Épületek/Örökség

December 17-én adják át a Berliner Schloss „új-régi” épületét

1/2

Forrás: The Art Newspaper, © SHF / Giuliani von Giese

?>
Forrás: The Art Newspaper, © SHF / Giuliani von Giese
?>
Forrás: cam01.berlinerschloss-webcam.de
1/2

Forrás: The Art Newspaper, © SHF / Giuliani von Giese

December 17-én adják át a Berliner Schloss „új-régi” épületét
Épületek/Örökség

December 17-én adják át a Berliner Schloss „új-régi” épületét

2020.10.26. 09:59

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Berlin, Németország

Építészek, alkotók:
Franco Stella

Címkék:
műemlék, örökség, rehabilitáció, rekonstrukció

Vélemények:
7

A nyolc éve megkezdett hibrid rekonstrukció többszöri csúsztatás után idén decembertől kezd Humboldt Forumként működni, és négy fázisban tervezik fokozatosan megnyitni szegmenseit a közönség felé.

A Franco Stella nyertes pályázati terve alapján elkezdett, de azóta a több iroda egybeolvadásával megszületett Franco Stella Humboldt-Forum Projektgemeinschaft által tervezett építészeti reanimáción immáron nyolc év elteltével csak az utolsó simításokat végzik. Az építkezést mindannyian nyomon követhettük online is, tavasz végén végignézhettük, ahogy a kupola is teljes magasságában elkészül, de mint láthatjuk, még most sem került le az összes állványzat a homlokzatról és a december 17-i megnyitás is egyfajta tesztüzem kezdetét jelenti tulajdonképpen, ám immáron mindenki átlépheti a sokat vitatott, de annál inkább nyomon követett rekonstrukció kapuit.

Forrás: cam01.berlinerschloss-webcam.de
2/2
Forrás: cam01.berlinerschloss-webcam.de

A Humboldt Forum négy fázisban nyílik majd meg, a decembert 17-től kezdődő vetítések, installációk az épület történetére fókuszálnak majd a központi udvarban, illetve a kávézó területén. Szintén megtekinthető lesz egy tárlat a földszinti és az alagsori termekben, mely a Humboldt fivéreket ismerteti meg közelebbről. 2021 januárjától aztán egy interaktív gyermekkiállítás veszi kezdetét, amely azt szolgálja majd nyomatékosítani, hogy a Humboldt Forum családi célpontnak is számít majd, és az egészen kis gyermekek is megtalálhatják helyüket a múzeum falai között. Szintén januárban indul egy kiállítás a társadalmi és környezeti változások közötti összefüggésekről, de lesz egy hét termet felölelő interaktív bemutató Berlin történetéről és helyéről a nagyvilágban. A monumentálisabb tárlatok és az épület teljes bejárhatósága azonban jövő tavasszal következik be. Az intézmény vezetősége be is jelentette az első nagyobb időszakos bemutatót, mely az elefánt, elefántcsont és ember hármasára fókuszál majd.

December 17-től tehát a Schlüterhof és azok átjárói, az alagsor és a legalsó szintek járhatóak majd be mindenki számára, januártól pedig fokozatosan kezdődik meg az épület teljes funkcionálása és a nagyobb tárlatok és előadássorozatok berendezkedése a főként modern enteriőrökben. Andreas Schlüter rekonstruált falai mögött ugyanis kortárs belső terek húzódnak, de mint ismert, a Rittersaal, az Elisabethsaal és a Schweizersaal korabeli termeinek teljes rekonstrukcióját még nem vetették el véglegesen a Humboldt Forum vezetői.

Vélemények (7)
avplaten@gmail.com
2020.11.16.
18:14

Demagógia azt állítani, hogy a többségnek tetszenek a replika épületek. Pont a Lovarda és a Főőrség nagyon mesterkéltnek tűnik, pedig én nagyon szeretem a historizáló épületeket. Számos fontos 19. századi épületet lehetett volna abból a pénzből felújítani, amit elherdáltak itt. Ha megnézem, milyen állapotban vannak egyes budapesti társasházak, akkor még felháborítóbb ez a projekt. Budapesten az emberek többsége nem a várban, hanem társasházákban lakik. És ők vannak többen!

zolilepetit
2020.10.29.
07:35

Németországban egy sor városban vannak egész épületsorok rekonstruálva. Sok helyütt, a háború alatt megsemmisült épületeknek megfelelő tömeg-arányokat figyelembe véve épültek kortárs építkezések. A Budai Várban számos pályázat szólt arról, hogy valami újat építenének, ezekkel a baj az volt, hogy olyan formákat erőltettek, amelyek ide sem tartalmilag, sem vizuálisan nem illeszkedtek volna.

Reki
2020.10.26.
16:12

Sokan kritizálják a "replika" épületeket. Egy régi épület a semmiből való újjáépítése egyes építészek szerint anakronisztikus, értelmetlen, korszerűtlen, hogy az erősebb jelzőket ne is idézzem. Ezzel támadják pl. a Budai Vár rekonstrukcióját is, pedig azt még csak nem is semmiből építik újjá, úgy mint a Schloss-t Berlinben, vagy a Frauenkirche-t Drezdában. Ezek a rekonstrukciók hozzájárulnak egy nemzet önbecsülésének erősödéséhez. Örvendetes, hogy a németek kezdenek kimozdulni abból a helyzettől, amelybe, belekényszerítették őket a háború után.

P. Imre
2020.10.27.
07:36

@Reki: A Budai Várban a Lovardát és a Főőrség épületét néhány éve a semmiből építették újjá. Beton és stukkó mindkettő, cifra, már az eredeti építésükkor (a XX. század elején) is anakronisztikus, barokkos-eklektikus ruhában. Ráadásul úgy, hogy eredeti funkciójuk régen okafogyottá vált.

Reki
2020.10.27.
11:34

@P. Imre: Semmi baj azzal, hogy Önnek nem tetszenek a replika épületek. A németek ezek szerint másként gondolják. És Magyarországon is jó néhányan...És mi vagyunk többen...

P. Imre
2020.10.27.
13:36

@Reki: Valóban ritkán tetszenek a replikák, de van hogy mégis indokoltnak tartom azokat. Ám a bejegyzésem főleg nem erről szólt, hanem a maga tárgyi tévedését javítottam ki. Azt, hogy a Budai Várat "még csak nem is [a] semmiből építik újjá". Az egészet persze, hogy nem, de speciel a Lovardát és az "udvarlaki őrség" laktanyáját (ez a Főőrség különösen anakronisztikus, másik neve). Amúgy közismert példa a semmiből való jogos újjáépítésre a varsói királyi palotáé. Annak újjáépítése ui. a Lengyelországot célzó, hitlerista német megsemmisítési szándékok kudarcának szimbóluma volt, a puszta nemzeti létezés szimbóluma. Hogy miről volt szó, olvassa el, kérem, pl. ennek a cikknek az első passzusában: https://magyarnarancs.hu/publicisztika/jobb-mint-az-eredeti-ii-94032 A Budai Királyi Vár lerombolása viszont, akármelyik háborús fél részéről sem a magyar nemzeti létezés eltörlését célozta, mint Varsóban az ottani Királyi Palotáé.

Reki
2020.10.27.
14:43

@P. Imre: A varsói óváros és a Királyi Palota lerombolása valóban a lengyel nép megsemmisítését célozta. Nagyon helyesen újjáépítették ezeket. De Budapest jelképének a Budai Várnak a lerombolása a Szovjet Hadsereg által, akkor mi volt? Persze Budapest szétrombolásához hozzájárultak a németek is a hidak felrobbantásával. Az oroszok ráadásul 56-ban is tovább rombolták a várost. Szerintem van mit egymás szemére hányni a különböző megszállóknak, de túl kéne lépni ezeken a sérelmeken, és akárcsak a németek Berlinben és Drezdában, nekünk is vissza kéne építeni a legtöbbet amit csak lehet ezekből az elpusztított épületekből. A németek most kezdik ledobni az évtizedekre rájuk erőltetett bűnbánatot. Budapest építészete a háború előtt csodálatos egységes eklektikus városképet mutatott. Ha valamit ebből vissza tudunk hozni az csak javára válik ennek a sokat szenvedett városnak.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk