építészet : környezet : innováció

Egy család, három generáció, négy alkotó - Majorosék kiállítás

2013. november 23-án a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központban nyílt tárlata Majoros János szobrász, keramikus, kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művésznek, feleségének, Majoros Hedvig, Munkácsy-díjas keramikusnak, Majoros Gábor Ybl-díjas építésznek, és lányának, Majoros Nóra tájépítész, írónak.

A megnyitón Majoros Gábor mesélt keramikus nagybátyjáról és nagynénjéről. Megtudhattuk milyen szerepet játszott János diplomázásában (Iparművészeti Főiskola kerámia szakán) a jakut évfolyamtársnője, Fenya, aki nem mellesleg Rákosi felesége volt. Rákosiné Csajkán érkezett az iskolába, kosárban hozta a déligyümölcsöket az osztálytársaknak, és a pártvezérnek az ő munkáján kívül csak Majorosé tetszett. Ez mentette meg a diplomavédésen. Tulajdonképpen egy hajszálon múlott, hogy Jánosból nem kályhakészítő mester lett, hanem keramikus.

Majoros János - Az építész, mázas kerámia, fotó: Majoros Gábor

A II. világháború után a nagyszámú építkezés kapcsán teret kaptak a művészek is, és az épületkerámia műfaj virágkorát élte. Államilag szabályozott formában, minden építőipari beruházásból két ezreléket művészi munkára kellett fordítani. Ha nem volt olyan nagy léptékű az építkezés, akkor bronzszobor helyett rendeltek épületkerámiát vagy térelválasztót a textilesektől. János kezdetben kisméretű faliképeit és kerámia kisplasztikáit az Iparművészeti Vállalat értékesítette, majd egy elnyert épületkerámia-pályázatot követően plasztikus vagy festett murális kompozíciókat készített középületek részére. Kezdetben színezett, konstruktív, később oldottabb mintázású és színezésű, plasztikájukban a pozitív-negatív formák ritmusára építő muráliákat mintázott. A kiállításon néhány kisméretű plasztikája, illetve a fotótablókon nagyméretű munkái is szerepeltek.

Majoros János - Margitszigetre készült épületkerámia terv, 1984, forrás: Iparművészeti Lektorátus

Hédyvel a 60-as évektől az ezredfordulóig dolgoztak együtt a Budakeszi úton lévő műtermükben. Mivel az első művészek között voltak, akiknek saját házuk volt nagy kerttel, és csak ritkán jutottak el a Fészek klubba, hosszú évekig a társaság járt el hozzájuk, kertjükben zsongott a művészvilág, kortárs iparművészek, színészek (Töröcsik Mari, Garas Dezső), zenészek.

Majoros Hédy - Kaposvár, Termálfürdő, plasztikus, színes kerámia falikép színes Zsolnay csempe háttéren, lebontották, 1966, forrás: Iparművészeti Lektorátus

Ebben a miliőben töltötte Majoros Gábor az egyetemi éveit, aki korábban nem tudta eldönteni, hogy festőművész vagy csellista legyen. Majd családi nyomásra, hogy „tisztességes szakmát” tanuljon, végzett a Budapest Műszaki Egyetemen építészként. A keramikus házaspár akkor már sokfelé járt a világban, különleges munkáikkal, szemléletükkel és műveltségükkel, máshol elérhetetlen művészeti könyveikkel a modern építészetet is unokaöccsükbe plántálták. Gábor a magyar sátorépítészet legfontosabb alakja lett, családi háttere és egyéni érdeklődése is inspirálta ez irányú munkáit. Édesanyja, Medveczky Gabriella volt az első magyar női ejtőernyős, aki ápolónőként dolgozott a Vöröskeresztnél. Gábor pedig az első sárkányrepülők között volt, maga varrta, építette gépeit.

Jó konstrukciós képességgel rendelkezik, de érzékeny építészeti vonatkozásban is. Mindig a környezethez való igazodás és a látványos szerkezetek irányába mozdul a lehetőségek szerint. Szerkezeteit nem csak tervezi, de rendszerint saját maga is építi meg. A ponyvaszerkezetek építése magával vonzotta az elméleti és szabvány háttér fejlesztését, illetve saját, a statikai számításokat végző számítógépes programok megalkotását.

Úttörő munkájának elismeréseként 1984-ben megkapta az Ybl-díjat.
Fontosabb munkái között van a II. János Pál pápa érkezése alkalmából készített oltár tetőszerkezete a Hősök terére, Dubai irodaépület udvarának fedése, Hurghada Nemzetközi repülőtér fogadócsarnoka, Pécs Expo Center szerkezettervezése, Szekszárd Vármegyeház Szabadtéri színpad fedése.
Száznál több ipari-, mezőgazdasági-, sport-, és rendezvénytér fedése fűződik a nevéhez. Rendszeresen dolgozik külföldön, Dubaiban, Szaud-Arábiában, Egyiptomban, Németországban, Amerikában. Tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Iparművészeti Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán. Előadást tartott grazi, bécsi és moszkvai építész karokon.

Majoros Gábor – Hurghadai Nemzetközi Repülőtér ponyvaszerkezetes várócsarnoka, 2000, fotó: Majoros Nóra

Lánya, Majoros Nóra tájépítészként végzett a Kertészeti Egyetemen. A diploma megszerzése után a pécsi világörökségi helyreállítások során végzett kerttervezői munkákat, és úgy, mint édesapja, évekig tanított a Pollack Mihály Műszaki Karon. Részt vett az általa csak „extrém” építészetnek nevezett sátorépítésekben. A 3 generációs kiállításon mégis íróként mutatkozik be. Hallhattuk tőle a Csitedy Játcint csomagol című meséjét, melynek egy ici-pici köze mégis volt az „építészet szépirodalmához”, a textilépítészethez. Meggyőződése, hogy azok az épületek, melyeket apja megálmodik, „nem igazi házak, hanem hatalmas textilszobrok, amelyek nem a szélre hajladoznak, hanem valami belső zenére”.

Szűk családjában tízen tartják egymást testvérnek, különböző szülői kombinációkban. Ez ihlette első mesekönyvét, a 3X1 család címűt, mely 2012-ben a Móra Kiadó gondozásában a Már tudok olvasni sorozaton belül jelent meg. A bemutatóra számtalan mesét, önálló rövid szöveget hozott, melyek illusztrációit ma alkotó, neves illusztrátorok és gyerekek készítették.

Majoros Nóra – 3x1 család, mesekönyv, 2012, fotó: Heidecker Adél

A művészet, a kert és Egyiptom, mely a Majoros család három alkotó generációjának életútját összekapcsolja. Erről árulkodnak gyönyörű fotóik, tájról, emberekről, építészetről.

Majoros Gáborral és Nórával volt szerencsém Egyiptomban, munka közben találkozni. Jó érzéssel tölt el, hogy elsőként általuk nyerhettem bepillantást az arab világ hétköznapjaiba.

Majoros Nóra és Majoros Gábor, fotó: Heidecker Adél

A kiállítás megtekinthető 2013. december 11-ig. Tárlatbontáskor Nóra és Gábor vetítéses élménybeszámolót tart, a művelődési ház szervezésében, a „Kalandozó magyarok” programsorozat egy állomásaként.

Dr. Heidecker Adél

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »