| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Dr. Schneller István főépítész bejelentése

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

Dr. Schneller István főépítész bejelentése
Közélet, hírek

Dr. Schneller István főépítész bejelentése

2006.06.01. 16:48

Budapest főépítésze szeptember 1-ig marad hivatalában, ősztől egyetemi tanárként gyakorolja hivatását.

Dr. Schneller István főépítész június 1-én délután kötetlen sajtóbeszélgetésen jelentette be, hogy visszaadja főépítészi megbízatását, a 2006—2007-es tanévet egyetemi oktatóként kezdi, amint az már olvasható a Heti Válasz című hetilap legfrissebb számában is. Döntéséhez belső — szellemi és szakmai — szempontok és külső szempontok egyaránt hozzájárultak, ezekről beszélgetett az újságírókkal.




Az egyetemi oktatásba 2003 óta kapcsolódott be intenzíven, amikor megindították a településmérnök képzést a Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszékén (Corvinus Egyetem, tanszékvezető: Dr. Jámbor Imre C.Sc. egyetemi tanár, dékánhelyettes). Nagy eredmény a magyar felsőoktatásban, hogy ötéves önálló urbanista képzés indult, ami eddig csak mellékesen folyt a BME Építészmérnöki Karán, illetve az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karon (Szent István Egyetem). A felsőoktatási reform, a bolognai folyamat miatt a 3 éves BSC képzésre azonban nincs lehetőség, ezért a folytatást a Master fokozat (MSC) akkreditáltatásával képzelik el, ami további komoly munkát kíván személyében tőle is. "Az oktatás színvonalának emelésére nem csak a hazai gyakorlat megjavítása miatt van szükség, hanem az uniós csatlakozás miatt is, hiszen a területfejlesztés, a városfejlesztés terén egyre égetőbb szükség van a komplex gondolkodásra. A Fővárosnál töltött több mint 15 év szakmai tapasztalata alapot nyújt ahhoz, hogy átadjam a megszerzett ismereteket. Az oktatás a ténylegesen megnőtt, illetve feltehetően tovább növekedő létszám miatt egyre inkább egész embert kíván." Elsősorban ez a kihívás jelenti a szellemi-szakmai szempontot Schneller István döntésében.

A külső szempontok között elsőként említette, hogy egyre erősebb a gazdasági-politikai befolyás, az építésügy helyzete aggasztó. Hosszú előzmények után jutott a város — illetve hozzá kell tenni, az ország — ebbe a helyzetbe, az inditó momentum volt, amikor még rendszerváltozás előtt megszűnt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Azóta az építésügy és településfejlesztés hivatalai megjárták a közlekedési, környezetvédelmi, mezőgazdasági és belügyi tárcát, és a legutóbbi időkben a tárcanélküli miniszter irányítása alatt működött az alig három éve létrehozott OLÉH. Nincs komoly szerepe a döntésekben a Tervtanácsoknak, és az országban sok helyen működő főépítészek is csupán előkészítő illetve javaslattévő szerephez jutnak.

Budapesten "különösen problematikus a kerület és a fővárosi megosztottság, az építéshatósági munka kerületi szintű intézése, a Főváros hatósági szerepének hiánya." A másodfokú hatósági jogkör ugyanis a közigazgatási hivataloknál van. A legkirívóbb példa a közelmúltból az Óbudai szigeten az egykori Hajógyár területének állami értékesítése, és a területre szóló beépítési tervek kidolgoztatási, elfogadtatási procedúrája. Erős nyomás tapasztalható sok egyéb helyen a még be nem épített területek átminősítésére építési telekké, számos példa van rá, hogy vállalhatatlan módon növekszik a város sűrűsége. Csepel-észak területén például közparkot adtak el, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé, de végül is a Főváros elállt attól, hogy a tárgyban előkészített pert megindítsák.

Schneller tisztában van azzal, hogy a városfejlesztés kompromisszumokból áll, de ezek során a közérdek érvényesítése minden esetben előbbre való a magánérdekeknél. A régi pesti zsidó negyed ügyében például a főépítész kezdeményezte a változtatási tilalom bevezetését, de végül a főváros nem tette meg az ehhez szükséges lépést. A XIII. kerületi fejlesztések szinte minden esetben tovább terhelik a Váci út forgalmát, a Marina Parton szabálytalan ingatlanokat építenek, és az Árpád-hídnál felépített két irodaház sem felel meg annak a karcsúsági-magasság/épületszélesség aránynak, amit rendeletben írt elő a főváros.

A főépítész elmondta, hogy saját elhatásozásából jutott arra a döntésre, hogy szeptembertől egyetemi tanári pályáját folytatja. Kérdésemre, hogy mit szól a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újbóli felállítására szóló törekvésekhez, Schneller István annyit válaszolt: előbb legalább egy, már meglévő szervezetet meg kéne szüntetni az FKT létrehozásához — most is van ugyanis regionális tanács, meg agglomerációs tanács stb. Vagyis csak akkor érdemes valami újabb intézményt létrehozni, ha annak garantálható az eredményes, valóban a közérdeket szolgáló működése. Arra a kérdésre, hogy konzervatív módon viszonyult-e a város urbanizációs és építészeti történéseihez, határozott nemmel felelt: az igazán jó, színvonalas fejlesztéseket, átalakulásokat mindig is támogatta, ugyanakkor kritikusan lát sokmindent, aminek nem kéne feltétlenül megtörténnie, de a politika és a gazdaság szempontjai rendre erősebbnek bizonyulnak. Václav Havelt idézte, aki egy budapesti beszélgetésen azt a választ adta, hogy ő Prága főépítészeként beszüntetné a bevásárlóközpontokat...

A beszélgetés végén a jelenlévők közül Gerle János Ybl-díjas építész az építészek nevében kifejezte köszönetét azért, hogy Schneller István hivatali működése során mindvégig a szakmai szempontokat helyezte előtérbe, mind az urbanisztikát, mind a szorosan vett építészetet tekintve.

szerző: Vargha Mihály (szöveg+kép)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.