építészet : környezet : innováció

Dr. Schneller István főépítész bejelentése

Budapest főépítésze szeptember 1-ig marad hivatalában, ősztől egyetemi tanárként gyakorolja hivatását.

Dr. Schneller István főépítész június 1-én délután kötetlen sajtóbeszélgetésen jelentette be, hogy visszaadja főépítészi megbízatását, a 2006—2007-es tanévet egyetemi oktatóként kezdi, amint az már olvasható a Heti Válasz című hetilap legfrissebb számában is. Döntéséhez belső — szellemi és szakmai — szempontok és külső szempontok egyaránt hozzájárultak, ezekről beszélgetett az újságírókkal.




Az egyetemi oktatásba 2003 óta kapcsolódott be intenzíven, amikor megindították a településmérnök képzést a Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszékén (Corvinus Egyetem, tanszékvezető: Dr. Jámbor Imre C.Sc. egyetemi tanár, dékánhelyettes). Nagy eredmény a magyar felsőoktatásban, hogy ötéves önálló urbanista képzés indult, ami eddig csak mellékesen folyt a BME Építészmérnöki Karán, illetve az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karon (Szent István Egyetem). A felsőoktatási reform, a bolognai folyamat miatt a 3 éves BSC képzésre azonban nincs lehetőség, ezért a folytatást a Master fokozat (MSC) akkreditáltatásával képzelik el, ami további komoly munkát kíván személyében tőle is. "Az oktatás színvonalának emelésére nem csak a hazai gyakorlat megjavítása miatt van szükség, hanem az uniós csatlakozás miatt is, hiszen a területfejlesztés, a városfejlesztés terén egyre égetőbb szükség van a komplex gondolkodásra. A Fővárosnál töltött több mint 15 év szakmai tapasztalata alapot nyújt ahhoz, hogy átadjam a megszerzett ismereteket. Az oktatás a ténylegesen megnőtt, illetve feltehetően tovább növekedő létszám miatt egyre inkább egész embert kíván." Elsősorban ez a kihívás jelenti a szellemi-szakmai szempontot Schneller István döntésében.

A külső szempontok között elsőként említette, hogy egyre erősebb a gazdasági-politikai befolyás, az építésügy helyzete aggasztó. Hosszú előzmények után jutott a város — illetve hozzá kell tenni, az ország — ebbe a helyzetbe, az inditó momentum volt, amikor még rendszerváltozás előtt megszűnt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Azóta az építésügy és településfejlesztés hivatalai megjárták a közlekedési, környezetvédelmi, mezőgazdasági és belügyi tárcát, és a legutóbbi időkben a tárcanélküli miniszter irányítása alatt működött az alig három éve létrehozott OLÉH. Nincs komoly szerepe a döntésekben a Tervtanácsoknak, és az országban sok helyen működő főépítészek is csupán előkészítő illetve javaslattévő szerephez jutnak.

Budapesten "különösen problematikus a kerület és a fővárosi megosztottság, az építéshatósági munka kerületi szintű intézése, a Főváros hatósági szerepének hiánya." A másodfokú hatósági jogkör ugyanis a közigazgatási hivataloknál van. A legkirívóbb példa a közelmúltból az Óbudai szigeten az egykori Hajógyár területének állami értékesítése, és a területre szóló beépítési tervek kidolgoztatási, elfogadtatási procedúrája. Erős nyomás tapasztalható sok egyéb helyen a még be nem épített területek átminősítésére építési telekké, számos példa van rá, hogy vállalhatatlan módon növekszik a város sűrűsége. Csepel-észak területén például közparkot adtak el, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé, de végül is a Főváros elállt attól, hogy a tárgyban előkészített pert megindítsák.

Schneller tisztában van azzal, hogy a városfejlesztés kompromisszumokból áll, de ezek során a közérdek érvényesítése minden esetben előbbre való a magánérdekeknél. A régi pesti zsidó negyed ügyében például a főépítész kezdeményezte a változtatási tilalom bevezetését, de végül a főváros nem tette meg az ehhez szükséges lépést. A XIII. kerületi fejlesztések szinte minden esetben tovább terhelik a Váci út forgalmát, a Marina Parton szabálytalan ingatlanokat építenek, és az Árpád-hídnál felépített két irodaház sem felel meg annak a karcsúsági-magasság/épületszélesség aránynak, amit rendeletben írt elő a főváros.

A főépítész elmondta, hogy saját elhatásozásából jutott arra a döntésre, hogy szeptembertől egyetemi tanári pályáját folytatja. Kérdésemre, hogy mit szól a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újbóli felállítására szóló törekvésekhez, Schneller István annyit válaszolt: előbb legalább egy, már meglévő szervezetet meg kéne szüntetni az FKT létrehozásához — most is van ugyanis regionális tanács, meg agglomerációs tanács stb. Vagyis csak akkor érdemes valami újabb intézményt létrehozni, ha annak garantálható az eredményes, valóban a közérdeket szolgáló működése. Arra a kérdésre, hogy konzervatív módon viszonyult-e a város urbanizációs és építészeti történéseihez, határozott nemmel felelt: az igazán jó, színvonalas fejlesztéseket, átalakulásokat mindig is támogatta, ugyanakkor kritikusan lát sokmindent, aminek nem kéne feltétlenül megtörténnie, de a politika és a gazdaság szempontjai rendre erősebbnek bizonyulnak. Václav Havelt idézte, aki egy budapesti beszélgetésen azt a választ adta, hogy ő Prága főépítészeként beszüntetné a bevásárlóközpontokat...

A beszélgetés végén a jelenlévők közül Gerle János Ybl-díjas építész az építészek nevében kifejezte köszönetét azért, hogy Schneller István hivatali működése során mindvégig a szakmai szempontokat helyezte előtérbe, mind az urbanisztikát, mind a szorosan vett építészetet tekintve.

szerző: Vargha Mihály (szöveg+kép)

vélemény írásához jelentkezzen be »