építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Dunakapu tér - Duna-korzó ötletpályázat

Megosztott I. díjat kapott a Dimenzió Tervező Kft., Bodrossy Attila vezetésével

Megosztott I. díjat kapott a Dimenzió Tervező Kft.,

építész vezető tervező: Bodrossy Attila DLA
építész tervezők: Varga Ákos, Tárkányi Sándor
építész munkatársak: Bozsaky Dávid, Rózsás István
statikus szakértő: Serfőző István

 


Opponensi vélemény:
A pályamű, az egyik (ha nem a leginkább) következetesen végiggondolt, koherens, építészetileg egységes terv.
Finoman egyensúlyoz a beépítés, és az építés vonatkozásában a város, valamint a lehetséges befektetők érdekei között. Nem építi től sem a Korzó, sem a Dunakapu tér területét, de lehetőséget kínál (az építés által) a finanszírozásra is. Kevés és egyszerű eszközökkel dolgozik, rendet próbál teremteni úgy, hogy közben a város történetének elemeit is felhasználja, ill. utal rájuk.


A sétány kialakításánál (hasonlóan más pályázatokhoz) egy pavilonsoros megoldást javasol, amely pavilonok kulturális és gasztronómiai célokat szolgálnak. Ezekkel a funkciókkal próbálja ídecsábitani egyrészt a helyi, valamint a turistaforgalmat, (teret biztositva egyéb kulturális eseményeknek) és nem utolsó sorban, már a funkciók révén is kapcsolatot teremt a Dunakapu térrel. A Móricz Zsigmond rakpart sétálásra, sétánnyá alakításra valóban alkalmasabb terület, mint a közvetlen vízpart (lásd műleírás), de a parti terület degradálása, és továbbra is parkolóterületként történő hasznosítása elhibázott gondolat, tévedés. (Mindez annak fényében, hogy a térszín alatti parkolókban már így is kellő számú férőhelyet alakít ki, érthetetlen.) A műleírásban utalás is történik a "vizek városa" meghatározásra, ill. a vizek újra birtokba vételére, ennek viszont ellent mond, hogy az emberek helyett az autók birtokolják a vízpartot. Mint ahogy egy épületnek is öt homlakzata van ­- a tetőnézettel együtt -, úgy a vízpartnak is van egy "homlokzata" (nézete) a Duna felől, (nemcsak a sétányról), amelyet nem lehet másodrangúan kezelni. A lehetőséget, hogy a Dunapart megélhető élménnyé, a város életének részévé váljon, nemcsak célszerű, de kötelessége is a városnak biztosítania.

A sétány összekapcsolása a Dunakapu térrel, a tervek szintjén grafikailag (lásd alaprajzok) megoldottnak tűnik, de alapos vizsgálódás után, egy ellentmondás fedezhető fel. A Dunakapu tér alatti mélygarázs megközelítése miatt (igaz, hogy csillapított módon), de a gyalogos és gépjármű forgalom keresztezi egymást. Ez a hiba egyszerűen feloldható, ha (töibb pályázathoz hasonlóan) az autók térszínt alá vezetése hamarabb, a hídhoz közelebb történik. A Dunakapu tér kezelése és megoldásai több értékes gondolati elemet tartalmaznak, melyek esetenként egyesek számára meghökkentőek lehetnek. A tér és a várostörténeti kapcsolatok elemzése, egy logikus és következetes (talán az a hiba róható fel, hogy túl következetes) kialakítást eredményezett.

A tér, és térség közötti különbség problematikáját feszegető megállapításai helyesek. Teret képezni térfalakkal lehet. és vannak arányok, amelyek pl. laikusok számára nehezen magyarázhatóak, de a bennünk levő harmóniára (arányosságra) törekvés által érezhetővé válik számukra is a különbség. A túlzott következetesség eredménye, hogy a városfal eredeti magasságban történő helyreállításával egy fontos ponton megoldást nyújtott (téralakítás, térképzés), de generált egy új problémát, ti. ezáltal a rendezvényteret elvágja a Dunaparttól. A térfal szükségét és várostörténeti jelentőségét nem vitatva, a vizuális kapcsolatot a tér és a part között, épitészeti eszközökkel, de továbbra is biztosítani kell. (Erre több megoldás is kínálkozhat.)

A tér másik új épített eleme, a multifunkcionális épület, amely két szerepet is játszik egyszerre. Egyrészt a teret építészetileg meghatározza (arány, térfal), másrészt funkciójából adódóan annak életét szervezi. A pályázatok összevetéséből az is kiderült, hogy ez az a méret, és épületlépték, ami még elképzelhető ezen a helyen. A funkciók ilyen párosítása (piac és kultúra) érdekes és egyedi felvetés (talán elgondolkodtató is), de a Bábszínház elhelyezése nem feltétlenül életszerű. A ház megformálása, a pályázat jellegénél fogva, és a lépték miatt, egyszerre nyers, és túlhatározott A tér topográfiájának felhasználásával létrejövő felület, egyszerű, és természetes módon alakítja ki, a rendezvények helyét. Ha a műleírásban említett "a térre rajzolt szintvonalak" valóban csak szintvonalak (és nem lépcsők), az sokkal szerencsésebb abból a szempontból, hogy a tér is, mint az épület, multifunkcionálissá válhatna. Kevésbé lenne a szabadtéri piac beszorított helyzetben, szabadabban lehetne kezelni.

Összefoglalva,a javítható hibáktól eltekintve, egy logikus és elfogadható érveléssel alátámasztott, természetes és egyszerű eszközöket használó, továbbtervezésre alkalmas terv.


Keller Ferenc, opponens

vélemény írásához jelentkezzen be »