építészet : környezet : innováció

Polgármesteri Hivatal, Nagykálló

Egy, a történelem által megtépázott városi tér sorsa vett új fordulatot, amikor 2005-ben tervpályázatot írt ki Nagykálló városa a központ rekonstrukciójára. Kulcsár Attila és felesége a hely múltjában elmélyedve szinte a jövőbe látva alkotta meg koncepcióját, úgyhogy amikor a város tavaly járási székhellyé lett, már az új, központi funkciók befogadására is alkalmas Városháza állt a Főtéren.

Városoknak is egyszer fent, egyszer lent van. Sokszor maguk nem tehetnek semmit szerepkörük változásairól, egyszerűen átgázol rajtuk a történelem. Nagykálló 14 kilométerre fekszik Nyíregyházától, a Tokaj–Szatmárnémeti és a Debrecen–Ungvár Munkács-Beregszász útvonalak mentén, egykor Kállay birtok volt. 1574-ben végvár, 1603-ban Bocskai hajdú városa, de később átköltöznek lakói Hajdúböszörménybe. 1709-ben várát lerombolják, ma már a helye sem azonosítható. De aztán 1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lesz. 1867-ben Nyíregyházára kerül ez a cím, Nagykálló városi kiváltságát is elveszíti. 1989-ben kap újra városi rangot.

Polgármesteri Hivatal, Nagykálló, fotó: Pláne és Plánum Kft.

Mi maradt meg ebből a hullámzó történelemből? Mint mindig, az épületek, és lakóinak nyakassága, áldozatkészsége, túlélő képessége. A hajdú városok katonai hierarchiájára szerveződő centrális városszerkezete, nagy katolikus temploma, és a hatalmas református templom a 60 méter magas, különálló István toronnyal. Salvator Giuseppe Aprilis által barokk klasszicista stílusban tervezett megyeháza, a megyei börtön épületének szomszédságában és az 1847-ben épült Úri Kaszinó a piactér másik oldalán. Így jött létre a meghatározó épületek között a város főtere, amelyen a nevezetes útirányok átvezettek.

A településközpont a legújabb korban jelentősen megváltozott, a háborúk többször átrajzolták ugyan épületeit de a békés időszakok ártottak neki a legtöbbet. A kulturális hagyományok ápolására Harangodon, Téka tábor épült Ekler Dezső minőségi építészetével, 2005-ben egy tervpályázatot írt ki a város a központ rekonstrukciójára is, mert a Megyeháza már rég Pszichiátriai Klinika, a Börtön Vendéglő, az Úri Kaszinó ma orvosi rendelő, a városháza három családi ház telkén igazgatja a település lakóit, udvaron át való ügyfélforgalommal.

Polgármesteri Hivatal, Nagykálló, fotó: Pláne és Plánum Kft.

A pályázatot a Pláne és Plánum Kft. nyerte. Koncepciója a régi téri helyzet visszaállítása volt. A forgalom szabályozása, gyalogos zóna kialakítása és a régi piactér előtt új térfalként új Városháza létrehozása. Ez hangsúlyosan idézi a történelmi időket, és modern városi teret hoz létre a régi épületek között. A piacnak új helyet jelöl ki a terv az áthelyezett helyközi buszpályaudvar mellett, amely az új Művelődési Központtal együtt a város legfontosabb középületeit egy tér köré rendezi, és térszint alatti parkoló házzal a motorizáció disszonanciáit is kezeli. A történelmi épületek megújultak és a terv mára pályázati támogatással megvalósult – csak a Művelődési Ház maradt ki a támogatásból, és tátong a téren üresen,romosan, de a visszaszámlálás elkezdődött, a város régi fényében ünnepelhet így is. Főtere „Zabolch vármegye” múltjához méltó.

Az új városházát az Úri Kaszinó régi helyén, bővítésével lehetett a tér csuklópontjába helyezni. A Kaszinó a Megyeháza bejáratával szemben álló saroképület, földszint plusz egy emeletes, emelt térdfalas, sarokerkélyes ház volt. Hányatott sorsa falai közé patikát, II. világháborús bombát, városházat, könyvtárat és kis rendelő intézetet vetett. Valamennyi funkció ideiglenesen feszengett reprezentatív tereiben, ezért toldozták-foldozták, átépítették, lecsupaszították 160 éves történelme során, és ezek után a tervezők még mindig az újrateremtés, a reinkarnáció programjával készültek a feladatra.

Polgármesteri Hivatal, Nagykálló, fotó: Pláne és Plánum Kft.

A megtartva bővítés gondolatát a sok korábbi beavatkozás tette lehetetlenné: a szigeteletlenség, a gazdaságtalan traktusmélység , szintmagasságok és a szűk telek beépítési előírásai. Ezért végül is csak valamilyen zárójelben lehetett megidézni a piac régi térfalát, az Úri Kaszinó épületét. A regionalista építész keresi a fogódzókat, a hely szellemét az illeszkedési programjában. A Kaszinók a reformkorban Széchenyi javaslatára születtek: legyenek olyan társas gyülhelyek ahol azok akik lendíthetnének valamit ezen a szegény hazán találkozhatnának, eszmét cserélhetnek, a tevékenységre ingert kaphatnának. Ezen a szellemiségen alapult meg a Megyei Casinó Nagykállóban 1847-ben, ahová a vármegyei urakon kívül minden nemes magaviseletű férfiú beléphetett, a történelmi nevek mellett a közép és kisnemesség képviselői, vármegyei tisztviselők, táblabírók, ügyvédek, orvosok, írók, művészek egyaránt.

Az építész régebben ismeri az őssejtkutatást mint az orvostudomány. A z embrionális őssejt benne van az első tervezői vázlatban, az elkészült ház szellemiségében, programjában, arányaiban, tömegében, tégláiban és belső tereiben, nyílásrendszerében, díszítéseiben. Az orvostudományban a köldökzsinórból levett vérből remélik a szervek megújítását, mert az ebből kinyert mindenre képes sejtek speciális funkciókat ellátó sejtekké differenciálódhatnak. Hibás gének egészségesre cserélhetők. Ha vulgáris akarok lenni olyan lehetőség, mint a gyík képessége, amikor letört farkát is újra kinöveszti.

Polgármesteri Hivatal, Nagykálló, fotó: Pláne és Plánum Kft.

Na így akart ez a ház itt megújulni: az épület alkotóelemeit folytatva, saroktömeget idézve. Amíg a régi épület kubusa megengedte, azt követve, utána feltornyosodva, hogy világi súlypontja lehessen a főtérnek, üzen az új megyeszékhelynek is, hogy újra felemelkedett a leszólt kisváros. Az épület újjászületéséhez szép gesztus lehetett volna a bontott anyagból való megújulás, afféle reinkarnálódott városháza formájában. A pinceszinten térdig vízben állva vetettem szemet nagyméretű tégláira, ami talán burkolatként elegendő lesz az új épületen. De aztán kiderült, hogy a bombázás után mindenféle építőanyagból toldozták, markolóval bontották , mert úgy szaporább, a depóniába gyűjtött megtisztított téglák pedig eltűntek a városgazdálkodás telephelyéről. Így csak idézetként és újabbkori téglákkal tudtam a „hibás géneket” hasonló epidermisszé gyógyítani, jelenkori téglaburkolatként.

A levéltári kutatások ezredfordulós képeslapokkal járultak hozzá a valamikori térfalak megidézéséhez, a nyílások rendszerének újraértelmezéséhez, a páronként összefogott szemöldökdíszek és nyíláskeretezések mai újrafogalmazásához. A sarokerkély és a többi építészeti tagozat formakészletként szolgált a folytatás receptjéhez, egy sokkal nagyobb tömegű jelenkori közösségi épület létrehozásához.

Polgármesteri Hivatal, Nagykálló, fotó: Pláne és Plánum Kft.

A közigazgatási program volt elég a teljes térfal kialakításához, ezért a földszinten boltok és a felső szinteken kistérségi irodák alakították ki a kívánt tömeget. A Szabadság tér vigasztalan közlekedési csomópont volt, a helyközi járatok megállója, egyetlen értékét a térbe esetlegesen beállított szobor adta, Borbás Tibor Kállai-kettős plasztikája. Az új városháza előtt háromszög alakú tér alakult ki, a szűk belvárosi utcák csak egyirányú forgalommal biztosították az telkek megközelítését, megoldhatatlan parkolási gondokat generálva. A terv a városháza kiszolgálására a pincéjében garázst alakított ki, és ugyanezzel a rámpával egy térszint alatti garázs megközelítését is biztosítja. A garázs a kerek bevilágítóval jól szellőzik és a tér zöldjét leviszi a pinceszintre. A térről kikerülő buszállomás helyén reprezentatív városi főtér jött létre, díszburkolatokkal és parkkal, a szökőkút tengelyébe pedig - terveink szerint - a Kállai-kettős szobra fog visszakerülni. Már az új névadás erre utal.

A tagolt tömeg közepe felmagasodik, de a beforduló szárnyak a volt megyeháza és Ekler Dezső téren álló lakóházak párkánymagasságára lépcsőznek le. A főbejárat mellett új várostorony magasodik, világi hangsúlyt adva a háznak, a református templom 60 méter magas István tornyával nem konkurálva. A hosszú térfal és a beépítési előírások nem tettek lehetővé a tömegen belül centrális előcsarnok, aula, közösségi tér létrehozását. Csak a bejárat melletti ügyfélfogadó lehetett ilyen, nagyforgalmú galériás térkapcsolat. A középfolyosósra kényszerült szervezés a sarkokon a több szinten átlyukadó bevilágító aknákkal kap a tető felől természetes fényt, és füstelvezetést. A tetőtérben van a Közgyűlés terme, a földszinten a Házasságkötő terem. A földszinten a városi főtér mozgalmas életéhez jól illeszkednek a betervezett kereskedelmi és szolgáltató egységek. A hét minden napján látogatókat vonzanak, akár a Casinó hajdani programját is megvalósítva. Cukrászda, söröző, és bank és szolgáltató cégek ügyfélfogadó irodái a főteret is igénybe veszik kiülő teraszaikkal, és forgalmas találkozó hellyé teszik.

Polgármesteri Hivatal, Nagykálló, fotó: Pláne és Plánum Kft.

A jeles épületelődöt és térfalát a vájt fülű építészek számára érthető idézeteken túl a városlakók számára is befogadhatóvá szerettük volna tenni, ezért a korabeli fényképének szitázott lenyomatával - üveglapok között,- mint a nagyszülő fényképét a homlokzatra, kitettük. A tér másik populáris eleme a Zenélő kút, centrumában az újra felállított a táncoló párral, miközben a kállai kettős dallamát is játssza majd egy masina. A pinceszinten nyilvános wc és utazási iroda teszi teljessé az akadálymentesített európai főteret, itt a „nagy testvér”, Nyíregyháza árnyékában, ahol hasonló megoldásokat az Országzászló téren nem sikerült megvalósítani. A ház jókor lett kész, a város 2012-ben járási székhely jogot kapott, és az épületben mind a két igazgatási egység elfér.

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »