építészet : környezet : innováció

Divatház a Goldberger Textilgyárban – Záhonyi Rebeka diplomaterve

Az óbudai Goldberger-gyár elhanyagolt együttese régóta átfogó fejlesztésre vár. A közelmúltban ide települt kreatív műhelyek mintájára Záhonyi Rebeka diplomatervében egy divatügynökség alkotóházát helyezte el a tömb Textilmúzeum melletti, Lajos utcai épületében. A koncepció alapját a megőrzött acélváz új elemekkel történő „átszövése” adta, amelyek térelválasztó szerepük mellett a fényt is bejuttatják a belsőbe. A terv 2012-ben Hauszmann-díjat kapott.

Helyszín

Diplomatervem helyszíne a Budapest északi részén található Óbuda, azon belül is a III. kerületi volt Goldberger Textilgyár területe. A gyár területe a Perc utca - Pacsirtamező utca – Tímár utca – Lajos utca által határolt tömbön helyezkedett el, amelyet most a Fényes Adolf utca vág át É-D irányban. 1784-ben Goldberger Ferenc textilkereskedő alakította ki itt kékfestő manufaktúráját, először egy épület (a mai Lajos u. 136-138.), majd a szomszédos telek megvásárlásával a Lajos utcában. Később a szomszédos telkek felvásárlásával alakult ki a textilipari komplexum. A kis családi műhelyből számos hozzáépítésen, bővítésen és öt generáción át az ország egyik legnagyobb, bő 200 évet megélt textilkombinátja lett,  amely Európa egyik legnagyobb textilgyára is volt egyben. Az 1990-es évek elején végleg felszámolták a gyárat.

 

Goldberger Textilgyár 2008-ban
 

 

Jelenleg az egész tömb egy helyrajzi számon található (hrsz.:17823). A tulajdonviszonyok tisztázatlanok és rendezési terv jelenleg nincs a tömbre, de volt pár kezdeményezés erre az elmúlt években. A kerület távlati céljai között szerepel, hogy a Lajos utca jelentős részét sétáló utcává alakítsa át. Az elmúlt években a Perc utcában a régi ipari épületeket kicsit öngerjesztő módon elkezdték újrahasznosítani, átalakítani. Így alakult ki például a Goli Park, mely sok kreatív műhelyt, irodát, stúdiót fog össze, főként a 3-as, 4-es és 6-os épületekben. A tömb legrégebbi épületében pedig 1990 óta Textilmúzeum működik, melyre idén kiírtak egy hallgatói belsőépítészeti tervpályázatot.

 

Meglévő épület
Meglévő épület szerkezete
Víztorony
 

 

Meglévő épület

Tervezési helyszínként a tömb 16-os épületére esett a választásom. Ennek két fő oka volt: az egyik, hogy a Perc utcai fejlesztések, felújítások - úgy tűnik - átfordulnak a Lajos utcai részre, másrészt a tervezendő funkciónak megfelelő léptékű épület megtalálása volt a cél. A kiválasztott épület a tömb legrégebbi eleme, a Textilmúzeum mellett helyezkedik el. Az épület eredetileg acélvázas szerkezettel épült a felhőkarcolók szerkezeti rendszerének mintájára, pince, földszint + 3 emelettel az 1900-as évek elején. A második világháborúban bombatalálatot kapott az épület. A bombatalálat után a 3. emeletet lebontották - négy pillért kivéve -, amin jelenleg is egy víztorony áll. Az acélvázas tartószerkezeti rendszert körbebetonozták a szerkezet megerősítése céljából. Kezdetben az épület földszintjén egy ipari vágány vezetett át a mögötte lévő, 15-ös kazán épületbe. A többi szint raktárként, majd laboratóriumként működött, ahol a textilekkel kísérleteztek. Az épületben nem létesítettek lépcsőt, csak a szomszédos 25-ös épületen keresztül lehet a felsőbb szinteket megközelíteni, illetve a 16-os és 15-ös épület között egy külső acéllépcső található. Az épület homlokzatát ipari emlékként tartják nyilván.

Az épület tetején áll egy víztorony, mely régebben az egész gyárat ellátta vízzel. A víztorony jelenleg üresen áll, funkció nélkül. Az épület függőleges teherhordó szerkezete 38 x 38 cm-es vasbeton pillérekből, födémszerkezete vasbeton főtartókból és fióktartókból áll. Az épület külső határoló falai kisméretű tömör tégla anyagúak.

 

Alaprajzok
Alaprajzok
Metszet
Helyszín

 

Funkció

Az épület kiválasztásánál fontos szempont volt a tervezendő funkcióhoz megfelelő lépték megtalálása. A tervezett funkció egy divatügynökség alkotóháza, mely a Goldberger Divatház nevet kapja. A divatügynökség több fiatal divattervezőt fog össze, intézi az egyéni tervezők marketingjét, eladását, szállításokat, bemutatókat. Az épületben így 6 egyéni tervező kap helyet 1-1 tervezőműhellyel és hozzájuk tartozó mintavarróval. A külön kialakított alkotóhelyiségek mellett létrehoztam a közös étkezés, pihenés és a megbeszélések tartására alkalmas közösségi tereket is.

Ez a működési séma Magyarországon még nem elterjedt a divatszakmában, külföldön azonban ez egyre felkapottabb formája az egy helyen való tervezésnek (pl.: Blow). A közös tervezőiroda működtetése Magyarországon is egyre elterjedtebb. Például 2011 decemberében nyílt egy alkotóműhely Budapesten egy Baross utcai lakásban, mely a Flatlab nevet kapta. Ebben a lakásműhelyben hat művész alkot egy helyen.

Építészeti koncepció

Az épület jó állapotban lévő, megtartandó része a tartószerkezeti váza. A válaszfalak és a külső határoló falak egy része bontandó, illetve javítandó a rossz állapot miatt. Ezért fontos volt a tartószerkezeti váz és a kötött raszter minél hangsúlyosabb figyelembe vétele a tervezés folyamán. A másik tervezési szándék a lebontott 3. emelet visszaépítése, még ha nem is teljes egészében. E két szándék mellé társult a terület és az új funkció textillel, szövetekkel való szoros kapcsolata. Ezekből született az a koncepció, hogy a szerkezeti vázat, mint egy szövőkeretet egy transzparens szövet-elem szövi be, fűzi át, amely térelválasztó és fénybejuttató szerepet is betölt. Mivel az épület csak az utca felé nyitható, így a szövet által kialakított kürtők fénykürtőkként működnek, hisz az épület funkciójához nem elegendő a mesterséges fény betervezése. A fénykürtők belső térként működnek, felülről üveggel zártak.

 

Koncepció - Záhonyi Rebeka diplomamunkája
Koncepció metszet
Makett sorozatkép

 

Az épület meglévő szerkezeti vázának adottságait figyelembe véve a szélső keskeny traktus egy zárt, kiszolgáló zónát tud képezni, amely elősegíti, hogy az épület többi része egy térként próbáljon működni. Így a két azonos traktusszélességű sávban alakulhatnak ki a fénykürtők. A fénykürtők találkozási pontjánál, a főtartó síkjában egy olyan bútorrendszer alakul ki, amely figyelembe veszi a kürtők egymáshoz viszonyított helyzetét. Így a bútor hol egy, a másik traktus felé kommunikáló polc, hol egy kürtőktől független, zárt szekrény. A két kürtő találkozási pontjai pedig kitöltetlen felületek, csak a többi bútor határolja a szélső felületeket. A másik főtartó síkjában egyrészt a szélső zárt traktus határoló fala, másrészt a közlekedő sávval kommunikáló, a tervezett ruhákat bemutató kiállító felület alakulhat ki.

Az épületbe a belmagassághoz képest alacsony portálon keresztül érkezünk meg, amely egy kisebb szögtöréssel hívja fel magára a figyelmet. Az alacsony bejárat az épületbe érkezés belső élményére próbál koncentrálni. Célom volt az épület tetején található víztorony megtartása, főként az egész tömbhöz tartozó jelkép jellege miatt. A víztorony 5 x 5 m alapterületű. A viszonylag kis méret mellé társul a nagy feljutási magasság (~13 m a 3. emelet padlószintjétől). Így a leglogikusabb döntésnek az tűnt, hogy új funkciót nem kap a víztorony a feljutás nehézségei, illetve a költségek növelése miatt. Inkább az építmény tömbhöz tartozásának erősítése vált fontossá az építészeti szándékok közül. Mivel az épületbe napkollektorokat terveztem be a melegvíz-előállítás rásegítéséhez, így távlati fejlesztésként a tömbön belüli szomszédos épületeknél is a napkollektorok telepítése lenne a cél, amelyek a víztoronyban lévő vizet melegítenék fel. Ezzel a víztorony visszakapja eredeti funkcióját, viszont a mai kor igényeihez alakítva, ezáltal a tömb egészéhez való tartozása is erősödik.

 

Látványterv
Látványterv
Látványterv
 

 

Alaprajzi elrendezés

Az alkotói tevékenység terei az első és második emeleten kapnak helyet. Egy szinten 3 tervező és a hozzájuk tartozó mintavarrók dolgoznak. Térszervezésben az épület egy nagy térként tud működni, főként a bútorozással alakulnak ki a helyiségek. Alaprajzilag egy közlekedő sáv kap helyet a zárt traktus mellett, emellett találhatók a tervezőműhelyek és mintavarrók egymás mellett szoros kapcsolatban, hogy az adott tervező a hozzá tartozó varrónőkkel könnyen együtt tudjon dolgozni. Ezeken a szinteken kap még helyet a közös pihenő, a bemutató szoba, valamint kisebb tárgyaló/étkező helyiségek.

A divatügynökséghez tartozó irodák és tárgyalók a ráépített, 3. emeleten helyezkednek el. A fénykürtők felfelé bővülő rendszeréből adódóan az épület felfelé egyre lazul. Így a ráépített szinten adódott, hogy fedett-nyitott terek is kialakuljanak, így a szélső lazább szerkesztésű traktusban tetőteraszok kapnak helyet.

A földszinten a szomszédos Textilmúzeum időszakos kiállítótere megmarad, ugyanakkor egy nagyobb, összefüggő tér kialakításával a Divatház bemutató terévé is alakulhat a földszint. Itt kap helyet a megérkezéshez szükséges recepció, illetve a tervezett ruhák és kiegészítők kiállítása. A pince szinten megmarad a múzeum raktár funkciója, de emellett a szélső - kicsit fényesebb - traktusban kiállítótér, látványraktár és egy foglalkoztató helyiség kapott helyet. A szélső zárt, „kiszolgáló” traktusban minden szinten lépcsőház, lift, vizesblokk, gépészeti aknák, raktárak és teakonyhák találhatók -   minden olyan helyiség, amely nem működhet egy légtérként az épület egészével.

Alkalmazott anyagok

Térelhatároló szerkezet

Az anyagválasztásnál fontos szempont volt az építészeti szándék minél erőteljesebb kifejezése. Mivel a tervezés alapkoncepciója a meglévő szerkezet „beszövése” volt, így valamilyen szövetszerű anyagot kerestem. Fontos volt azonban, hogy ennek az anyagnak megfelelő legyen a fényátbocsátása. A nagy belmagasság miatt azonban egy merevebb szerkezetet kellett találni, hogy a szövethez minél kevesebb kiegészítő merevítésre legyen szükség, és így a szövet vonalvezetése egyszerű és tiszta legyen. Így esett a választás egy rozsdamentes acélhálóra, a Creative Weave – GKD Omega 1520 termékére, amely a fent felsorolt szempontok alapján a legalkalmasabb anyagnak bizonyult és több külföldi példa alapján teljesen megfelelő erre a szerepre.

Ráépített szintet határoló szerkezetek, belső bútorok

A belsőépítészeti kialakításnál fontos volt, hogy a felhasznált anyagok mennyisége minél kevesebb legyen. A ráépített 3. emelet tartószerkezeti rendszere a tervezés kezdetétől egyértelműen acél volt, egyrészt az épület múltjára való tekintettél, másrészt az új rész építészeti megkülönböztetése miatt. Az acélváz mellé határoló szerkezetként egy olyan anyagot kellett találni, amitől csak kis mértékben változik meg az épület teljes karaktere, de mégis elkülönül az új rész, és esetleg ez az anyag az épület többi szintjén is megjelenhet. Így egy rétegelt-ragasztott fa panelt választottam, amely működhet egységesen falként, mint határoló szerkezetként, födémként, illetve merevsége miatt a nagy belmagasságú terekben is beépíthető a kialakítandó bútorrendszerben és a fénykürtők oldalsó, határoló felületeként.

 

KLH fa panel
Lille, Franciaország – Maison Folie, Nox Architect
Creative Weave – GKD Omega 1520 rozsdamentes acél háló
 

 

A választott rétegelt-ragasztott fa paneleket a KLH rendszerből terveztem be. A panel adottságainak köszönhetően a ráépített szinten a tartószerkezeti rendszer az épület homlokzatán is megjelenik. Ez az anyag található a bejáratnál is, ahol az épületbe „betolt” portálként oldottam meg a szélfogót és a kirakatot, egy elemként.

A terv 2012-ben Hauszmann-díjat kapott.

Záhonyi Rebeka


Goldberger Divatház – Diplomaterv, Budapesti Műszaki Egyetem

tervező: Záhonyi Rebeka

Záhonyi Rebeka

tervezés éve: 2012
helyszín: Budapest, III. ker., Lajos u. 134.

konzulensek:

építészet: Szabó Levente DLA
épületszerkezettan: Dr. Czeglédi Ottó
statika: Dulácska Endre
építéskivitelezés: Klujber Róbert
épületgépészet: Viczai János
épületvillamosság: Filetóth Levente PhD

vélemény írásához jelentkezzen be »