszerű mészkőburkolatot kap. A födémek, és a közbenső tartópillérek vasbetonból készülnek. Az épület lapostetős, a vízszintes vasbeton zárófödémre fordított rétegrendű szerkezet kerül, amely részben járhatóra – részben nem járhatóra van kialakítva.

Szendrői Gábor diplomamunkája 2008.
BME Építéskivitelezési Tanszék

Részlet. A teljes anyag a csatolmányokban.

---

A BME Építéskivitelezési Tanszékén július 3-án lezajlott hagyományos, védés utáni tervbemutatón az egyes diplomatervek ismertetését követő jó hangulatú beszélgetésen a terveket Dévényi Tamás, Golda János és Mátrai Péter építészek értékelték. Az építész konzulensek Kőnig Tamás DLA, Tőkés Balázs és Wagner PéterDLA voltak.

A "zsűri" döntése alapján az Építéskivitelezési Tanszék 2008. évi
diplomadíját Augusztin Ágnes (Testvérvárosok háza), Fehér Marianna
(Kutyakiképző központ) és Szendrői Gábor (Csillagászati Oktató Központ, Velem) és Ratacsics Ilona (falmászóház) kapták.