építészet : környezet : innováció

Egy fenntartható tömb Bécsben: Mustersiedlung

Bécs városa a motorizáció (egy főre jutó gépjárművek) tekintetében mára kritikus pontra jutott. Épp emiatt önmagán túlmutató jelentőséggel bír az autómentes lakótömb létesítése, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel az építési törvény és a helyi szabályozás változása is együtt járt. Tóth Réka tanulmánya.

A bécsi lakásépítés egyik talán legtöbbet publikált példája a Sargfabrik, a projekt, melynek neve szorosan összefonódott a participáció és a közösség szavakkal.(Bővebben a lakóegyüttesről és benne zajló programokról magyarul itt olvashatnak.) Azonban nem az egyetlen olyan kezdeményezés Bécsben, amely az összetartó lakóközösségek kialakulást lehetővé tevő építészeti programalkotásban látja a lakótömbök (fenntartható) jövőjét. Egy ilyen, egyébként "autómentes" címmel befutott projektet mutatok be ebben az írásban, ami nem más, mint az Autofrie Mustersiedlung.

Modellprojekt Autofreie Mustersiedlung; Projektinformation

A házcsoport Bécs észak-keleti részén, a Duna innenső oldalán, a belvárosától, mintegy 7-9km-re található. Összehasonlításképpen: Budapest belvárosához képest ugyanekkora távolságra eső terület jócskán kívül esik a  Könyves Kálmán-Hungária-Róbert Károly körúton. Bár valószínűleg itthon senkinek  még csak eszébe sem jutna autómentesnek egyáltalán nevezni egy épülő lakóegyüttest, Bécsben ez másként van. Az autómentes lakóövezet kialakításának gondolata az osztrák fővárosban Christoph Chorherr 1993-as kezdeményezéséig nyúlik vissza1. Bécs, Budapesthez2 hasonlóan, rendelkezik a világon az egyik legkiterjedtebb második világháború előtt épült lakásállománnyal és az ehhez szorosan kapcsolódó intenzív beépítési sűrűséggel, valamint korlátozott úthálózattal. Nem csoda, ha a kilencvenes években egyre gyakoribbakká váltak a forgalmi dugók, annak ellenére, hogy az osztrák főváros lakói kiemelkedően magas arányban mutattak már akkor is "autómentes" közlekedési mintákat. További érdekesség, hogy a majd kilencven évre visszanyúló szociálisház építési-programok ellenére3, még 1996-ban is  az 1930-ban kihirdetett egy lakásra jutó parkolóhely minimum követelmény volt érvényben. Ha például egy lakóegyüttes megújításáról vagy netalán bővítéséről volt szó, biztosítani kellett ezt a minimumot, ami egy sűrű belvárosi negyed esetében általában mélygarázst, ezáltal óriási többletköltséget jelentett4. A projekt megkezdésekor tehát első körben a jogi és politikai akadályokon kellett átvagdosnia magát a tervezőknek. Végül sikerült elérni az építési törvény módosítását, oly módon, hogy a tömegközlekedéssel  kiválóan elérhető területek, a parkolási követelményekre vonatkozó előírások alól mentesülnek.

fotó: Tóth Réka

A projekt irányelveit három nagyobb témakörre fűzték fel, melyek a következők: közösség, energiahasználat, mobilitás. De mit is jelentenek ezek a gyakorlatban. A közösség elsősorban a lakók között létrejövő szoros kapcsolatokra utal, ami már a tervezés során megkezdődött, hiszen  részt vehettek a programalkotásban, beleszólási joggal rendelkeztek lakásaik alaprajzával, illetve a közös használatú terek kialakításával kapcsolatban. Eközben persze megismerték egymást és megtanultak egy közös cél érdekében dolgozni. Ezentúl a területen internet kávézót, közös mosókonyhát, veteményes kerteket a tetőn, játszóteret és a fiatalok számára szórakozóhelyet alakítottak ki, melyek mindegyikét helyiek üzemeltetik. Az épületegyüttes ráadásul a fenntarthatósági irányelveknek megfelelően tájolásával is lehetővé teszi a napenergia minél nagyobb arányú passzív használatát, a szürke-szennyvíz helyszíni kezelését és wc-kben való újrahasznosítását. Ráadásul a felhasznált építőanyagok mindegyike környezeti hatásvizsgálatok után került kiválasztásra és a burkolt (nem vízáteresztő burkolat) területek aránya is minimális. Mobilitás tekintetében pedig sikerült elérni, hogy 250 parkolóhely helyett mindössze 25 található a területen, miközben 400 bicikli tárolása megoldott.

fotó: Tóth Réka

De amitől igazán különleges ez az épületegyüttes, ami talán a projekt sikerességének is kulcseleme, azok a benne lakó emberek, akik benépesítik a lakásokat. A lakosság összetétele meglehetősen fiatal, az itt élők durván háromnegyede 45 év alatti és a háztartások 61%-nak tagja 18 év alatti gyermek, úgy, hogy a háztartások majdnem felében hárman vagy annál többen laknak. Eközben a szakmák és jövedelmek eloszlását tekintve elég vegyes a kép. Ami pedig szinte mindenkire igaz ( 915-ből 1000 emberre), az az, hogy van biciklije.

fotó: Manfred Seidl

 A lakók mindössze 3,6%-ának van személygépkocsija, ugyanakkor 57%-uk tagja  az autómegosztó programnak. (Az érdeklődőknek egy TED-es video az Amerikából induló autómegosztási programról.) Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ideköltözők nagy része már korábban is "autómentes" életet élt, amit az is bizonyít, hogy Mustersiedlungot nagyrészt (55%) pont emiatt választották lakhelyül.

A projektet hamarosan követte - szintén Christoph Chorherr kezdeményezésére, a "BikeCity"5, Bécs második kerületében. A terv népszerűségét mutatja, hogy a tervezett 99 lakásra 5000 ajánlat érkezett. De az 1999(!)-ben átadott Mustersiedlung lakóegyüttes és a rendkívül sokrétűen megalkotott program rengeteg érdekes kérdést vet fel hazai viszonylatban is. Lehet, hogy egy-egy belvárosi kerületben Budapesten is tudnánk mutatni olyan lakótömböt, ahol az ott lakók 92%-a nem rendelkezik személygépkocsival, de vajon olyat tudunk-e találni, ahol ez 90%-os gazdasági aktivitással és nem munkanélküliséggel és nyugdíjas lakókkal párosul?

fotó: Manfred Seidl

A lakóegyüttest Bécsben tett tanulmányi kirándulásom során látogattam meg, a "Sűrűn beépített történeti városrészek fenntarthatósága" című kutatásom keretében. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 kiemelt projekt keretében meghirdetett ösztöndíj-támogatásnak köszönhetően valósult meg, az Európai Unió támogatásával,az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.
Befogadó intézmény: BME Urbanisztika Tanszék.
A kutatásomról bővebben a következő ide kattitnva olvashatnak.

Tóth Réka

Források:

Jan Scheurer, Murdoch University (Australia)

Autofreies Wohnen, Evaluierung der Mustersiedlung in Wien Floridsdorf; Peter Moser-Eva Stocker 2008

Modellprojekt Autofreie Mustersiedlung; Projektinformation by GEWOG Gemeinnützige Wohnungsbau GmbH, DOMIZIL Bauträger GmbH



Alapadatok
Építész tervezők: Cornelia Schindler és Rudolf Szedenik
Projektmenedzsment: Domizil és GEWOG
Építés kezdete: 1998
Átadás éve: 1999
Lakásszám: 244


1Az első autómentes lakónegyede építésének gondolata eredetileg  Brenen (Németország) városához köthető, ennek ellenére azonban Bécs jegyzi az első megvalósult projektet.

2A KSH 2011-es népszámlálás adatai alapján mintegy 56583 lakóépület épült 1945 előtt Budapesten.

3A bécsi lakásállomány 48%- a szociális bérlakás kategóriába esik  Szentirmai Boglárka: Szociális lakáshelyzet Bécsben, kutatási beszámolója szerint.

4Magyarországon sincs ez másképp, a hatályos OTÉK szerint  " Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani  minden lakás, és üdülő önálló rendeltetési egysége után."

5Tervező: königlarch, kivitelező: GESIBA

 

 

 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »