Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Nagykálló régi-új művelődési háza

1/5

A művelődési ház az 1970-es években. Forrás: Kulcsár Attila

?>
A művelődési ház az 1970-es években. Forrás: Kulcsár Attila
?>
Az épület mai állapota. Fotó: Kulcsár Attila
?>
A nagykállói városközpont megújítására készített elképzelés; baloldalt a művelődési ház. Kép: Kulcsár Attila, Pláne és Plánum Kft.
?>
A felújítás látványterve. Kép: Kulcsár Attila, Pláne és Plánum Kft.
?>
A nagykállói művelődési ház felújításának terve: alaprajz, metszet, homlokzat. Tervező: Kulcsár Attila, Pláne és Plánum Kft.
1/5

A művelődési ház az 1970-es években. Forrás: Kulcsár Attila

Egy terv, egy történet: Nagykálló régi-új művelődési háza
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Nagykálló régi-új művelődési háza

2020.10.06. 08:00

A személyes építész-archívumok fiókjainak mélyén kotorászó sorozatunk, az Egy terv, egy történet számára Kulcsár Attila egy nem túl régi, mondhatni, még fájóan élő történetet küldött. Az esély arra, hogy a Nagykálló modern művelődési házának felújítására készült koncepció megvalósuljon, vajmi kevés: a megváltozott társadalmi körülmények, a város tervei, sőt, az elnyerhető támogatások is ellene dolgoznak.

Nagykálló egy 3480 fős Szabolcs megyei település, Nyíregyházától 14 kilométerre. Volt már fent is, lent is: történelme egy hullámvasút. Fontos útvonalak metszésvonalában fekszik, ez a helyzet   fejlődést biztosított számára. Bocskai hajdúkkal népesítette be, ez városszerkezetén ma is látszik, de Báthory Gábor Hajdúböszörménybe telepítette át egy részüket. Rákóczi bevette földvárát, majd   leromboltatta, később a Kállaiak birtokolták földjeit, 1747-től Szabolcs vármegye székhelye lett.  A kiegyezés után elvesztette ezt a rangját, Nyíregyháza vette át minden szerepkörét, 1983-ban pedig járási központ funkcióját is elvesztette. 

A művelődési ház az 1970-es években. Forrás: Kulcsár Attila
1/5
A művelődési ház az 1970-es években. Forrás: Kulcsár Attila

1989 óta a település ismét városi rangot kapott, és a rendszerváltás után igyekszik újrapozícionálni magát karakteres városközpont kialakításával is, a meglévő épületei bázisán. 2005-ben tervpályázatot írtak ki a városközpont kialakítására, a régi műemlék Megyeháza és Járásbíróság épületeinek felhasználásával, a szintén védett templomok közötti főtér centrumával. A program az azóta elmegyógyintézetté vált Megyeházát továbbfejlesztve a volt Járásbíróság épületének hasznosítását, valamint a tiszti kaszinóból lett könyvtár, majd egészségház helyén új Városháza létesítését kérte. A buszpályaudvar és a heti piac áthelyezésére is javaslatot várt, és az akkor már műszakilag leépült, használaton kívül lévő művelődési házat a nyírbátori és mátészalkai példa szerint kívánta újólag megvalósítani. A tervpályázatot a Pláne és Plánum Kft nyerte, és az elmúlt 15 évben tervjavaslatai szerint átépült a központ.  

A nagykállói városközpont megújítására készített elképzelés; baloldalt a művelődési ház. Kép: Kulcsár Attila, Pláne és Plánum Kft.
3/5
A nagykállói városközpont megújítására készített elképzelés; baloldalt a művelődési ház. Kép: Kulcsár Attila, Pláne és Plánum Kft.

A rekonstrukció egyetlen neuralgikus pontja maradt függőben: a „Kultúrház", amely pedig a térszerkezet hangsúlyos eleme.  Az 1970-ben épült művelődési ház mára funkcióját elvesztette, beázások miatt szerkezeti és gépészeti rendszerei elavultak, most a garázdák elő elzárva, körbetapétázva, „díszletként" áll a város főterén. 

A városvezetők szeme előtt Debrecen Művelődési Központja vagy a nyíregyházi példa lebegett: elbontani és újat építeni helyette, vagy felújítani és átalakítani a mai igények szerint. A szakvélemények és a megváltozott politikai környezet, valamint a támogatások rendszere a lebontást erősítik. A művelődési házak népszórakoztató, kultúrát közvetítő szerepe is az egyéb rendezvények irányába mozdult el. Kevésbé van szükség ma már szakkörökre, klubokra, színtársulatra, könyvtárra, kiállító termekre, Ratkó József olvasó-táborára. A kisváros az agilis Nyíregyháza közelségében a haknizó zenekarok, társulatok, együttesek, kulturális rendezvények konkurenciáját nem tudja elviselni. A könyvtár már helyet talált máshol magának, és az okostelefonok is a farzsebben. Most egy kisebb rendezvényház körül folyik a városi polémia, amely lakodalmaknak, báloknak, konferenciáknak adna otthont. 

A nagykállói művelődési ház felújításának terve: alaprajz, metszet, homlokzat. Tervező: Kulcsár Attila, Pláne és Plánum Kft.
5/5
A nagykállói művelődési ház felújításának terve: alaprajz, metszet, homlokzat. Tervező: Kulcsár Attila, Pláne és Plánum Kft.

Vagyis ez a ház is a „kultúr-történelem" szemétdombjára került, mint Mikolás Tibor művelődési háza és Pintér Béla nyíregyházi mozija – de talán ez a terv is megérdemel egy főhajtást, mint egy városközpont rekonstrukció fontos eleme.  Köszönjük – ennyi volt, kedves Kulcsár Úr és társulata. Függöny.

 

Kulcsár Attila DLA
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk