építészet : környezet : innováció

Eger, Bárány Uszoda felújítása – Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos, Lőke Ferenc

Bemutatjuk az egri Bárány Uszoda felújítására kiírt tervpályázatra a Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc által benyújtott művet. Az épület három egymástól elkülönülő, de szerves egységet alkotó részből áll, kialakításánál olyan megoldást kerestek, ahol a rafináltság minőségi többletet tud adni ahhoz a hangulathoz, melyet Egernek nevezünk.

Eger, Bárány Uszoda felújítása, 2011
Eger városát történelmi múltja, kulturális sokszínűsége és emberléptékű karaktere teszi népszerűvé a turisták és a lakosok számára. A megvalósuló fejlesztések fontos pillére a kortárs építészet magas minősége, ezért egy olyan kortárs épületet terveztünk, amely a város karakterébe illeszkedik és, a meglévő értékekre építve, képes azokat tovább erősíteni. Anyaghasználatában és tömegarányában megvan az a rafináltság, ami révén minőségi többletet tud adni ahhoz a hangulathoz, melyet Egernek nevezünk.

 

 
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
 

 

Ezen alapelveket szem előtt tartva, alázatos munkával igyekeztünk egy az adott helyen igaz épületet formálni, amely nem kíván konkurálni urbánus közegével, hanem azt kiegészítve, ahol kell, megmutatva magát (ahol pedig az kell, ott háttérbe húzódva), szolgálja Eger városát és a fürdőkörnyék ismertségét. Sok szituációban a lapostető bizonyul jó megoldásnak, de sajnos sok esetben a kortárs építészeti megformálás csak ebben tud gondolkodni (révén ez megkülönbözteti a régit az újtól), pedig minden szituáció, minden történet más és más. A helyszínt bejárva különösen sok szuggesztív hatás ért bennünket, ezután mindenképp egy magastetős épületben gondolkodtunk, lehetőséget biztosítva a döntésre, a későbbi korok számára az  aktuális “új” megformálására.

KONCEPCIÓ
Úgy gondoltuk, hogy a kiíró szándékával ellentétben nincs szükség önmagában megjelenő, jel értékű információs pontra, hiszen a Makovecz Imre által tervezett, országosan ismert torony és a Szent József kút önmagukban is elég erős és jól pozicionált jelek, ezekkel való konkurálás negatívan bontaná meg a meglévő térszerkezetet. Mindazonáltal a Petőfi térre pozicionálva szükség van egy harmadik pontra, amely osztva zárja le a fürdőkörnyéket, és segít a tényleges súlypont kirajzolódásában. Ezek mellett pedig segít a történelmi beépítéstől felszakadozó, szabadon álló épületek környezetét közpark szintre emelni. Ezt egy “negatív jellel”, egy földbe süllyesztett, többlet információval bíró “kerengő kúttal” oldottuk meg.

 

Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
 

 

A Bitskey Uszodával közös tömbként, keretesen beépített tömeg a történeti beépítés mellett a környék legerősebb, emblematikus jelére, a Bitskey Uszoda tornyára van hangolva. Ezt a jelet a nyugati irányból érkezők már a patakon áthaladva érzékelik, a fürdőkörnyék így fokozatosan tud feltárulkozni, elsőként jobbról a strand faszerkezetes épületei és bejárata, balról az új “Kerengő park”, majd “kapuként” a Bárány Uszoda déli tömegének bütüfala jelenik meg, ami kulturált arculattervi elhelyezésre nyújt lehetőséget. Itt kap helyet az információs pont szemben az érkezővel, tovább haladva pedig jobbról a park a Szent József kúttal, balról pedig, tömegében is zárásként a Bitskey Uszoda. A Bárány uszodába és az információs pontba egy tömegfelhasításon keresztül lehet bejutni, melyen látható át a Bitskey Uszoda tornya, mintegy bevezetésként az épületbe.

BEÉPÍTÉS
A meglévő városszövetet megvizsgálva, a tervezési terület városban betöltött szerepét figyelembe véve, tekintettel a jelenlegi beruházásra és a későbbi fejlesztésekre, arra a következtetésre jutottunk, hogy funkcionális szerepét tovább erősítve, a Bitskey Uszoda meglévő tömegének megnyitását keretesen bezáró épületet helyezünk el, ami így a történeti beépítéssel harmonizálva alkot a fedett uszodával egységet.

 

Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
 

 

TÖMEGALAKÍTÁS, ANYAGHASZNÁLAT
Az épület alapvetően három egymástól elkülönülő, de szerves egységet alkotó épületrészből áll, melyek akadálymentesen bejárhatóak. A főbejáratnál elkülönül (bal és jobb) a sportcélú használati funkciócsoport (legrövidebb úton összeköttetésben a Bitskey Uszodával és lehetőséget teremtve az északi telekre később megvalósuló sporthotellel való összekötésre is), valamint a közfunkciók csoportja. Az épület főbejárata és az információs pont bejárata a tömb nyugati részén kapott helyet, amely így a fő támadási irányra tájoltan és a többi fürdőbejárattal (Bitskey Uszoda, Törökfürdő és Strand) kiegészülve nyugalomba, egyensúlyba került.

-északi tömeg, sport célú használat funkciói:
A történeti beépítést követve, telekhatáron tűzfallal lezárt, félnyeregtetős tömeg, földszinten finoman visszaugratva, keleti oldalon – az elbontásra került Válent-lakásra finom utalásként – visszazáró tömeggel, öltözőkhöz legközelebb kiúszóval, melegedőmedencével.

Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
 

 

-nyugati tömeg, főbejárat, információs pont:
Telekhatáron tűzfallal lezárt félnyeregtetős tömeg, amely a Bitskey Uszoda tetőszerkezetének ellenpontozásaként lezárja a tömböt, történeti visszautalásként a régi épületből a szomszédos utcákba látható tetőidomokat idézi vissza. Bár elsőre ez a homlokzat egy önkényes archetipikus utcakép transzformációjának hat, de valójában a telek formája adja ki a tömegjátékot egyszerű félnyereg tetők segítségével.

-déli tömeg, kiállítás, büfé, konferencia, lelátó:
Aszimetrikus nyeregtetős kialakítás, déli utcafronton, a Bitskey Uszodával azonos vonalban térfal folytatása, a park felőli egységes megjelenés érdekében rétegragasztott fatartóból készült, hullámzó vizet imitáló egységes felület.

 

Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
Eger, Bárány Uszoda - Borka Andrea, Halada Miklós, Hoffecker Ákos és Lőke Ferenc
 

 

A Bitskey és a Bárány uszodák közötti utcaszakaszt faltól falig tartó, egységes burkolattal burkolnánk (bár a kiíró szándéka szerint a zsákutca jelleg megszűnik). A Bárány Uszoda keleti oldalán lévő kerítés elemekben elbontható, így a medencetér megemelt keleti oldala (így kiúszótól függetlenül körbejárható a medence) az utcával azonos szinten van, aminek köszönhetően a Bitskey Uszoda udvarával (a központi torony tövében) közös rendezvények tarthatóak, akár a Bitskey Uszodánál lévő étterem és kávézó kiszolgálásával.

MOTIVUM
A hullámzó víz asszociációjából kialakított, rétegragasztott, faragott fa árnyékoló alkotja a déli egységes megjelenést, amely a fedett és nyitott medence közötti alapvető különbségen alapszik. A fedett medencék rezzenéstelen víztükréhez képest a folyamatos ingereknek kitett kültéri medence vize mozgalmas játékot mutat, ezt a hullámzásban megtestesülő lendületességet fordítottuk homlokzattá. Ez az organikus motívum az utcára hozza a “víz mosolyát”.

Lőke Ferenc



BÍRÁLAT

Funkcionális kialakításában átgondolt, az adottságokhoz igazodó terv. Kedvező és logikus a látogató- és sportolási terek szétválasztása. Ebből a logikai megközelítésből kilóg a sportolói terasz elhelyezése, ami a lelátókat kedvezőtlen távolságra tolja a medencétől. Építészeti kialakításában a Petőfi téri oldalon kialakított információs tér tömege, homlokzati megjelenése túlzott. A déli homlokzaton a hullámzó vízre asszociáló faburkolat (árnyékoló) kialakítását nem tartotta jó megoldásnak a Bíráló Bizottság. A medencetérben néhány elem emlékeztet a régi Bárány Uszoda hangulatára.

 

Kapcsolódó oldal:

Eger, Bárány Uszoda felújítása építészeti tervpályázat - bemutatjuk a díjazottakat

 

vélemény írásához jelentkezzen be »