építészet : környezet : innováció

Egészségmegtartás és épített környezet workshop

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI), az Építéstudományi Egyesület és a Magyar Építőművészek Szövetsége tavasszal workshopot szervezett „Egészségmagatartás és épített környezet” címmel a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetben. Az alábbiakban Csizmadia  Péter és dr. Kiss Zsolt István írását olvashatják. 

Bevezető Az épített környezet hatása az egészségmagatartásra workshop című íráshoz

Szerző: Csizmadia Péter, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet
Bevezető: dr. Kiss Zsolt István, Magyar Építőművészek Szövetsége, Egészségügyi Munkabizottság vezetője

A fizikai környezet egyrészről közvetlenül hat az egészségre, másrészről az épített környezet az egészségmagatartás befolyásolásával közvetetten hat a testi egészségre. Vízminőség, beázás, penészesedés, biológiai expozíciók, mind már a tervezés fázisában meggondolandó kérdéskörök. Az előadásokból kiderült, hogy az épített környezet hatása többek között a fizikai aktivitás ösztönzésében, vagy ellenkezőleg, annak korlátozásában mutatkozik meg. Erre építészeti és urbanisztikai válaszok adhatók.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint valamennyi ágazatban tudatosítani kell, hogy az egészségért minden szektor felelős. Az építészeti és mérnöki tudás felelősségének tudatában vagyunk. 

Egy Kanadában megjelent kézikönyv minden szakterületet és szakmát magában foglaló munkacsoport számára készült közös használatra. A kézikönyv 5 fő területtel foglalkozik, amelyek a következők: egészséges lakókörnyezet (Healthy Neighbourhood Design), egészséges közlekedés (Healthy Transportation Networks), egészséges természeti környezet (Healthy Natural Environments), egészséges táplálkozást támogató környezet (Healthy Food Systems), egészséges lakhatás (Healthy Housing). A kézikönyv egyes területei napi tervezési gyakorlathoz felhasználhatók.

A 21. században a tervezők újra egy hasonlóan fontos szerepet tölthetnek be a jelenkor népegészségügyi kihívásainak leküzdésében. Ehhez viszont szorosan kell együttműködni az egészségmegőrzést kutató szakmákkal. Az épületeken belül számos egyéb építészeti megoldás létezhet, amelyek segítségével lehetőségek teremthetők a fizikailag aktív életmódra. Az alapötlet nagyon egyszerű: egy lakás vagy középület is számos lehetőséget biztosíthat arra, hogy a fizikai aktivitás, a testedzés színtere legyen. Tervezői kreativitással számos biztonságos mozgást lehetővé tevő ötlet adható.

A kézikönyv másik, a várostervezésről szóló fejezete az úgynevezett vegyes funkciójú területek kialakításának támogatásával (land use mix) igyekszik a fizikai aktivitás szintjét növelni. Környezeti elemek, boltok, sétáló zónák, kerékpárutak tartoznak ide.

A fórumon bemutatták azt az Észak-Amerikában elindult folyamatot, amelyet érdemes a hazai viszonyokra adaptálni. A hozzászólásokból kiderült, hogy az érintett szakterületek bevonásával a közeljövőben közös akciókat tartanak kívánatosnak a résztvevők, amelyektől remélhető, hogy az egészség, mint téma beépül az építészszakma gondolatvilágába.


Az épített környezet hatása az egészségmagatartásra workshop (részlet)

Szerző: Csizmadia Péter

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI), az Építéstudományi Egyesület és a Magyar Építőművészek Szövetsége 2016. március 10-én workshopot szervezett „Egészségmagatartás és épített környezet” címmel a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetben.1 A találkozó célja a folyamatos együttműködés kialakítása volt a különböző tudományterületekről érkezett szakemberek között.

A rendezvényen különböző diszciplínák képviselői mondhatták el tapasztalataikat, az egészség és az azt befolyásoló fizikai környezet témájában.
A megbeszélésen számos előadás és hozzászólás hangzott el, amely megerősítette, hogy egy adott térség, település, lakókörnyezet fizikai és egyéb környezeti jellemzői bizonyítottan befolyásolják az ott élők egészségmagatartását.


forrás: Healthy Built Environment



A fizikai környezet egyrészről közvetlenül hat az egészségre, például a vízminőségen keresztül, másrészről az épített környezet az egészségmagatartás befolyásolásával közvetetten hat a testi egészségre. A fórumon főként a magatartásváltoztatással összefüggő környezeti tényezők szerepeltek témaként, szemben azokkal, amelyek közvetlenül befolyásolják az egészséget (például az előbb említett vízminőség mellett a sugárzás, a kémiai, illetve biológiai expozíciók közvetlen patofizilógiai hatásai révén). Ez utóbbi tényezők vizsgálatára jól kiépült szakmai hálózat áll rendelkezésre az Országos Közegészségügyi Központban (OKK).

Az OKK szakértői hangsúlyozták, hogy az épületek belső terében az egészségmegőrzés egyik legfontosabb eleme az épület funkciójának megfelelő levegőminőség biztosítása. A számos kémiai és biológiai, kültéri és beltéri eredetű légszennyező anyag közül a megbeszélésen az allergének – a házipor-atkák valamint a penészgombák – szerepét ismertették részletesen. A beázás és a penészesedés negatív egészséghatásait több hazai és nemzetközi kutatás bizonyította. Míg bizonyos gombafajok csupán esztétikai problémát okoznak, addig mások komoly légúti megbetegedésekért lehetnek felelősek. A penészesedéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések: szénanátha (allergiás rhinitis), asztma, túlérzékenységi tüdőgyulladás (hiperszenzitiv pneumonitisz), orrmelléküreg-gyulladás (rhinosinusitis), légúti fertőzések. Egy több mint harmincezer kérdőív kiértékelésével végzett olaszországi felmérés szerint a kisgyermekek között a beázás, a penész, és a tünetek között erősebb összefüggés mutatkozott, mint az idősebbeknél.

A hazai Országos Gyermek Légúti Felmérés adatai alapján a lakásokban észlelt nedvesedés és penészesedés a bentlakók egészségi állapota szempontjából az egyik legfontosabb belsőtéri kockázati tényező, ezért megelőzésükre az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. A fenti problémák gyakorisága várhatóan nagy ütemben növekedni fog, amelynek okai – csak, hogy a leggyakoribbakat említsük: a régi társasházak leromlott műszaki állapota, az új építésű házak (lakóparkok) kivitelezési hibái, valamint az, hogy az energetikai felújítások során a szellőztetés kiépítése elmaradt. Mindezek a problémák előrevetítik annak az egyre súlyosbodó egészségügyi problémának a lehetőségét, amit a hazai lakáshelyzetből és a hazai építőipart jellemző anomáliákból következik. A résztvevő szakértők szerint a helyzetre fontos felhívni a figyelmet, továbbá vegyes szakértői munkacsoportokat célszerű kialakítani építészek és egészségügyi szakemberek részvételével. Konkrét javaslatok hangzottak el két munkacsoport kialakítására az épületenergetikai felújítások valamint a gipszkarton beépítések szakszerű kivitelezésére tett ajánlások kidolgozására.

Az előadásokból kiderült, hogy az épített környezet hatása többek között a fizikai aktivitás ösztönzésében, vagy ellenkezőleg, annak korlátozásában mutatkozik meg. Elhangzott, hogy a felnőtt lakosság fizikai inaktivitása közel 300 milliárd forintra becsülhető kárt okozott Magyarországnak 2010-ben. Ez a kockázati tényező a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések és a cukorbetegség által okozott egészségveszteségekhez járul döntően hozzá.

A kutatások alapján egyértelműnek látszik, hogy az épített környezetben bekövetkező változások pozitív hatással lehetnek az életminőségre, amely főként a szív- és érrendszeri, a daganatos és a légzőszervi megbetegedések, a mentális zavarok, valamint a sérülések előfordulásának csökkenésében jelentkezik. A megfelelő várostervezés, biztonságos úthálózat és a zöldterületek javuló településbiztonságot, rekreációs lehetőséget és javuló mentális egészséget biztosíthatnak. Kutatásokon alapuló szakirodalmi adatok igazolják, hogy a város rehabilitációban érintett populáció szubjektív egészségi állapotában már rövid idő alatt javulást lehet elérni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint valamennyi ágazatban tudatosítani kell, hogy az egészségért minden szektor felelős. Ennek megfelelően a különböző diszciplínáknak megvan a saját szerepe az egészség és az azt befolyásoló fizikai környezet tekintetében. Így a népegészségügy részeként, az egészségfejlesztés, a településfejlesztés, a város- és településszociológia, illetve az építészet, a várostervezés területén tevékenykedő szakemberek közös munkája segítheti a magyar lakosság egészségi állapotának javítását.

Csizmadia Péter

Az írás teljes terjedelmében itt olvasható.


1. A Fórumon a NEFI, az Országos Közegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszéke, a Magyar Építőművészek Szövetsége Egészségügyi Munkabizottsága, valamint az Építéstudományi Egyesület Egészségügyi Szakosztálya képviselői és további érdeklődő szakemberek vettek részt

vélemény írásához jelentkezzen be »